Somogyi Hírlap, 1990. július (1. évfolyam, 58-83. szám)
1990-07-12 / 67. szám
1990. július 12., csütörtök 13 SOMOGYI HÍRLAP—EZ VAN! Adatfaló számítógépvírusokat „tenyésztett" ki egy negyvenfős japán csapat, amelynek tagjai között van egy főiskolás is. A vírusokat videojátékok programjában fedezték fel országszerte, de csak azután, hogy a japán számítógépklubok szövetségének figyelmét a diák telefonon felhívta erre. Elmondta, hogy kétfajta adatfaló kórokozót fejlesztettek ki, s a munkához tavaly júniusban fogtak hozzá egy számítógépgyári alkalmazott megbízásából. A gépeket szeptemberben „fertőzték meg”: az egyik vírus aktivizálását május 2-án éjfélre, a másikat július 4-re időzítették. A diák 25 ezer jen (158 USA dollár) jutalmat kapott a vírusokért, s feltehetően társai is hasonló összeggel gazdagodtak. Az alkalmazottról, illetve cégéről vagy a diák nem mondott semmit, vagy csak a japán számítógépes szövetség hallgat róla. A szövetség értesítette tagjait a veszélyről, becslése szerint 50 ezer számítógép hordozhatja magában a vírusokat. A diák egyébként sejtése szerint a cégek közötti háborúba keveredett. FEJHÍD Nagytakarítás a Közös Piac útjain A Közös Piac útjain közlekedő teherautóknak, kamionoknak 40—60 százalékkal kell csökkenteniük szennyezőanyag-kibocsátásukat 2000- ig az Európai Közösségek Bizottságának javaslata alapján. Ha az indítványt elfogadják az EGK illetékes szervei, akkor 1992-től kezdődően több lépcsőben legalább olyan szigorú kipufogógáz-normákat vezetnek be Nyugat-Európábanate- herautókra nézve, mint amilyenek az Egyesült Államokban lesznek érvényben a szóban forgó időpontban. Az első lépcsőben, 1992 elején bevezetni kívánt, az Ausztriában és Svájcban néhány hónappal korábban életbe lépőkhöz hasonló normák szerint például a teherautók óránként és kilowattonként nem bocsáthatnak ki több szennyezőanyagot, mint 4,5 gramm szén-mo- noxidot, 1,1 gramm szénhidrogént, 8 gramm nitrogén-oxidot, 1,63 gramm részecskeanyagot. 1997 őszétől ezeket a normákat további szigorításnak vetnék alá. Az ősz folyamán javaslatot terjeszt be a bizottság a zajnormák keményítésére is. Emlékek a múltból... Pápai kékfestőmúzeum Szeparé — szerelmeseknek A feudalista erkölcseiről ismert kínai társadalomban nem irigylésre méltó a fiatal szerelmespárok dolga. Nincs hol összebújniuk, s a parkokból is elüldözik őket a kora délutáni zárás miatt. Ilyen helyzetben valóságos forradalmi újításnak számít a pekingi Tajhua mozi kezdeményezése: a mozi vezetői külön zárt székeket állítottak be a szerelmespárok számára. A zárt szék ötlet mind népszerűbb, s már a kínai főváros számos mozijában megtalálhatók, a humorra hajlamos pekingiek körében „manda- rinkacsa-székeknek” (a mandarinkacsa Kínában a szerelem jelképe) elkeresztelt, két összebújó fiatal számára alkalmas szeparék. Ezek a székek nem fapadosak, hanem párnásak, és ennek megfelelően a dupla ülőhelyért kétszer- háromszor annyit kell fizetni, mint a normális székért. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy nincs olyan filmelőadás, amelyen ne volna foglalt minden szeparé. LAS VEGAS: A Circus Circus cég Excalibur nevű játékkaszinója, amelyet 1990. június 19-én nyitottak meg. A szálloda kaszinójában száz játékasztal és 2600 automata várja a látogatókat, akiket a 290 millió dolláros költséggel épült szállodában 4000 szobában szállásolnak el viszonylag szerény, 45—65 dolláros áron. A létesítményt a világ legnagyobb ilyen komplexumának tartják val ismerkedhet meg, de közel kerülhet a ma még működő műhelyek életéhez, termékeihez is. Bódi Irén, a Veszprém megyéből elszármazott textiltervező és iparművész hozta újra divatba a hetvenes években a kékfestőanyagokat. Az ő ösztönzésének is köszönhető, hogy a pápai múzeum időnként helyet ad egy-egy műhely bemutatkozásának, mai idősebb és fiatalabb kékfestő mesterek találkozóinak. A gyűjtemény becses darabjai a bátaszéki, nagynyárádi, a kalocsai műhelyek szemet gyönyörködtető textiljei. Büszkeségünk a „Szanyi asszonyok kékfestőben” című önálló gyűjtemény, amely jól példázza, hogy modern korunkkal is összeegyeztethetők a kékfestők keze alól kikerült ruhaanyagok, térítők, mindennapi használati eszközeink. A szanyi asszonyok ötletességét dicséri, hogy a kiállított ruhák szabásukban, minta és színösszeállításukban mai kényesebb ízlésünket is kielégítik. S ha valaki a kékfestést még ma is csak a kék-fehér színkombinációval azonosítja, meglepődve tapasztalhatja a modern „alkímia” érdekes alkalmazását. Az anilinfestékek terjedésével lehetővé vált a vörös alapra nyomás, így a savazás és mosás után élénk kék-vörös mintavariációk tűnnek elő. Bár a kékfestőmesterek és a múzeum munkatársai szerint Magyarországon csökkent a kereslet e nagy hagyományú szakma s termékei iránt, bíznak a divat örök körforgásában, no és abban, hogy a múzeum látogatói egyúttal követeivé, szószólóivá válnak a textilipar e művészi produktumainak. Juhász Ferenc Menekül a szovjet szürke- állomány Növekvő aggodalmat okoz a szovjet tudományos intézetekben, hogy egyre több tehetséges szakember vándorol külföldre. Csupán tavaly 70 ezer tudós távozott külföldre, s ez idén is folytatódik. Az elvándorlásnak lökést adott, hogy a Szovjetunióban jelentősen könnyítették a kiutazási engedélyek megadását. A szürkeállomány elvándorlásának okai a Szovjetunió általános gazdasági helyzetében, ezen belül is a szovjet tudományos intézetek gyenge felszereltségében keresendők. Nem ösztönöz maradásra a szovjetunióbeli bér sem: a legrangosabb tudományos intézmény, a tudományos akadémia alkalmazottjainak 250 rubeles havi átlagfizetése szabadpiaci árfolyamon legfeljebb 40 dollártér. MÜNCHEN: A titánból és ezüstből készült „vasúti híd” egy izraeli fiatal művész munkája, amely egyike a fiatal kézművesek kiállításán bemutatott műalkotásoknak A divat hullámai sok évszázados hagyományokat sodornak el, hogy azután a legváratlanabb pillanatokban lassan feledésbe ment anyagokat, motívumokat, gyártási eljárásokat újra a felszínre dobják. így történt ez a kékfestés technikájának kalandos pályafutásával is a 16. századtól napjainkig. Noha az indigó kacskaringós útvonalakon jutott Európába, elterjedését semmi sem tudta meggátolni, hiszen a máig divatos kék-fehér mintákkal készített textilek a királyi udvarokból eljutottak a polgári házakba is. Virágzó kékfestőműhelyek alakultak ki, amelyek egymástól is féltve őrizték kelmefestési eljárásuk titkait, de a kísérletező kedvű mesterek és a vánelőbb Sárvárra, majd Pápára a Kluge család, s kezdte el működését kékfestőműhelyük. Tóth Sándornéval, az 1962- ben megnyitott, de már korábban ipari műemlékké nyilvánított múzeum vezetőjével járjuk végig a kiállítótermeket, az évszázadok alatt egyre bővülő munkahelyeit. A kékfestés napjainkig sokat megőrzött kézműves jellegéből, hosszú út vezetett azonban az idénymunkától az iparszerű termelésig, az álarcos lóval mozgatott mángorlószerkezettől a gőzgépes energiaszolgáltatásig. Távolról sem a nosztalgiázás vezérli a kékfestőmúzeum mai munkatársait, amikor az önmagában is impozáns épület- együttesben igyekeznek az — készen a nagyüzemi termelésre A küpa szoba dorló mesterlegények révén mind több gyakorlati fogás lett általánosan ismertté. A terjeszkedés hullámai elérték a korabeli Magyarországot is, ahova a törökök kiűzése után elsősorban német nyelv- területről települtek le mesterek. így került Szászországból utókornak megőrizni az ősi szakma ma még fellelhető írásos és tárgyi dokumentumait. S bármilyen furcsán is hangzik, élő múzeumot szeretnének működtetni, ahol az évi hetvenezer látogató nemcsak a régmúlt technikatörténetével,- a több mint háromezer mintafáFogócska Attila feje körül NIEDERRIMSINGEN, NSZK: Kőkemény tekintettel néz a hunok rettenthetetlen királya, akinek emlékére a Rajna partján állították ezt a szobrot. Történelmi kutatások arra utalnak, hogy 451- ben véres' csatát vívott Attila serege a város közelében. miután sikerült átkelniük a Rajna folyón. Japán komputervírus
