Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-20 / 48. szám
SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 48. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP i i.i ÜLLi T ^ 1990. június 20., szerda ■> _ í Módosította az alkotmányt az Országgyűlés A nép választ államfőt — Vita a helyhatósági választás időpontjáról —Még mindig nincs címerünk Végül mégsem a sürgős törvénytervezetek vitájával folytatta az Országgyűlés a munkát tegnap. A köztársasági elnök közvetlen megválasztását szorgalmazó népszavazási javaslat kapcsán mégis az alkotmány módosításával kapcsolatos témák kerültek a figyelem középpontjába. A vélemények megoszlottak, sok bírálat érte Király Zoltánt, az MSZP-t az aláírásgyűjtésért, még Somogy is szóba került kezdeményezőként az egyik hozzászólásban. Többen ellene voltak a népszavazás kiírásának, az SZDSZ frakcióvezetője azonban kijelentette: legyen népszavazás. Ezt képviselte a miniszterelnök is. A belügyiminiszter azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ez a népszavazás mintegy félmil- liárdba kerül. Ezt Király Zoltán független képviselő kétségbe vonta. Vitába szállt Tamás Gáspár Miklóssal (SZDSZ), aki a tavalyi és a most kiírandó népszavazást összehasonlítva kijelentette: „Mi a diktatúrát támadtuk, ezzel a demokráciát támadják!" A miniszterelnök azt kérte, hogy hozzák előbbre a helyhatósági választásokat, s akkor decemberre ki lehetne írni a népszavazást. Más, ennek időpontjául július 14-ét javasolta. Orbán Viktor (Fidesz) e sok, egymásnak ellentmondó javaslatot hallva javasolta a Tisztelt Háznak, hogy most már próbálja meg befejezni az alkotmány- módosítás vitáját. Ez meg is történt, majd a vita lezárása után hosszú procedúra kezdődött. Ötven módosító javaslatot kellett megszavazni. Végül a Tisztelt Ház elfogadta az alkotmány módosítását, a címerről azonban nem tudott dönteni. A napirend előtt kért szót Töl- gyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelentette: a szabad demokraták törvényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megvá- Iqgztás^ikjfiódjáról. Tolmá- flsolta paridnak azt a véleményét, hogy tekintettel a helyhatósági választások október 14- ére kitűzött időpontjára, szükséges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban megtartani. A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbukkant ugyan az alkotmánymódosítás néhány fontos eleme — címerkérdés, nemzetiségek parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány —, a felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a népszavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás témáját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a viszontválasz-adás jogával. (Folytatás a 2. oldalon) Vezető nélküli községek, távozó tisztségviselők A megyei tanács felhívása — Ki segítse az önvédelmi csoportokat? Tegnap ülést tartott a megyei tanács. Napirenden kívül érzelmi túIfütöttségtöl sem mentes eszmecsere zajlott le az ülésen. Ezt Tímár Lajosné iharosberényi tanácstag felszólalása indította el, aki felszólalásában kifejtette: községük gyakorlatilag vezetőség nélkül maradt, mert — úgymond — a helyi pártok képviselőinek támadásait megelégelve feladta a harcot, leköszönt az elöljáróság. Elkeseredetten beszélt a tanácstag arról, hogy a helyi piszkálódásoknak önzetlen, a közösségért fáradozó emberek esnek áldozatul, olyanok, akiket több jelölt közül választottak meg és feladatukat társadalmi munkában végezték. Az elöljáróságot — szerinte — főként azok támadták, akik eddig messze elkerülték a közösségért végzett munkát. Dr. Gyenesei István, megyei tanácselnök hozzáfűzte: nem egyedi jelenségről van szó. Felolvasta egy másik — néhány hónapja megválasztott elöljáró — lemondólevelét. A levélben is az iharosberényihez hasonló a lemondás indoka. A megyei tanácselnök ennek a visszás helyzetnek várható következményeit -felsorakoztatva hangsúlyozta: az ilyen akciók január 2-án ütnek majd vissza: akkor, amikor az önkormányzatoknak már dolgozni kell, és kielégíteni a lakosság napi igényeit. Kiemelte: szükség van az új ön- kormányzatokra, mert a tanács- rendszer elavult, ám a meggondolatlan lépéseknek a nép látja kárát. Indítványozta, hogy ezek a jelenségek kapjanak nyilvánosságot. Ezután kért szót Csikely József, a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének képviselője, s azt kérte, addig ne kerüljön nyilvánosságra az iharosberényi ügy, amíg azt a helyszínen ki nem vizsgálják. A tanácsülés elvetette ezt a javaslatot, sőt Somogyi Zoltánná tanácstag azt indítványozta: a megyei tanács felhívásában ,, j aj ki attáské nt” hívja föl a figyelmet az áldatlan helyzetre. —A tanácsoktól sorban mennek el a legjobb szakemberek. Ha ez tovább tart, 20 év múlva megint elmondhatjuk: egy helyben topogtunk. Állítsuk meg ezt a káros folyamatot; tegyen ellene mindenki úgy, ahogyan tud! A megyei tanácselnök bejelentette: megfogalmazzák a felhívást és az ország nyilvánossága elé tárják. Az ülésen a testület meghallgatta a megye közrendjéről és közbiztonsagáról szóló tájékoztatót, amelyet dr. Ferenczi László ezredes, megyei rendőr- főkapitány készített. Ebből kitűnt: Somogy közepesen „fertőzött” megye, ám a 10- ezer lakosra jutó mutatók alapján — amit a Balaton-part lényegesen befolyásol — az öt legfertőzöttebb megye közé számítják. Az elmúlt öt évben országosan 35,9 százalékkal, nálunk 50,2 százalékkal emelkedett a bűnözés. A legtöbb bűncselekményt a megye városaiban és ezek környékén követik el. „Előkelő” helyet foglal el Kaposvár, Siófok és Boglárlelle. A legmagasabb — 86,4 százalékos — az emelkedés a vagyon elleni bűncselekményekben. A kár eléri a 120 millió forintot. Jelentősen — 901 -ről 1603-ra — nőtt a betörések száma. A szervezettség és az úgynevezett utazóbűnözés leginkább e bűncselekményfajtánál észlelhető. Az ismertté vált bűnelkövetők száma lényegesen nem változott az elmúlt evekben, főként a felderítés gyengesége miatt. Az utóbbi eredményessége 60,1 százalékról 45,2 százalékra esett vissza. Sajnos, 1990 első öt hónapjában tovább romlott a helyzet: 1300-zal több nyomozást rendeltek el, mint a múlt év hasonló időszakában. A főkapitány a jövőt még kedvezőtlenebbnek ítélte. Az a véleményük, hogy a bűnözés ilyen mértékű növekedése még kedvezőtlenebb folyamat előjele. A számszerű növekedés mellett a bűnözés durvulásával, a kábítószer megjelenésével is számolhatunk, ezért elkerülhetetlen a szervezet átalakítása. (Folytatás a 3. oldalon) ANTALL JÓZSEF MÜNCHENBEN Kedd délután hivatalos NSZK-beli látogatásának első állomáshelyére, Münchenbe érkezett Antall József miniszterelnök és kísérete. A bajor szabadállam fővárosának repülőterén Max Streibl bajor- országi miniszterelnök üdvözölte. A nemzeti himnuszok elhangzása után Antall József és Max Streibl ellépett a készenléti rendőrség díszszázada előtt. A magyar vendég ezután a Károly herceg palotában felkereste a bajor miniszterelnököt, és beírtg nevét az állami kormány vendégkönyvébe. Ezután a két kormányfő megbeszélést tartott. Később Antall József találkozott a bajor bankok és gazdasági élet vezető képviselőivel. POLITIKAI BOMBA ES PETARDAROPOGÁS Sok vagy kevés a százezer? Hack Péter, SZDSZ: nem sok és nem is kevés — Kulin Ferenc, MDF: kevés — Horn Gyula, MSZP: elegendő Borsószezon Nagyatádon Megkezdődött a zöldborsó feldolgozása a Nagyatádi Konzervgyárban. A szem elsőrangú. Az lesz a konzerv is? A csomagolás és az értékesítés gondjairól szól írásunk a 4. oldalon A Belügyminisztérium siófoki sajtótájékoztatója Ausztrál rendőrhajó a Balatonon Életveszély a legelemibb szabályok megsértése miatt—40 százalékkal több a vám- és deviza-bűncselekmény (Parlamenti tudósítónktól) Az istenáldotta nép alighanem sokat csuklik mostanában, merthogy napjában százszor is emlegetik a T. Házban. Mindenki jól odamondogat a másik párthoz tartozónak, azért, hogy a népnek jobb legyen. Kérdés, hogy a népnek ezzel sikerül-e a kedvére tenni. S ha netán mégsem a népben van-e a hiba? Tegnap már zűr és zavar egyaránt volt a sokat látott falak között. A parlament már a parlamentáris formákat sem mindig tartotta be. Király Zoltán hozzászólását hangoskodás és gúnykacajok kísérték, valaki bekiabált: „Üljön le!” Az elnök nem nyúlt a csengőért. — Nem ülök le — mondta dacosan a független képviselő, és folytatta mondandóját. Németh Béla, somogyi képviselő rosszkedvűen kommentálta az eseményeket. — A nép nem ezt a kaotikus szócséplést várja tőlünk, hanem érdemi munkát. Órákat vitázunk például a címer-ügyről, miközben ezt a kérdést magában már minden képviselő eldöntötte. De mert itt van a tv, ez sokakat magamutogató szereplésre ösztönöz. Közben odázódnak a lényeges kérdések. Az eredeti programtól eltérően az alkotmánymódosítás részletes vitája folytatódott volna... Politikai bombaként hatott azonban, Tölgyessy Péter SZDSZ-frakcióvezető soron kívüli hozzászólása, melyet így fejezett be: „Döntsön a nép!” Teljes volt a tanácstalanság, a folyosókon percek alatt képviselői kupaktanácsok alakultak, próbálva megérteni az SZDSZ szándékát. Mi is erről kérdeztük dr. Hack Pétert, az SZDSZ képviselőjét, aki a szövetségnek és a Magyar Helsinki Bizottságnak is alapító tagja. — Mi a népszavazást fontos alkotmányjogi intézménynek tartjuk. Úgy látjuk, ha megvan a kellő számú aláírás, népszavazást kell kiírni. Azon azért csodálkoztunk, hogy az egyik kezdeményező, Király Zoltán úgy tett, mintha az aláírók neki korlátlan fölhatalmazást adnának, hogy rendelkezzen az aláírásukkal. Félig-meddig visszavonta a kezdeményezését, illetve azt mondta, hogy majd két év múlva... — Ez kompromisszumos javaslat volt, amely megpróbálta figyelembe venni a kormány érdekeit. — Igen, csakhogy a népszavazás természete az, hogy nem rendelkezhet az aláírók akaratával az, aki begyűjti az aláírásokat. Akik aláírták a kezdeményezést, nem Király Zoltán pártjának a tagjai, akiket ő mint delegált képviselhet és aláírásukkal rendelkezhet. így, ha megvan a kellő számú aláírás, ki kell írni a népszavazást. —- A vitában az SZDSZ több képviselője is a parlament által történő választás mellett volt. — Mi most is és ezen túl is a parlament általi választás mellett vagyunk. így foglalunk majd állást a népszavazás során is. (Folytatás a 3. oldalon) Az idén már 27 ember fulladt a Dunába; a Balatonról és más vizeinkről még nincs ez évi adat. Mindez figyelmeztetőül hangzott el tegnap a Belügyminisztérium sajtó-, közművelődési és tájékoztatási titkárságának siófoki sajtótájékoztatóján. Talán még időben, hiszen a kimutatások szerint a vízi halálesetek kétharmada a nyári szezonban van. (Folytatás a 2. oldalon)
