Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-17 / 71. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — KÖRNYEZETVÉDELEM 1990. július 17., kedd MAJDNEM KÉTSZERES NOBEL-D1JAS „Értelmetlen a bősi tározó léte...” Beszélgetés Vargha János környezetvédővel Ez év áprilisában a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi díjával, a The Goldman Eviron- mental Prize-szal tüntették ki Vargha János biológus újságírót, a bős—nagymarosi vízierőmű felépítése ellen küzdő Duna Kör alapítóját. A 41 éves környezetvédő, mint a díj kiosztásakor elhangzott, úttörő szerepet játszott abban, hogy a bős—nagymarosi vízi erőmű elleni tiltakozás nemzetközi mozgalommá terebélyesedett, amelyben már nemcsak a környezeti rombolás, hanem a „klasszikus szocialista nagyberuházás” érvrendszere is lelepleződött. — Ez voltaképpen egy ökológiai Nóbel-díj? — San Franciscóban az egyik beszédében úgy emlegették, de én ezt nem mondanám. Bár van egy olyan szándék, hogy az legyen. — Ezt azért is kérdeztem, mert hiszen Önnek van már egy úgynevezett alternatív Nóbel- díja... — Igen, azt a Duna Kör mint csoport 1985-ben vette át. — Pontosabban (tudomásom szerint) nem vehették át személyesen, mivel nem utazhattak ki Stockholmba. — Engem az utolsó pillanatban, alighanem a svéd nagykövetség közbejárására, mégis csak kiengedtek, de a társam, Vásárhelyi Judit valóban nem kapta meg a kiutazási engedélyt. — Úgy tudom, hogy a politikai kérdések túlzott előtérbe kerülése miatt vitába keveredett egykori társaival, és elhagyta a Duna Kört, majd kilenced magával létrehozta az Ister nevű környezetvédelmi alapítványt. — A Duna-ügy történetileg úgy alakult, hogy először a szakértők kezdték elbírálni a terveket, ők rendelkeztek információkkal, és átlátták a problémát. A Duna Kör talán legfontosabb tevékenysége az volt, hogy ezeket a problémákat közvetítse a lakossághoz, másrészt pedig az, hogy alternatív elképzeléseket dolgozzon ki. Néhányan úgy gondoltuk, hogy a mozgalmi aktivisták és a szakértők együtt tudnak majd működni. Ez azonban egyre kevésbé ment, amiben szerepet játszott az a politikai vihar, amely végigsöpört az országon, s nagyon sok aktivistát magával vitt. Rá kellett jönnünk, hogy szükebb körben, összefo- gottabban, külső támogatókat szerezve, a szakértői munkát magasabb színvonalon lehet végezni. Erre alakult az Ister. — Mivel foglalkozik az Ister? — Az Isterben magyarok dolgoznak, de úgy hívjuk, hogy Kelet-európai Környezetvédelmi Kutatások Alapítvány. Úgy gondoljuk, a régióban nagyon sok a párhuzamosság, ezért összehasonlító tanulmányokat szeretnék készíteni más országok szervezeteivel karöltve. Az első és legfontosabb kutatási terv az osztrákokkal és a szlovákokkal közösen indított háromoldalú Duna Nemzetközi Természetvédelmi Park elképzelés. —A hatalmat erősen befolyásolják az ipari lobbyk, nyilatkozta. Hozzátéve, hogy a rendszer- váltás után is égető szükség lesz az alulról szerveződő környezetvédelmi mozgalmakra. Eszerint nem bízik semmiféle politikai hatalomban? — Az előző, totális hatalom háborúban állt a lakossággal. Remélem, hogy most majd egy társadalmi kompromisszumot kereső folyamat fogja jellemezni ezt a viszonyt. Ez persze nem jelenti azt, hogy az érdekek azonosak lesznek. A politikai struktúrák egyik fontos eszköze a hatalom, amelynek fő forrása éppen az az erőszakos technológia, ami a környezetvédelmi problémákat okozza. Ezért aligha várható el a politikai struktúrától, hogy kezdeményező szerepet játsszon ennek az agresz- szív technológiának a visszaszorításában, ellenőrzésében. Erre, véleményem szerint, csak a civil társadalom független csoportjai képesek. — Mindez világos, mégis mintha egyfajta szakértői apolitikusság sütne belőle. Holott annak idején a Duna Kör meglehetős elszántsággal politizált. — Egy szóval sem mondtam azt, hogy a politika bűnös dolog. Ám arra törekedni kell, hogy ne lehessen elkülönült struktúra a társadalmon belül. Az elmúlt években, amikor egy rendkívül kiegyensúlyozatlan társadalomban éltünk, a környezetvédőknek nagyon nagy szükségük volt jogokra. Ezek kivívása MAVAD RT. Kaposváron a belvárosban 2 helyiségből álló telefonos irodahelyiséget keres jó parkolási lehetőséggel KERES TOVÁBBÁ 1 gépírót, aki legalább alapfokú német nyelvtudással rendelkezik, lehet kezdő is. "■ Ajánlatokat a Somogy Megyei Zöldért igazgatója címére kérjük, Kaposvár, Noszlopy G. u. 12. (111396) érdekében szoros együttműködés jött létre köztünk és a politikai ellenzék között. De én akkor is azon az állásponton voltam, hogy ez a szövetség csak időleges lehet, és egy normálisabb helyzetben az utak szétválnak. — Miként vélekedik a hazai Zöld Pártról? — A Zöld Pártot — kivált a legutóbb alakultat — olyan kezdeményezésnek tartom, amit elsősorban volt kommunisták hoztak létre, bizonyos mértékben hatalom- és pozícióátmentés, illetve a környezetvédelem ellenőrzési kísérlete gyanánt. Erre az adott lehetőséget, hogy a súllyal és befolyással rendelkező környezetvédők nem ezt az utat választották. —A közvélemény joggal várná el, hogy egy világszerte ismert környezetvédőnk hatalmi, döntési pozícióba kerüljön, hogy végre próféta legyen saját hazájában. — Abból az elvi megfontolásból, amit elmondtam, úgy hiszem, ha ma, itt Magyarországon a környezetvédelmet szeretnénk jobbá tenni, akkor a civil társadalmat kell ezen a téren erősítenünk. Ezért, bár lett volna rá lehetőségem, nem indultam a választásokon, és nem áll szándékomban kormányzati tisztséget elvállalni. — Nálunk eredménnyel járt a tiltakozás, de Bősnél, ha kisebb ütemben is, tovább folyik az építkezés... — Ha pusztán technikailag nézzük a kérdést, akkor Nagymaros elhagyása értelmetlenné teszi a tározó létét. Ez még akkor is a bősi elképzelések újragondolását kívánná meg, ha az netalántán gazdaságos is volna, és nem lenne káros a környezetre. Gondoljon csak vissza, hogy nálunk is milyen nehezen ment... Mindenesetre én bízom benne, hogy most, a választások után odaát is elindul egy, a politikai struktúra átalakítására is kiterjedő folyamat, ami a vízlépcső kérdésében ugyanolyan eredményre vezet, mint nálunk. Műszaki okok miatt egy-két évnél előbb a Dunát úgy sem lehet elterelni. Politikai okokból pedig remélhetőleg sohasem. TódorJános Füstforgácsok Ki a szabadba! A somogyi természetjáró-mozgalom történetéből Munkás kirándulók a Töröcskei-erdöben (a 30-as években) A századforduló utáni években erőteljesen fejlődő szak- szervezeti mozgalom is magáévá tette a turistamozgalom törekvéseit. Arra ösztönözte tagságát, hogy a hétvégi pihenőnapokon ne a füstös kocsmákban és a városszéli lebu- jokban töltsék idejüket a munkások, hanem menjenek ki a városokat övező erdőkbe, a hegyekbe, ahol „a szabad természet ölén” egészséges környezetben járhatnak együtt. így alakult meg 1910-ben Budapesten a Természetbarátok Turista Egyesülete. Ez országos szervezőmunkája során hamarosan eljutott Kaposvárra is. Mi sem természetesebb, mint hogy a legműveltebb munkásoknál, a nyomdászoknál és a könyvkötőknél talált először kedvező fogadtatásra a mozgalom. A kaposvári munkásotthonban 1912. március 5-én alakult meg az első komolyabb természetbarát-szervezet, a TTE kaposvári csoportja. Első vezetője Mojzer Imre nyomdai tisztviselő volt, később pedig — a háború éveiben — fia, Mojzer István gépmester vállalta ezt a feladatot. A túrák úticélja ezúttal is a Nádasdi-erdő, a Ballakút, a kis- laki és a Töröcskei-erdő. Különösen az utóbbi volt kedvelt, mivel ez a ligetes erdő jó lehetőséget adott nagyobb kirándulások és majálisok szervezésére. Júniusban már Fonyódra és a balatoni hegyekbe is kirándultak a kaposváriak. Figyelemre méltó azonban egy vállalkozó suk. Fenékpuszta római telepü Toborzóplakát 1910-böl lésromjait abban az időben tárta fel a sümegi Qarnai Kálmán. A kaposvári turisták önzetlenül felajánlották segítségüket a romok, „a múlt hajdani világának” felkutatásához. Hogy a mozgalom utáni érdeklődés milyen nagy volt, bizonyítja az is, hogy alig múlott el az első világháború, a munkások már ismét szervezkedtek; 1921 júniusában a Széchenyi térről indulva a Töröcskei-erdő- be kirándultak. A újjáalakult TTE alapszabályát a belügyminisztérium azzal a záradékkal hagyta jóvá, ha ,,tevékenysé* gében minden politikai célzatú megnyilvánulást mellőz”. Azonban jellemző volt a szervezet politikai állásfoglalására, hogy első túráját Horthy Miklós kaposvári látogatásának napjára szervezte. így a munkások nem lehettek jelen az ünnepségen. Az egyesület jelentősége hamarosan túlnőtt egy szokványos turistaegyesület keretein. 1923-ban utoljára adnak hírt az újságok a kirándulásokról, viszont egy évvel korábban megalakult a Magyar Eszperantó Egyesülef kaposvári csoportja. A vezetőség összetételéből láthatjuk, hogy ez a szervezet voltaképpen a turistacsoport vezérkarát foglalta magába, így annak tevékenysége nem változott, csak bővült. Jelentős szerepet játszott az eszperantó mozgalom szervezésében Boór István asztalos, aki 1945 után a város első munkás-polgármestere lett. 1983-ban Kaposváron ismét újjáalakult a Természetbarátok Turistaegyesülete. Ismét szak- szervezeti segítséggel, de már a Magyar Természetbarát-szövetség keretében. Néhány év alatt az egyesület két turistaházat mondhatott a magáénak; a gyertyános-völgyit és a zse- lickisfaludit. A kisfaludit önmaga építette. Féltem az egyesületet, hogy elfordul eredeti céljától, és — ha elveszti régi lelkes tagságát — a vállalt építőmunkára már nem marad idő. Pedig a közel nyolcvanéves múlt kötelezi. Lévai József Közlemény Dr. Sipos Imre Somogy megye 6-os számú országgyűlési választókerülete országgyűlési képviselője július 20-án 16 órától FOGADÓÓRÁT TART Barcson a Városi Tanács V. B. termében (Barcs, Bajcsy-Zsilinszky u. 46.). Azt követően szeptember és november hónapok 3. péntekén 16 órától tart fogadóórát. A fogadóórákra tisztelettel várja Barcs város és városkörnyék lakosságát. (111359) §28 Pályázati felhívás! A Nagyatádi Konzervgyár pályázatot hirdet kereskedelmiosztály-vezetői munkakör betöltésére. A munkakör 1990. augusztus 15-ével betölthető. Az osztályvezető feladatai: Önállóan irányítja a vállalat anyagbeszerzési, raktározási tevékenységét, valamint a készáru raktározási és értékesítési feladatait. A munkakör betöltésének feltételei: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, — legalább 5 éves gyakorlat hasonló munkakörben, — német vagy angol nyelv tárgyalóképes ismerete, — bűntettén előélet, — 40 éves korhatár, A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó részletes önéletrajzát, munkahelyeinek és tevékenységeinek felsorolását, — iskolai végzettségét és idegen nyelvtudást tanúsító okiratok másolatát, — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot 1990. július 31-ig kell benyújtani. Cím. Nagyatádi Konzervgyár, Nagyatád, Somogyszobi u. 30.7501. BfH (111393)
