Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-13 / 42. szám

1990. június 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 5 Kaposvári siker született az ötödik alkalommal megrendezett Costa Brava-i nemzetközi Photo Prix '90 versenyen. Péter Jánosnak, a Somogyi Fotóklub alkotójának Hárman című képe harmadik díjat nyert. A kaposvári fotósnak ezenkívül még négy fekete-fehér képe került falra. A spanyol tengerparti tárlaton Szent- iványi Árpád négy fotóját is láthatta a közönség Országépítő Folyóirat- és könyvbemutató Kaposváron A Kaposváron megalakult Kós Károly Egyesülés, amely­nek tagjai főképp építészek, hat csoporttal bontogatja friss haj­tásait. A vállalkozási, oktatási és kutatási céllal létrehozott egyesülés kiadványt alapított Országépítő címmel, ezt — még az ünnepi könyvhéthez kapcsolódóan — mutatta be hétfőn délután Kaposváron, a megyei könyvtárban dr. Szíjártó István az Eötvös Kollégium igazgatója. Az egyesülés — ki­fejezve országépitő szándékát — két új kötetet is olvasásra ajánl, saját kiadásában. Pap Gábor művészettörténész Bar­Tízezer beteget vizsgál évente egy orvos Javuló, ám mégis szűknek bizonyuló feltételek Boglár lel lén Boglárlellén a négy körzeti orvos 1988-ban 40 204 bete­get kezelt, tavaly pedig mind­össze 125-tel kevesebben keresték föl őket. Ha csak a munkanapokat vesszük fi­gyelembe, átlagosan 40 vizs­gálatot végeznek, de hát be­teg vasár- és ünnepnapokon is lehet az ember, s ez valami­vel kedvezőbbé teszi az éves statisztikát. A boglárlellei városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén alapos vizsgálat alá vet­ték a lakosság egészségügyi helyzetét. Dr. Pánczél Sarolta főorvos minden lényegi kér­dést megfogalmazó írásos előterjesztése arról tanúsko­dott, hogy a Balaton-parti tele­pülés szakember- és techni­kai ellátottsága az országos átlag fölött van. Az egy-egy felnőttkörzethet tartozó lako­sok száma itt 1800—1900, míg országosan 2400; a fog­orvosi körzetekben pedig az országos 4500 főhöz képest csak 3700. Persze ha valakinek fáj a foga s még tízen várnak előtte az orvosra, akkor nem jut majd eszébe sem ez az újság­cikk, sem a kedvező statisztika. Szóba ke/ült a fogtechnikai munkák lassúsága, a hivatalos és a privát közötti pótlások „fényévnyi” időkülönbsége. Elhangzott, hogy gond van a munkakezdéssel: időnként fél­órás késéssel érkeznek a ren­delőbe az orvosok. Ez joggal ir­ritálja a lakosságot. Felül kelle­ne vizsgálni az ügyeleti rend­szert is, hiszen a hét végi 48 órás munka után képtelenség teljes intenzitással kezdeni a hétfői napot. Megkérdezte az egyik vb-tag, hogy milyen „be­tegségben” szenved a más vá­rosok által joggal irigyelt mentő­autó, mert oly ritkán látják a helybeliek, pedig gyakrabban szükség volna ra. Mint a főor­vos-asszony válaszából kide­rült: apró „szervi bajok” gátolják a gépkocsi folyamatos üzemel­tetését, de ez az autó egyéb­ként is súlyosabb feladatok megoldására hivatott: fölsze­reltsége folytán alkalmas a helyszíni sürgősségi betegellá­tásra. A rendeltetéstől eltérő használat — bár valóban szük­ség volna rá — azzal fenyeget, hogy komplikált esetekben, komoly sérüléssel járó balese­teknél nem áll azonnali rendel­kezésre, s ez emberéletet je­lenthet. Ezek voltak a vitatott problé­mák, ám jóval több örömteli do­logról számolhattak be a veze­tők. A három év munkáját minő­sítő vb-ülés elismeréssel állapí­totta meg, hogy befejeződött a bogiári egészségügyi központ rekonstrukciója; erre központi támogatásból, tanácsi költség- vetésből és a lakosság telepü­lésfejlesztési hozzájárulásából 11,5 millió forintot fordítottak. A legfontosabb természete­sen: jól felkészült orvosok gon­doskodnak a településen a be­tegellátásról. A négy körzeti orvos közül kettő belgyó­gyász, egy körzeti szakorvos, egy pedig szülész-nőgyó­gyász, s a két gyermekorvos is több szakképesítéssel rendel­kezik. 1988-tól bővült a szak­orvosi óraszám heti 56 órával, melyből 20 pra sebészeti. szakrendelés. így ma már sze­mészet, orr- fül-gégészet, se­bészet, belgyógyászat, fiziko­terápia, laboratórium és orto­péd konzílium segíti a boglár­lellei betegek gyógyulását. Fejleszteni, újabb és újabb orvosi eszközöket vásárolni azonban mindig kell, s ahogy az ülésen megfogalmazták: ebben most a leilei rendelőin­tézet kap elsőbbséget. Amikor a napirend tárgyalásának vé­gén Szabó József tanácselnök megköszönte az egészség­ügyben dolgozók munkáját, joggal mondhatta: az egész város nevében teszi. (Süli) „ÚGY FARAGOK, HOGY A KÖZÖNSÉGNEK IS TETSSZEN...’ Vendégségben y Csikós Nagy Mártonnál Csikós Nagy Márton nem hi­vatásos művész. Műhelye sincs; ott farag, ahol tud. A fafa­ragó népi iparművész éppen a kaposvári Siketek Általános Is­kolájának tanulóit várta so- mogysárdi otthonába, amikor ott jártunk. Az iskolában rende­zett kiállításáról ismeri őket, s éppen közös gyereknapra kés­zültek. Szobrai „végigjárták” a me­gyeszékhely iskoláit, legutóbb a Bárci Gusztáv utcai általános iskolában állított ki, és nemrég avatták kopjafáját a Táncsics gimnázium parkjában. — A kultúrát oda kell vinni, ahol szükség van rá. Tisztelem a pedagógusokat; sokat segí­tettek a kiállításaimon. Különö­sen a kaposvári Bárci Gusztáv utcai iskolában és a siketeknél voltak nagyon mély élményeim. Nem a fafaragásból élek. Álla­tokat tartok, és ebből teremtjük meg a mindennapi betevő fala­tot. Én erkölcsileg vagyok multi­milliomos, és az okoz örömöt, hogy munkáimról az unokáim elmondhatják: ezt a szobrot a nagyapám csinálta. Csikós Nagy Márton arról is beszél, hogy a falu nem fogadta be. Tapasztalata szerint ott „a tsz az úr”. — Hiába, én megmondom, mit kellene tenni Somogysár- dért. Ez sok konfliktust okozott. Például itt van a legelő ügy. A tsz permetező repülőgépei a legelőről szállnak fel és nem törődnek azzal, hogy mérgező rakományaik tönkreteszik a környezetet, károsítják az em­berek egészségét. A tsz ha­ragszik is rám, s ezt meg is ér­zem. Az elkalandozásután megtu­dom, hogy Csikós Nagy Márton előtt nagy munka áll. A kapos­vári Kecel-hegyen a 12 hónapot fogja megmintázni. Ahogy mondja: — A monumentális al­kotás maga a nemzet lesz, a népről önönmagunkról szól. — Január 1 -jén születtem, de nem ezért állok Petőfi szellemi hatása alatt. Sokszor bújok a bőrébe, mert forradalmi alkata közel áll hozzám. Baj van a nemzeti öntudatunkkal, ezért nagyon fontos, hogy saját arcu­latú gyermekeket neveljünk; ebben is példa Petőfi. A fa kedvesebb munkaesz­köze, mint a kő. Azért is, mert— mint mondja — a fa „mele­gebb”, az emberekhez köze­lebb álló anyag. Egyébként sem a „felső tízezernek” dolgozik, népművészetének alapanyaga ettől is természetes. S még mielőtt erről vitáznánk hozzá­teszi: — Nem akarok különb lenni, mint a közönségem, az egysze­rű és hétköznapi emberek. Ezért tanultam meg kaszálni is. Szobraimat úgy faragom meg, hogy az embereknek is tetsz- szen. Bár tudnék, mégsem csi­nálok úgynevezett elvont alko­tásokat, mert ez keveseknek okozna gyönyört. Csak-csak lassan visszaka­nyarodik Somogysárd gondjai­hoz. — A faluszépítő egyesületbe sem vettek föl, pedig tudnék tenni értük. Nincs például teme­tőkultúránk, s ez a falunk kegye­leti helyén is meglátszik. Hogy miért közösítenek ki, nem tu­dom, de hitem szerint mindig jó ügyekért küzdöttem. Sajnos, véleményemmel és kritikáim­mal sokszor veszélyeztettem családom megélhetését is. Gyermekként agyagszobro­kat készített, majd egy hosz- szabb kórházi kezelés idején szentképeket festett. Akkor 16 éves volt Csikós Nagy Márton. — Rájöttem: közvetlen kör­nyezetünkből való anyaggal kell dolgozni, így adódott a fa. Nem vetélkedtem soha senki­vel, alkotásaimat saját erőmből és anyagi hátteremmel csiná­lom. Ha eddig nem lettem, már ezután sem leszek hivatásos művész. Tizenhat köztéri szob­rom van az országban, így jelet már hagytam magam mögött. Varga Zsolt Fotó: Kovács Tibor tók Cantata profanáját elemzi tanulmányában, amit röviden ismertetett az érdeklődőknek. Rudolf Steiner életműve az or­ganikus társadalom filozófiájá­ról ma is tanulságul szolgálhat — fogalmazta meg a mu első hazai kiadásának fordítója, Kál­mán István. A folyóirat- és könyvpremier átfogó szellemévé vált az or­szágépítés gondolata, amit Szí­jártó István fogalmazott meg. A magyar gondolat ünnepnapjá­nak nevezte az első kiadvany- szám megjelenését. — Nem túl gyakoriak az ilyen vállalkozá­sok, amelyek a hosszú távú építést fűzik ki célul — mondot­ta. — így. megnő azoknak a munkáknak az értéke, amelyek az országszépítést szorgal­mazzák. A vitát is kettő könyvbemuta­tón ismertette új kutatása ered­ményét Pap Gábor művészet- történész a bartóki mű, a Canta­ta profana szellemiségéről. Ki­lenc évet várt a kézirat, hogy végre megjelenhessen — ez ugyan nem minősíti a dolgoza­tot, ám az érvelő, körültekintő munka figyelemre méltó épp amiatt is, hogy a nemzeti tudat ápolását több generáción át tartja kívánatosnak szolgálni. — Bartók ebben a müvében is arra tanít — mondta Pap Gábor —, hogy a magunk fel­zárkóztatása révén fogad be bennünket a világ. Rudolf Steiner német filozó­fusnak A szociális élet kérdései című tanulmány 1924 óta várt első magyarországi megjelen­tetésére. falán Orwel Allatfarm című regényéhez tudnám ha­sonlítani a filozófiai művet, hi­szen Steiner is már a század elején fölismerte Kelet-Közép- Európa sorsában, hogy a bü­rokratikus szervezet, az állam- hatalom alkalmatlan a gazda­ság és a szellemi élet irányítá­sára. A tanulmány fordítója a stei- neri társadalmi tagozódás be­mutatásával hívta föl az olvasó figyelmét a mű fontosságára. A szellemi és gazdasági élet au­tonómiája az önálló jogi állami élettel párosulva alapozhatja meg a francia forradalom esz­ményét, a szabadság, testvéri­ség, egyenlőség gondolatát. Országépítő művekről orszá­gépítő gondolatok fogalmazód­tak meg a Kós Károly Egyesü­lés első hazai folyóirat- és kö­nyvbemutatóján Kaposváron. A kiadvány és a kötetek az egye­sülés tagszervezeteinél — így Kaposváron a Kaposterv kiss­zövetkezetnél —, illetve terve­zőirodákban, művelődési intéz­ményekben vásárolhatók meg. Horányi Barna Földrajzból nem kell felvételiznie A TERMÉSZET TANÍTVÁNYA Polgár Izabella harmadikos gimnazistának sokat jelent a kutasi táj. Még akkor is, ha az nem bővelkedik természeti ér­dekességekkel, védett növé­nyekkel vagy állatokkal. Bár a közelmúltban megtudta, hogy a környéken láttak fekete gólyát, s a halastavaknál felbukkant egy-egy szürkegém és kó­csag... — Amióta az eszemet tudom, mindig vonzódtam a természet­hez. A növények és állatok sze- retete együtt él velem, a vérem­ben van — mondta a 17 éves diáklány, aki az országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyen második lett földrajzból. — Már 5-6 évesen bebarangoltam bátyámmal a környéket. A csa­ládunkban senkinél nem volt ily nagy a természet iránti rajon­gás, bár ezt, úgy érzem, nem is lehet örökölni; úgy kell születni rá... Az általános iskolában Nagy Károlyné fordított nagy gondot tanítványára, a kaposvári Mun­kácsy gimnáziumba kerülve Mayer Györgyné látta el Izabel­lát módszertani instrukciókkal. — Harcmincéves praxisom alatt ilyen céltudatos növendék­kel még nem találkoztam — je­g yezte meg Mayer tanárnő. — ámulatra méltó az állat- és növényvilághoz való vonzódá­sa; ha tehetné, minden idejét a szabadban töltené. Fényképez, jegyzetel, mindent meg akar örökíteni. — Legszívesebben videoka­merával járnám a vidéket, s a pannon táj valamennyi részletét rögzíteném. Bár tudom, hogy a színes fotó és a film nem adhat­ja vissza igazán az erdők, me­zők életét, a friss fű illatát, a bagolyhuhogást... A fotózást öncélú tevékeny­ségnek tartja, és csak színes fil­met hasznai. Növényeket, álla­tokat, tájakat, érdekes termé­szeti formákat kap lencsevégre. A barcsi gimnázium által hirde­tett pályázatra most küldte el anyagát. A tanulmányi verseny döntő­jén — április végén—megszer­zett hely lehetővé tette, hogy jövőre nem kell felvételiznie földrajzból a szegedi József At­tila Tudományegyetemen. Dol­gozatát az egyik legnehezebb témából, az európai mediterrán területek mezőgazdaságából írta. Minden bizonnyal többször megfordult már e vidéken... — Soha nem jártam még mediterrán területen. Ám eme országokról zömmel szakiroda- lomból és mások élménybeszá­molóiból gyűjtöttem anyagot. Dolgozatomat rengeteg fény­kép és ábra illusztrálta. A táj hangulata, varázslatos növény­világa babonázott meg. Sajnos, nem mostanában juthatok ki Olaszországba, ahová a helye­zés jutalmául kapott kétéves ösztöndíj révén utazhattam vol­na. A jó tanulmányi eredmény mellett kritérium volt a minimális angol nyelvtudás. Mivel nem beszélek angolul, kénytelen voltam lemondani a lehetőség­ről. Polgár Izabella házi könyvtá­rának több mint háromnegyede szakkönyvek és folyóiratok, egyetemi jegyzetek tárháza. Kedvence Fekete István, David Attenborough, és Durrell. Ami­kor arról faggattam, a biológia­földrajz szakos tanárnak készü­lő lányt, milyen környezetben élne a legszívesebben. Ennyit mondott: — Egy erdő széli kis házban, nagyon sok zölddel körülvéve. A lakásban mindig illatozna né­hány szál virág. A nyugalmam­ra pedig egy skót juhász vigyáz­na... Lőrinc zSándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom