Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-14 / 43. szám

1990. június 14., csütörtök

SOMOGYI HÍRLAP

3

Fél év a válás után (II.)

Hagyomány és hűség

Néptáncosokra terelődik a szó, s mindjárt fölvetődik a kérdés: Buzsákon lesz-e elég pénz a fenntartásra? Nos, nem kell aggódni az együttes jövőjéért, bár a magas szakmai munka mindig pénzigényes. Már az idén százezer forintot fordítottunk ruha és csizmavásárlásra, de erre nem sajnálják a buzsákiak a pénzt. A Buzsáki Istvánná vezetésével működő csoport január óta 15 fővel gyarapodott. A felnőttek ötve- nen, a gyerekek negyvenen vannak, s újra összeállt a cite- razenekar is. Ismét a régi zenekar — Bakonyi Károly vezetésével — kíséri a táncosokat. Július 5—25. között a Firenze melletti Prato fesztiválján vesznek részt az együttes tagjai, majd augusztusban ők fogadnak két olasz csoportot. A pra- tói együttes bemutatkozik az augusztus 12—13-i búcsún is.

A búcsú — több tízezer ember kétnapos mulatsága — az idén újabb programokkal bővül. Az Öreglaki Állami Gazdaság ökörsütéssel, lovasbemutatóval segíti majd a nagyhírű rendezvény sikerét. Ők is, valamint a helyi tsz, a lengyeltóti áfész és az öreglaki takarék- szövetkezet anyagilag is támogatja a népi együttest.

Buzsák népművészete olyan kincs, amelynek őrzése valamennyi generáció feladata. Tudják ezt a község vezetői, lakói, tudják ezt az iskola tanárai is. Góz Mihály igazgatót novemberben bízták meg az iskola vezetésével, majd májusban a tanári testület véglegesítésre javasolta ezt a tanácsnak.

— Intézményünknek gazdag honismereti gyűjteménye van, s ezt a szülők napról napra gyarapítják. Különböző manuális munkát már az iskolában is végeznek a gyerekek, így megismerik a helyi néphagyományokat, a buzsáki motívumokat. Mi nemcsak az oktatási törvény, hanem a falu elvárásainak is meg akarunk felelni. Nem lehet véletlen, hogy egy Franciaországban élő néprajzos—az Akadémia ösztöné íjasaként — Mexikó után a

buzsáki iskola hagyományápolását kívánja tanulmányozni.

Azt szeretnénk, ha a buzsáki gyerekek továbbtanulási esély- egyenlőségét biztosíthatnánk, ha fel tudnánk venni a versenyt a nagyobb iskolákkal. Úgy érzem, eddig helytálltak volt diákjaink a középfokú intézményekben.

Anyagilag sem érezzük, hogy az új tanácsnak problémái lennének: a 11 millió forintos költségvetés elég az iskola és óvoda fenntartására. Gondunk természetesen van: hiányzik nyugati nyelvet oktató tanár, és szükségünk volna tornateremre is. A szülői munkaközösség, a buzsákiak persze sok mindenben segítenek bennünket. Verseghy Ferenc népi iparművész jó tanuló, jó sportoló címet és ezzel együtt 2500 forintot ajánlott fel, több cég a közlekedési park kialakításában nyújt segítséget. Fiatal ugyan a tantestület, de szolgálati lakásokra is szükség van, mert vidékről is kell pedagógusokat letelepíteni. Amíg nincs nyelvtanár, délutáni fakultáción szeretnénk angolt vagy németet oktatni, s jó lenne legalább félállásban zenetanárt is foglalkoztatni.

Saját bevételeiket szolgáltatással — iskolai konyha, a műv. ház bérbeadása, nyári üdültetés — kívánjuk növelni, s ezt az iskola technikai eszközeinek bővítésére fordítják.

Hajas Lajos és Tapolczai József (a helyi népfrontelnök)

elkísér az egyetlen párt, a kisgazdák vezetőjéhez. A buzsáki utcán már több a német, mint a helybeli. A közeli Csiszta fürdőjét sok turista keresi föl. Vajon mi lesz Csiszta fejlesztésével?

— Elkészültek a tervek, s ezeket elküldtük az érdeklődő hazai és külföldi cégeknek. Egyelőre Csisztán minden változatlan, illetve bővítettük a szolgáltatást. Új pavilonok nyíltak a fürdőnél. Bevezettük a nyugdíjasjegyet, s így még népszerűbbek lettünk az idősebb korosztály előtt.

A 67 éves Pasztusics József a permetezést hagyja abba a látogatók kedvéért. A kisgazdák buzsáki elnöke régen is tagja volt a pártnak, s mint tsz- brigádvezető ment nyugdíjba. Egyházközségi gondnok is, így az otthoni munka mellett szakít időt a közösségi tevékenységre.

Két holdon gazdálkodik, s örömmel mondja, hogy három nap alatt kapálta meg a „birtokot”. Igazi kisgazdaként a földről beszél először, amely életet és reményt adott a legnehezebb időszakokban is.

— A községnek mindig sok földje volt: erdők, rétek, szántók. Ezeket vissza kell adni, hogy az önkormányzat rendelkezzen velük. A 200 hektárnyi területet bérbe kell adni: ez jelentős bevételt biztosíthat a településnek. Én pgy látom, a falu dolgai jó irányban változnak, s ha ez a tendencia marad, végre boldogan élhet a buzsáki nép. A

kisgazdák jó kapcsolatot akarnak kialakítani a tanáccsal, a tsz-szel, s reméljük, amíg az egyéni gazdálkodók nem tudnak önállóan megállni a lábukon, addig a tsz segít nekik, elsősorban a gépi munkák elvégzésében.

Lakos István tsz-elnök nem ismeri még a helyi kisgazdapárt programját, de nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi gazdasági, pénzügyi feltételek mellett sokan vállalkoznának. Látogatásomkor éppen gépszemlét tartottak: az árpát már lehetne aratni, ha éppen nem esne az eső.

— Amíg ilyenek a körülmények, amíg ennyi a csapda, addig nem szabad az embereket vállalkozásra ösztönözni, mert az első kudarcok örökre elvehetik a kedvüket. Egy hónap múlva ismét vetni kell, de nem tudjuk, mit. Nem tudjuk, hogy a ma még értékesíthető búzát aratáskor átveszik-e és mennyiért, bár még mindig egyedül a gabonaforgalmi vállalatfizet pontosan. Az azonban biztos, hogy a gazdaság szétzilálását, a piac hiányát jelzi: az 5,70 forintos búzából 8,60 forintos liszt lesz, s ebből csak 70 dkg kell az egy kilogrammos kenyérhez, azt viszont már 24 forintért árusítják. Mi a földet megműveljük, de lassan már többet foglalkozunk közgazdaságtannal, mint a szakmával. Az is tény, hogy jobban járnánk, ha nem termelnénk, hanem bankba tennénk a pénzünket. Tisztában vannak ezzel a buzsákiak is: egyetlen kérelem futott be a tsz-hez, hogy vissza- igénylik a földet.

A falu főterén asszonyok dolgozgatnak, varrják a buzsáki térítőkét, várják a vásárlókat. Szépül a tér, új üzleteket — étterem, ABC — nyitott a lengyeltóti áfész.

Horváth Istvánná kereskedő reméli, hogy az önállósággal együtt jár majd a település dinamikusabb fejlődése.

— Mindnyájan abban bízunk, hogy most már jobb lesz az élet itt, Buzsákon.

Süli Ferenc

Medárd után a földeken

Küszöbön az őszi árpa aratása

Az idén Medárd kiadós esőt hozott, s utána hűvösebb, csapadékosabb lett az idő. Az üdülők nyilván nem örülnek neki. Vajon a mezőgazdaságban dolgozók hogyan ítélik meg ezt az időjárást? Á kaposmérői tsz-ből Ősz Nándor elnökhelyettes „mutatta be" a határt.

— Az esőt nagyon vártuk; 60 mm csapadék esett a napokban. A határ képe reményteli: szépek a kalászosok. Fia most napos időszak következik, búzából akár rekord termést is betakaríthatunk. Június 25-e körül tervezzük az árpa aratását.

Nagyberkiből Papp Jenő tsz- elnök válaszolt a kérdésünkre.

— Ötven milliméter csapadékot kaptunk; a kapásoknak és a gabonának nagyon jól jött az eső. A széna betakarításával elcsúsztunk. Jelentős az állattartásunk, s ezért ez pillanatnyilag gondot jelent. A napokban a nyugdíjasainkkal együtt tartottunk határszemlét, nekik is az a véleményük: egyelőre ígéretes termés mutatkozik. Az őszi árpa aratását a jövő hét végére terveztük. A virágzásban levő szőlőnek nem a legjobb a hűvös idő, de reméljük, hogy a népi hiedelemmel ellentétben nem

40 napig tart majd a medárdi esős időszak, bár az is igaz, hogy a téli csapadék hiányát nem pótolta a leesett eső meny- nyisége. A kukoricánál még gondok is lehetnek, ha utánpótlás nem érkezik.

A tabi termelőszövetkezetből Péter György termelési főmérnök tájékoztatott bennünket:

— Bőséges capadékot kaptunk, 219 mm eső esett a napokban. Egy kevés jég is volt, de a kár nem jelentős. A határ biztató; a jövő héten megkezdjük az őszi árpa aratását. A repce is kiemelkedően „jó formában van". A nyári betakarítású

növények az átlagnál jobb, a tavaszi vetésűek átlagos képet mutatnak. Péter-Pálra talán a búza aratása is befejeződik, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk.

Az Állami Biztosító megyei igazgatóságától megtudtuk, hogy jelentősebb kárról bejelentés a megye termelőszövetkezeteiből nem érkezett. A meteorológiai intézet munkatársa pedig az ígérte, hogy a hét hátralevő napjaiban szárazabb, naposabb időszak következik, bár helyi záporok előfordulhatnak.

(Hunyadkürti)

Választások és változások

Beszélgetés Hargita megyében

Egész Romania, s különösképpen Erdély sokat szenvedett az egypárti diktatúra hosszú évtizedei alatt. A szabad választásokon a Nemzeti Megmentési Front elsöprő győzelmet aratott. Az RMDSZ az ország második pártja lett. Érdekesen alakultak tehát a politikai erőviszonyok. A választásokat követő időszak történéseiről, a további feladatokról Benkő Sándorral, a front Csíkszeredái elnökével beszélgettünk, aki egyben az RMDSZ-nek is tagja.

— Véleményem szerint nálunk ez a választás nem a legszerencsésebben sikerült. A Nemzeti Megmentési Front mint párt szinte hihetetlen eredményt ért el; olyan arányú győzelmet aratott, amely szinte* megkérdőjelezi a demokráciát. Gyakorlatilag nincs ellenzék, s az sincs, aki felvállalná ezt a szerepet.

A választások után persze a legfontosabb a „hogyan tovább?", hiszen mindenki retteg attól, nehogy újra visszajussunk az egypártrendszerbe. A visszarendeződés, megítélésem szerint, nem reális veszély, ám az átalakításokat mindenképpen lassítja ez az új helyzet. Itt, Hargita megyében, Csíkszeredán egészen más, ugyanakkor lényegében hasonló helyzet alakult ki, mint országosan. Itt ugyanolyan egyöntetű volt az RMDSZ sikere, mint országosan a fronté. Ez persze érthető, hiszen például a vásárhelyi események hatása a magyarságot egybefogta. Ezért itt mindenki kivétel nélkül elment szavazni, és szavazatát az RMDSZ-re adta. Talán ezért is lett az RMDSZ országos szinten a második párt.

— Ez kétségkívül sikert jelent az elmúlt időszakhoz képest. Mit jelent azonban ez ma az erdélyi magyarság számára?

— Mindenekelőtt azt, hogy több a képviselőnk a szenátusban, a parlamentben, s bizonyos esetekben ez számítani fog. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy a 29 honatya fontos kérdések eldöntésében elég kevésnek tetszik. Az RMDSZ a napokban tartott gyűlésén tárgyalt arról, hogy a következő időszakban konstruktív ellenzéki politikát folytat. Megegyeztek abban is, hogy a párt nem lép koalícióra senkivel, egyszerűen nemzetiségi érdekeket képvisel. Nyilvánvaló, hogy a valódi demokratizálás szempontjából ez valóban nagyon fontos feladat.

— Véleménye szerint a Nemzeti Megmentési Front népfrontjellegű tömörülés, avagy politikai párt?

A decemberi forradalmat követően a front nemzeti mozgalommá szélesedett, ami akar- va-akaratlanul államhatalmi szerv lett, s ez a csoportosulás vette át a vezetést. Az első időszakot követően megalakult a többpárt képviselőiből álló ideiglenes vezetés. Ezt követően a front ugyanazzal a névvel mint párt tevékenykedett.

Itt azonban több dolgot is figyelembe kell venni. A front ugyan pártként megnyerte a választásokat, de nincs ideológiája, és nincs szervezeti struktúrája sem. Nagyon heterogén a vezetése is. Tartottak ugyan egy kongresszust, s ott megpróbáltak megyegyezni szervezeti kérdésekben, de különböző okoknál fogva nem sikerült e kérdésben sem dűlőre jutni. Tehát mindazok ellenére, hogy a front pártként van bejegyezve, valójában mégsem párt. Ez az én véleményem, ám ezt többen is így látják.

„Párton” belül rengeteg a frakció. Fliszen úgy alakult, hogy mindenki ide tömörült, tehát a frontba, hogy ne tartozzon máshová. A történelmi pártok megjelenésének pillanatában azonnal elindult egy kampány a kiszorításukra.

— A város politikai erőviszonyai hogyan alakultak a választások után?

— Lényegében ugyanúgy alakultak, mint országosan, csak itt az RMDSZ nyert utcahosszal. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az RMDSZ sem kimondottan párt. Pusztán ellenzéke lehet a frontnak. A magyarlakta területeken azért szavazott e szervezetre mindenki, mert magyar. Fia nem ez lett volna a nagy vízválasztó, akkor föltehetőleg olyan pártot támogattak volna, amelynek a programja szimpatikus. Romániában ugyan 70 párt van bejegyezve, de szép lassan el is tűnnek. Abban reménykedem, hogy a következő választásokon már politikai pártok vesznek részt.

— Mindezek figyelembe vételével mi várható a helyi választásokon?

— Csakúgy, mint önök, mi is készülünk a helyi választásokra. Itt, a mi megyénkben az RMDSZ-nek van a legnagyobb esélye. A front vélhetően 20 százalék körüli eredményt érhet el. Fliszen ezt mutatták az országos választások is. Fiargi- ta megyében az RMDSZ-en kívül más politikai erő nem szerzett képviselői helyet. A front egyik képviselője töredékszavazatokkal jutott be a parlamentbe. A helyi választásokat követően elkerülhetetlen változások várhatók. Fliszen hosszú ideig sok-sok funkcióban csak románok lehettek. S ezek az emberek most a front tagjai, de mindenütt, minden rendezvényen jelen vannak. Ugyanazokkal az arcokkal találkozom a tanácsülésen, az erdélyi románok ülésén és a különböző rendezvényeken is. A helyi választások után e posztokon is feltehetőleg változások lesznek, de ez nem lesz könnyű.

Az egypárti diktatúra lebontásának többféle útja-módja van. A modern demokráciához vezető út viszont közismerten rögös.

Lengyel János