Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-06 / 36. szám
1990. június 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 KÖNYV — KÖNYVHÉT Könyvhónapok a Balatonon Természetesen viszik a krimit. A jó bűnügyi regény valóban kikapcsolódást jelent, de ahogy a könnyű műfajú könyveknek, a lektűrnek is vannak barátai, ugyanúgy nyáron is van igény a magasabb művekre. A Balatonon az egész szezonban „könyvhét" van. Néhány év óta már nemcsak a butikosok rakják ki portékáikat közszemlére: a legforgalmasabb helyeken megtalálhatjuk a könyvárusokat is. Fonyódon a Delta közben lévő könyvesboltban szombaton is nagy volt a forgalom. Sok új kiadvány érkezett az ünnepi könyvhétre, naponta várnak újabb szállítmányokat. Kelendő a Babits Kiadó gondozásában megjelent Halálpolka című regény: László Lajos műve a málenkij robotra elhurcolt lányok, asszonyok haláltusáját eleveníti fel döbbenetes erővel. Robert Merle új könyvét (Az íme, a királyt} és Feuthwanger Jud Süss című könyvét, ugyancsak sokan keresik. A leilei Fortuna üzletház előtt két könyvárus — békés egyetértésben. Frida Antalné családi vállalkozásban foglalkozik értékesítéssel, Mester István viszont a Kossuth könyvkiadó bizományosa. Az orvosregényeket, az aktuális politikai csemegéket veszik leginkább: Végjáték a Fehér Házban, Mundér nélkül — ezek a kurrens könyvek, de Moldova új művét, Az utolsó határt is sokan keresik. Mester István tavaly Fonyódon árusított, napi 10— 12 órát tartott nyitva. Ismeri már a balatoni igényeket, tudja, hogy a német vendégek mire vevők: útleírások, színes mesekönyvek, ételreceptek biztos vásárlói ők. Mint mondja: az ünnepi könyvhét a Balatonon addig tart, am íg a szezon —, azaz augusztus 20-ig. (Süli) Kaposvári körkép A pénteki ünnepélyes megnyitó után hiába kerestük a könyvhét remekeit vasárnap Kaposváron, a belvárosban. Egy könyvárus volt csak talpon a sétálóutcában, de gyéren csordogáló bevétele nem marasztalta sokáig. A könyvheti újdonságok, krimivel, horrorral, pornóval vegyítve hű tükörképét adták változó világunknak a havi vásárban. — Itt a piros — hol a piros?! Nyertek a segítők, vesztettek a balekok. Röpködtek az ezresek, bánkódtak a rászedettek.., —de ez már a havi vásárban volt jellemző. Hét elején ismét kínálták az utcai árusok maradék könyvheti portékájukat. Szinte már a megnyitó napján elfogyott a Körkép, a Rivalda, a Szép versekből sem maradt. Nagy volt az érdeklődés Sütő András Omló egek alatt című műve iránt, sokan keresték Esterházy Péter Hrabal-könyvét. A Bibó- és Mária-kötetek szintén elfogytak, ám a vásárlók közül sokan megjegyezték: ez évben — a könyvárak mjatt—csak néhány kötettel gazdagodott a házi könyvtár. A könyvárus magányossága Megkezdődtek az államvizsgák Végzősök és esélyek Több a pályaelhagyó — kevés a tanítói állás Megkezdődtek az államvizsgák a kaposvári tanítóképző főiskolán. Az idén 261 tanító és 73 óvónő veheti kézbe friss diplomáját. Varga Ilona tanulmányi előadó elmondta: az idei államvizsgában az az új, hogy a szak- dolgozat megvédésével kezdődik a megmérettetés, majd az egységes államvizsga-tételekből — amelyek csak tantárgypedagógiát tartalmaznak — húznak a végzősök. Az idén már nincs a pályázati rendszer—, hiánya csak növeli a végzősök elhelyezkedési gondjait. Mivel kevés az álláskínálat, az összeköttetések szerepe is megnőtt és még több a pályaelhagyó! Ugyanakkor a nyelvvizsgával rendelkező diplomásokat nagyon keresik. A tanulmányi előadótól azt is megtudtam, hogy Kaposváron csak elvétve akad állás, Baranya megyéből is csak 2—3 ajánlat érkezett. Ennek ellenére a június végén kezdődő felvételiknél a létszámot nem csökkentik: Kaposváron 225 hallgató kezdheti meg tanulmányait ősztől nappali tagozaton. A levelező képzést szeretnék visszaszorítani, majd megszüntetni, ez lesz az osrszágos tendencia is. Herold Katalin és Csordás Zsuzsa már túl vannak a nagy erőpróbán. Mindketten felszabadultan, megkönnyebbülten válaszolnak a kérdéseimre. — Milyen tételt sikerült kihúzni? — kérdeztem Zsuzsától. — Ma én vizsgáztam elsőnek. Amikor bementem, majd’ elájultam. Öt marcona férfi ült velem szemben. Még jó, hogy Patai tanár úr megkérdezte, hogy mit reggeliztem —, mindjárt feloldódtam kicsit. Különben matektételt húztam, a lehető legrosszabbat, de azért — úgy érzem — sikerült megoldanom. — Én a tanulmányi séták szerepét húztam ki, hihetetlen mázlista vagyok — veszi át a szót Kati. — Az egyik legköny- nyebb téma volt ez. A szakdolgozatom megvédése is sikerült: A társadalom hatása a családra —ez volt a cím. Szociálpedagó- giai szakkollégiumot végeztem es ezért választottam ezt a témát. — Hova tudtak elhelyezkedni? — A szakkollégiumi végzettségem segítségével Budapesten a Szamuely úti általános iskolában kaptam állást. — mondta Zsuzsa. — Itt szegény családok gyerekeit tanítom majd. A fizetésem 7000 forint körül lesz, ebből 3000 ezer elmegy albérletre, a többiből kell „gazdálkodnom”. Szeretnék majd továbbtanulni. — Én visszamegyek Karád- ra, ahol lakom, — mondja Kati, — egyelőre napközis csoportot kapok az általános iskolában, de az a vágyam, hogy saját osztályom legyen. Még ma hazautazom, majd a június 18-ai diplomaosztásra jövök vissza, akkor tartjuk a záróbulit is.- (Hunyadkürti) Létrehozásuk ma is időszerű Iskolaszékek a múltban Társadalmunkban az elkövetkezendő időszakban jelentős szerepet kapnak a helyi hatósági ön- kormányzatok. A községi, városi, regionális ön- kormányzatok önállóan intézhetik a helyi ügyeket. A lakosság által választott helyi testületeknek feltehetően tényleges alárendeltjei és.kiszolgálói lesznek az általuk kinevezett helyi igazgatási szervezetek. A községi tanácsok, vagy a helyükbe lépő más közigazgatási szervezetek az önkormányzat által válhatnak motiválttá és aktívvá. Egy-egy település helyi hatóságán belül kialakulhatnak speciális kérdésekkel foglalkozó önkormányzatok is. Napjainkban nagy számban jönnek létre — az ország minden területén — az iskolaügyet irányító iskolaszékek. A MÚLT HATÓSÁGAI Milyen iskolai hatóságok működtek a múltban: 1876-tól 1948-ig? Az állami népiskolák irányítására az adott településeken gondnokságokat szerveztek. Tagjait 6 évre választották, de soraikban voltak kinevezett és hivataluk által delegált tagok is. A gondnokság létszámát (4—26 fő) az iskola megszervezésekor a tankerületi főigazgató állapította meg. Jogszabály írta elő, hogy a választott és kinevezett tagok együttvéve többen legyenek, mint a hivatalból delegáltak. Azokban a községekben, ahol anyagi támogatással járultak hozzá az állami iskola létrehozásához és működéséhez, a gondnokság létszámának felét a községi vagy városi képviselőtestület, illetve az egyház- község képviselete saját tagságából választotta. Ha a község, az egyházközség — vagy több egyházközség — járult hozzá az állami iskola fenntartásához, egyenlő arányban küldhették képviselőiket a gondnokságokba. Falvak, községek, városok — saját vagyonukból és jövedelmükből fenntartott — iskoláikban községi iskolaszékek ének létre. E települések 3 évre választották a helyi lakosok köréből az iskolaszék tagjait. A községi képviselőtestület — városban a kisgyűlés—junius hónapban szervezte meg az iskolaszéki választásokat. Nagy gondot fordítottak a titkos szavazásra. A korabeli jogszabályban többek között a következőket fogalmazták meg: „A választásnál tekintettel kell lenni a községben levő minden felekezetre és a község minden részére, tehát a külterületekre is. Korteskedni szabad az iskolaszéki tagok választásánál, csak ennek illetéktelen befolyásolássá (megfélemlítéssé, indokolatlan előny ígéréssé, jogos érdek megvonásává) nem szabad fajulnia. ” Több szomszédos község is létesíthetett közös községi iskolaszéket. Ilyen esetekben a tagság összetételének arányát az érdekelt községek konszenzussal oldották meg. Ha nem tudtak megegyezni, a vitás kérdésekben (létszám, arány) a közigazgatási bizottság döntött. Községi jellegű, de uradalmak által működtetett „uradalmi iskolaszékek’’tagjait — a hivatalból való kinevezések kivételével—az iskolafenntartó bízta meg. A község képviselőtestülete a kinevezést csupán tudomásul vette. A FELEKEZETEK JELENTŐSÉGE A felekezetek által fenntartott iskolákban a római katolikusoknál az egyházközségi tanács, protestáns iskolák esetében pedig a presbitérium látta el a közigazgatási feladatokat. A felekezeti iskolaszékek tagjait a hitközség képviselőtestülete — az egyházi főhatóság „rendszabályai” szerint—(legalább 5 fő) választotta. A község képviselőtestülete a választásba akkor sem szólhatott bele, ha az egyházi iskola költségeihez hozzájárult. Az egyházi iskolák felettes hatósága római katolikusoknál az egyház- megyei főtanfelügyelő és a püspök volt, protestánsoknál pedig az esperes és az egyházkerületi gyűlés. Az izraelita iskolaszék 7 tagból állt, akiket a közgyűlés választott. Az iskolaszék határozatai ellen a közgyűléshez lehetett fellebbezni. Kik lehettek az iskolaszék tagjai? Legfontosabb követelménynek az erkölcsi és társadalmi megbízhatóságot tartották. Kifogástalan életet élő férfiak és nők egyaránt tagjai lehettek az iskolaszéknek. Igaz, kikötötték, hogy a választott és kinevezett tagoknak csupán egy- harmada kerülhet ki a gyengébb nemből. A jelölteknek önzetlen érdeklődést, figyelmet, szerete- tet kellett tanúsítaniuk az iskola iránt. Hivatalból delegálták az iskolaszékbe a hitfelekezetek egy- egy lelkészét. Állami iskoláknál a lelkipásztor akkor lett az iskolaszék tagja, ha a község lakosságának legalább 5 százalékát meghaladta a hívek száma. A községi iskolák esetében a hívek arányától függetlenül a lelkészt delegálták az iskolaszékbe. Községi és állami iskolák iskolaszékébe, illetve gondnokságába csak hivatalból, vagy kollegáik képviseletében kerülhettek be a tanítok. Az állami és közösségi iskolaszékbe és gondnokságba a nyugdíjas tanító viszont megválasztható volt, akárcsak a felekezeti tanítók. Kinevezhették azokat az egyéneket is, akik a helyi hatóság és a községi elöljáróság tagjaiként is tevékenykedtek. Az izraelita iskolaszékbe a főrabbi, a hitközségi elnök és az igazgató-tanító hivatalból került be. ALATTVALÓK HELYETT Milyen tisztikart választott az iskolaszék? A gondnokságok elnökeit a főispán nevezte ki, az iskolaszékek elnökeit a tagság választotta meg. Elnöknek és alelnöknek sem az iskola tanítóját, sem nőt nem választhattak meg. Gondnoknak olyan személyt bíztak meg, aki az iskolaszámadáshoz és költségvetéshez értett. Az alakuló ülésen döntöttek a jegyző személyéről. Az iskola tanítójának el kellett fogadnia ezt a tisztséget. Az iskolaszék ülései nem voltak nyilvánosak, s a sajtó képviselői sem vehettek részt ezeken az összejöveteleken. Havonta egyszer tartottak értekezletet vagy megbeszélést. Az elnök rendkívüli ülést hívott össze, ha a tagság egyharmada írásban bejelentette ezt az igényt. Az iskolaszékek létrehozása ma is időszerű. A helyi lakosság egy részéről a szélesebb közösség tagja, más részről az iskolaszékben az ön- kormányzat résztvevője is. Kozma Tamástól idézek: „Az állampolgár igényekkel lép föl, amelyet az államnak teljesítenie kell. Tehát nem a törvényhozás igényel valamit az alattvalóitól, hanem az állampolgár attól a hatóságtól, amelyet mégiscsak ő maga tart el." Az önkormányzatok működésében az állampolgárok az igényeket és a tennivalókat fogalmazzák meg és hajtják végre. Az önkormányzat eredményessége szempontjából fontos az új helyzetre való gyors reagálás, az iskolaszék kapcsolatrendszerének kiépítése, az együttműködések rendszerének kialakítása, a helyi önkormányzat térségi, regionális szerveződésének elősegítése. Mindezt központi és saját anyagi erőforrásokra, önállóságra támaszkodva lehet elérni, s azáltal, hogy a jelenünkben szervezendő iskolaszékek a múlt tanulságait is felhasználják a demokratikusan működő önkormányzatok eredményessége érdekében. Dr. Bóra Ferenc
