Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-06 / 36. szám

1990. június 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 a Áttételek nélküli vélemények NEM KÍVÁNNAK „MINI SZMT-T" Megyei referencia a szabad szakszervezeteknek A közelmúltban tartotta első nyilvános konferenciá­ját a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Programjuk a legfontosabb célok között fogalmazza meg, hogy a dolgozók érdekképviselete nélkül ne szület­hessen döntés a gazdasági rendszen/áltásról. Szűcs LászlóváI, a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat munkavédelmi vezetőjével, a sütőipari dolgozók szabad szakszervezete intézöbizottsági elnökével arról beszél­gettünk, mennyivel demokratikusabb a légkör és a dön­tés a ligában. Elkészült a törvénytervezet Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? Sok­milliárdos lakossági áldozat­vállalás (Folytatás az 1. oldalról) Somogybán harminc évvel ezelőtt alakultak meg az első úgynevezett törpevízmű-társu- latok — Kapospulán, Nagyatá­don , Somogygesztiben—és le­hetne sorolni a továbbiakat. Az azóta eltelt három évtized során a társulatok szervezésében csaknem hatmilliárd forint érté­kű beruházás valósult meg két és fél milliárd forint lakossági hozzájárulással. A kezdet után az elmúlt évek fő jellemzőjévé vált a lakásokon belüli vízvéte­lezés kialakítása, a komfortfo­kozat növelése. Ezért az alap­vízműveket fejleszteni, komp- lettírozni kellett. 1986-ban a megye 237 települése közül még 51 -ben nem volt közműves ivóvíz, mára az ellátatlan tele­pülések száma tizenkettőre csökkent. Az ellátott települése­ken negyvenegy társulat műkö­dik, néhány helyen a működési költségek csökkentése érdeké­ben több községre kiterjedő, kistérségi társulatot hoztak lét­re. Ahogy a testület megállapí­totta, korántsem születtek ilyen eredmények a szennyvízelve­zetés és -tisztítás terén. A váro­sokat és a Balaton-partot kivé­ve, csupán Igáiban és Csurgón került sor a szennyvízcsatorna­hálózat bővítésére, építésére. Ez a megye egyik súlyos, és az ivóvízhálózat bővülésével ará­nyosan növekvő gondja, mely­nek megoldása egyre sürge­tőbb. A társulásos formában törté­nő infrastrukturális fejlődés a nyolcvanas években indult és a legkimagaslóbb eredmények a földvezetékes gázellátásban születtek. A tanácsi szervezés­ben létrejött társulások har­mincnégy település földgázhá­lózatának kiépítésében játszot­tak közre. Csak elismeréssel lehet nyugtázni ezt a gyors fejlő­dést, kivált azért, mert az elmúlt évben az egy érdekeltre jutó befizetési kötelezettség meg­kétszereződött. De a lakossági összefogás­nak, a társulásnak szerepe volt és van a zártkertek villamos- energia-ellátásában is: az el­múlt négy évben tizenhárom zártkertben 445 telek villamosí­tása történt meg. Ez a szerve­zeti forma hozzájárult a telefon- hálózat bővítéséhez, a kábelte­levíziós rendszerek szervezé­séhez is. Az előállított értékekről pon­tos, összegezett, számszerű adat nincs, az viszont vitatha­tatlan, hogy a megye lakóinak életkörülményei javításában mindkét formáció igen nagy szerepet játszott. Következik ebből, hogy folytatására feltét­lenül szükség van, sőt a csök­kenő állami támogatások miatt jelentőségük a jövőben még csak fokozódik. Ezzel össze­függésben hangzott el az az aggodalom, hogy a lakosság jövedelmi helyzetének romlása sajnálatosan megkérdőjelezi a fejlődés további dinamizmusát. Ám abban egyetértettek, hogy a megoldást keresni kell! Egy­hangúan döntött arról is a testü­let, hogy a társulatokat, a társu­lásokat sok fáradtsággal szer­vezőknek elismerésüket és köszönetüket nyilvánítják. V.M. — Nagyon jó benyomásom volt a kétnapos tanácskozásról, amelyen a ligatanácsot kibőví­tették a tagszakszervezetek küldötteivel. Alapvető és lénye­ges, hogy legkisebb szerveze­tek is biztosították az önálló vé­leménynyilvánítás szabadsá­gát, az önálló véleményalkotás jogát. Példaként mondom el, hogy az alapszabály esetében az ötödik változatot fogadtuk el. Minden szervezet képviselőjé­nek lehetősége volt arra, hogy kifejtse a véleményét, mégpe­dig teljesen önként jelentkezé­ses alapon. A demokratizmus megmutatkozott az ügyvivőtes­tület választásában is. A jelölő- bizottság valamennyi tagszer­vezet jelöltjét fölvette a jelölő­lapra. Tehát nem volt előre megbeszélve, amint az szoká­sos volt' a korábbiakban. A demokratikus működésre jel­lemző, hogy például egy újon­nan fölvett szakszervezet, a székesfehérvári Alumíniummű­vek független szakszervezeté­nek vezetőjét szintén jelölték ügyvivőnek, s a bemutatkozása alapján meg is választották. — Be került-e valaki az ügy­vivői testületbe Somogyból? — Nem jelöltünk senkit. Úgy érzem, hogy vidékről ellátni az ügyvivői tevékenységet nagyon időigényes. — Mit tart a legfontosabb­nak az elfogadott program­ban? Záporesőben, sáros, csú­szós talajon mérték össze tudá­sukat tegnap az Állami Tűzoltó­sportverseny résztvevői. A ki­képzési év végeztével a hagyo­mányoknak megfelelően tartják ilyenkor Marcali, Barcs, Siófok, Nagyatád és Kaposvár állami — A liga ügyvivőtestülete ennek szellemében fog működ­ni. A korábbi ligatanács-ülése- ken létrehoztunk különböző munkabizottságokat, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot a kor­mánnyal, a parlamenti képvise­lőkkel, aztán a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövet­ségével a vagyonügyben. Ne­kik is e program alapján kell a ligát és a hozzá tartozó tagszer­vezeteket képviselniük a tár­gyalásokon. Elvileg nekünk is lehetőségünk lett volna arra, hogy egy szakértőt közvetlenül delegáljunk például a kor­mánnyal tárgyaló bizottságba. Ezen a tanácskozáson is volt, aki elmondta — egy korábbin pedig én mondtam el —, hogy nem szeretnénk még egyszer egy olyan Budapest-központú szervezetet fölépíteni, mint amilyen volt a korábbi szak- szervezet. Mi, vidékiek java­részt azért csatlakoztunk a ligá­hoz, hogy közvetlenül oda tud­juk eljuttatni észrevételeinket, kívánságainkat és igényeinket, ahova tartozik. S nem különbö­ző áttételeken át, mint megyei bizottság, ágazati apparátus és egyebek. Nagyon jól bizonyítja ennek a rendszernek a műkö­dőképességét, hogy a vitában teljesen más területen dolgozó szakszervezet képviselőjével is ugyanazon a véleményen vol­tam egy korábbi ligaülésen és most a konferencián is. Telje­tűzoltói ezt a versenyt. Négy versenyszámban, csapat- es egyéni küzdelmek folynak, amelyek első három helyezettje jutalomban részesül, de az iga­zi tétet az jelenti, hogy kik kerül­nek be a megyei válogatottba. Ők az országos versenyen sen különböző ágazatokhoz, vagy szakmákhoz tartozó kép­viselők is közös hangot tudnak találni. — Várható-e, hogy a somo­gyi szabad szakszervezetek­nek valamilyen megyei képvi­seletük is lesz? — Igen, s a liga is támogatja, hogy létre kellene hozni egy megyei referenciát, ahogy egyelőre neveznénk. Ez appa­rátus nélküli megyei szervezet lenne, nem kívánunk ugyanis a fejünk fölé egy „mini SÉMT-t”. Ez képviselne a teljes jogú és az együttműködő szakszerveze­tek, majd azok csoportjainak az érdekeit. Amikor majd megala­kulnak az új önkormányzatok, döntenek számos fontos kérdé­sében, amely a munkavállaló­kat érinti. A foglalkozáspolitiká­tól kezdve spk mindent föl lehet­ne sorolni. Ők az MSZOSZ terü­leti képviseletének a vélemé­nyét fogják kikérni. Az önkor­mányzatok maguktól nem fog­nak idejönni hozzánk, nekünk kell jelentkeznünk. Ez csak úgy képzelhető el, ha a ligához tar­tozó somogyi szakszervezetek összefognak. Éppen ezért aka­rom most fölvenni a kapcsolatot a TDDSZ két kaposvári cso­portjával is. A megyei szövetség vagy megyei referencia működhet a ligához tartozó szervként is, ne­kem azonban az a rokonszen­vesebb, ha a megyében műkö­dő szövetségként, tehát önálló jogi személyként jelentkeznénk be. A liga segítséget nyújt a megszervezéséhez. Most több mint ezer somogyi szakszerve­zeti tag tartozik a ligához, ha nagyobb lesz a létszám, akkor a liga egy iroda felállításában is segédkezne. Őszintén remé­lem azt, hogy a szakszervezeti székházban — lévén közös szakszervezeti vagyon — ka­punk majd egy helyiséget, ugyanúgy, mint az ott székelő ágazati apparátusok. képviselik majd megyénket, az országos döntőben. Az idén ezt Szarvason rendezik meg, és annak a Széchenyi Ödön gróf­nak az emlékére írták ki, akinek nevéhez az állami tűzoltóság megszervezése fűződik. Fotó: Kovács Tibor A Belügyminisztérium Vá­lasztási Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testü­letek tagjai és a polgármesterek választásának törvényterveze­tét. Tóth Zoltán, az iroda veze­tője az MTI munkatársának ér­deklődésére elmondta: a vá­lasztási szisztéma kidolgozá­sánál figyelembe vették az or­szág politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 települé­sen kétezernél kevesebben él­nek, s ezen falvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért eze­ken a településeken úgyneve­zett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege, hogy valamennyi jelölt neve fel­kerül a szavazólapra, s közülük a választók annyi jelöltre sza­vazhatnak, ahány tagja a képvi­selő testületnek lehet. A 2000-nél több lakosú köz­ségekben és a 100 ezernél ke­vesebb lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni választókerületekben választ­ják meg, hasonlóan az ország- gyűlési választásokhoz. Egy- egy településen annyi választó- kerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtes­tületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a főváro­si kerületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavaza­tok második értékelésével, lis­tákról választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választó- polgár az egyéni választókerü­let jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek* pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön is össze­sítik, s a pártok ezen szavaza­tok arányában részesülhetnek a mandátumok egyharmadá- ból. Természetesen a nagyvá­rosokban más választási rendszer is elképzelhető, pél­dául a listás szavazás, amelyen a független jelöltek is indulhat­nak. Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jo­gok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csopor­toknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselői vá­Újságok, folyóiratok, könyvek soha nem tapasztalt választé­kát kínálják immár egy eszten­deje országszerte az újságos- és könyvesstandokon. Honnan lett egyszeriben ennyi papír, amikor nem is olyan régen még a papírimport nehézségeire hi­vatkoztak a gyártók és a forgal­mazók, ha valaki számon kérte akár a legalapvetőbb papíripari termékek hiányát — erről ér­deklődött az illetékeseknél az MTI munkatársa. A válasz eléggé meglepő. Horváth Tibor, a Papíripari Vál­lalat kereskedelmi igazgatója elmondta: az országban vala­mivel kevesebb papír fogy, mint két-három évvel ezelőtt. (Áz évi átlagos papírszükséglet körül­belül háromnegyed millió ton­na.) A csökkenés ugyan el­enyésző, de jellemző, hogy e tendencia tartósnak mutatko­zik hiszen az idén az első ne­gyedévben is ezer tonnával kevesebb papírt használt fel az lasszanak, akkor számukra leg­alább még egy választókerüle­tet kell kialakítani. A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki megbízatását köz­vetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban ne­kik is tartozik felelőséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakos­ság bizalma a polgármester­ben, lehetőség van a visszahí­vására. Ennek kezdeményezé­séhez azonban az adott telepü­lés választópolgárai egyharma- dának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a le­adott érvényes szavazatok két­harmada kell. A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képvise­lői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvé­nyeket kell gyűjteni a jelöltek­nek, hanem ajanlóíven aláírá­sokat. Az ajánlóívek az elkép­zelések szerint a tanácsok ügy­félszolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választópol­gárok ott írhatják alá azt, ame­lyiken a számukra szinpatikus jelölt neve szerepel. Önkor­mányzati képviselőjelölt az le­het, akit az adott választókerü­let választópolgárainak 1 szá­zaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb települé­seken falugyűlésen is lehető­ség lesz jelöltállításra. A pogár- mester jelölt-állítás, bár hason­ló módon történik, de ez eset­ben a választópolgárok 5 szá­zalékának ajánlására lesz szükség. Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett időpont­ja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején tartják meg. Annyi azonban bi­zonyos, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját megelőzően 60 nappal koráb­ban, azonos napra kell kitűzni. Az első forduló költsége várha­tóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió forint. Végeze­tül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a törvényterve­zet a plakáthaború korlátozása érdekében felhatalmazza a képviselő testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plaká­tok elhelyezésének feltételeiről. ország, mint a múlt év azonos időszakában. A könyv- és új­ságárusok színes kínálata vá­lasztékbővítést tükröz, a fel­használt papír mennyisége vi­szont nem változott — hangsú­lyozta a szakember. Az újsá­gokhoz egy év alatt 20 száza­lékkal kevesebb papírt használ­nak — eltűnt például a Magyar Ifjúság, s jelentősen csökkent a Népszabadság példányszáma —, s a rubelexport visszaesése miatt lényegesen kevesebb pa­pírra van szükség a gyűjtőcso­magolásokhoz. A rengeteg új könyv és folyóirat mostanában kevesebb papírt emészt fel, mint korábban a kötelezően óri­ási példányszámban megjele­nő napi- és hetilapok. Jellemző egyébként az is, hogy a szépiro­dalmi könyvek példányszáma meglehetősen összezsugoro­dott, míg néhány évvel ezelőtt átlagosan 10-től 80 ezerig, nap­jainkban 3-tól 12 ezer példányig terjedő szériában nyomják e könyveket. Lajos Géza Tűzoltó erőpróba Bővült a nyomdatermékek választéka Nem nőtt a papírfelhasználás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom