Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-13 / 42. szám
1990. június 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Kaposvári siker született az ötödik alkalommal megrendezett Costa Brava-i nemzetközi Photo Prix '90 versenyen. Péter Jánosnak, a Somogyi Fotóklub alkotójának Hárman című képe harmadik díjat nyert. A kaposvári fotósnak ezenkívül még négy fekete-fehér képe került falra. A spanyol tengerparti tárlaton Szent- iványi Árpád négy fotóját is láthatta a közönség Országépítő Folyóirat- és könyvbemutató Kaposváron A Kaposváron megalakult Kós Károly Egyesülés, amelynek tagjai főképp építészek, hat csoporttal bontogatja friss hajtásait. A vállalkozási, oktatási és kutatási céllal létrehozott egyesülés kiadványt alapított Országépítő címmel, ezt — még az ünnepi könyvhéthez kapcsolódóan — mutatta be hétfőn délután Kaposváron, a megyei könyvtárban dr. Szíjártó István az Eötvös Kollégium igazgatója. Az egyesülés — kifejezve országépitő szándékát — két új kötetet is olvasásra ajánl, saját kiadásában. Pap Gábor művészettörténész BarTízezer beteget vizsgál évente egy orvos Javuló, ám mégis szűknek bizonyuló feltételek Boglár lel lén Boglárlellén a négy körzeti orvos 1988-ban 40 204 beteget kezelt, tavaly pedig mindössze 125-tel kevesebben keresték föl őket. Ha csak a munkanapokat vesszük figyelembe, átlagosan 40 vizsgálatot végeznek, de hát beteg vasár- és ünnepnapokon is lehet az ember, s ez valamivel kedvezőbbé teszi az éves statisztikát. A boglárlellei városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén alapos vizsgálat alá vették a lakosság egészségügyi helyzetét. Dr. Pánczél Sarolta főorvos minden lényegi kérdést megfogalmazó írásos előterjesztése arról tanúskodott, hogy a Balaton-parti település szakember- és technikai ellátottsága az országos átlag fölött van. Az egy-egy felnőttkörzethet tartozó lakosok száma itt 1800—1900, míg országosan 2400; a fogorvosi körzetekben pedig az országos 4500 főhöz képest csak 3700. Persze ha valakinek fáj a foga s még tízen várnak előtte az orvosra, akkor nem jut majd eszébe sem ez az újságcikk, sem a kedvező statisztika. Szóba ke/ült a fogtechnikai munkák lassúsága, a hivatalos és a privát közötti pótlások „fényévnyi” időkülönbsége. Elhangzott, hogy gond van a munkakezdéssel: időnként félórás késéssel érkeznek a rendelőbe az orvosok. Ez joggal irritálja a lakosságot. Felül kellene vizsgálni az ügyeleti rendszert is, hiszen a hét végi 48 órás munka után képtelenség teljes intenzitással kezdeni a hétfői napot. Megkérdezte az egyik vb-tag, hogy milyen „betegségben” szenved a más városok által joggal irigyelt mentőautó, mert oly ritkán látják a helybeliek, pedig gyakrabban szükség volna ra. Mint a főorvos-asszony válaszából kiderült: apró „szervi bajok” gátolják a gépkocsi folyamatos üzemeltetését, de ez az autó egyébként is súlyosabb feladatok megoldására hivatott: fölszereltsége folytán alkalmas a helyszíni sürgősségi betegellátásra. A rendeltetéstől eltérő használat — bár valóban szükség volna rá — azzal fenyeget, hogy komplikált esetekben, komoly sérüléssel járó baleseteknél nem áll azonnali rendelkezésre, s ez emberéletet jelenthet. Ezek voltak a vitatott problémák, ám jóval több örömteli dologról számolhattak be a vezetők. A három év munkáját minősítő vb-ülés elismeréssel állapította meg, hogy befejeződött a bogiári egészségügyi központ rekonstrukciója; erre központi támogatásból, tanácsi költség- vetésből és a lakosság településfejlesztési hozzájárulásából 11,5 millió forintot fordítottak. A legfontosabb természetesen: jól felkészült orvosok gondoskodnak a településen a betegellátásról. A négy körzeti orvos közül kettő belgyógyász, egy körzeti szakorvos, egy pedig szülész-nőgyógyász, s a két gyermekorvos is több szakképesítéssel rendelkezik. 1988-tól bővült a szakorvosi óraszám heti 56 órával, melyből 20 pra sebészeti. szakrendelés. így ma már szemészet, orr- fül-gégészet, sebészet, belgyógyászat, fizikoterápia, laboratórium és ortopéd konzílium segíti a boglárlellei betegek gyógyulását. Fejleszteni, újabb és újabb orvosi eszközöket vásárolni azonban mindig kell, s ahogy az ülésen megfogalmazták: ebben most a leilei rendelőintézet kap elsőbbséget. Amikor a napirend tárgyalásának végén Szabó József tanácselnök megköszönte az egészségügyben dolgozók munkáját, joggal mondhatta: az egész város nevében teszi. (Süli) „ÚGY FARAGOK, HOGY A KÖZÖNSÉGNEK IS TETSSZEN...’ Vendégségben y Csikós Nagy Mártonnál Csikós Nagy Márton nem hivatásos művész. Műhelye sincs; ott farag, ahol tud. A fafaragó népi iparművész éppen a kaposvári Siketek Általános Iskolájának tanulóit várta so- mogysárdi otthonába, amikor ott jártunk. Az iskolában rendezett kiállításáról ismeri őket, s éppen közös gyereknapra készültek. Szobrai „végigjárták” a megyeszékhely iskoláit, legutóbb a Bárci Gusztáv utcai általános iskolában állított ki, és nemrég avatták kopjafáját a Táncsics gimnázium parkjában. — A kultúrát oda kell vinni, ahol szükség van rá. Tisztelem a pedagógusokat; sokat segítettek a kiállításaimon. Különösen a kaposvári Bárci Gusztáv utcai iskolában és a siketeknél voltak nagyon mély élményeim. Nem a fafaragásból élek. Állatokat tartok, és ebből teremtjük meg a mindennapi betevő falatot. Én erkölcsileg vagyok multimilliomos, és az okoz örömöt, hogy munkáimról az unokáim elmondhatják: ezt a szobrot a nagyapám csinálta. Csikós Nagy Márton arról is beszél, hogy a falu nem fogadta be. Tapasztalata szerint ott „a tsz az úr”. — Hiába, én megmondom, mit kellene tenni Somogysár- dért. Ez sok konfliktust okozott. Például itt van a legelő ügy. A tsz permetező repülőgépei a legelőről szállnak fel és nem törődnek azzal, hogy mérgező rakományaik tönkreteszik a környezetet, károsítják az emberek egészségét. A tsz haragszik is rám, s ezt meg is érzem. Az elkalandozásután megtudom, hogy Csikós Nagy Márton előtt nagy munka áll. A kaposvári Kecel-hegyen a 12 hónapot fogja megmintázni. Ahogy mondja: — A monumentális alkotás maga a nemzet lesz, a népről önönmagunkról szól. — Január 1 -jén születtem, de nem ezért állok Petőfi szellemi hatása alatt. Sokszor bújok a bőrébe, mert forradalmi alkata közel áll hozzám. Baj van a nemzeti öntudatunkkal, ezért nagyon fontos, hogy saját arculatú gyermekeket neveljünk; ebben is példa Petőfi. A fa kedvesebb munkaeszköze, mint a kő. Azért is, mert— mint mondja — a fa „melegebb”, az emberekhez közelebb álló anyag. Egyébként sem a „felső tízezernek” dolgozik, népművészetének alapanyaga ettől is természetes. S még mielőtt erről vitáznánk hozzáteszi: — Nem akarok különb lenni, mint a közönségem, az egyszerű és hétköznapi emberek. Ezért tanultam meg kaszálni is. Szobraimat úgy faragom meg, hogy az embereknek is tetsz- szen. Bár tudnék, mégsem csinálok úgynevezett elvont alkotásokat, mert ez keveseknek okozna gyönyört. Csak-csak lassan visszakanyarodik Somogysárd gondjaihoz. — A faluszépítő egyesületbe sem vettek föl, pedig tudnék tenni értük. Nincs például temetőkultúránk, s ez a falunk kegyeleti helyén is meglátszik. Hogy miért közösítenek ki, nem tudom, de hitem szerint mindig jó ügyekért küzdöttem. Sajnos, véleményemmel és kritikáimmal sokszor veszélyeztettem családom megélhetését is. Gyermekként agyagszobrokat készített, majd egy hosz- szabb kórházi kezelés idején szentképeket festett. Akkor 16 éves volt Csikós Nagy Márton. — Rájöttem: közvetlen környezetünkből való anyaggal kell dolgozni, így adódott a fa. Nem vetélkedtem soha senkivel, alkotásaimat saját erőmből és anyagi hátteremmel csinálom. Ha eddig nem lettem, már ezután sem leszek hivatásos művész. Tizenhat köztéri szobrom van az országban, így jelet már hagytam magam mögött. Varga Zsolt Fotó: Kovács Tibor tók Cantata profanáját elemzi tanulmányában, amit röviden ismertetett az érdeklődőknek. Rudolf Steiner életműve az organikus társadalom filozófiájáról ma is tanulságul szolgálhat — fogalmazta meg a mu első hazai kiadásának fordítója, Kálmán István. A folyóirat- és könyvpremier átfogó szellemévé vált az országépítés gondolata, amit Szíjártó István fogalmazott meg. A magyar gondolat ünnepnapjának nevezte az első kiadvany- szám megjelenését. — Nem túl gyakoriak az ilyen vállalkozások, amelyek a hosszú távú építést fűzik ki célul — mondotta. — így. megnő azoknak a munkáknak az értéke, amelyek az országszépítést szorgalmazzák. A vitát is kettő könyvbemutatón ismertette új kutatása eredményét Pap Gábor művészet- történész a bartóki mű, a Cantata profana szellemiségéről. Kilenc évet várt a kézirat, hogy végre megjelenhessen — ez ugyan nem minősíti a dolgozatot, ám az érvelő, körültekintő munka figyelemre méltó épp amiatt is, hogy a nemzeti tudat ápolását több generáción át tartja kívánatosnak szolgálni. — Bartók ebben a müvében is arra tanít — mondta Pap Gábor —, hogy a magunk felzárkóztatása révén fogad be bennünket a világ. Rudolf Steiner német filozófusnak A szociális élet kérdései című tanulmány 1924 óta várt első magyarországi megjelentetésére. falán Orwel Allatfarm című regényéhez tudnám hasonlítani a filozófiai művet, hiszen Steiner is már a század elején fölismerte Kelet-Közép- Európa sorsában, hogy a bürokratikus szervezet, az állam- hatalom alkalmatlan a gazdaság és a szellemi élet irányítására. A tanulmány fordítója a stei- neri társadalmi tagozódás bemutatásával hívta föl az olvasó figyelmét a mű fontosságára. A szellemi és gazdasági élet autonómiája az önálló jogi állami élettel párosulva alapozhatja meg a francia forradalom eszményét, a szabadság, testvériség, egyenlőség gondolatát. Országépítő művekről országépítő gondolatok fogalmazódtak meg a Kós Károly Egyesülés első hazai folyóirat- és könyvbemutatóján Kaposváron. A kiadvány és a kötetek az egyesülés tagszervezeteinél — így Kaposváron a Kaposterv kisszövetkezetnél —, illetve tervezőirodákban, művelődési intézményekben vásárolhatók meg. Horányi Barna Földrajzból nem kell felvételiznie A TERMÉSZET TANÍTVÁNYA Polgár Izabella harmadikos gimnazistának sokat jelent a kutasi táj. Még akkor is, ha az nem bővelkedik természeti érdekességekkel, védett növényekkel vagy állatokkal. Bár a közelmúltban megtudta, hogy a környéken láttak fekete gólyát, s a halastavaknál felbukkant egy-egy szürkegém és kócsag... — Amióta az eszemet tudom, mindig vonzódtam a természethez. A növények és állatok sze- retete együtt él velem, a véremben van — mondta a 17 éves diáklány, aki az országos középiskolai tanulmányi versenyen második lett földrajzból. — Már 5-6 évesen bebarangoltam bátyámmal a környéket. A családunkban senkinél nem volt ily nagy a természet iránti rajongás, bár ezt, úgy érzem, nem is lehet örökölni; úgy kell születni rá... Az általános iskolában Nagy Károlyné fordított nagy gondot tanítványára, a kaposvári Munkácsy gimnáziumba kerülve Mayer Györgyné látta el Izabellát módszertani instrukciókkal. — Harcmincéves praxisom alatt ilyen céltudatos növendékkel még nem találkoztam — jeg yezte meg Mayer tanárnő. — ámulatra méltó az állat- és növényvilághoz való vonzódása; ha tehetné, minden idejét a szabadban töltené. Fényképez, jegyzetel, mindent meg akar örökíteni. — Legszívesebben videokamerával járnám a vidéket, s a pannon táj valamennyi részletét rögzíteném. Bár tudom, hogy a színes fotó és a film nem adhatja vissza igazán az erdők, mezők életét, a friss fű illatát, a bagolyhuhogást... A fotózást öncélú tevékenységnek tartja, és csak színes filmet hasznai. Növényeket, állatokat, tájakat, érdekes természeti formákat kap lencsevégre. A barcsi gimnázium által hirdetett pályázatra most küldte el anyagát. A tanulmányi verseny döntőjén — április végén—megszerzett hely lehetővé tette, hogy jövőre nem kell felvételiznie földrajzból a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Dolgozatát az egyik legnehezebb témából, az európai mediterrán területek mezőgazdaságából írta. Minden bizonnyal többször megfordult már e vidéken... — Soha nem jártam még mediterrán területen. Ám eme országokról zömmel szakiroda- lomból és mások élménybeszámolóiból gyűjtöttem anyagot. Dolgozatomat rengeteg fénykép és ábra illusztrálta. A táj hangulata, varázslatos növényvilága babonázott meg. Sajnos, nem mostanában juthatok ki Olaszországba, ahová a helyezés jutalmául kapott kétéves ösztöndíj révén utazhattam volna. A jó tanulmányi eredmény mellett kritérium volt a minimális angol nyelvtudás. Mivel nem beszélek angolul, kénytelen voltam lemondani a lehetőségről. Polgár Izabella házi könyvtárának több mint háromnegyede szakkönyvek és folyóiratok, egyetemi jegyzetek tárháza. Kedvence Fekete István, David Attenborough, és Durrell. Amikor arról faggattam, a biológiaföldrajz szakos tanárnak készülő lányt, milyen környezetben élne a legszívesebben. Ennyit mondott: — Egy erdő széli kis házban, nagyon sok zölddel körülvéve. A lakásban mindig illatozna néhány szál virág. A nyugalmamra pedig egy skót juhász vigyázna... Lőrinc zSándor
