Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-04 / 60. szám
ÚJ CÍMERE VAN A MAGYAR KÖZTMSÁSÁGNAK! I. évfolyam, 60. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. július 4., szerda Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Az Országgyűlés tegnapi ülésnapján sem pihent a nyugalomra intő elnöki csengő. A túlfűtött érzelmi megnyilvánulások kiindulópontja ez alkalommal is egy napirenden kívüli hozzászólás volt, melyben Dénes János (MDF) méltatta az oroszlányi bányászok kiállását, nemcsak saját életkörülményeikért, hanem a politikai rendszerváltásért is. Az öt követő felszólaló Deák Sándor (SZDSZ) zokon vette, hogy nem ő, az oroszlányi terület képviselője kapptt szót az egész országot foglalkoztató sztrájk ügyében. „Én folyékonyan mondtam volna el mindazt, amit Dénes Jánostól akadozva hallottunk” jelentette ki, mire az MDF padsoraiból hatalmas zúgás, fújolás volt a válasz, és mintegy 30 képviselő elhagyta a termet. (Deák Sándor később elnézést kért képviselőtársától.) Ilyen előzmények után kezdődött el újból a címervita, dr. Balsai István igazságügyminiszter egyetlen javaslatot tett csupán és a koronás címert ajánlotta elfogadásra a képviselőknek, ám Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító indítvánnyal élt, mely szerint mindkét címert tartsa meg a Magyar Köztársaság, külön szabályozva, melyiket milyen alkalmakkor kell használni. Erről azután hosszú vita alakult ki, melyet az ugyancsak fölszólaló Antall József miniszterelnök határozottan bírált, tarthatatlannak ítélve, hogy a parlament döntésképtelennek bizonyul egy ilyen ügyben. Ennek ellenére délelőtt csak a címerrel kapcsolatos általános vitára kerülhetett sor, melyet előbb a módosító indítvány bizottsági kiértékelésének kellett követnie. Ugyancsak még az ebédszünet előtt kezdődött vita az állami vagyonügynökségről, illetve az ehhez tartozó vagyonkezelésről és hasznosításról szóló törvény módosításáról. Egyelőre itt sem született azonban döntés. Délután interpellációk és kérdések, valamint az ezekre adott államtitkári válaszok hangzottak el. Ezek között dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi államtitkár röviden válaszolt egy hosszadalmasan föltett kérdésre, ám így is sikerült finoman jelezni, hogy a levegőszennyezés gondja sokkal összetettebb annál, hogysem az rendeletekkel orvosolható volna, vagy hogy magára valamit is adó kormánytisztviselő konkrét dátummal felelhetne a „Meddig tart még a levegő szennyezése?” kérdésre. A délutáni szünet után immár negyedik fejezetéhez érkezett a vajúdó címervita. Végül a T. ház 258 igennel 28 nem szavazat ellenében a koronás címer mellett döntött. Kora este a népszavazásról szóló törvény módosításáról tárgyaltak a képviselők. Az ezzel kapcsolatos vita ma folytatódik. Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a címer kérdésében, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát. Balsai István igazságügyminiszter előadta, hogy a kormány ezúttal csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, mégpedig a koronás kiscímert. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke bejelentette, hogy szintén ezt a változatot támogatják. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt módjuk előzetesen véleményezni. Kőszeg Ferenc szóban is kifejtette indítványát, melynek lényege, hogy az állami és a történelmi címert különböztessék meg, azaz alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli állami jelvényt. Mint mondotta: ez a kompromisszumos javaslat eredetileg nem is tőle, hanem Antall József miniszterelnöktől származik. Csépe Béla (KDNP) mereven ellenezte a beterjesztett javaslatot, és kitartott amellett, hogy kizárólag a koronás címer fejezi ki az ezeréves magyar történelmet. Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár szintén azon a véleményen volt, hogy a koronás címert kellene bevezetni, már csak azért is, mert a közvéleménykutatások adataiból az derült ki: az ország népe nagyobb részben szintén ezt a változatot tartja kívánatosnak. Teliér Gyula (SZDSZ) előre- bocsátva, hogy kizárólag saját álláspontját képviseli, ’ részletes címertani fejtegetésekbe bocsátkozott, majd végül leszögezte: a koronás címer azért megfelelőbb az állami jelvény szerepének betöltésére, mert egyszerre jelenti a magyar államiságot, a történelmi folytonosságot és az európai népek közösségéhez való tartozást, vagyis azokat a fogalmakat, amelyek nem nélkülözhetők az állami címerből. Antall József miniszterelnök is szót kért a vitában, kijelentve: nem tartja indokoltnak, hogy további heraldikai, közjogi vagy politikai érvekkel folytatódjék a polémia. Kövér László (Fidesz) hevesen ellenezte, hogy morális nyomással próbálják többen—köztük a miniszterelnök is — a képviselőket döntésre kényszeríteni. Ezt követően lezárták az általános vitát, majd Szűrös Mátyás az illetékes bizottságnak utalta megvitatásra a kompromisszumos módosító indítványt. * (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a megyei tanács vb Új munkahelyek A munkanélküliség ténye és réme Tegnap délelőtt tartotta ülését a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az alkoholizmus visszaszorítására teendő intézkedésekről szóló 103/1987 (Vili. 4.) vb sz. határozat végrehajtásáról készített beszámoló és a határozat elfogadása után á munkahelyteremtő beruházások tapasztalatairól, a hátrányos térségekbe jutatott pénzeszközök felhasználásáról esett szó. Elhangzott: 1988-tól egyre erőteljesebben jelentkezett a munkanélküliség ténye és réme. A kormányintézkedések 1987-től kialakuló eszköz- rendszerével (közhasznú munka szervezése, munkanélküli segély, átképzés) lehet és kell e problémát kezelni. Korábban nem kellett új munkahelyek létrehozásának támogatásával foglalkoznia a tanácsnak; ám az élet-szülte kényszer segítségnyújtásra késztette a tanácsot. A központi és a megyei foglalkoztatási alapból 1500 munkahely jött és jön létre. A pártok képviselői a vb-ta- gokkal együtt hangsúlyozták, hogy ezek az erőfeszítések nem elegendőek a probléma nagyságához képest; sokkal erőteljesebb állami résztvétel szükséges. Ez nem a tanács — és a majdani önkormányzatok — ügye, hanem az állam, s a nemzetgazdaság ügye kell legyen. A felszólalások azt sürgették, hogy folyamatos (és precízebb) képet kell a jövőben kapni a foglalkoztatásról és a gazdaságról, s a prevenció hatékony eszköze lehet a problémák kezelésének. Annál is inkább, mert az elkövetkező néhány esztendőben fokozottabban jelentkeznek a középiskolákról kikerülő fiatalok pályakezdési gondjai. A munkásőrség kaposvári raktárépületének megvásárlására, illetve a licitálásra kértek felhatalmazást az előterjesztők. Mivel ez az önkormányzatok vagyonát érintő ügy, s hosz- szú távú elkötelezettséget jelent, a vb úgy határozott, hogy a pártok képviselőivel való egyeztetés után kerüljön újra a végrehajtó bizottság elé. Dr. Orosz Lászlóval, a megyei tanács területfejlesztési és elemzéái irodavezetőjével készített, a munkahelyteremtő beruházások tapasztalatairól szóló interjút lapunk 3. oldalán olvashatják. (Lőrincz) Tőkecsalogató A Somogy Megyei Tanács terhelési és ellátási főosztálya, tsz-vezetők, kiskereskedők, vállalatvezetők, magánvállalkozók részére, a Privatizálás lehetőségei az élelmiszer és kézműipar területén címmel fórumot szervezett, melyre Kovács B. Imrét, a Continental Gateway Inc. elnökét (USA) hívta meg előadónak. Ahogy Kovács B. Imre bevezetőjében megemlítette, 20 éves kora óta él az USA-ban, magyar érzelmű, de amerikai állampolgár, aki híd szeretne lenni a két ország között. Gondolat- ébresztőként elmondta, hogy sok amerikai invesztáció ígérkezne, de már nem ajándékba, hanem működő tőkeként! Minden vállalatba szívesen befektetnek, amelyek átalakulhatnak részvénytársasággá. Még soha annyi pénz nem állt Magyarország ajtajában, mint most, a helyzet mégsem rózsás, mert ha 1—2 év alatt nem sikerül megoldást találni, a pénz elpártol tőlünk. A rövid előadás után Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhelyettese kötetlen beszélgetésre invitálta a népes hallgatóságot. Papp Jenő, a nagyberki tsz elnöke azt kérdezte, hogy a honi mezőgazdaság hogyan tudna előnyösebb piacot találni Európában vagy akár a világban. (Folytatás a 2. oldalon) ____________________________________________________________________ J ubiláló matematikusok A Pannon Agrártudományi Egyetem aulájában tegnap délután ünnepélyes keretek között megnyitották a XXX. jubileumi Rátz László Vándorgyűlést. A Bolyai János Matematikai Társulat többszáz, hazai képviselőjét Császár Ákos akadémikus köszöntötte. Röviden ismertette az 1961- ben alakított társaságnak a hazai matematikaoktatásban és a tudományos munkában elért eredményeit. — A társulat létszámát és jelentőségét tekintve is a legfigyelemremeltóbb munkát fejti ki az általános és középiskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben — mondta Császár Ákos elnökakadémikus. Dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke a társulat házigazdájaként üdvözölte a résztvevőket. Elismerően nyilatkozott azokról a pedagógusokról, akiket a hivatás és tudásvágy vezérelt a tanév befejezése után a vándorgyűlésre. Az ország minden részéből jelenlévő matematikatanároknak röviden bemutatta megyénket és szólt arról a jelentős tudományos, valamint kulturális tevékenységről is, amelyet többek között a Pannon Agrártudományi Egyetem, a tanítóképző főiskola, valamint a Csiky Gergely Színház képvisel Somogybán. A társulat 1951-ben alapította meg a Beke Manó Emlékdíjat a matematika oktatásának és népszerűsítésének serkentése, támogatása céljából. Ezt a díjat idén 7 pedagógus: Sztrókayné Földvári Vera, Fejes Anikó és Gyulai Éva budapesti, Füsi Andrásné csornai, dr. Kozma Jánosné Csongrád megye vezető szaktanácsadója, dr. Kun Andrásné salgótarjáni, valamint Richter Jánosné a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet kaposvári munkatársa vehette át Császár Ákostól. Ezt követően Babai László Bizonytalan bizonyítások és András Vera Személyiségek találkozása a tanítási órán címmel tartott előadást, majd a matematikai lapokról tanácskoztak a résztvevők. A tegnapi program lovasbemutatoval zárult. Ma és holnap négy szekcióban folytatódik az eszmecsere. (Várnai) Környezetbarát, érésgyorsító vegyszer alkalmazásáról tartottak bemutatót tegnap a kaposfüredi termelőszövetkezetben. Az Uniroyal Chemical által kikísérletezett szer alkalmazásával a magborsó biztonságosan és veszteségmentesen takarítható be, még a búza aratásának megkezdése előtt. A bemutatóról szóló képes riportunk a 3. oldalon olvasható.
