Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-16 / 45. szám
I. évfolyam, 45. szám Ára: 5,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP vn 1990. június 16., szombat MA: BALATONI NYÁR Baráti kapcsolatainkra ezután is építünk A legnagyobb magyar, Széchenyi István tiszteletére — kaposvári díszpolgárrá választásának százötvenötödik évfordulója, születésének közelgő bicentertáriuma alkalmából — szobrot avattak a somogyi megyeszékhelyen. Borbás Tibor szobrászművész alkotásának avatásáról az 5. oldalon számolunk be Kurt Waldheim: Gyönyörű szép e táj Kurt Waldheim kimért mozgású, magabiztos, csöndesen mosolygó ember. Szívesen fogadja a pohárnyi bogiári traminit, amellyel kínálják. Belekóstol, aztán a kíséretéhez fordul. Ezt mondja: ez egy testesebb bor. Aztán hozzáteszi még: nagyon finom. — Hol termett? — kérdezi Dévényi Zoltánt, a vendéglátót, a Balaton Fűszért vezérigazgatóját. — A Balaton-parton. — Pontosabban? — Balatonboglár környékén. — Az melyik part? Az északi? — Nem. A déli. A hangulat jó. Kurt Waldheim, az Osztrák Köztársaság elnöke korát feledtetően friss. Az 1918- ban született politikus nevét a világ 1972 januárja után ismerte meg, akkor választották ugyanis az ENSZ főtitkárává, s Ausztria szolgálatát a világbéke szolgálatával váltotta föl. Az ENSZ-főtitkar magányosságáról, a mosolygós diplomácia nehéz perceiről könyvet írt. A könyv éppen 11 éve, 1979-ben Magyarországon is megjelent, és sikert aratott. A címe: Nehéz mesterség. — A német címe így hangzik: A világ legnehezebb hivatása — teszi hozzá Kurt Waldheim. — Több mint tíz nyelvre fordították le akkor. (Folytatás a 7. oldalon) ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Hatórás vita az önkormányzatokról Egyelőre nem emelik a búza termelői árát Kedvező híreket hozott a kormány késő éjszakába nyúló, csütörtöki üléséről László Balász kormányszóvivő, aki szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatóját kényszerűségből ezúttal pénteken tartotta meg. A kormány határozatot hozott arról, hogy a kamatadóról szóló törvényt annak hatályának napjától kezdve helyezi hatályon kívül. így tehát azok, akik már befizették a kamatadójukat — ez körülbelül 50 millió forintra tehető összességében —, valamennyien egy összegben, 10 százalékos kamattal megtoldva kapják vissza pénzüket. Ugyancsak a kedvező hírek közé tartozik, hogy a július 1- jére időzített gyógyszerár-emelést a kormány bizonytalan időre elhalasztotta. Az áremelésre az évnek egy későbbi részében kerül majd sor. Addig áttekintik a gyógyszerár-képzés egész rendszerét, s az elkerülhetetlen áremelésekhez szociális kompenzációs intézkedéseket párosítanak. Arról is döntött a kormány, hogy egyelőre nem emeli a búza termelői árát, szemben a Földművelésügyi Minisztérium indítványával. A kormány szerint — mondta László Balázs — búzatermelés jövedelmezősége átlagosan 20 százalékos, s ez önmagában is indokolatlanná teszi az áremelést. (Folytatás a 2. oldalon) ZÁSZLÓS VÁROS NAGYATÁD Strandátadás, szoboravatás KIRÁLY BÉLA NYILATKOZATA A SOMOGYI HÍRLAPNAK Ne csináljunk istent, értékeljük az embert NAGY IMRE HITELES JELKÉP Király Béla képviselő egy személyben történész és politikus, aki 1956 eseményeinek nemcsak tanúja, hanem részese is volt mint a Nemzetőrség főparancsnoka, egyben Nagy Imre közvetlen munkatársa. A mindebből fakadó tudásnak és tapasztalatnak egyaránt része van árnyalt véleményalkotásában. Szuverén egyéniség, gondolkodó ember, aki nézeteit nem másokéhoz igazítva formája. A Parlamentben vele folytatott beszélgetésünk is ezt példázza. — Hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy történelmi esemény vagy személyiség megítélése objektívvá legyen vagy legalábbis mentessé a napi politikai érdekek szerinti torzításoktól? — Ezt most, ugye nem mint politikustól, hanem mint történésztől kérdezi.? Szóval a valósághű megítélés kialakulásának időtartamára nincs szabály. Rooseveltnek például nem kellett meghalnia, hogy elismerjék államszervezői nagyságát. Már életében érzékelték jelentőségét abban, ahogy a nemzeti erőket össze tudta fogni egy igazságos háború megnyerése érdekében. Életében szerezte azt a világtekintélyt, amelyet azután megannyi későbbi történelem-átértékelési kísérlet sem tudott kikezdeni. — Ehhez talán az is hozzájárul, hogy az Egyesült Államok jelen századi történelmében nem voltak olyan hajtűkanyarok, mint nálunk... — Azért Amerikában is voltak fordulatok. Ne felejtsük el, hogy Amerikában — a hatalmon levő kormányoktól függetlenül — erős németbarát tendenciák is érvényesültek. Azután óriási tömeghatása volt az elszigeteltség politikájának is. Roosevelt zsenijére volt szükség ahhoz, hogy ez végül lépésről lépésre leépüljön... Igaz persze — s a kérdés nyilván erre vonatkozott —, hogy más a helyzet, ha egy országban a politikai rendszer alapjait érintő ellentétek vannak és gyors változások. 1956. történelmi léptekkel mérve például egy pillanatnál is rövidebb. Hiszen az akkori események három hét alatt zajlottak le. Mint egy villámcsapás, amelynek fényénél az ember meglát dolgokat. Persze ha Roosevelté- nél kevésbé markáns egyéniségekről vagy a második világháborúnál kevésbé dramatikus eseményekről van szó, hosszú ideig vitatkozhatnak a történészek. — A történelmi analógiák sora nem a szélsőséges megítélések kerülésére int-e?Nagy Imrét például politikai érdekből sok éven át árulónak titulálták, míg most helyenként misztifikált hőst láttatnak benne. Jobban közelítünk-e a valósághoz, ha azt mondjuk, politikus volt, aki tisztességgel akarta vezetni az országot, megszabadítva a sztálinizmus béklyójától? — Valóban. Ne csináljunk istent, ne csináljunk mítoszt, ugyanakkor nem is lehet munkássága felett könnyen átsiklani. Nagy Imrét nemcsak 1956- ban játszott szerepén keresztül kell megítélni. Értékelni kell az 1955—56-os éveket, amikor mindenhonnan ki volt rúgva. Látni kell Nagy Imrét az 1953 és 1955 közötti időszakban, és meg kell ítélni szovjetunióbeli szerepét... Csak mindezen végigtekintve látható meg Nagy Imre tényleges emberi nagysága. A „moszkoviták" — így mondták azokat, akik Moszkvából hazajöttek —, szóval róluk azt tartották, hogy mind moszkvai ügynökök. Az ilyen feketefehér megítélés sohasem állja ki az idő próbáját. Nagy Imréről már akkor leperegtek az ilyen vádak, ő például már a KMP első bécsi kongresszusa után józanul foglalt állást egyebek közt a parasztkérdésben. Már akkor kiállt az erőszakos kollektivizálás ellen. Független parasztságot akart, amely ha akar, önkéntesen szövetkezhet. Vagy a második világháború alatt, mikor a Moszkvai Rádió magyar adásának az igazgatója volt. Természetesen a fasizmus ellen és a Szovjetunió, illetve a szövetségesek mellett szólt, ám egész stílusa a nemzetért való aggódását tükrözte. (Folytatás a 3. oldalon) Nagyatád 1983 óta Hild-ér- mes város. Kulturált környezetével, szépülő belvárosával méltán alkalmas arra, hogy az ország többi városainak is példát mutatva elindítsa ezt az akciót. (Folytatás a 2. oldalon) Felhőszakadás volt Kaposváron Ismét igazolódott a népi mondás: ha Medárdkor esik, akkor 40 napig esik. Nos, június 8-a óta mindennap kaptunk esőt, tegnap pedig valóságos felhőszakadás volt Kaposváron. Este 6 óráig szerencsére nem kellett a tűzoltóknak kivonulniuk, és nem jeleztek üzemzavart a Dédász és a távközlési üzem ügyeletéinek sem. Belső-Somogy legnagyobb lélekszámú települése, Nagyatád is csatlakozott Európa zászlós városaihoz. Az idén április 20-án vállalkozók és vállalatok vezetői elhatározták, hogy saját cégükre jellemző zászlót helyeznek el építményeik előtt. A zászló jelkép, mert egy társaság, egy munkahely összetartozását jelöli, s egyben reklámhordozó is, hiszen viszonylag kevés pénzért a céget képviseli. Ezekkel a gondolatokkal indította útjára Kovács Géza, a városi művelődési köz- ' pont . igazgatóhelyettese a „zászlós város" elnevezésű akciót. Eddig 32 cégnek készítette el a zászlóját a pécsi Megoldás Kft., amely mindennap az épület előtt leng majd.
