Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-16 / 45. szám

1990. június 16., szombat SOMOGYI HÍRLAP 5 KAPOSVÁRI PÁRBESZÉD Gazdasági és kulturális szakemberek tanácskozása Tegnap plenáris ülés­sel kezdődött a Kaposvá­ri párbeszéd címmel ren­dezett bárórrínapös ta­i lyen gazdasági és kuttv - , ralis szakemberek vitat- j fák meg a gazdaság és ; kultúra kapcsolatai, a gazdasági megújhodás humánstratégiáját. A ta­nácskozásnak az MTESZ-székház adott helyet. Itta találkozó mot­tójául választott Drucker- idézetet olvashatták az érkezők. Eszerint „... az ember értékei többé már nem üzleti értékek, ha­nem szakmaiak, ... ami­kor apáink születtek, a tudás luxus volt, most pedig ez a központ..." A plenáris ülésen elnöklő Föl­diák András köszöntötte a résztvevőket. Áttekintette a „párbeszéd" történetét. El­mondta: az első vásárhelyi esz­mecsere óta a kaposvári már a negyedik találkozó. Időközben lényeges átalakulás ment vég­be a vállalati művelődésben. Ebben szerepe volt a „párbe­szédnek” is. Rámutatott: sok dologgal kevésbé lehetünk elé­gedettek, például időközben leértékelődött a munkaerő; az úgynevezett közművelődési reszort feladatnak — elsősor­ban anyagi okok miatt — pedig már a léte is veszélybe került a vállalatoknál. A gondok között említette azt is, hogy a pártok programjaiban nem kapott kellő hangsúlyt a művelődés, több­nyire megmaradt az általános­ságok szintjén. Bíztató viszont, hogy sok olyan értelmiségi ke­rült fontos posztokra az utóbbi időben, aki megfelelően igyek­szik előmozdítani ezt az ügyet. A kaposvári tanácskozást a korábbi gondolatok továbbfej­lesztése szempontjából tartja elsősorban fontosnak. Esélyek és jövő Az ország különböző részé­ből érkezett szakemberek foly­tatták az előző nap megkezdett ismerkedést Somoggyal a ple­náris ülésen, amikor dr. Gyene- sei István, a megyei tanács el­nöke bemutatta megyénket. Noha az elején megjegyezte, hogy mondanivalójának nincs közvetlen kapcsolata a szak­mai előadásokkal, kiderült, hogy tájékoztatója — főként a megye kulturális értékeit érzék­letesen felvázoló részei — na­gyon is kötődik a .„Kaposvári párbeszéd" alapgondolatához. A program szerint tegnap kel­lett volna előadást tartania Ká­dár Béla miniszternek, „Mire kínál esélyt a világgazdaság?” címmel. Elfoglaltsága miatt azonban erre nem tudott vállal­kozni. Helyette Bogár László államtitkár mondta el vélemé­nyét a kérdésről — rendkívül érdekfeszítően. Ugyancsak si­kert aratott Kéri László politoló­gus a „Választások után várha­tó folyamatok"-ról tartott esz­mefuttatásával. A hosszan tartó tapsok — fő­ként a szellemességnek és az érdekes stílusnak köszönhe­tően — kifejezték a hallgatóság elégedettségét. Ám ha azt néz­zük, hogy a két jeles előadó mit ígért a jövőre nézve, akkor a taps akár el is maradhatott vol­na, hiszen a két előadás alapján jószerivel csak azt lehetne mondani: az biztos, hogy min­den bizonytalan szűkepb és tágabb környezetünkbe^ sze már az is jó, ha tudjuk mire számíthatunk. A munkaerő színvonala Az biztos viszont, hogy a magyar munkaerő színvonala kritikán aluli, és messze van at­tól, hogy „eladható" legyen a nemzetközi piacon — hallottuk a következő előadótól, Ghyczy Tamás népművelőtől, az MNE Gazdaság és Kultúra Szakmai Szervezete képviselőjétől. Míg az előbbi két előadás elsősor­ban a munka hátterét, környe­zetét és a kilátásokat érzékel­tette, addig a népművelő gon­dolatai már közelről érintették a kulturális és a gazdasági szak­emberek tennivalóit. — A válla­lati művelődés egyik fő célja éppen a munkaerő minőségé­nek javítása, hiszen jelentősen megnőtt a szellemi hányad a termékekben — mondta. Az előadássorozatot Des- sewffhy Olivérnek „A vállalati stratégiáról és a szervezeti kul­túráról” elhangzott előadása zárta tegnap. Ezután a szekció- vezetők mutatkoztak be, majd a párbeszéd résztvevői elindul­tak a szekcióviták helyszínére: a villamossági gyárba, a hús­kombinátba, a pamutfonóipari vállalathoz, a Kaposgéphez, a Kapos Volánhoz és a cukor­gyárba. Egyébként e vállalatok anya­gi támogatásának köszönhető, hogy a Kaposvári párbeszéd egyáltalán létrejöhetett. Humánstratégia Megkérdeztük egyik vállalati közművelődési előadót első napi benyomásairól. Dr. Kom- lóssy Istvánné, aki a siófoki KVV-nél dolgozik, többek kö­zött ezt mondta: — Vállalati stratégia nélkül nem létezik emberfejlesztés. A humánstratégiának a gazdasá­gi stratégia részeként kell meg­határoznia a dolgozók sorsát. Ebben sajátos szerepet kap az első számú vezető — mint humánmenedzser—továbbá a személyi ügyekkel foglalkozó szakértőgárda. A Kaposvári párbeszédeIső napja sok segít­séget adott ehhez, hiszen az elméleti összefüggéseket ke­reste a megoldásra és mind a világ, mind a vállalati gazdálko­dásban jelentkező problémákat csokorba kötötte. Szegedi Nándor Mélységesen megrázó és felkavaró képsorok: műtéthez beöltözött orvos és assziszten­cia... felhúzott lábak... altatóin­jekció... vákuum... és egy fejlő­désnek indult parányi élet vér­roncsai... Szerdán este a Televízió 2- es csatornáján e mozzanatok­kal kezdődött a Halál és élet vé­delmében című műsor, amely arra próbált választ keresni, hol kezdődik az emberi élet. Van-e joga az anyának a megfogant gyermeket eldobni, s hol a ha­tár az akart és a nem kívánt élet kategói. in? Az abortusz, ez az évtizedek óta tabuként kezelt beavatkozás került kö­zéppontba. Tóth György mű­sorvezető egy jogászt, egy or- ___:_____________________ S zéchenyi éltető eszméi Szoborüzenet Kaposvárnak A legnagyobb magyarnak kijáró tisztelet övezi a somo­gyi megyszékhelyen Széche­nyi Istvánt, akit a város 1835- ben díszpogárának válasz- toü. Szobra fz ébgs§pj4n§k emlékei áJJtftot) ^grgsjkedelm,1 és Hitelbank épülete előtt, a tegnap Széchenyi térré neve­zett helyen hirdeti géniuszát. Kaposvár sosem feledte őt. 1941. november 23-án díszközgyűlésen dr. Biczó Ferenc leánygimnáziumi ta­nár idézte Széchenyi szelle­mét; Somogyvármegye tör­vényhatósága előtt megtartott ünnepi beszédét füzetben je­lentette meg a szellemóriás előtt tisztelgő város. Liszt Fe­renc, Petőfi, Vörösmarty, Jó­kai, Eötvös kortársaként nemcsak Kossuth megtiszte­lő elismerését vívta ki; a re­formkor másik kiemelkedő egyénisége, Wesselényi ol­dalán épp irodalmunk hatásá­ra jutott közel a magyarság­hoz. Egyik, talán kevésbé ismeri munkájában fogalmaz­ta meg Széchenyi: Merjetek magyarnak lenni! 1841-ben a Kelet népe című munkájában olvashatjuk szép és felemelő gondolatait. A reformkor kiemelkedő egyénisége a haza üdvét és a haladás ügyét ötvözte mun­kásságában. Mit jelentett szá­mára szűkebb hazánk, So­mogy? — Ahol földi pályáját kezdé, ahol az áldott szülék kedves példái lebegtek előt­te... Édesapja, Széchenyi Fe­renc Somogy vármegye fő­ispánjaként jegyezte el magát az itt élő nép sorsával. Följe­gyezték róla és fiáról: a kis Széchenyi gróf apja intelmére kezet csókolt a darányi pa­rasztnak... Somogyszerte pi­hennek a földben Széchenyi vérei: Hencsén Clára, III. Imre Somogyváron nyugszik, Szé­chenyi Mária grófnő — Soms- sich Imre felesége — a Ka­posvár környéki Szarkaváron lett eltemetve. A városszépítők kezdemé­nyezésére, az adakozó pol­gárok hozzájárulásával elké­szült Széchenyi szobra Kaposvárra. Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész alkotását tegnap délután mostoha időben, de lelkesül­ten avatta és fogadta a város. Az új Széchenyi teret övező középületeket föllobogózták, a helyőrségi fúvószenekar térzenével várta a? ünnep'ö- ké\, maja a Mnínusz közös eléneklése után Takáts Gyula József Attila-díjas költő fölol­vasta a kaposvári Széchenyi- szobor avatására írott versét. ő szólít — írta címéül, első sorai pedig így idézik a legna­gyobb magyart:, ,Az ércbe for­mált test (a szellemnek csak jele,) hogy hirdesse, mit jelent (e téren a hazánk) Széchenyi neve". Takáts Gyula ünnepi versét ol­vasta föl Három kórusmüvei készült az avatóünnepség fényét emelni a Vikár Kórus és a Tóth Lajos Általános Iskola gyerekkara Zákányt Zsolt ve­zetésével. Bárdos-Ady „Új Vazul érteke" című kórusmű­ve hangozhatott el csupán a szapora eső miatt. Pap János, a Kaposvári Városi Tanács elnöke a várost gazdagító új szobor születéséről beszélt, majd dr. Kanyar József, a vá­ros díszpolgára emlékbe­szédében idézte elénk Szé­chenyi szellemét, akit Csoko­nai és Pálóczi Horváth Ádám is „Somogy angyalaként" üd­vözölt. A legnagyobb magyar so­mogyi kötődéseit fölelevenít­ve mondta: — Az uradalmon kívül volt még valaki, akit Avatóbeszédet dr. Kanyar József mondott nagyra becsült: Berzsenyit, a Niklán élő magányos költőt. Amikor 1830. január 15-én elküldte neki a Hitel egyik pél­dányát, azt írta kísérő levelé­ben: „Rég óhajtom a nagy hazafit személyesen Niklán fölkeresni, még ebben az év­ben”. A költő iránti ■elismeré­séről megszólítása árulkodott a legjobban; „Legvalódibban tisztelt hazámfia” — írta Szé­chenyi. A levél arra ösztönöz­te Berzsenyit, hogy válasz­ként megírja A mezei szorgal­mat, amelyben kölcsönösen adaptálták egymás eszméit és olyan előrelátó gondolato­kat írtak le, amelynek megva­lósítására szinte napjainkig kellett várnia a magyar nép­nek — mondta a szónok. Az égzengéssel kísért ka­posvári szoboravatás Szé­chenyi emléke előtt tisztelgő koszorúzással fejeződött be. Koszorút helyeztek el a ka­posvári Városszépítő Egye­sület nevében dr. Tarján Lászlóné, az egyesület elnö­ke, környezetvédelmi állam­titkár; Pap János, a városi ta­nács elnöke; dr. Kanyar Jó­zsef történész. Eljöttek Nagy- cenk küldöttei is, hogy leróják kegyeletüket; a Széchenyi Ist­ván Társaság nevében dr. Szíjártó István hajtott főt a leg­nagyobb magyar kaposvári szobra előtt. Megkoszorúzták a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző iskola ta­nárai, a somogyi városok kül­döttei, Zalaegerszeg képvise­lője. A Lektorátus, a kaposvári Széchenyi Kör, a Magyar Képzőművészek Szövetsé­gének Somogy megyei cso­portja, a Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társaság nevében helyeztek el koszorút. Bánffy György szín­művész az avatóünnepséget követő irodalmi est részleté­vel tette emlékezetessé Bor­bás Tibor Kaposváron fölállí­tott Széchenyi-szobrának avatását. (Takáts Gyula ün­nepi versét és dr. Kanyar Jó­zsef emlékbeszédét lapunk 23-i kulturális mellékletében közöljük). Borbás Tibor, az alkotó mondta Széchenyiről: — Az első mellszobrot ön­szántamból készítettem, Sze­geden állították fel a Széche­nyi nevét viselő vízügyi szak- középiskolában. A gondolko­dó, a töprengő Széchenyit próbáltam kifejezően megje­leníteni. Szombathelyen a bank tárgyalótermében he­lyezték el a másodikat, Szé­chenyit ábrázoló portrészob­romat. Kaposvár országos szoborpályázatot hirdetett, erre készült itt látható mun­kám. Széchenyi életének egy részét külföldön töltötte. Uta­zásainak tapasztalatait a nemzet gyarapítására fordí­totta. Ma különösképpen időszerűnek tartom Széche­nyi gondolatait, tettét. Egy szoborba nem lehet belefog­lalni Széchenyi életét. A gon­dolkodó, a töprengő államfér­fit próbáltam megjeleníteni. Jelképnek szántam a két oroszlánfejet, ami a Lánchíd- ra emlékeztet. Egyik keze, amit homlokához elem, gé­niuszára utal, nyugtalan má­sik keze a tett kifejezője. Horányi Barna Fotó: Gyertyás László TV-NEZO Halál az élet védelmében vost és egy pszichológust hívott meg a stúdióba. 5 Dr. Paksy Mária orvos már a legelején megjegyezte: az élet a fogamzás pillanatában kez­dődik. S ezt a tényt dr. Jobbágy Gábor jogász azzal egészítette ki, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország 4,5 millió eset­ben nem vette figyelembe a magzatot megillető jogokat. Még napjainkban is tömeg mé­retű a terhességmegszakítás: naponta mintegy 350 abortuszt végeznek országszerte. Míg Nyugaton elismerték, hogy a magzat emberi méltósággal bíró személy, addig hazánkban az elmúlt 35 évben magyar nyelvű abortuszelleni irodalom nem jelenhetett meg. Dr. Pálhegyi Ferenc pszicho­lógus a beavatkozás következ­tében átélt lelki károsodásról beszélt és azt javasolta, fogad­juk el: „Isten ajándéka a gyer­mek, és az anyaméh gyümöl­cse jutalom” — idézte a Zsoltá­rok könyvét. A családok szociális helyze: őre terelődött ezután a szó, s Jr. Jobbágy Károly elmondta, hogy a magyarság ezeréves története során a mainál sokkal nehezebb helyzetekben sem döntött az élet ellen. A fölösle­ges kiadásokra utalt (a hadse­reg magas létszámát, Bős- Nagymarost említette példa­ként); az ezekre eltékozolt ösz- szeget tanácsos lett volna szo­ciálpolitikai célokra fordítani. Az is bebizonyosodott, hogy a nők jelentős hányada nincs tisztában azzal, mi történik ve­lük és magzatukkal a terhes­ségmegszakítás során; vala­mint az, hogy a teljes abortusz­szabadság révén az orvos anyagilag érdekeltté vált e beavatkozás elvégzésénél (is). Mivel az abortuszkérdés éppen társadalmi és erkölcsi jelentősége révén érveket és ellenérveket ütköztet, a befe­jezetlen, ám figyelemkeltő beszélgetés láttán a néző úgy érezte: hamarosan foly­tatása következik e témá­nak... S jöttek a záró képsorok. Vidám, ártatlan arcú, önfe­ledten játszadozó gyerekek, majd egy Ady-vers részlete: „Álom-testecskédet legyezem, Csókokra emlékezem, melyekből, Kicsi fiam, Nem hívott elő a szerelem.” i Lőrincz Sándor —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom