Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-23 / 51. szám

1990. június 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 7 Avatás után, az ,,utolsó órában” A balatoni szezon kezdetén mindig sok szó esik a minőségi turizmusról. Az egymást érő sajtótájékoztatókon a derűsen habzó sör és a fogpiszkálóra szúrt ínyencfalatok fogyaszt- gatása közben jegyzetelő új­ságíró biztos lehet abban, hogy az üdvözlő szavak után hama­rosan igen hatásos érvelés következik az immár létfontos­ságú új törekvések mellett. Nem kevésbé meggyőző a le­sújtó vélemény a balatoni ide­genforgalom eddigi gyakorlatá­ról, amely igénytelenségben már-már megcsontosodott, s ez nem csoda, hiszen a ,.tö­megturizmus” közegében vált megszokottá. „Az utolsó órá­ban vagyunk” — hangzik a bal­jós szakértői figyelmeztetés, s csak a szezonkezdetekről több éves, évtizedes tapasztalattal bíró kollégák nem kongatják meg a vészharangot írásaik­ban, mert tudják: tavaly, sőt tavalyelőtt is az „utolsó órá­ban” voltunk. Mert amíg nincs elég vendég (állítólag most sincs), mint valami varázserejű szót emlegetik a minőséget, s amikor abban a bizonyos öt-hat hetet magába foglaló időszak­ban (mondjuk, július közepétől augusztus 20-ig) elözönli par­tunkat a turisták tömege (tö­megturizmus), fogadásuk, ellá­tásuk gyakorlatára a jó öreg megszokás lesz ismét a jellem­ző. Ettől függetlenül igaz, hogy minőségi turizmusra volna szükség a Balaton-parton. De az is, hogy vannak, akik mindig csak beszélnek róla, miközben némelyek már évek óta sziszi­fuszi küzdelmet folytatnak e meggyőződésük érvényesíté­se végett. Jény továbbá, hogy mostanában szinte hetente tudósíthatjuk olvasóinkat egy- egy jelentős idegenforgalmi lé­tesítmény — utazási iroda, üz­letház, étterem stb. — avatá­sáról, s naponta több kisebb magánvendéglő, fagylaltozó, butik és más árusítópavilon nyílik partunkon a kellő nyere­ség reményében. És mi, újság­írók elismerően szólunk az új létesítmények építészeti eré­nyeiről, a városközpont díszé­vé szépült, nemrég még lerob­bant állapotban sínylődő ven­déglőről, miután jó érzéssel hallgattuk az új üzletvezető fo­gadkozását, mondván: ezután minden másképp lesz! Aztán néhány nap múltán vendég­ként térünk be az agyondícsért létesítménybe, s tapasztalhat­juk: a belsőépítészeti megoldá­sok változatlanul szépek, tet­szenek, de az, hogy a pincér se szó, se beszéd leül az aszta­lunkhoz, mert onnét jól látható a tv közvetítése a futballmérkő­zésről, már kevésbé. (Vajon mit szólt volna ehhez Krúdy Gyula úr, mondjuk, a Vampe- ticsnél?) Majd „menetrendsze­rűen” megérkezik az első pa­naszos valamelyik nemrég avatott idegenforgalmi „objek­tumból”, ahol dacára az építé­szeti harmóniának, valamint a műemlékhangulatnak, egy bül­bül szavú kislány úgy elküldte magyarul egyik külföldre sza­kadt hazánkfiát melegebb ég­hajlatra (errefelé mostanában gyakran hűvös az idő), hogy annak rögvest eszébe jutottak édes anyanyelve feledésbe merült fordulatai. Számára eb­ből az a tanulság, hogy ne akarjon mindenáron született hollandusnak látszani. Szá­munkra pedig az, hogy hiába újítjuk föl a régi éttermet, szál­lót, ha a pincérek, portások, az idegenforgalom különböző rendű és rangú dolgozói to­vábbra is a régihez, az elavult­hoz, a megszokotthoz ragasz­kodnak; avagy — mondhatjuk így is—az új, színvonalas épü­let, intézmény csak akkor lesz képes a minőségi idegenfor­galmat szolgálni, ha minőségi szakemberek dolgoznak ben­ne. Lehetne még folytatni az eszmefuttatást itt, ebben a nemrég megnyílt, igazán han­gulatosan berendezett étte­remben, ha a három szolgálat- tevő pincér közül az egyik ész­revenné, hogy az egyetlen ven­dégnek (szerény személyem­nek) már fél órája üres a poha­ra, s a világbajnoki mérkőzés­ről folytatott élénk eszmecsere szünetében megkérdezné, óhajtok-e még valamit. De nincs türelmem kivárni az áldá­sos pillanatot, ezért udvariatla­nul félbeszakítom a disputát (fizetek, főúri), s majd egy másik vendéglőben folytatom a jegyzetet. Sz. A. (Folytatás az 1. oldalról) A 97 vendég fogadására al­kalmas szálloda mellett kem­pinget is kialakított a Siotour itt, egyszerre akár hétszázan is táborozhatnak. A több mint 22 hektáros üdülőfaluban a hor­gászok és fürödni vágyók épp­úgy jól érezhetik magukat, mint a csendet, a hosszú sétákat kedvelők... A 130 millió forintos beruhá­zás minden bizonnyal megtérül a Siotournak. És azoknak a kisszövetkezetnek, vállalko­zóknak is, amelyek és akik a szolgáltatásban részt vesznek. A Kaposépszer Kisszövetke­zet mint generálkivitelező és alvállalkozói ha nem is határ­időre, de szép munkát végez­tek. Tegnap az ünnepélyes átadáson Fodor János, a Sio­tour vezetője örömmel fogadta a szép számban összegyűlt idegenforgalmi szakemberek dicsérő szavait. Dr. Gyenesei István, Somogy megye tanács­elnöke megnyitó beszédében olyan különlegességként emlí­tette a lengyeltóti üdülőfalut, amely már a minőségi turiz­must szolgálja. NagyZsóka Születésnap, ünnepség nélkül Több mint hatezer Somogy megyei kisdiák üdül ezen a nyáron is a fonyódligeti gyer­mektáborban. Június 13-án érkeztek az első iskolai csopor­tok és egy-egy turnusban — a tanárokkal együtt — egyszerre 1500-an élvezhetik az össz­komfortos tábor vendégszere­tetét, kényelmét. Augusztus 31-ig tart a fősze­zon, de ez alatt a 80 nap alatt nem kell senkinek körbeutazni aföldet. Illetve—sok gyermek­nek—talán a fél Európát feltét­lenül. A somogyi általános isko­lásokon kívül ugyanis érkeznek vendégek Nagy-Britanniából, az NSZK-ból, a Szovjetunióból, Bulgáriából, Lengyelország­ból, az NDK-ból, Csehszlová­kiából, valamint első ízben Romániából. A megyéből pedig ezekbe az országokba utaz­hatnak cserealapon a tanulók. Ez természetesen nem ez­res nagyságrendű, mégis al­kalmat teremt a barátkozásra, a nyelvtanulásra. Jönnek per­sze a Balaton melletti táborba az ország más részeiből is, mintegy ötezren. Teremi József, a tábor veze­tője elégedett, hiszen amíg más gazdálkodó szervezetek­nél gyakran nyomasztó az anyagi gond, addig a fenntartó itt biztosítja a zavartalan műkö­dés feltételeit. —A megyei tanács az idén is 20 millió forinttal támogatja a gyermekek üdülését — mond­ta. — Ez az összeg nagynak látszik, ám itt egy személy a tíznapos ellátásért mindössze 560 forintot fizet. Első ízben gondoskodunk a törökkoppá- nyi tábor üzemeléséről, ahol egy időben száztíz iskolást tu­dunk fogadni. Ez csak a fősze­zon, amikor állandóan 100 szá­zalék fölött van a tábor kihasz­náltsága, de mi tavasszal és ősszel is várjuk a vendégeket. Az idén az előszezonban már 3000-en töltöttek itt néhány napot, s hasonló érdeklődésre számítunk az ősszel is. A tábor jobb kihasználtsága érdeké­ben rendeztük meg a pünkösdi labdarúgótornát. A focinál maradva: augusz­tusban 6 külföldi és négy ma­gyar csapat részvételével újabb tornát szerveznek. A fo­nyódligeti körmérkőzések után a budapesti úttörőstadionban lesz a döntő, augusztus 20-án. Ez kiváló lehetőség lesz arra, hogy somogyi csapatok talál­kozzanak külföldi együttesek­kel. A sportnak a foci azonban csak egy — a labdarúgó-vb idején persze nagyon exponált — része; másra is van lehető­ségük az itt táborozó gyerekek­nek. Különböző sportágakban megrendezik a tábori bajnok­ságokat, és lehet tanulni is: lesz vitorlás- és úszásoktatás, csónakázás. Esténként pedig kigyulladnak a tábortüzek. A kulturális programok e nyáron Mátyás királyházának 500. évfordulójához kapcso­lódnak. Flolló a pajzson a címe a történelmi játéknak, amelyet minden turnusban lebonyolíta­nak. Ehhez kapcsolódik majd a „középkori vásár”, amely az 1400-as évek hangulatát pró­bálja felidézni. Lesznek amatőr és profi kulturális bemutatók, programok. Az előbbiekben a gyerekek lépnek föl, az utóbbi­ban pedig a kiskamaszok ked­venc csapata, a 100 Folk Cel­sius. A tábori aszfaltrajzverseny témaválasztása viszont már elárulhat valamit arról, hogy érzik magukat itt a gyerekek. (Süli) DIÁKOKA PULTNÁL Nem emlékszem, hogy mos­tanában volt-e olyan év, amikor elégedettek lettünk volna a ba­latoni boltokkal. Hogyan lesz az idén? A Kaposker az idén össze­sen 18 boltot üzemeltet a par­ton, ebből kilenc jövedelemér­dekeltségű. Erre alapozvaesé- lyük van egy jó idény zárására. De ez csak esély, még nincs itt a csúcs. Igaz, nem is teljes a létszám. A háromszáz balatoni dolgozóból nem sokan — mindössze 32-en hiányoznak, de ha időben nem tudják betöl­teni az állásokat, akkor bizony azt mi is megérezzük. Négy éve szakmai tábornak nevezve 190 kereskedőtanuló segített a nyári Balaton-part boltjaiban. Az idén három tur­nusban 132 diákot várnak. Ez is nagy segítség! Jobb lenne azonban, ha a bizonyítvány kézhez vétele után is a szak­mában — pontosabban: a vál­lalatnál — maradnának a fiata­lok. De nem így van. Siófokon 29 végzős közül 14-en kötöttek szerződést a Kaposkerrel. A többiek — így mondták a Ka- poskernél — a privatizációt vá­lasztották. És egyre csökken a kereske­dőtanulók száma. Aligha a diá­kok marasztalhatok ezért el. N.Zs. Hány dinár egy csokoládé? Az idegenforgalmi szezon beköszöntéve! újból mozgásba lendült az illegális valutapiac. A látogatottabb helyeket — Siófo­kon a parkolók és utazási irodák környékét — ellepték a valuta­üzérek, s nyugati gépkocsi feltűnése esetén azonnal megindul a roham. Időt sem hagynak arra, hogy a turista gépkocsijából ki­szálljon, máris megy a „puhítás”, a vendégnek az üzletre való „ráhangolása”. Sajnos, mindig vannak—és nem is kevesen —, akik nem áll­nak ellen a csábító ajánlatnak, és csak később, valamelyik utazá­si irodában — miután kérésére felvilágosítják, hogy mi is új „szerzeményének” értéke — eszmél rá, hogy rendkívül raffinált módon, de igencsak lóvá tették. Legújabban e tekintetben a régi dinár a „sláger”, a gyanútlan külföldit leginkább ezzel „etetik meg”. Az ezer- és ötezer-dinárosok kötegeinek lobogtatásával, a dinár értéknagyságának harsány bizonygatásával tévesztik meg á külföldit. E sorok írója szemtanúja volt a minap egy esetnek, amikor is az Ibusz, Fő utcai irodájába betért egy osztrák turista és kilencezer dinár értéke felöl tudakozódott. Miután felvilágosítot­ták, hogy az összeg — amit ezer schilling ellenében a víztorony melletti parkolóban váltott — fabatkát sem ér, hiszen jószerivel még egy szelet csokoládét sem tudna érte vásárolni Jugoszlá­viában, éktelen haragra gerjedt, majd pironkodva távozott az iro­dából. A hatóság tétlenségét, tehetetlenségét látva a hiszékenység e vámszedői szinte vérszemet kapnak; gátlástalanul becsapják a gyanútlan idegent. S a jelek szerint egyre többen és nem is akár­hogyan élnek e kétes üzelmekből. Mindaddig azonban, amíg akadnak olyanok, akiket az „utcai árfolyam” és a remélt jó „biznisz” megfoszt realitásérzéküktől, addig a valutázás, a valutával való üzérkedés az idegenforgalom állandó kísérőjelensége lesz. Ha csak nem történik hathatós rendőri intézkedés, legalább a részleges visszaszorítására. Letz Henrik Zsúfoltak a parkolók Siófok város tanácsa 31 400 négyzetméternyi parkolásra al­kalmas területtel rendelkezik. Ez mintegy 2790 autó számára teszi lehetővé a várakozást. Az 50 autópihenő közül nyolcban — elsősorban a belvárosban és a kikötőben — kérnek pénzt a szolgáltatásért. A parkolók a reggeli és esti órákban ma már a helybeliek számára is szűkö­sek. A forgalom a tavalyihoz ké­pest jelentősen visszaesett, ettől függetlenül az utcák, par­kolók egyes időszakokban (az ingyenesek állandóan) nagyon zsúfoltak. A parkolás drága: a legolcsóbb díj is 13 forint egy órára. A helyi lakosság terheit kívánták csökkenteni az illeté­kesek, amikor az egész idény­re érvényes bérletet bocsátot­tak ki. Bakos Imre nyugdíjas már a nyolcadik éve díjbeszedő Sió­fok egyik legforgalmasabb par­kolójában. — Negyven autó fér el mun­katerületemen, a Fő téri parko­lóban — mondta. — A bevétel egy bizonyos százalékát ka­pom. Ez a legjobb hely a város­ban, de sokan ezekben az épü­letekben dolgoznak — mutat körbe —, s ők egész nap lefog­lalják a helyet. A forgalom gyengébb a tavalyinál, bár a héten már elég szép számban parkoltak nálam... — Az emberek egyébként trágárul beszélnek, amikor megtudják, hogy fizetni kell — folytatta. — Sokan távoznak fizetés nélkül... A legnagyobb gondot azonban a lengyel valu- tázók okozzák, akik olykor tola- kodóan rábeszélve akarnak márkához jutni. Az emberek többsége egyébként rendes, inkább útbaigazításért fordul hozzám; főleg a Balatont és a piacokat keresik. (Czene) Hétfőtől szezonjáratok BALATONI AUTÓBUSZ-FORGALOM A Kapos Volán a balatoni szezonhoz kapcsolódó járatait június 25-e és augusztus 26-a között közlekedteti. A múlt év­hez képest rövidebb a szezon. Az utóbbi 3—4 évben ugyanis az előszezon igen gyenge volt és lassan indult afőszezon is. A vendégkör változott, több az autós turista. Tavaly például a siófoki helyi járatokon naponta 2000-rel kevesebb utast szállí­tottunk. . A Kapos Volán autóbuszjára­tait az idén is a forgalom igé­nyeihez igazodva szervezte, s nem teremt alapvető változá­sokat. Óránként közlekednek Siófok—Fonyód, Siófok— Szántódrév—Kőröshegy kö­zött a járatok, Siófok—Keszt­hely között azonban a korábbi két járatpár helyett csak egy közlekedik. A siófoki helyi közlekedés­ben — alkalmazkodva a már említett megváltozott utasfor­galomhoz — az 1-es és 2-es jelzésű helyi buszok munkana­pokon délelőtt 20 perc helyett 30 percenként közlekednek. Siófok és Fonyód között au­gusztus 27-e és szeptember 9-e között utószezoni lesz a járat. A külföldieket német nyelvű utastájékoztató segíti a közle­kedésben. A balatoni autó- buszjáratokról szórólapok és plakátok tájékoztatják az uta- sokat A MÁV—VOLÁN—MAHART járatait tartalmazó menetrend 18 000 példányban készült el. Átadták^ a ‘KékjTó fiotett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom