Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-05 / 35. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 5., kedd Az alkotmánymódosításról tárgyal ma az Országgyűlés Budapest vendége a finn miniszterelnök Antali József miniszterelnök meghívására hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Harri Holkeri, a Finn Köztársaság miniszterelnöke (Folytatás az 1. oldalról.) A termelőszövetkezetek tu­lajdonában lévő termőföld tulaj­don-átruházásának átmeneti ti­lalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alap­javaslata a tegnapi ülésnapon már a gazdasági, illetve az al­kotmányügyi, törvényelőkészí­tő és igazságügyi bizottság támogatását is élvezte, igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tár­gyalásával nem értett egyet. Zsíros Géza indítványa mel­lett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja fel­használni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. Véle­ménye szerint az Országgyűlés felismerve e ,,sötét” törekvése­det, az elmúlt héten példamuta­tó egységben juttatta kifejezés­re, hogy gátat kíván vetni az ál­lami tulajdonú földek elherdálá­sának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgal­mát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti földekre is ki kell terjeszteni. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdol­gozott indítványát az MDF és az SZDSZ azon képviselői is tá­mogatják, akik előzőleg annak módosítását szorgalmazták. Nagyból kis tsz A kisgazdapárti indítvány — mind mondta — kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földejeiket egyéni hasz­nálatra visszaigényelhessék, fölélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek alapszabálya korlátozhatott. A termelőszö­vetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadá­sának föltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. (Kádár János beszédeit min­dig is alapos szerkesztőmunka követte. Ha jól emlékeznek a kollégák, a lapok sokszor úsz­tak el amiatt, hogy az MTI meg­lehetősen késve tudta csak kiadni beszédeit. Hasonló szer­kesztői alapossággal láttunk hozzá e beszéd megszerkesz­téséhez is. Nemcsak szerkesz­teni, de fordítani, értelmezni is kellett, összeillesztve a mozaik­kockákat. A képzelt tartalom csorbítása nélkül nem vállal­kozhatnánk a teljes szöveg megszerkesztésére. Sem erre, sem pedig a hiteles szöveg tel­jes szó szerinti közlésére nem vállalkozhatom. Emberi és poli­tikai tisztességem tiltakozik el­lene, annak ellenére, hogy a ko­rábbi beszélgetéseink alapján többé-kevésbé tisztában vol­tam Kádár János mondanivaló­jának lényegével, szándékával. Mindezek megértetéséül s an­nak magyarázatául, hogy miért is volt oly drámai e beszéd fo­gadtatása és visszhangja, köz­readom a beszédnek azt a min­tegy 9 percig tartó részletét, melynek alapján a szerkesztett szöveg elkészült. — A szerző) „Elnézést kérek, hogy első­nek kértem szót, mert ebből az enyém egy kicsit hosszabb lesz, mint a szokásos. Hát talán régen hallottak engem. Kibírják. A szabad beszédnek van elő­Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztásra kerülő vagyonrészt — amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása — a terme­lőszövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a „pártállam gigantomániája” nyomán létrehozott szövetke­zetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új szövetkezetét alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségsze­rűen bekövetkező vagyonfe­losztás nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. A javaslat feletti hosszan tar­tó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki kép­viselők között egyetértés mutat­kozott abban, hogy a szövetke­zeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a nye és van hátránya. És az írott beszédnek is van hátránya. Engedjék meg a következőt megjegyezzem: nekem van betegségem, nagyon hasonlít ahhoz, amit a feleségemé fogy ő is, én is. Na most az orvosi vélemény a következő. Az én feleségem az öt éve jár bottal. Annak azért kell bottal járnia és azért fogy, mert radikális gyo­morműtéten ment keresztül, miközben én börtönben voltam, és fölszólították, hogy tagadjon meg engem. És, nem tagadott meg, erre megtiltották a férje nevének a használatát. És pincehelyiségben egy mackótömő vacak helyiségben volt már megfelelő koros nő, ez még most is számít, és egyszer azok engem megismertek, és bámultak, hogy hogy vállalta ő azt, hogy hát tudják, hogy én mikor voltam a mi rendszerünk­ben börtönben. És van egy ké­résem. Még. Nekem az a ba­jom, én azért vagyok feledé­keny, sokszor tudom, hogy mit akarok, én is fogyok. Én az én stabil súlyomból nem tudom, maguk engem püffedt ember­nek vagy pocakosnak ismer- tek-e, nekem éveken át stabil súlyom volt, ez nem orvosi titok, mert nem ott méredzkedtem. Nekem az a bajom, hogy az agyam örökké forog és az is energiát kíván, én nem a poca­földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld felosztásának sürgős meg­akadályozására helyezte a hangsúlyt. E megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ez­zel úgy fest, lekerült a napirend­ről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az ál­láspont a magántulajdonon ala­puló szabad piacgazdaság megteremtéséhez közelít,, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyel­meztetett, hogy a mezőgazda­ságban dolgozók az új földtör­vényre várnak, s félő, hogy an­nak megszületéséig elmarad­nak a fontos beruházások. Var- gáné Piros Ildikó független kép­viselő az Agrárszövetség állás­pontját ismertetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a je­lenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a ver­senysemlegességet, korlátoz­za a vállalkozás jogát, s elriaszt­komból fogytam. És az orvos­nak mindig bevallóm, hogy amióta abban a helyzetben va­gyok, hogy nem tudok beszélni, mert hiszen lábon járok, de ne­kem olyasmit is kell mondanom, amiért felelek, amiért felelek. Majd furcsát fognak maguk hal­lani tőlem. Mi az én felelőssé­gem? Az, amit nem én használ­tam. Más nyugati olyan ember, aki nem a szovjet tankok jelen­létében mondja. Azt mondta, hogy a Dunánál túl gyors a fo­lyás. És nekem arra is gondolni kell, hogyha én egészséges leszek és nem beteg, de a szó abban az értelmében, amit egy belgyógyász generálfelügyelő professzor megmond, az saj­nos még ő sem tudja, és senki nyáján tudják, nem mindnyájan bocsánat nem mindnyájan tud­ják, akik KB-tagok maradtak azóta, amióta én a műtét előtt, előtt beszélni szoktam és utá­na. Az orvos azt mondja az a ba­jom, hogy én örökké az én fele­lősségemre gondolok...” K.: Mi történt a hozzászólása után? Leállt még beszélgetni valakikkel? V.: Igen, menet közben töb­ben megszólították, szorongat­ták a kezét, majd hozzám for-í dúlt: „Nagyon kérem, hogy szóljon a Nyersnek, jöjjön be a szobámba." Úgy éreztem, rend­ja a mezőgazdaságba befektet­ni szándékozókat. Balogh Gá­bor (KDNP) figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle gazdasági társaságba, nem jár neki társa­dalombiztosítási ellátás. Zsíros Géza rövid válaszá­ban leszögezte: javaslatának lényegét abban látja, hogy a jövőben; miként eddig, ne élős- ködhessenek a vidék „nyakán” azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek oda, s végre a parasztság gaz­dálkodhasson jogos tulajdoná­val, a termőfölddel. A plénum a kisgazdapárti tör­vényjavaslatot 247 igen szava­zattal, 27 ellenében, 38 tartóz­kodással fogadta el. Az ellenzék dolga a kötekedés Deme Zoltán (MDF) bejelen­tette: visszavonja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány felülvizsgálata ügyében tett indítványát, mivel informá­ciói szerint a kormány már meg­kezdte a tisztátalan ügyletek kivizsgálását, és úgy tetszik a kérdés megnyugtatóan fog zá­rulni. Döntését az is motiválta— tette hozzá kissé indignáltan —, hogy megelőzze az ellenzéki képviselők által benyújtandó módosító javaslatokat, s ezáltal elkerülje a meddő vitát. Mádai Péter (SZDSZ) az el­lenzék nevében visszautasítot­ta a vádló szavakat, s kijelentet­te: az ellenzéknek a parlament­ben igenis az a dolga, hogy kö­tekedjen. Hozzátette: méltatlan egy lelkészhez, hogy föltételez­ze a kötekedő szándékot. Az elfogadott tanácskozási rendnek megfelelően a parla­ment ma délelőtt 10.30 órakor folytatja ülését, mégpedig az alkotmánymódosítás feletti vi­tával. kívül fontosnak tartja, hogy Nyers Rezsővel — talán utoljá­ra — még egyszer személye­sen találkozzék. Majd rámné­zett, és legyintett. Körülbelül hasonló reménytelen lemondás volt a tekintetében, mint amikor alig másfél órával korábban szóltam, hogy jöjjön be a KB- ülésre. Titkárnőjének akkor azt mondta, hogy már ne engedjen be senkit. Akkor mégis bemen­tem, és most is azt mondtam magamnak, hogy csak azért is teljesítem a kérését. Nyers Rezsőt nem volt nehéz utolérnem az üzenettel, hiszen a teremben volt még, és beszél­getett. Azonnal jött, és még a folyosón utolértük Kádár Já­nost. Ő megfogta Nyers karját, és csak annyit mondott: gyere! Hogy miről beszélgettek, nem tudom. De tény és vájó, hogy a pártközpont székházában párt­elnöki mivoltában Kádár János utoljára Nyers Rezsővel be­szélgetett, körülbelül egy rövid negyedórát a szobájában, négyszemközt. K.: Vajon miről beszélhettek? V.: Hónapokkal később, az októberi kongresszus alatt, egy esti beszélgetésen rákérdez­tem Nyersre, mit mondott neki akkor Kádár János. Ő készsé­gesen válaszolt. Nem hiszem azonban, hogy tisztességes volna az engedélye nélkül erről nyilatkoznom. Talán ennyivel tartozom neki, Kádár emléké­nek ésGrósznak is. Antall József miniszterelnök meghívására hétfőn háromna­pos hivatalos látogatásra Buda- estre érkezett Harri Holkeri, a inn Köztársaság miniszterel­nöke. Az új magyar kormány hivatalba lépése óta ő az első külföldi kormányfő, aki hazánk­ba látogat. A hivatalos program a két miniszterelnök négyszemközti megbeszélésével kezdődött. A félórás eszmecserén Harri Hol­keri finnországi látogatásra hív­ta meg Antall Józsefet, aki a meghívást köszönöttel elfogad­ta. Ezt követően ült tárgyaló- asztalhoz a két delegáció. A megbeszélésen a két miniszter­Mihail Gorbacsov a washing­toni csúcstalálkozó befejezése után vasárnap hét órát töltött Minneapolisban. A város a kö­zépnyugati Minnesota állam székhelye, egyúttal az amerikai, gazdaság egyik legfontosabb központja. Gorbacsov mintegy 150 vezető üzletemberrel ebé­delt, az üzleti kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésére biztatva őket. Az egyik legis­mertebb vendég, Robert Max- vellbrit sajtómágnás bejelentet­te: 50 millió dollárt adományo­zott egy, Gorbacsov és az ő nevét viselő kutatóintézet felál­lítására, amelyben amerikai, szovjet és európai tudósok kör­nyezetvédelmi, táplálkozási, orvosi kutatásokkal foglalkoz­nak majd. Gorbacsov, aki a hideg, esős időben is szokása szerint gyalo­golt, hogy üdvözlője a járókelő­ket, még este San Franciscóba repült tovább. Ott találkozott a Stanford egyetem tanáraival és diákjaival, majd kaliforniai gaz­dasági vezetőkkel. A szovjet ál­lamfő megbeszélést folytat Ro Te Vu dél-koreai elnökkel, aki erre az alkalomra repült az Egyesült Államokba. Gorbacsov hétfőn, közép­európai idő szerint kedd hajnal­ban San Franciscóból hazare­pült. BONN „Németország-politikai hul­lámvasút” — írta egy nyugatné­met újságíró a csúcsértekezlet­nek a német egységgel foglal­kozó részéről. Bonn általában eredményesnek minősítette a Németország-politikai tanács­kozást, noha a rádió híradásai lenyesegették az írott nyilatko­zatok lelkendezőnek ható mondatfűzéreit. Kohl kancellár egyértelműen haladást lát a hel­sinki folyamat, a leszerelés, va­lamint a kelet-nyugati, főként a gazdasági együttműködés el­mélyítése területén. Genscher külügyminiszter olyan nagy si­kerről beszélt, amely lényegbe vágóan javította meg a nagyha­elnök tájékoztatást adott hazája belső helyzetéről, külkapcsola- tairól, külgazdasági törekvése­iről, s szót váltottak néhány idő­szerű nemzetközi kérdésről is. A megbeszélést követően Szabad György, az Országgyű­lés megbízott elnöke hivatalá­ban fogadta Harri Holkerit. Ez­után a finn miniszterelnök és fe­lesége megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hő­sök terén. Az esti órákban Antall József és felesége díszvacsorát adott Harri Holkeri és felesége tiszte­letére a Parlament Vadászter­mében. A díszvacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. talmak viszonyát. Ez kihat mind az európai folyamatra, mind pedig — természetszerűleg — a német egység előrevitelére. TOKIÓ A fegyverzetcsökkentés te­rén elért megállapodáson túl a csúcs legfontosabb eredménye az, hogy a két ország kapcsola­tát a bizalomra alapozva fej­lesztette tovább, nyilatkozta a japán kormányszóvivő. A meg­maradt nézetkülönbségek kö­vetkeztében azonban a Jomiuri Simbun szerint a hidegháború utáni korszak jellege még min­dig nem világos. Ezt a bizonyta­lanságérzést az Aszahi Simbun azzal a kérdéssel toldja meg, hogy a megmaradó amerikai és szovjet atomfegyver-arzenál végül is kire fog irányulni. LONDON Visszatérő gondolatok a hét­fői hírmagyarázatokban: A túl­hajtott várakozásokhoz képest szerény, de fontos eredmé­nyek; a német, vagy a litván kérdés nem rendezhető kétsze­replős csúcson; korai lenne a Szovjetuniót, mint szuperhatal­mat „leírni”. „Utolsó iker-csúcs” című ve­zércikkében az Independent megállapítja:,, a csúcs eredmé­nyei nem elhanyagolhatóak; bármilyen haladás üdvözlendő a hosszú távú nukleáris rakéták és vegyifegyverek csökkentése tekintetében. Csalódást keltők azonban a legutóbbi hat hónap nagy eseményei által felfoko­zott várakozásokhoz képest”. A Financial Times megálla­pítja, hogy Németország NATO-tagsága kérdésében nem volt ugyan frontáttörés, de „megindult a mozgás”. A Daily Telegraph szerint „ez volt az első csúcstalálkozó, amelyen a szuperhatalmak vezetői inkább kellemesnek, semmint zavar- baejtőnek találták azt, hogy nyíltan szellőztessék nézetkü­lönbségeiket olyan kérdések­ben, mint Németország vagy Litvánia”. kimmel Emil: végjáték a Fehér Házban 6. Kádár János utolsó hozzászólása (A felszólalás, amely inkább kortörténet, mint eligazítás a kor történetéhez) A Parlamentben június 4-én folytatta munkáját az Országgyűlés. Ké­pünkön, Horváth Balázs és Antali József Véleményről véleményre — a csúcstalálkozó után Véget ért Gorbacsov amerikai látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom