Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-07 / 37. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. június 7., csütörtök Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter június 6-án hivatalában fogadta Federico Mayort, az UNESCO főigazgatóját Súlyosbodik a válság Kirgíziában Már negyven halott Recski Szövetség Nagygyűlés a pécsi sport- csarnokban A Recski Szövetség, az egykori internáltak, kitelepítettek, szovjet munkatáborba hurcoltak és hadifoglyok közös érdek- védelmi szervezete a pécsi sportcsarnokban június 10-én, vasárnap 10 órakor nagygyűlést tart. A gyűlés fő védnöke Kéri Kálmán, a szövetség elnöke, az Országgyűlés korelnöke lesz. A gyűlésen részt vesz és felszólal Gerbovits Jenő miniszter, a Parasztszövetség főtitkára, dr. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára, ország- gyűlési képviselő, Menczer Gusztáv országos titkár és a jelzések szerint a rendezvényen az Igazságügyminisztérium is képviselteti magát. Minden egykori meghurcoltat szeretettel vár a szövetség, függetlenül attól, hogy rehabilitációs kérelmét egyénileg, a Lénau-házon, a Politikai Foglyok Szövetségén keresztül intézte, vagy a Recski Szövetség segítségével. A gyűlés előtt nyolc órától a helyszínen jogi tanácsadást tartunk. A Recski Szövetség Szerdára negyvenre emelkedett a Kirgíziában hétfőn kezdődött zavargások áldozatainak száma. Bár a nemzetiségi eredetű villongások színhelyén, Os városban és körzetében hétfő óta rendkívüli állapot van érvényben, szerdán ismét ösz- szecsapások voltak a kirgiz és üzbég lakosság között. A villongások kezdetben nemzeti színezete szerdára hatalomellenes jelleget öltött. Jelentések szerint Osban fegyveres csoportok kísérletet tettek a rendőrség és a polgári védelem épületeinek elfoglalására. Frunzéból kapott értesülés szerint Ost valósággal megszállták a szovjet hadsereg erősítésként odavezényelt egységei, az utcákon páncélozott harcjárművek és harckocsik cirkálnak, a levegőben pedig katonai helikopterek köröznek beavatkozásra készen. Az összetűzések átterjedtek a térség mástelepüléseire is. ATASZSZ közlése szerint a kirgíz-üzbég határon csak a hadsereg jelenlétének köszönhetően nem törtek ki komolyabb összecsapások. Frunzéban tüntetések vannak. A kirgiz fővárosból kiüldözték az összes üzbég kereskedőt, a frunzei egyetemeken tanuló üzbég fiatalokat pedig egy városközeli laktanyába szállították, hogy elejét vegyék az esetleges összetűzéseknek. Az MSZP lemondott meglévő megyei lapjairól A szocialista párt lemond a tulajdonában lévő megyei lapokról — így határozott az MSZP elnöksége, szerdai ülésén, állást foglalva egyúttal a megyei lapok privatizálása mellett. A szocialista párt éppen ezért a megyei lapok tulajdonának általános és végleges rendezéséig elidegenítési tilalmat rendelt el valamennyi, a tulajdonában lévő megyei kiadó, illetve napilap átalakulására és értékesítésére vonatkozóan. A párt elnöksége azt támogatja, hogy a lapok a legteljesebb nyilvánosság mellett, a legjobb üzleti ajánlatot tevő tulajdonába kerüljenek. Ennek értelmében az MSZP nem kifogásolja a külföldi tőke részvételét sem e lapok tulajdonosi körében, ám elengedhetetlennek tartja annak garantálását, hogy a külföldi tőke ne juthasson többségi tulajdonhoz. A mostani határozat már nem érinti az Axel Springer cég tulajdonába került megyei lapokat. A párt szóvivője szerint a Springer cég akciója jogilag nem ütközött korlátokba, még ha joggal közfelháborodást is keltett. A szóvivő egyúttal ismételten visszautasította azt a több sajtóorgánumban is megjelent vádat, miszerint az MSZP úgynevezett lelépési díjat kapott volna a Springer cégtől a megyei lapok tulajdonjogának átadásáért. Megszűnik a 200 dollár kötelező beváltása A Bélgrádban szerdán folytatott magyar—jugoszláv szakértői tárgyalásokon a jugoszláv külügyminisztérium képviselője közölte, hogy a szövetségi kormány a közeli napokban megszünteti azt a rendelkezést, amely a Jugoszláviába utazó magyar állampolgárokat 200 dollár dinárra történő beváltására kötelezi. A szakértői találkozón véleményt cseréltek a két ország saját állampolgáraira vonatkozó utazásforgalmi előírásokról. Aláírásgyűjtés Somogybán Tízezer aláírást gyűjtöttek június 6-ig Somogy megyében a Magyar Szocialista Párt tagjai a köztársasági elnök közvetlen megválasztását szorgalmazó kezdeményezés támogatására. A párt kaposvári szervezete által elindított aláírásgyűjtő kampány a jelek szerint rendkívül gyorsan oszágos méretű MSZP-akcióvá terebélyesedett. Eddig Somogy településein kívül huszonkét város köztük öt megyeszékhely — pártszervezetei jelezték csatlakozásukat, részeredményeket azonban még nem közöltek. (MTI) MAGÁNKERESKEDŐK FIGYELEM! Az Ajkai Szolgáltatóipari Szövetkezet ezúton kínálja ÓLOMKRISTÁLYÉS ÜVEGTERMÉKEIT | Ajka, Bartók B. u. 47. | Tel/Fax: 88/12-954 I (111037) A Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat üzemi konyhája BÉRFŐZÉST VÁLLAL elvitelre, 100 fő részére. Egy ebéd ára: 60 Ft. Jelentkezés az üzemi konyha vezetőjénél. Kaposvár, Malom u. 10. Telefon: 15-511/61. (111082) GYORSLISTA Nyereményjegyzék a június 5-én megtartott május havi lottó tárgynyere- mény-sorsolásról, amelyen a 22. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használták: A Vásárlási utalvány (9000 Ft) B Opel Kadett típusú személygépkocsira szóló utalvány C Wartburg Standard típusú személy- gépkocsira szóló utalvány D Dacia 1310 TLX típusú személygépkocsira szóló utalvány E Sony színes tv F Sony Hi-Fi torony G Akai videomagnó H Sanyo telefon-üzenetrögzítő I Moulinex mikrohullámú sütő J Varia-utalvány (75 000 Ft) K ITT 3538 típusú színes tv L Fisher videomagnó M Otthon lakberendezési utalvány (50 000 Ft) N Hang-fény utalvány (50 000 Ft) O Szerencse-utalvány (40 000 Ft) P Iparcikk-utalvány (25 000 Ft) Q Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) FI Vásárlási utalvány (20 000 Ft) S Sanyo rádiómagnó A nyertes szelvényeket június 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V. Nádor u„ 15.) eljuttatni. A hivatalos tárgynyeremény- jegyzék június 12-től megtekinthető az OTP-fiókokban, a totó-lottó kirendeltségekben és a Posta-hivatalokban. 2021618 0 2545361 O 2083757 M 2554238 S 2101511 P 2571992S 2163650S 2580869 S 2225789 O 2589746 N 2234666 S 2607500 S 2243543 Q 2616377S 2252420 O 2625254 P 2261297 P 2634131 N 2279051 N 2643008 O 2287928 O 2651885 R 2296805 M 2660762 P 2305682 P 2669639 R 2314559N 2678516R 2323436 P 2687393 S 2323313M 2696270 R 2341190P 2705147 R 2350067 Q 2731778S 2358944 Q 2740655 N 2376698 M 2758409 O 2385575 Q 2767286 M 2394452 M 2776163P 2403329 R 2785040 N 2429960 M 2793917P 2438837 K 2802794 R 2447714M 2811671 Q 2456591 Q 2820548 N 2465468 N 2829425 O 2474345 R 2838302 N 2483222 S 2847179P 2492099 S 2856056 M 2509853 S 2873810Q 2518730S 2882687 M 2527607 N 2891564L 2536484 L 2900441 O 2909318Q 59225006 P 2927072 Q 59233883 N 2935949 R 59242760 O 2944826 N 59278268 P 2953703 P 59287145 P 2971457R 59296022 P 2980334 R 59304899 Q 48077555 M 59313776S 49823223 O 59322653 R 49974132N 59331530S 49991886R 59340407 S 50050924 N 59349284 S 52929747 M 59358161 S 59003081 R 59367038 S 59011958S 59375915S 59020835 L 59384792 N 59029712M 59393669 K 59038589 R 59402546 M 59047466 N 59411423 K 59056343 S 59420300 O 59074097 Q 59429177Q 59082974 P 59438054 M 59091851 M 59446931 P 59100728R 59455808 R 59109605 0 59464685 K 59118482 0 59482439 O 59127359N 59491316 R 59136236 0 59500193 R 59145113R 59509070 P 59153990Q 59517947R 59162867R 59526824 K 59171744 R 59535701 M 59180621S 59544578 O 59189498S 74663437 P 59207252 M 74698945 P Csökken a táborok zsúfoltsága Kik menekülnek Magyarországra? Beszélgetés a Belügyminisztérium illetékeseivel Az elmúlt hetekben, hónapokban egyre gyakrabban olvashattunk a menekültügy kapcsán arról, hogy Magyarország tranzitországból befogadó áliámmá vált. A menekültek továbbra is érkeznek hazánkba. A jelenlegi helyzetet világítja meg dr. Márkus István, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának helyettes vezetője. —A szigorúan vett menekültügy mellett Magyarország mostanra „népvándorlás” területévé vált. Legalább féltucat jogszabály, konvenció értelmében tartózkodhatnak külföldiek hazánkban. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy adott ország állampolgára megkapta a menekültstátuszt Magyarországon, tehát — kevés kivétellel — ugyanolyan jogok illetik meg, mint honfitársainkat. A menekültstátusz megadását az kérheti, akit hazájában politikai, vallási, vagy egyéb okok miatt üldöznek. Ez nagyon szűk csoportot jelent. A hazai menekültügy szempontjából sajátos helyzet alakult ki az elmúlt két és fél évben. 1988—1989-ben 34 ezer, főleg magyar nemzetiségű román állampolgár hagyta el Romániát, és nem akart visszatérni oda. Az előző magyar kormány és a parlament úgy döntött, hogy ezeket az embereket is az anyanemzethez tartozónak tekinti és befogadja. A romániai forradalom után azonban a román állampolgárok egy része visszatért hazájába, a magyar anyanyelvűek többsége azonban Magyarországon maradt. Miért menekülnek? — Jelenleg hány menekült tartózkodik hazánkban? — Eddig 1379-en kapták meg a menekültstátuszt. Erre 1989. október 15-e, tehát a genfi menekültügyi konvencióhoz való csatlakozásunk után volt lehetőség. Elutasítottunk mintegy 350 kérelmet, s jelenleg 750 van elbírálás alatt. Jogszabály hiányában azonban 1989 decemberéig (a romániai forradalomig) érkezettek is ún. területi jogú menekültek. Ezek száma megközelíti a 26—28 ezret. Ők kiegészültek a családegyesítésekkel, illetve azokkal, akik még a forradalom előtt megkapták a magyar hatóságoktól az áttelepülési engedélyt, Romániából való kiutazásuk azonban csak az idén történt meg. így ma körülbelül 30 ezres menekültcsoportról beszélhetünk. A marosvásárhelyi véres események után mintegy 7 ezren jelentkeztek a menekültügyi hatóságoknál, és ebből mintegy 2 ezren kérték a menekültstatusz megadását, s 1379-en meg is kapták azt. Április hónapban egyébként nagyon sokan jöttek Romániából, most valamivel csendesebb időszak van. — A romániai választásokat követően tapasztalható-e valamiféle megnyugvás a menekültek körében? — Úgy tűnik, hogy a helyzet hangulatilag konszolidáltabb. A szenvedélyek mintha a korábbi szinten maradtak volna, s ez pozitív irányú változás. Mi úgy vélekedünk, hogy a menekültügy megoldásának kulcsa Romániában van. — Most hetente mennyien érkeznek Romániából? — Áprilisban, a marosvásárhelyi események idején 800— 1200 ember érkezett, most ez a szám száz körül van. — Tesznek-e különbséget a magyar hatóságok a politikai, illetve a gazdasági okokból menekültek között? — A menekültügyi eljárásnál a gazdasági okok csupán a sokadik helyen szerepelnek. Döntő jelentőségű a politikai, a vallási, a nemzetiségi, vagy a faji okokból történő üldöztetés, vagy az attól való megalapozott félelem. Minden állam megelégszik a körülmények mérlegelésével, hiszen az ügy jellege olyan, hogy akinek menekülnie kell, sajnos, az otthagy csapot- papot. Az illető bizonyítani csak nagyon ritkán tud. A hatóságok nagyon alapos meghallgatás során, illetve a körülmények vizsgálatával kiderítik a valós, illetve nem megalapozott állításokat. — A klasszikus értelemben vett menekültek nagy része tehát Erdélyből érkezett. Jöttek máshonnan is? — Azzal, hogy csatlakoztunk a genfi menekültügyi konvencióhoz, a menekültügy megszűnt „csupán” nemzeti, nemzetiségi problémának lenni. Magyarországnak diszkriminációmentesen menekültstátuszt kell adnia mindazoknak, akik a menekültté nyilvánítás egyezményes feltételeinek megfelelnek. Nem csak Erdélyből érkeznek — A magyar nemzetiségű román állampolgárok mellett kik kaptak október 15-e óta politikai menekültstátuszt Magyarországon? — Az erdélyieken kívül néhány tucat más kelet-európai állampolgár kapott menekültstátuszt. Szovjetek, bolgárok és néhány jugoszláv, Csehszlovákiából jöttek szlovákok és magyarok is. Ezeket az embereket hazájukban politikai, vallási meggyőződésük miatt üldözték, vagy éppen emberi jogaiktól fosztották meg. — Volt olyan eset, hogy szovjetzsidó kért menekültstátuszt? — Egy ilyen eset volt, amikor is az illető nem státuszt akart, hanem egyáltalán Magyarországon kívánt maradni. Ez azonban lehetetlen, minthogy Izraelbe kérte a kivándorlást. Á kormányok közötti megállapodás alapján tehát ő csak ott telepedhet le, Magyarország csupán tranzitországként szolgál. — Az érintett európai államok vezetése reagált-e valamilyen módon a magyar döntésekre? — Semmiféle hivatalos, vagy nem hivatalos reagálás nem történt az érintett országok vezetése részéről. Egyetlen eset fordult elő, hogy bűncselekménnyel vádoltak és kiadását kérték annak a személynek, aki megkapta a menekültstátuszt. A vadak azonban megalapozatlanok voltak, így elutasítottuk a bukaresti hatóságok kérelmét. — Hány befogadó-állomás van Magyarországon, és hogyan fogadja az érintett terület lakossága a menekülteket? — Békéscsabán és Hajdúszoboszlón továbbra is működik befogadóállomás, június 1- jétől pedig a bicskei átmeneti szálláshely szintén befogadóállomásként szolgál. Itt szintén lefolytathatják a menekültügyi eljárást. Átmeneti szállás van Tahiban és a Római-parton, másutt Budapesten nincs. Még 2—3 héttel ezelőtt is zsúfoltak voltak ezek a szállások, most már létszámcsökkenés tapasztalható. A kérdés második részére aztfelelhetem, hogy amíg az 1988-as évet menekültügyben kicsit az eufória jellemezte a közvélemény részéről, addig a mai nehezebb állapotok miatt a tolerancia mellett a türelmetlenség jelei is mutatkoznak. Nyilván, ahol szám szerint is többen vannakjelen a menekültek, ott időnként feszültebb a viszony köztük és a lakosok között. Szabó Béla
