Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-20 / 48. szám
1990. június 20., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 POLITIZÁLNI FELELŐSSÉG IS Somogyváron ismét bizalmat kapott a tanácselnök A somogyvári tanácsülésen már a napirendi pontok ösz- szeállításakor is kemény vita bontakozott ki. Két fontos kérdésben kellett döntenie a testületnek. Az egyik: indokolt-e új orvosi körzet létesítése. A másik: a népi kezdeményezés alapján eldönteni azt, hogy bírja-e még a bizalmat Frank Sán- dor tanácselnök. A tudósítót sok minen megdöbbentette ezen az ülésen: a társközségek elszomorító egészségügyi ellátása, a politika köntösébe burkolt személyi ellentétek kicsinyes volta. Leginkább az, hogy dr. Gyenis Sándor körzeti orvos tiltakozott a leghevesebben a második körzet létesítése és a feltételeinek biztosítása ellen. — Somogyvámos felbolydult: nekünk orvos kell — mondta a társközség képviselője —, annál is inkább, mert a jelenlegi orvost elkerülik az emberek. Somogyvámos kegyvesztett lett a doktor úr szemében, mert a helybeliek közül 140-en Horn Gyulára szavaztak. Most ott tartunk, hogy a falunkkal már az Úristen sem törődik. A Magyar Néppárt szervezete a terv ellen, az MSZP képviselője az új körzet létesítése mellett foglalt állást. Mint mondta: a néppártos orvos birtokában lévő hatalom rosszabb, mint a gépfegyver. Már ekkor is élénken foglalkoztatta a tanácstagokat, hogy itt az elnök és a körzeti orvos közötti rendkívül rossz viszonyt a testületi munka sínyli meg, de az igazi háború a tanácselnök visszahívása kapcsán bontakozott ki. Miután a jelen lévő 20 tanácstag közül 13-an támogatták az új körzet és a személyi feltételek kialakítását, szavazásra kényszerült a testület. A népi kezdeményezésre vonatkozó jogszabályok alapján a tagok titkos szavazáson döntöttek arról, visszahívják-e az elnököt. Előtte azért néhányan elmondták véleményüket. — Hét korszakváltást megértem már — mondta az egyik tanácstag —, s nem értem, miért kell erre a három hónapra borzolni az emberek idegeit. Dr. Gyenis Sándor elismerte azt, hogy itt politikai harcról van szó s hogy a néppárt tovább harcol az elnök visszahívásáért. Az egyik hozzászóló arról beszólt, hogy az egész aláírásgyűjtés nem népi kezdeményezés, hanem az orvos személyes ráhatása az emberekre, hogy ellenfelét megsemmisítse. — Az embereknek már elegük van ebből a személyeskedésből: háromból kettő már azt mondja, hogy jobb lenne, ha mindkettő eltűnne a közéletből, s ez jmár kifejezi a közhangulatot. Én azt mondom: ha az orvos, a tanító, a pap elveszítette a tekintélyét egy faluban, akkor onnan el kell mennie — mondta az egyik tanácstag a szavazási szünetben. A politika színpadára lépni külön felelősség, az orvos pedig csak akkor tegye ezt, ha ismeri környezetének véleményét. Másként olyan jelek figyelmeztetik, mint a vámosiak kérésére a marcali kórház jelen lévő igazgatóhelyetteséhez: figyeljen oda, hogy ne történhessenek retorziók az itteni hozzászólások, döntések miatt. Amikor a szavazás eredményét kihirdették, nem volt kétséges, ki a vesztes: Frank Sándort 18-an erősítették meg állásában, s mindössze két ellenszavazatot kapott. Egy kör azonban még hatra van, július 7-én a tanácstagi körzet dönt arról, tanácstag maradhat-e az elnök. Süli Ferenc 24 órás szolgálat Keszthelyen Átadták az Aquacaritas balatoni segélyállomást. Keszthelyen az egykori pártbizottság székházában öt főállású rádiós teljesít 24 órás szolgálatot, fogadja-továbbítja a bejelentéseket, információkat. A Balaton körül húsz kisállomás és hetven kézi adóvevővel ellátott személy tart állandó kapcsolatot a keszthelyi központtal. (MTI-fotó — Czika László felv.) VEZETŐ NÉLKÜLI KÖZSÉGEK, TÁVOZÓ TISZTSÉGVISELŐK (Folytatás az 1. oldalról) A főkapitány kérdésekre válaszolva elmondta: a főkapitányság létszámának csökkentésével elsősorban a kaposvári és a siófoki kapitányság állományának megerősítésere nyílt lehetőség. Bizonytalan az önkéntes rendőrség jövője, pedig a hivatásosoknak szükségük van támogatásukra. Segítik az alakuló önvédelmi csoportokat is, de működésüket központilag kellene szabályozni. Bejelentette: a Balaton parton az idén lesz elég rendőri erő. Dr. Mózes Gábor, a Megyei Bíróság elnökhelyettese rámutatott: a magyar bűnözési prognózis, katasztrófaprognózis. A bűnözés össztársadalmi probléma. A magyar társadalom sok mindenben kedvez a bűnözésnek: a lakosságnak nincs értékrendje, nem tartja magára nézve kötelezőnek az együttélési normákat. A helyzet súlyosságát s egyben tragiko- mikumát jelzi, hogy miközben nő a bűnözés, csökken a bíróságra kerülő ügyek száma. Dr. Visnyei Sándor tan ácstag szerint a megye déli részén a rendőrség erejét meghaladják a feladatok. Papszt Lajos lengyeltóti tanácselnök elégedetlen volt azzal, ahogy a falu önvédelmi csoportjához a helyi rendőrség viszonyul. Csikely József, a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének képviselője rámutatott: a jelenlegi kedvezőtlen bűnügyi helyzet egy folyamat végeredménye, a hibák kiindulópontja a társadalomban keresendő. Szólt arról, hogy a bűnözés meggátolásához nagy szükség van a lakosság segítségére a megelőzéstől a büntetett előéletűek társadalomba való beilleszkedéséig. A pártok nevében felajánlotta a lakosság támogatását és azt kérte, hogy az illetékesek keressék meg őket ebben az ügyben. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a hagyományos eszközökkel, módszerekkel és felfpgással már nem lehet jelentős eredményt elérni a bűnözés visszaszorításában. Egy demokratizálódó államban, jogállamban azonban új eszközöket, módszereket kell találni. Új megközelítési formákra van szükség, nemcsak a rendőrség, hanem a lakosság részéről is. Szegedi Nándor \ Nem azért a néhány millióért Szünidei számtan búzaügyben Heves, indulatokkal kísért megbeszélések előzték meg az idei aratást. Itt, az ország déli részén zakatoltak már a betakarítógépek, de a termelésirányítók és pénzügyi vezetők még mindig nem értik az árak körül gyorsuló kísérteties táncot. Egy éve megválaszolatlan a kérdés: hová lett az alapanyag és a késztermék ára közötti különbözet? Sok vagy kevés a százezer? (Folytatás az 1. oldalról) Úgy ítéljük meg, hogy nem kívánatos ma Magyarországon egy újabb elnökválasztási kampány. Mi a demokrácia mércéjének nem a közvetett vagy közvetlen kérdést tekintjük. A lényeg az alkotmányos berendezkedés milyensége. Vannak a közvetlenül választó országok között demokratikusak és nem demokratikusak is. Nem a közvetlen választástól lesz demokrácia. Aki ezt mondja, az megtéveszti az embereket, sőt attól tartok, saját magát is megtéveszti. „Megbénulna a törvényhozás” Mi áll Tölgyessy Péter hozzászólása mögött? — kérdeztük Kulin Ferencet, az MDF alel- nökét. — Ha egyszer már megvan a 170 ezer aláírás, akkor nincs abban a helyzetben a parlament, hogy a népszerűtlenség kockázatit vállalva lesöpörje az asztalról a kezdeményezést, így tehát az SZDSZ részéről egy kész helyzet tudomásulvételéről van szó, amelyet a parlamenti pártok többségének szándékával szemben az aláírók teremtettek. Nem változott tehát gyökeresen az SZDSZ véleménye, csupán a helyzet. E megváltozott helyzetben alakítottak most ismét véleményt. Más kérdés, hogy ezt miként tudják majd egyeztetni a többi párttal. Ma és holnap erről intenzív tárgyalások folynak majd. — A kormányzás stabilitásának szükségességét senki sem vitatja. Vannak azonban, akik óvnak a demokrácia ,,demokra- túrává"alakulásától, attól, hogy minden parlamenti meccs egy- esélyes legyen. — Adva van egy parlament. Ha ebben a képviselők kétharmadának döntése — bármilyen alapon szerveződik is — diktatúrát jelenthet, akkor bármilyen parlamentarizmusra rá lehet sütni a diktatórikus kormányzás vádját. Minden parlamentben vannak törvények, amelyekhez kétharmadnyi és olyanok is, amelyekhez csak 50 százalék plusz egy szavazatra van szükség. Abból kell kiindulni, hogy a választások nyomán olyan ösz- szetételű parlament jött létre, amelyben a stabil és folyamatos kormányzás, következésképpen az ország politikai és gazdasági konszolidációja elképzelhetetlen az MDF és SZDSZ együttműködése nélkül. Ez nem egy utólagos puccs eredménye, hanem a választások következménye. Hiába mondanak a kisebb pártok bármit erre a megállapodásra, fehéren—feketén kiszámolható, hogy a két legnagyobb párt együttműködése nélkül nem születhetnek törvények. Ha pedig nem születnek törvények, nem indulhat be a szükséges változások sora. Hogy a kormányzó párt nem a Fidesz-szel vagy az MSZP-vel kényszerült megállapodni, az a nép akaratának a következménye. Az ülésteremben közben a honatyák sorra tették le a garast a népszavazás ügyében, s egy- re-másra hangzottak el az időpontra vonatkozó javaslatok is. Az SZDSZ júliusi álláspontjától Antall József decemberi indítványáig több megoldás is fölvetődött. — Melyik időponttal értene egyet az MSZP? — kérdeztük Horn Gyula képviselőt, a párt elnökét. — Németh Miklós javaslatának, hogy két év múlva válasz- szón a nép, megítélésünk szerint nincs sok értelme. Az SZDSZ javaslata azért nem korrekt, mert nyilvánvaló, hogy júliusban mindenki szabadságon van és nem vonulna az urnákhoz. Az összes többi időpont elfogadható. Ezt közösen egyeztessék a pártok. — Meglepte-e Tölgyessy Péter felszólalása ? — Megpróbálják megőrizni az arculatukat. Ha tavaly szorgalmazták a népszavazást és aláírást gyűjtöttek, most nem tehetik meg, hogy egy ilyen kezdeményezést semmibe vegyenek. A vitában elhangzott, hogy a népszavazás vagy egyáltalán a köztársaságiel- nök-választás akadályozná a kormány működőképességét. Valójában nem ez akadályozza. Hiszen ha nem teszik azt a javaslatot, hogy ne a nép, hanem a parlament válassza a köztársasági elnököt, nincs is vita és aláírásgyűjtés sem. A nehézséget inkább az okozza, hogy az önkormányzati törvénytervezetet, amely nélkül a helyhatósági választásokat nem lehet megtartani, még meg sem kapták a képviselők. Ráadásul ezt nem is lehet megvitatni addig, amíg egy sor kapcsolódó törvény, mint a tulajdonreformról vagy a földről szoló, nincs kész. Ahogy a parlament munkáját látom, ez még hosszú heteket igényel. A kormány működését tehát a törvények hiánya gátolja, és nem a népszavazás. Mennyi az annyi? A megszólaltatott képviselőktől egyaránt megkérdeztük: sok-e vagy kevés a százezer? Hack Péter:— Nem sok, nem is kevés, megfelel az európai gyakorlatnak. Az aláírások száma önmagában nem minősíti komolynak vagy komolytalannak a kezdemenyezést. A kérdés az, hogy ki mire használja a népszavazás intézményét. Mindig lehet találni olyan népszerű célokat, amelyekre ösz- szegyűjthető százezer aláírás. Az Olasz Kommunista Párt bármely nap összegy űjthetné—az ottani lakosságszámhoz igazítottan az ötszázezer aláírást — népszerű célokért. Mégsem teszi, mert tiszteletben tartja a parlamentet. —Az Olasz Kommunista Párt más módos is érvényt szerezhet törekvéseinek. Az MSZP- nek a parlamenti döntések befolyásolására ma esélye sincs. — Szerintem a lehetőségeikben nincs különbség. Kulin Ferenc: — Az őszi népszavazást az MDF bojkot- tálta, így tehát velünk nem fordulhat elő, hogy a sok vagy kevés ügyben akkori és mostani véleményünk ellentmondásba kerül. Az más kérdés, hogy mikor az ősszel összejött a százezer aláírás, tudomásul vettük, hogy egy létező törvény értelmében ezt el kell fogadni. Val- lottuk és valljuk azonban, hogy százezer aláírás nem fejezi ki a népakaratot. Százezer aláírást egy fővárosi aluljáróban össze lehet szedni egy hét alatt. Ez komolytalanná teszi a politikát, hiszen így njindent meg lehet torpedózni. Érdemes hat gondolkodni a parlamentnek e törvény megváltoztatásán. Horn Gyula:— Százezer elegendő. A múlt héten a pártok képviselői közül sokan még azt mondták, biztos, hogy nem jön össze hót végére az aláírás- mennyiség. Az egyes képviselők részéről tapasztalt ideges és kultúrálatlan reagálásban a csalódottságnak is része van. Végül is a kezdeményezés fölkarolására nem valamiféle magamutogató szándék késztetett bennünket, hanem az, hogy érvényesüljön a népakarat. Nem azért tettünk korábban olyan sokat az egypárti diktatúra lebontásáért, hogy azt két- párti diktatúra váltsa föl. Bíró Ferenc A legutóbbi érdekvédelmi tanácskozásra az országos szövetség gazdasági-érdekképviseleti titkárságának számítógépes információs rendszere készített egy kimutatást az agrárágazat termékeit feldolgozó szakágazatok vagyon- és bérarányos tavalyi eredményeiről. A sütő- és tésztaipar tavalyi eredménye 1 milliárd 173,5 millió forint volt. A malomiparé 2 milliárd 056,4 millió forint. Ez összesen 3 milliárd 229,9 millió forint. Ennek a fele, vagyis 1 milliárd 614,5 millió forint az államkasszának nevezett feneketlen bugyorba került, nyereségadó címen. A búzatermelő gazdaságok tonnánként 700 forintos emelést kérnek. Kenyérbiztonságunk miatt évente 1,6 millió tonna gabonát kell termelni. Ehhez az áremeléshez tehát 1 milliárd 120 millió forint kellene. A két nagy feldolgozó — a gabona- és a sütőipar — befizetett nyeresége bőven elég lenne erre. Szünidei számtanórából ennyi elég is. A kérdés az, hogy akiknek a feladata volna, azok utánaszámolnak-e. (Mészáros) j
