Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-21 / 49. szám
1990. június 21., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 Pártok képviselői a kaposvári laktanyában A TERVEZETT ÉRTÉKÉ 1,2 MILLIARD FORINT Üzlet vagy pazarlás? Siófoki SZDSZ-véiemény: „az értékelés enyhén szólva nem reális” —A megyei tanács álláspontja: „a döntéseket... megalapozottnak tartjuk” (Folytatás az 1. oldalról) Csapatainak többi része a Dunántúl különböző térségeiben települt. Szólt arról, hogy a hadsereg leépítésével kapcsolatos intézkedések nagyatádi egységüket érintették. Rámutatott súlyos anyagi gondjaikra, amelyek időnként már-már a kiképzést veszélyeztetik, vagyis a követelményekkel nincs arányban a feltételrendszer. Példaként említette, hogy a hadtestnek az idén 30 millió forintra lenne szüksége az energiaellátáshoz, ám mindössze 21 millió áll rendelkezésre. Érzik a nehéz helyzetet a hivatásos állomány tagjai is: 17 százalékuk — mintegy 300 család él a létminimum alatt, segélyekkel támogatva. Ennek ellenére a hadtest igyekszik teljesíteni feladatait. A tájékoztató után a vendégek elárasztották kérdésekkel a katonákat. Többek között arra voltak kíváncsiak: leltár szerint gyűjtötte-e be a honvédség a munkásőrség fegyvereit? Hogyan élték meg a volt politikai A kisvárdai nemzetiségi színházfesztiválon részt vett beregszászi, kassai, kolozsvári, marosvásárhelyí, sepsiszentgyörgyi, szabadkai, szatmárnémeti és újvidéki társulat tagjai megalakították a Magyar Nemzeti Kisebbségi Színházak Tanácsát, valamint létrehozták — kisvárdai székhellyel — a Magyar Nemzetiségi. Színházak Fesztiválirodáját. A tanács célja, hogy összefogja és koordinálja a határaintisztek az átalakulást? Mi lesz a Nagyatádon felszabadult lakásokkal és épületekkel? Hogyan viszonyul a honvédség a farmergazdaságokhoz? Lesznek- e lelkészek a laktanyában? Mi van a politikai oktatás helyett? Milyen a viszonyuk a Varsói Szerződéshez? Es így tovább. A hadtestparancsnok és helyettesei — Csornai Ferenc, Rába Imre és Rugár Oszkár ezredesek — őszintén válaszoltak minden kérdésre. Például a Nagyatádon felszabaduló mintegy 180 lakást és az épületeket értékesíteni akarják. Mivel a tanácsnak nincs arra pénze, hogy megvegye, a hadsereg aktív tagjai, ezek hozzátartozói, illetve a nyugdíjasok vásárolhatják meg őket. Szabados Péter, a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének elnöke kifejtette: örül a találkozónak. Úgy látja, hogy jó úton jár a honvédség, és bíznak a hadseregben. — Szeretnénk — mondta —, ha velünk szemben is meglenne a kellő bizalom. (Szegedi) kon túli magyar nemzetiségi színházak munkáját, valamint hogy szakmai érdekképviseletet és szakemberutánpótlást biztosítson folyamatos tevékenységükhöz. A testület kapcsolatot tart továbbá a Párizsban levő Nemzetközi Színházi Intézettel, annak magyar tagozatával, illetve a Magyar Színházi Intézettel, a Magyar Színházművészeti Szövetséggel és természetesen a kulturális kormányzatokkal. Lapunk május 31 -i számában „ Elkótyavetyélt vagyon vagy hasznos beruházás?" címmel jelent meg írás. Ebben ismertettük az SZDSZ siófoki szervezetének a tanácshoz és a különböző szervezetekhez — közöttük szerkesztőségünkhöz is — eljuttatott nyílt levelét, amelyben kifogásolták, hogy a városban levő jelentős állami vagyon egy részét napjainkban, illetve a közelmúltban értéken alul, a nagy nyilvánosság kizárásával értékesítették, s mindehhez a tanácstestület hozzájárulását adta. Külön is megemlítették a Schilling Kft. üzletét, amelyben dr. Gáti István volt tanácselnök is érdekelt. A tanácstestület nevében Somogyi Gyula megbízott tanácselnök felelt akkor lapunkban a siófoki SZDSZ felvetéseire. Erre reflektált ismét az SZDSZ, siófoki szervezete nevében Ármándó Dávid és Országh István tanácstag. 1 íme a levelük majdnem teljes terjedelemben: ,,A cikk azzal zárul, hogy az SZDSZ siófoki szervezetének képviselője a tanácsülés végén elnézést kért Gáti Istvántól a személyét ért gyanúsításokért. Nos, hogy a városszerte terjengő pletykának némi valóságalapot adjunk és az alaptalan vádaskodás vádját elkerüljük, összegyűjtöttük a Schilling Kft. telekügyletével kapcsolatos dokumentumokat, melyek alapján a telekvásárlás hiteles történetét közreadjuk. (Dokumentumok megtekinthetők a tanács irattárában.) A siófoki tanács a Fő u.— Szűcs M. u.—Sió u. által határolt 4979 négyzetméter nagyságú terület (jelenleg szükségparkoló) 1974-ben elkezdett szanálását 1980-ra befejezte. A szanálás során a telektulajdonosoktól a területet közel 17 millió forintért vásárolta meg. A magas beruházási költségek miatt a tanács a területet hosz- szú évekig valóban nem tudta értékesíteni, de ebben az is közrejátszott, hogy az akkori pénzügyi rendeletek az ingatlanok értékesítését külföldi érdeklődők részére nem tették lehetővé. 1989-ben gyökeresen megváltoztak a rendeletek, mód nyílt a területszerzésre külföldi állampolgárok részére is. A folyamatok ettől kezdődően felgyorsultak. A tanács felkérésére a kaposvári IKV a parkoló területének értékét 1989. március 16-án kelt levelében négyzetméterenként 4450 forintos egységárban határozta meg. (Véleményünk szerint az értékelés enyhén szólva nem reális, hiszen 1989 elején a Postabank által megvásárolt úgynevezett Jelinek- ház 3297négyzetméteres területe 27 millió forintért kelt el. Ez négyzetméterenként 8200 forintos egységárnak felel meg.) 1989. április 20-án Szarka József osztályvezető a vb ülésén előterjesztette a terület értékesítésére vonatkozó három változatot tartalmazó javaslatát. A javaslat két külföldi érdeklődőt említ, egyelőre név nélkül. A vb a ,,C" változatot fogadta el, amely szerint a parkoló 4979 négyzetméter területét 19 916 000 forintért, vagyis négyzetméterenként 4000 forintért ajánlja fel megvételre egy nyugat-berlini vállalkozónak. (Az amúgy is alábecsült egységár további csökkentése 2 240 550 forint veszteséget jelent az eredeti eladási árhoz képest.) A másik vállalkozóról itt már érdekes módon nem esik szó. A városi tanács 1989. június 8-i ülésén a tanácstagok a vb 36/1989. (IV. 20.). sz. (fenti) határozatát tudomásul vették. Augusztus 10-én — újabb vb- ülés — Szarka József beterjeszti a terület értékesítésére vonatkozó határozati javaslatát. Ennek melléklete tartalmazza a most már néven nevezett Schilling Kft.-vei kötött adásvételi szerződést. (Az 1989. augusztus 2-án megkötött szerződés aláírói dr. Josef Schilling és dr. Gáti István.) A javaslatot a vb 95/1989. (Vili. 10.) sz. határozatában jóváhagyja. Szeptember 7-én dr. Gáti István bejelenti nyugállományba vonulását és megkezdi a nyugdíjazás előtt szabadságát. Decemberben ténylegesen is nyugállományba vonul. 1989 őszén a tanács a Schilling Kft. részére a tanácsház második emeletén két helyiségből álló irodát ad bérbe, közvetlen telefonvonallal. A bérleti díj — fűtéssel, világítással, takarítással együtt — 90 000 forint. 1990 januárjában dr. Gáti István nyugdíjast a Schilling Kft. havi 30 órás munkaidőben menedzserként alkalmazta, és a feladatok ellátására saját használatra egy CC rendszámú Mercedest adott teljes költség- térítéssel. (Tiszteletdíjának nagyságáról egyelőre nincs tudomásunk.) És most térjünk vissza újra a cikkhez: a tanácsülés végén az SZDSZ képviselője valóban elnézést kért dr. Gáti Istvántól, a nyugdíjas állampolgártól, a magánembertől, aki a levélben közöltek miatt becsületében érezte sértve magát. A dokumentumok azonban mást sejtetnek. Az SZDSZ-nek egyelőre nincs lehetősége eldönteni, hogy a telekeladás körül jogilag minden rendben van-e, de hogy az etikát valami támadás érte, az hitünk szerint nem lehet kétséges.” A levél írói Siófok választó- polgárait kérték, döntsék el a leírtak alapján, hogy megilleti-e a volt tanácselnököt a bocsánatkérés. 2 Szerkesztőségünk kötelességének tartotta, hogy az ügyről megkérdezze a megyei tanács törvényességi főosztályát is. Dr. Kolber István főosztályvezető a következőket fűzte kérésünkre a levélhez: „A megyei tanács érintett szakigazga- tasi szervei az SZDSZ levelében jelzett végrehajtó bizottsági, illetve tanácshatározatokat a testületi üléseket követően felülvizsgálták. A levél kézhezvételét követően ismételten áttekintettük a döntéseket. Ezeket törvényesnek, megalapozottnak tartjuk, törvényességi észrevételt nem kívánunk tenni. A Siófoki Városi Tanács az üres telket már a 80-as évek eleje óta szerette volna eladni olyan vállalkozónak, aki a város ellátását, a minőségi idegenforgalmat szolgáló — a rendezési terv előírásainak megfelelő — létesítményt épít. Ezek a kezdeményezések sorra kudarcot vallottak. A városi tanács már ingyenesen is hajlandó lett volna átadni a területet. Végül az elmúlt évben a Schilling Kft. részére értékesítették a területet az SZDSZ-levélben szereplő összegért. Az ingatlan eladására a tanács jogosult volt. Az eladási ár megállapítása a végrehajtó bizottság jogkörében, a földtörvény és a Polgári törvénykönyv előírásainak megfelelően történt. Az eladási ár megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az adásvételi szerződésben a tanács különféle feltételeket kötött ki. így a vevőnek kereskedelmi, szolgáltató- és vendéglátóközpontot kell építenie (a mintegy 4000 négyzetméteres üzletközpontban szálloda, étterem, presszó, fagylaltozó, söröző, fodrász, fényképész, tekepálya, játékterem stb. lenne elhelyezve). A szerződés kikötése egy 500 négyzetméteres ABC-áruház megépítése is, amely Siófokon az alapellátás biztosítása végett feltétlenül szükséges. A vevőnek be kell tartania a városrendezési terv előírásait. Az ingatlant 3 év alatt kell beépítenie. A beépítési kötelezettség elmulasztása szerződésbontó feltétel. A Makovecz Imre áltai tervezett beruházás értéke 1,2 milliárd forint, s várhatóan 500— 600 munkahelyet teremt a városban. A városi tanács testületéinek döntését, az eladási ár megállapítását az előírt kötelezettségek nyilván befolyásolták. Figyelembe vették azt a „hozadékot” is, amit a városnak az idegen- forgalmi és a lakossági ellátás terén jelent a létesítmény. Annak ellenére, hogy az ingatlan eladásáról a végrehajtó bizottságnak kellett volna döntenie, a tanácstestület is állást foglalt az ügyben, támogatva a telek értékesítését. A tanács helyiségeinek megfelelő bérleti díj fejében történő bérbe adása határozott időre, 1992. július 31 -ig szól, vagyis a beépítési kötelezettség lejártáig. A bérbe adás a város életében meghatározó beruházás elősegítését szolgálja. Mivel a társaság által is használt épületrész (volt MSZMP PB épület) oktatási és közművelődési célokra kívánják használni, a kft. már kibérelt egy másik helyiséget, elköltözik. Az úgynevezett Jelinek-ház területének értékesítésekor az eladási árat a szanálási költségek (16 lakás és 2 üzlet) emelték meg. Ezért az összehasonlítás nem helytálló. Az állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséhez az új földtörvény elfogadásáig a megyei Vagyonelle- nőrző Bizottság engedélye szükséges, amely azonban már a megkötött jogügyleteket nem érinti.” 3 Eddig a történet. Hozzátenni mást aligha lehet. A két vélemény ismeretében döntsön az olvasó: jó vagy rossz üzletet csinált-e a siófoki tanács vb, s arról is, hogy miként gazdálkodtak ebben az esetben az állami tulajdonnal, miként szolgálta ez az ügylet a város érdekeit. Megalakult a Magyar Nemzetiségi Kisebbségi Színházak Tanácsa KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGENKÉNT EGY SZERVEZET A helyhatósági választásokra készül az MDF Szabados Péter: Mindenütt hiteles embereket akarunk állítani Az egységet demonstrálta a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése szombaton a befejező napon. Szó volt a párton belül keletkezett feszültségekről is. Szabados Pétert, az MDF kaposvári szervezetének elnökét tapasztalatairól kérdeztem. — Tagadhatatlan a kettős hatalom: a parlamentben és a kormányban — a demokratikus választások után — kialakult már egy újfajta rend. A helyi, illetve megyei államigazgatásban viszont továbbra is érvényesül még az eddigi korszak irányító- és szervezőfelfogása, főleg a falvakban és Somogy déli részén. Túlzottan magabiztosak az MSZMP-t és az utódpártjait képviselő, az államigazgatásban dolgozó emberek. Magatartásuk — volt eset, amikor fenyegetően léptek fel — elbizonytalanította az MDF- szervezeteket, mert javaslataik, elképzeléseik továbbra is falakba ütköztek; úgy mintha nem is történt volna április 8-án jelentős változás. A helyhatósági választásokkal remélhetőleg vidéken is megváltozik majd a helyzet. — Bizonyítható is a fenyegetőzés? — Igen, de azt gondolom, most negi ez a feladatunk. Tiltakozni azonban mindenképpen kell az ilyen esetek ellen. — Sok szó esett az országos gyűlésen a helyhatósági választásokra való felkészülésről. —Össze kell fogni a koalíciós partnereinkkel — a kisgazdákkal, a kereszténydemokratákkal —, hogy hiteles embereket tudjunk állítani, legyen szó akár polgármesterről, akár helyhatósági képviselőről. Azt gondolom : a józan emberek a helyhatósági választásoknál sem azt nézik majd, hogy kinek mi volt a pártállása, hanem azt, hogy mennyire hiteles a jelölt személyisége, egyénisége. A már említett elbizonytalanodást próbáltuk az országos gyűlésen meggátolni. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mozgósítani, szervezni kell helyben és új szervezeteket alakítani; tiszta, nem korrumpálódott — erkölcsi szempontból feddhetetlen — embereket fölvenni tagoknak. — Adott-e Elegendő útmutatást mindehhez az országos gyűlés? — Az országos gyűlés az egységet hangsúlyozta az MDF-en belül. Tudjuk, hogy mi egy több irányzatból, többféle nézetből táplálkozó konglomerátum vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kereszténydemokrata, a népi-nemzeti és a nemzeti liberális eszmék ötvöződnek szervezetünkben. Többen hangsúlyozták: a háromféle irányzatot nem szabad elválasztani, hiszen kiegészítik egymást: egyik erősíti a másikat. Nem tudom, hogy miért kellett ebből sok esetben mesterségesen ellentéteket szítani. Kiszámítható, kinek az érdekében állt. Nyilvánvaló, nem MDF-en belüli érdekek voltak ezek. Erre rádöbbent az országos gyűlés és ezért hangsúlyoztuk: erősítik, nem pedig gyengítik ezek egymást. — Volt-e somogyi felszólaló ebben a témában? — Szentes Gyulának, a látrá- nyi MDF-szervezet elnökének felszólalása nagyon szuggesz- tív erejű volt. Kritizálta azokat, akik az országos gyűlés második napja előtt jelentettek meg olyan írásokat, amelyek látszólag az egység felbomlasztását vagy fellazítását szolgálták. Az országos gyűlésen tulajdonképpen mindenki az egységet próbálta elősegíteni. Elképzelhetetlen, hogy a kormány sikerrel megállja a helyét egységes hátország nélkül. Itt nem a látszat érdekében van szó egységről, hanem a józanul megfontolt és belátott egységről. — Az is az országos gyűlés állásfoglalása, hogy egy helységben egy MDF-szervezet lehet? — Az országos gyűlés úgy módosította a szervezeti működési szabályzatot, hogy az MDF-nek közigazgatási egységenként egy felelős szervezete legyen. Ez nem jelenti azt, hogy egy nagyvárosban nem lehetnek városrészenként külön helyi csoportok, de lennie kell egy közösen választott vezetőségnek, amely felelősen tartja a helyi államigazgatási szervvel, a pártokkal a kapcsolatot. Budapest minden kerülete külön közigazgatási egységnek számít. A mostani társközségi viszonyban az elöljáróságokat szintén önálló közigazgatási egységnek tekintjük és ott lehet MDF-szervezetet működtetni. Erre azért volt szükség, mert nemcsak Kaposváron okozott zavart, hanem más városban is, hogy több MDF-szervezet egymással ellenkező véleményt képviselt, s megzavarta ezzel az ott lakókat és az állami képviseletet is. Lajos Géza
