Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-13 / 68. szám
1990. július 13., péntek SOMOGYI NÉPLAP 5 Hat nyelvű, de hétnyelven beszél Új magyar beszédszintetizátor Új magyar beszédszintetizátor jelent meg a piacon: a Speaktronics-Multivox, amely lényegesen többet „tud" mint a tetszőleges írott szöveget megszólaltató hasonló eszközök. Miként dr. Gordos Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem Híradástechnikai Elektronika Intézete Távközlési Tanszékének vezetője az MTI munkatársának elmondta: ez a beszéd- előállító rendszer egyetemük szabadalma. Számítógépekhez — pl. IBM—PC-khez — csatlakoztatva nemcsak arra képes, hogy felolvassa — akárcsak más szöveget, hanem arra is, hogy a szövegben levő nem szokványos részeket a használó igénye szerint értelmezze, vagy a vegyi képleteket a kémikus, a fizikai összefüggéseket a fizikus vagy más szakember „nyelvén” mondja ki. Az ilyen beszédelőállító rendszert elsőként az országban, s talán a világon is az egyetlen híradástechnikai elektronika intézetének szakemberei alkották meg a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Fonetikai Laboratóriumának kutatóival együttműködve. A fejlesztést matematikai, elektronikai, számítástudományi és nyelvészeti törvényszerűségek alkalmazásával valósították meg. A beszédelőállító a Speaktronics-Multivox hat nyelven beszól: magyarul, németül, olaszul, spanyolul, finnül és a világon elsőkent eszperantóul. Főleg azokra a nyelvekre tanították meg a beszédszintetizátort, amelyek területén várhatóan kereslet jelentkezik. Az angol nyelvet egyelőre nem sajátíttatták el vele, mert az angol és az amerikai cégek megfelelően ellátják beszédszintetizátorokkal az angol nyelvterületet. A Philips cég — amelynek mikroelektronikai eszközeivel készítették a beszédszintetizátort — érdeklődött a fejlesztés iránt. A világhírű cég elküldte képviselőjét, s a vele folytatott megbeszélésen kitűnt a magyar intézet eljárása a Philipsé- nól hatékonyabb, ezért lehetséges, hogy a Philips cég megbízza a magyar kutatókat: állítsanak elő számukra angol nyelvű szintetizátort. A rendszert Magyarországon a NIKOL Elektronikai GMK gyártja, amely munkaidőben az 165-4875-ös telefonszámon magyarul, az 160-6255-ös számon pedig németül saját hangján be is mutatkozik. A Budapesti Műszaki Egyetem tárgyalásokat folytat arról, hogy egy osztrák vállalatnak is átadja a gyártás jogát. A Speaktronics-Multivox- szal elősegíthetik termelési folyamatok vezérlését, kisgyermekek írás—olvasását, a nyelvoktatást, pszichológiai, nyelvészeti és más tudományos kísérleteket végezhetnek. Ez a beszódelőallító a vakoknak, gyengén látóknak „felolvas" a számítógépből, a némák, beszódsérüítek számára lehetővé teszi a beszéd- regenerálást, Az egyetem intézetében dolgozták ki a magasabb szintű feladatokat „teljesítő” beszédfelismerőt is. Ez a rendszer felismeri a szavakat, kifejezéseket, függetlenül attól, nogy ki mondta mikrofonba azokat, következésképpen bárkinek az utasítását megérti. A fürdő vendégeket vár Áfádon gyógyítanak Nagyatádon is van gyógyvíz, de ezt nem mi fedeztük fel. Dr. Dalmady Zoltán egyetemi tanár már 1934- ben megírta jeles tanulmányát A nagyatádi artézi gyógyfürdő és ásványvíz ismertetése címmel. Munkájából is kiderül, hogy az ország egyik legértékesebb hőforrása van itt. Nem véletlen, hogy erre alapozva hozták létre a megyei reumatológiai feladatokat is ellátó kórházi osztályt. Itt található a legkorszerűbb járóbetegellátás is. Dr. Angyal Zoltán reumatológus - érdeklődésünkre elmondta, hogy évente átlagosan tízezer ember fordul meg náluk. Szinte mindenféle kezelést alkalmazhatnak, így a gyógyulás esélye lényegesen nagyobb, mint más kórházakban. Persze, itt is vannak gondok. A nagyatádi fürdő meglehetősen kicsi. Amíg nem készült el az új atádi strand, addig a közfürdő szerepét is betöltötte a város központjában levő strandfürdő. Gyertyáa László képriportja Eletjel Ady József és Csorba Simon kiállítása a megyei múzeumban Az egykori megyeháza dísztermének karzatáról hatalmas vásznat eresztett le a két művész Zichy Mihály nem kisebb festménye elé, eltakarván az allegorikus képet, amely a pusztulást jeleníti meg. Ady József és Csorba Simon közös alkotása, frottáge — a természet szolgáltatta formákkal üzen az életről. A monumentális festmény alatt a díszterem padozatán megépített jelképes sírhalmon örökzöld növények — mindez azt jelzi, hogy sajátos művészetfilozófiát hordozó művekkel mutatkozik be a megyeszékhelyen a két festő. A makro- és a mikrokozmosz hangulata fogadja a nézőt a megyei múzeum dísztermében. Az az érzése támad a látogatónak, hogy ha egy eddig ismeretlen, idegen bolygóra tévedhetne Ady József és Csorba Simon, a Földről irányított tudományos felszerelésekkel ellentétben, ők ott is felfedeznék az életet. A Hegyestű címmel megrendezett grandiózus tárlat alapötlete ugyan nagyon is földi indíttatású, egy Balaton-felvldékl, kevésbé ismert szid fölfedezése vezette a művészeket különféle életjelek fölismeréséhez. A kiállítás rendezője, Marfyn Gizella írja a kiállítás ismertetőjében: — A Hegyestü a két művész közös akcióját jelenti, hogyan jutottak el különböző utakon egy közös művészeti megnyilatkozáshoz, a Hegyes- tűhöz. A Hegyestü nemcsak fogalom, valóban létező bazalt- képződmény Köveskál és Zán- ka közelségében. Itt készült a kiállítás egyik fő attrakciója, a hat méterszer ötméteres nagyságú „kőnyomat", amely a hegy oldaláról készült, úgynevezett dörzsöléses technikával. Mítosz és művészi képzelet, fantasztikum és humánum ötvöződik Ady József és Csorba Simon kaposvári kiállításán. A szinte kozmikussá emelkedő, az önmagát megsokszorozni képes ember kifejezése ez a tarlat. Talán furcsa, de meggyőződésem, hogy a látott művek olyan hitet sugároznak és táplálnak, ami nagyon fontos számunkra, A művészet nyelvén fogalmazták meg ezt a ondolatot Ady József és Gsor- a Simon festőművészek. Horányi Barna Fotó: Király J. Béla A ketyegő ember Amikor Schrammel Tivadar megalkotta Tehetséges Emberét, még nem láthatott a jövőbe. Ez a csodálatos humanoid robot egyesítette magában valamennyi művészet iránti minden irányú és fajtájú tehetséget. Schrammel Tivadarnak kiskorától fogva ez volt a nagy álma, és mérhetetlen büszkeséggel mólyesztette mindkét kezét kopott nadrágja zsebébe, amikor elkészült a találmányával. Teljes sikerre számított, Akadémiák egész sora reagált élénken a bejelentésére, Bejárta a robottal a világot, mindenütt bemutatkozott. A Tehetséges Ember tökéletesen működött: a világ bármely nyelvén fogalmazott, szerkesztett esszét, novellát, regényt, drámát, írt epigrammát, szabad verset, eposzt hexameterben, s amit papírra vetett az valamennyi műfajban kiváló volt. Ugyanezt megtette zeneszerzőként, dirigensként, hegedű-, zongora-, fuvola-, hárfa- és orgona- művészként, hangversenyein döbbenten ült a közönség és bámulattal kellett tudomásul vennie, hogy a virtuozitás olyan szintjére emelkedett, melyen mérhetetlen technikai tudását már csak külön erre a célra komponált saját szerzeményei elégítették ki. A képzőművészetekben is csodálatos, maradandó alkotások kísérték világkörüli útját, s éppoly kiváló volt monumentális szobrászként, mint az ötvösművészetben. Múzeumokat, operákat, középületek tömkelegét tervezte, és megalkotta a Modern Tudományok Ka- tedrálisát a Kanári-szigeteken. A hatás rendkívüli volt — ám a siker elmaradt. Soha, egyetlen koncertjén sem csendült fel taps a nézőtéren, Soha nem írtak róla kritikát. A közönség talán elfogadta volna, de a művészvilág nemzetközi összefogásából kontinenseket átfogó mozgalom nőtt ki. Nem tudták megbuktatni: egyszerűen nem lehetett. De előbb a Képzőművészek Világszövetsége tiltakozott, majd a zenészek gyűjtötték az aláírások ezreit beadványaikhoz és tiltakozó jegyzékeikhez. Az irodalmárok egyszerűen bojkottálták. Remekművei nem jelentek meg, darabjait nem tűzték műsorra a világ egyetlen színházában se. Schrammel Tivadar keserű döbbenettel vette tudomásul, hogy miután mindenét a találmányba fektette, beleértve saját életét is, a legszégyenteljesebb nincs- telenségben magára marad a robotzsenivel. Miután már nem tudott házbért fizetni, egy üres padlásszobában húzta meg magát a robottal. De rövidesen tudomást szereztek hollétéről, és egymás után kapta a bírósági idézéseket. A művészek pereltek. Maximális és univerzális plágiummal vádolták, ami szerintük abban állt, hogy a robot előre felhasznált minden, a művészetben még életképes ötletet, fordulatot, motívumot, sti- lirális elemet. És megnyerték a pert. Ezek után elkobozták a robotot, Tudósokból álló nemzetközi különbizottság tervei nyomán iktatták ki sorban minden képességét. Ez már sok volt az egyébként is teljesen összeomlott Schrammel Tivadarnak. Dühöngő őrültként szállították zárt intézetbe. A robotnak —a gondosan kidolgozott tervek ellenére — egyetlen képessége megmaradt: a ritmusérzéke. A metronómját meghagyták. Hogy véletlenül-e, ki tudja... És ezért, ha bekapcsolták, ketyegett. A sors iróniája, hogy Schrammel Tivadar találmányának silány maradékát a Modern Művészetek Múzeumában állították ki szoborként, a következő felirattal: A ketyegő ember. Schrammel Tivadar műve. És most, amikor már senki sem számított rá, beütött a világméretű siker. Kötetnyi cikket írtak össze a szoborról, korszakos jelentőséget tulajdonítottak neki. Minden kritikus egyetértett abban, hogy ennél az alkotásnál semmi sem fejezi ki lényegre törőb- ben a jelenkori ember életérzését. De Schrammel Tivadar ezt szerencsére már nem tudta. Domokos Eszter
