Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-22 / 50. szám

1990. június 22., péntek

SOMOGYI HÍRLAP

3

Az önkormányzó vármegye a kistelepülések érdekeit védi

(Folytatás az 1. oldalról)

A kormány elutasította azt a javaslatot, hogy a megyei ön- kormányzatot a polgármesterek automatikusan létrejövő gyűlése alkossa. A kormányzat ugyanis mindenképpen választott megyei testületet, nem pedig delegált apparátust akart.

— Végül is kinek a szervezete lesz a megye? A nagy kérdés: marad, ami volt, a központi végrehajtóhatalom meghosz- szabított karja?

A megye

érdekvédő szerepe

—Ezzel valóban gyakran megvádolták a megyét, bár ez szerintem inkább a szovjet típusú tanácsigazgatás struktúrájának egyenes következménye Hiszen ebben a formációban a .‘'"ácsigazgatás voltaszükség a megyére is., amely közvetíti a központi, miniszteriális szervek akaiarát, kézi vezérléssel továbbítja az elvá'rá- sokat a városok, községek felé. Nem a megye telepedett tehát a községekre, városokra, hanem a központi hatäldm mintegy rátolta a megyét, a megyestruktú- ráí a helyi településekre. Nem törvényekkel kívánt ifáhyHártl,- hanem egyedi döntésekkel, egyedi pénzelosztással. S erre, mint minden hatalmi cénftüm, a megye is rátétté a maga sajátos szervezeti érdekeit. Nem csoda tehát, hogy szakmai berkekben már évek óta bírálták a hiérar- chizálódó megyei modeííi. Ez a megye ugyanis inkább a megyeszékhelynek, mint a környező településeknek kedvezett. Az elvonási, támogatási politikát is úgy alakítottak, hogy abban jobbára a központ járt jól.

— Kinek kedvez majd az új rendszer?

— A törvényjavaslat által felvázolt új modell lényeges eleme, hogy a nagyvárosokat — ezek köre még kérdéses, 60— 100 ezer körüli városoknál húznák meg a határt — kivéve a megyei képviseletből, hogy ne vihessék el azt a nagyobb városok képviselete irányába. Erre a veszélyre intenek ugyanis a nemzetközi tapasztalatok. A megyei várost a törvény újra megyei jogúvá kívánja tenni, amely a saját területén „megyeként” járna el. Ugyanakkor a községek és a kisvárosok

ügyében ezek a megyei jogú varosok nem szavazhatnának a megyegyűléseken. A megye tehát a kis települések érdekvédő szervezete lesz.

Szövetségek és ütközetek

— Milyen kötelezettségéi lesznek a megyének?

— A megye mintegy megjeleníti a táj, a körzet, a régió átfogó érdekeit. Hisz nemcsak települési érdekek léteznek. Nálunk történelmileg a megye fordított szerepet töltött be, mint most a szovjet típusú tanácsszervezetben: az idegen hatalommal szemben, Béccsel szemben volt egyfajta ellenálló, nemzeti egységet védő bástya. Az ön- kormányzati törvény, persze, nem kívánja feltámasztani a politikai vármegyét. A mi elképzeléseink szerint a megye nem vétózhatná meg a központilag ‘’^zott törvények végrehajtását. l'ébvedí,Kon két átvető funkciója lenné: az ^e^éde/em és az intézmények fépntai

Ha kell, ennek érdekében nemcsak a minisztériumokkal, hanem a megyei városokkal is* vitában kell állhi, őrködve például afölött, hogy a központi pénzeket kik és milyen arányban kapják S használják fél.

— De gondolom, nemcsak ütköznie kéil a nagyvárosokkal?

— természetesen, a megyé köthet szövetségekei iS; éz áz önkormányzati törvény lényegéből fakad, két egyenjogú fél ogy-egy intézmény közös fenntartásában is megállapodhat. Ilyen egyezséget a megyei apparátus a környező községekkel is nyélbe üthet. A népszuverenitást azonban az Ország- gyűlés testesíti meg, s ezt a vármegye sem kérdőjelezheti meg. Mindazonáltal igazat kell adni a téma nemzetközileg ismert kutatójának, Alexis Toc- queville-nek, amikor azt mondja: egy nemzet erős lehet erős kormánnyal, de nem lehet szabad önkormányzatok nélkül.

Polgármester,

főispán

— Ki lesz a majdani megyew önkormányzatok vezetője?

— Az egyik elképzelés szerint alispán állna az önkormányzati testület élén. (A törvényben alternatív megoldásként a közgyűlés elnöke elnevezés is szerepel.

A testületet a községek, települések választanák. Abban konszenzus van, hogy a községekben és városokban egyaránt polgármester legyen. Abban viszont még nincs teljes nézetazonosság, hogy a megye fölötti törvényességi ellenőrzést gyakorló személyt — aki a kormány embere — főispánnak vagy kormánymegbízottnak nevezzék-e. Nekem szakmai szempontból ez utóbbi elnevezés a szimpatikusabb. Korábban a megyei vezetőt azért nevezték főispánnak, mert egy kicsit a főnöke is volt a megyei önkormányzatnak, az alispánnak. Ezzel szemben a törvényjavaslatban vázolt főispán nem rendelkezne közvetlen felügyeleti és intézkedési joggal a megyei, település szerinti önkormányzatok fölött. A főispánnak ellenben fontos jogosítványa lenne a központi irányítás alatt álló intézmények helyi szervei közötti összhang megteremtése. A főispáni hiva- M bizonyos, szűk körben jogor- vnclelí ‘*rum is lehet A POlgáraWÄjS

tetri szerint, nem Öl^ölhe*' még á hélyl hatóságök átfögo élso fokú hatósági jogkörét. A héth tipikusán! önkormányzati feladatokat az önkormányzattól elkülönült hiVataioknák kéíl ellátni.

BefejézéSüí hangsúlyozd! szeretném: az önkormányzó' megyék és áfta’ában az önkormányzatok közellátási, intézményfenntartó szerepe is igen jelentős lesz. Tö'vábbi gondos mérlegelést igényét, hcígy milyen szinten tartsanak fenn, üzemeltessenek egy-egy köz- intézményt. A jelenlegi helyzet ugyanis rendkívül ellentmondásos, és gyakran kis települések tartanak fenn — formálisan — erejüket, de érdekeltségüket is meghaladó közintézményeket. Mindezzel nem akarjuk kizárni, hogy saját forrásból egy helyi önkormányzat bármilyen intézményt, akár egyetemet is alapítson. Az önkormányzati törvény úgy kívánja kijelölni a közigazgatás palettáján a megyék új helyét, hogy az ország mintegy 1500 tanácsában szerveződő 3000 magyar község, a kisebb és nagyobb városok összlakosságának valódi érdekvédelmi szerepe legyen.

Bodnár Lajos

SOK A MÁLNA, NINCSEN ÁRA

(Folytatás az 1. oldalról)

_-Mi mindenkitől átvesszük a málnát — jjJW’dto; de az árak... Bizony, bevallón): K^1 felte™’ átfiikör bejeíéhtéftpm’, rtiehfiy/ ért tudom átvéhrli. A giírü'lö málnát 40-ért, a rekeszes, vagyis lémálnát 20-ért... Ez majdnem a féle a tavalyinak, nem is beszélve az előző évfői, amikör 72 fó- rin'töt is fizéffüíík első osztályú termésért. Amíg tart a málnaszüret, mindennap délután négytől este nyolcig van átvétel. Úgy 50 mázsa jön össze egy nap. De van még két áfész- és három tsz-átvevőhely a faluban s a Pingvin Kft. hűtőházában is el lehet vinni a málnát... Állítólag nincs külföldi szerződés, azért nincs ára. Meg sok Is a málna.

Sikter József né évek óta foglalkozik málnával, mint szinte mindenki a faluban. Csöndesen kesereg, de mint mondta, ezt kell elfogadni, ha egyszer ennyi az ára.

— Mit csináljak ennyi málnával? Se megenni, se eltenni nem tudunk ilyen sokat. Két éve egy nap többet kaptam, mint most hat nap alatt.

A miniszterhez küldött levél egyik aláírója Pados Lajos, a falu elöljárója. Másodjára találtuk csak otthon, amikor már nem lehetett semmit sem csi- nai^ a kerthen az eső miatt. Hogy ezzöi'iü közelebb kerüljenek egymáshoz termék- esfel~ vásárlók, meginvitáljuk ál ez évben alakúit Pingvin Kft. ügyvezető igazgatójához, Szőke Jánoshoz.,

Az elöljáró nem érti, mi történt áz idén. Hogy lehet az, hogy a tavaly és tavalyelőtt még Olyan kapós málnát az idén nem lehet eladni vagy csak „bagóért”.

— Ennyi pénzért nem érdemes foglalkozni vele — mondja keserűen. — Ma hallottam ép pen (lehet, hogy csak szóbeszéd), hogy Inkén a termelők kiborították a felvásárló udvarán a ládákat. Nem jói van ez így. Még a múlt évben is kijöttek a hegybe a felvásárlók a málnáért, ma meg a kutyát sem érdekli, hogy egy öreg ember, hogy szállítja be a telepre.

Bizony, tényleg nem jól van. De az még rosszabb lenne, ha egyáltalán nem vennék át a termést. Hogy miért e nagy fordulat a múlt évihez képest, arról ezt mondta Szőke János, a kft. igazgatója:

— Az elmúlt években — a sajnálatos csernobili események miatt—a lengyelektől és a jugoszlávoktól nem vásárolt a nvugati piac. Az idén azonban féNdötták f tllalmat' s ők jóval többéi é£ olcsóbba,"1 -s^állítci- tíáfe; mini mi. Akkor még hu« sém vöft a Chiléi termelőknek, akik a távolságok ellenére ugyancsak olcsóbb és jobb minőségű árut szállítanak a hamburgi kikötőbe. Ehhez járult még az is, hogy a hűtőházaink tele voltak még az év elején, s hogy szabaddá tegyék őket az új szezonra, áron alul adták el a mélyhűtött málnát. Az új szerződéseket ehhez viszonyították a külföldi partnereink Az már csak ráadás, hogy az esők miatt megfordult a guruló és a lémálna aránya, tehát kétszeresen károsodnak az idén a termelők, és mi is. De hát piacgazdaságot akartunk. Most itt van! Az ár híven tükrözi a kereslet—kínálat alakulását. Kényszerpályán vagyunk.

Ezt minden málnatermelő a

NÉGY MEGYE ADÓTANÁCSADÓINAK KLUBJA

Mindenki mást ért a jogszabályokon

Elkel az útmutatás — Nem tartanak nyári szünetet

Aki töltött ki már adóbevallási ívet, jól tudja, milyen fontosak a pontos ismeretek. Egy-egy gazdasági szervnek, magánvállalkozónak még nehezebb a dolga, mint az „egyszerű” állampolgárnak. Épp ezért nagyon sokan igénybe veszik az adótanácsadók segítségét. Sokszor azonban ők is tanácstalanok, és nagy szükségük van az útmutatásra. Jól tölti be ezt a szerepet az adótanácsadók klubja, amely az APEH megyei igazga tóságának kaposvári székházában tartja foglalkozásait.

— Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Pénzügyminisztérium Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalatának a kezdeményezésere jött létre az adótanácsadók klubja. Az első foglalkozások Budapesten voltak, utána a Perfekt Vállalat az APEH-hel együttműködve kiterjesztette klubhálózatot vidékre is — mondta Antal László, a Perfekt Vállalat Somogy megyei szakoktatási felelőse. — A Dunántúlon két klub alakult, az észak- dunántúliaknak Székesfehérváron, a dél-dunántúliaknak Kaposváron. Ide tartoznak Zala, Tolna, Baranya, Somogy adótanácsadói.

Antal Lászlót Budapesten kérték föl arra, hogy vállalja el a megyei szakoktatási felelős tisztét. Mindenki azt mondta róla: nagyon sokat tett azért, hogy a négy megye szakembereinek fölkeltse az érdeklődését.

— A mostani volt az adótanácsadók klubjának a második foglalkozása. Az elsőn a tanácsi hatáskörbe tartozó lakossági adókról, a mostanin pedig az APEH hatáskörébe tartozó többi adónemről tartottuk a foglalkozást. A többórás konzultáció alapján az a megállapításom, hogy várakozáson felüli az érdeklődés. Az APEH-hel igen jó az együttműködésünk. Úgy érzem, hogy sokat segítünk az adózóknak, az adóhatóságoknak is vizsgálataikhoz.

Szál inger Ferenc, az APEH

Somogy Megyei Igazgatóságának igazgatója is elégedett.

— Az adótanácsadói klub elősegítheti, hogy a jogszabályok értelmezésének vitás kérdései rendeződnek az adótanácsadókon keresztül. Az APEH és annak megyei igazgatósága nagyon fontosnak tartja, hogy az adóalanyok,, egyéni vállalkozók, az egész vállalkozói kör a jogszabályok szerint teljesítse költségvetési kötelezettségét.

Mi a prevenciót, a megelőzést tartjuk fontosnak, nem pedig az adóhiány és a bírság megállapítását. Éz a klub a jogszabályok szakmai értelmezésével el fogja érni ezt a célt. Itt megtárgyalják ugyanis az adó- jogszabályokkal kapcsolatos változásokat, megismerhetik az adóellenőrzések során feltárt hiányosságokat, a jogszabályok gyakorlati alkalmazását. A klubfoglalkozás ajogszabály- alkotás és értelmezés összhangját hivatott megvalósítani. Közkinccsé tesszük a jogalkotók és a jogszabályok végrehajtását biztosító szervezetek egyedi állásfoglalásait is. Ez a klub híd az APEH és az adóalanyok között, így nagymértékben elősegítheti a vállalkozók és az APEH munkáját is.

Kíváncsi voltam a klubtagok véleményére. Papp Lászlóné szabad szellemi tevékenységet folytat, Pécsen adótanácsadó.

— Milyen segítséget ad ez a klub?

— Nagyon kedvező, hogy itt megbeszéljük a jelenlegi jogszabályok értelmezését, illetve hatályba lépését az APEH dolgozóival, a revizorokkal. Szakemberekkel tudunk közvetlenül tárgyalni, s ez elősegíti a munkánkat, illetve a vállalkozókat, a magánszemélyeket napra készen tudjuk tájékoztatni.

— Most is nagy volt a vita a klubban.

— Igen, mert nem egyértelmű a jogszabály, illetve a mi értelmezésünk. Ezt viták követik adós szakemberekkel. Mi ugyanis, mint kívülálló adótanácsadók másképp gondoljuk a jogszabályt.

Szabó Antal, a Rinya—Dombó menti víztársulat főkönyvelője Nagyatádon.

— Nálunk, gazdálkodó szervezetnél is az a lényeg, hogy a jogalkotás és értelmezés között meglegyen az összhang. Szomorú tapasztalatunk, hogy ez sajnos, nincsen meg. Ézért vagyunk itt, ezért folytatunk parázs vitákat, kérünk állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni. A jogalkotók mondják el tisztán a véleményüket, mire gondoltak, mert mi mást gondolunk, mint amit a jogszabály leír.

Az előadóterem asztaláról mindenki brosúrákat válogatott.

— A Perfekt Vállalat az adótanácsadók munkájának segítésére adja ki rendszeresen ezeket a tájékoztató füzeteket — mondta Antal László. — A foglalkozásokon meg nem válaszolt kérdésekre kapnak választ belőlük, s a klubtagok ingyen elvihetik.

Az érdeklődésre jellemző, hogy a klub—akár csak a parlament — szintén nem tart nyári szünetet. Sok még a másként értelmezhető paragrafus!

Lajos Géza

maga bőrén (pontosabban: a zsebén) tapasztalja. Jó, ha a felét hozza a málna a tavalyinak. S mint mondták: a húsz forint nemhogy a ráfordított időt, de még a permetezőszer árát sem fedezi. Többen mondják, kivágják a vesszőket. De sajnálják tönkretenni évek vesződséges munkáját, és marad minden a régiben. Azaz mégsem, hiszen az árak... Pedig ahogy az igazgatótól megtudtuk: nagyon ráférne már erre a térségre egy fajtaváltás. Persze ehhez is pénz kellene, és türelem, hogy kivárják, míg termőre fordul a vessző.

Mivel sokan lehetnek, akik nem ismerik a minisztérium válaszát, de érdekeltek az ügyben, ezért idézünk a levélből:

„... június első napjaiban külkereskedelmi vállalataink még egyáltalán nem rendelkeztek kötéssel. ... a világpiaci árak a legalacsonyabb mélypontra zuhantak.... Legújabb információink szerint az alacsony belföldi felvásárlási ár mellett sokkal nagyobb veszélynek látszik, hogy a külföldi vevők továbbra sem hajlandók üzletet kötni, még ezen az áron sem...”

Tegnap Kaposváron a Zöldért sétálóutcái boltjában 40 forint volt a málna fogyasztói ára.

Nagy Zsóka