Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-13 / 42. szám
1990. június 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 Fél év a válás után (I.) Buzsák, a dolgos falu Az elégedettség forrása, az elszakadás és kitörésének ideje pontosan meghatározható: 1990. január 1. Harag és indulat nincs a volt székhelyközség, Lengyeltóti iránt; a válás korrekt volt, s hogy a pártatlanságot erősítsék, két külső szakértőt is fölkértek a közös vagyon elosztására. Ahol boldogul a nép, ott a tanácselnök sem lehet szomorú. Hajas Lajos könnyű helyzetben van: társadalmi munkásként nem a kenyerét, „csak a becsületét” keresi a közéletben. A becsületnek, a tisztességes munkának azonban különös jelentősége van Buzsákon. Kevés ilyen dolgos falu van Somogy megyében. S hogy ez nem újságírói túlzás, arra bizonyíték: csaknem egymillió forint értékű társadalmi munkát áldoztak a tanácsház felújítására. Az összes helyi iparos végzett itt szakipari munkát, bizonyítva, hogy kész falujáért a korábbinál többet tenni. Gyorsan összeállt az apparátus is, bár a titkári állást csak hosszas gondolkodás után fogadta el Varga Lászlóné. — Az 1977-es egyesüléskor 11 dolgozója volt a tanácsnak, ma heten látjuk el ugyanazt a munkát. Rajtam kívül négy ügyintéző, egy adminisztrátor és egy hivatalsegéd intézi a lakosság dolgait. Sok olyan tervünk van, amely gyorsan és kis anyagi befektetéssel megoldható. Saját könyvelésünket, valamint az iskoláét számítógépre visszük, házi telefonközpontot építünk ki, s elkészítjük az épület központi fűtését. Ezek belső dolgok ugyan, de az állampolgár érdekében is történnek. Bővíteni kívánjuk az egészség- ügyi ellátást, ezzel is segítve a körzeti orvos, dr. Szűcs Tibor munkáját, akinek a tevékenységével a falu lakossága és a község vezetői is rendkívül elégedettek. Bővíteni kívánják a községi telefonközpontot is, abban a reményben, hogy sokan fognak előfizetni telefonra. A növekvő falusi turizmus is indokolttá teszi ezt. — Vegyes használatú gépkocsit vásárolunk, s ez a szociális étkeztetést is szolgálja. Nő az igény ugyanis az ebéd házhoz szállítására, hiszen az öregeknek gyakran az ebéd a vacsorát is jelenti. A tanácselnök is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Nyoma sincs rajta feszültségnek; könnyed és kiegyensúlyozott. Lehet, hogy ezt tényleg csak társadalmi munkában szabad csinálni? — Áprilisban kitakarítottuk a falut. A tisztasági napon mindenki dolgozott; különösen a helyi fuvarosok tettek ki magukért a szemét elszállításával. Május 26-án több mint százan dolgoztak a temető rendbe tételén. A fonyódi építőipari szövetkezet gépekkel segítette a munkát. Tapolczai József, a szövetkezet elnökhelyettese szerényen hallgatja az elismerő szavakat, pedig nem kevés, amit Buzsákért tesznek. Sebestyén Géza, a ktsz elnöke például társadalmi munkában tervezi meg a tanácsház központi fűtését, az iskolai sportolók és a néptáncosok utazásához autóbuszt biztosítanak. — Dolgozóink csaknem 30 százaléka buzsáki. Őket is támogatjuk, amikor a falunak segítséget nyújtunk. így van ez egyébként a többi településnél is. Nekünk is öröm, amikor rendezvényeinken föllép a buzsáki népi együttes; a közelmúltban a szövetkezet közgyűlésén adtak nagy sikerű műsort. (Folytatjuk) Süli Ferenc Nyáron sem szünetel a törvénygyártás (Folytatás az 1. oldalról.) Kompromisszumos megoldás lehet, hogy ha a nép közvetlen választást kíván, a parlamenti ciklus félidejében kerüljön arra sor. Addig pedig döntsön az országgyűlés a köztársasági elnök személyéről. — Egy felszólaló szerint a leendő köztársasági elnök tekintélyét csorbítaná egy választási kampány és egy esetleg csak 51 százalékos többség. — Ez nem igaz. Hiszen csak így lehetne a nép egészének az elnöke, s nem csupán pártindíttatású politikus. Miért rosszabb ez, mintha egy képviselő kerül be 51 százalékkal? A kereszténydemokraták a népfelség elvét követik A Kereszténydemokrata Néppárt az ősszel egyértelműen a köztársasági elnök közvetlen megválasztása mellett volt, míg most a kormány- koalíció véleményét támogatja. E kérdés kapcsán dr. Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő leszögezte, hogy nincs szó kétkulacsosságról. — Nem „a közvetett vagy közvetlen” kérdést látom ebben döntőnek, hanem hogy érvényesül-e a népfelség elve. Meg kell határozni, hogy a képviselői jogosítvány meddig terjedjen. Ha korlátlan, ha a parlament felett semmi sem áll, nagy a kísértés a diktatórikus módszerekre. Bizonyos jelek már mutatják ezt a veszélyt. Amit az ellenzék az előző parlamenttől kicsikart — azaz a népszavazás intézményét —, azt most korlátozni akarják. Döntse el a nép, hogy miként akar választani! — Ez egybeesik Király Zoltán véleményével... — Nem, mert Király Zoltán csak a köztársasági elnök ügyéről vélekedik így, mi pedig azt akarjuk, hogy ezenkívül az alapvető törvényeket is csak a nép hozzájárulásával lehessen meghozni. —Mégis csatlakoztak ahhoz, hogy a parlament válasszon... — Ez nem mond ellent. Csatlakozásunk az ország kormá- nyozhatóságának elősegítését szolgálta. Ez egy napi gyakorlati megfontolás, ám továbbra is kitartunk a népfelség elve mellett. Ezen túl képviselőink lelkiismeretére bízzuk, hogy miként szavaznak majd ebben a kérdésben. Az első az önkormányzati törvény Sejthetően nem Grezsa Ferenc képviselő egyéni ötlete volt, javaslata, miszerint a parlament a nyári szünetben is folytassa munkáját, meggyorsítva például az önkormányzati törvény megalkotását. Megengedik-e ezt a házszabályok, illetve az alkotmány? — érdeklődtünk dr. Soltész Istvántól, a parlament főtitkárától. — Erre csak rendkívüli országgyűlés összehívásával van lehetőség. Ezt kezdeményezheti a miniszterelnök, a köztársasági elnök vagy a képviselők ötödé. Tudomásom szerint hamarosan a Ház elé kerül Antall József levele, amelyben ezt a kezdeményezést megteszi. Látni kell persze, e rendkívüli ülésszaknak nem az a feladata, hogy enyhítse a parlament időzavarát, hanem segítse az összetorlódott feladatok pótlását. Nem kerülhet sor tehát itt például önálló képviselői indítványok tárgyalására. Márpedig ezekből már vagy egy tucat gyűlt össze, köztük az emlékezetes Varsói Szerződéssel kapcsolatos. — Véleménye szerint mely témák kerülnek majd a rendkívüli ülésszaksorozat elé ? — Az önkormányzati törvény, az önkormányzatok, illetve a polgármesterek választásáról szóló törvény. Ezzel összhangban az alkotmányt is újból módosítani kell, hogy összhangba kerüljön az önkormányzati törvénnyel. A parlament nem döntött még a legfőbb ügyész választásáról és a Legfelsőbb Bíróság elnökének választásáról sem. — Mindez azt jelenti, hogy oda a parlamenti hivatalnokok nyári szabadsága? — Igen, bár egyelőre lényeges eltérés van az egyes frakciók között a tárgyalandó törvények megválasztását és a munka időszükségletét illetően... Bíró Ferenc Vállalkozó mező- gazdaság Szabaddá válik az ügyvédi pálya (Folytatás az 1. oldalról.) A legújabb kutatási eredményeket biotechnikai ismertetésekkel színesítik. „ Minőséggel a versenyképes termékért" — ez a mottója az idei élelmiszeripari megmérettetésnek. Ennek során láthatjuk majd az ágazat helyét, szerepét a nemzetgazdaságban, megismerkedhetünk a korszerű létesítményekkel, technológiákkal, a minőségellenőrzés, a gyártmányfejlesztés legújabb eredményeivel. Az erdészet, faipar, vadgazdálkodás témakörét az erdei életközösségek fenntartása és fejlesztése jellemzi, hiszen hozamai a hagyományos műveléssel lényegesen már nem fokozhatok. A 71. OMÉK-en a földügy és a térképészet bemutatóján a termőföld és természeti környezete megóvására hívják föl a figyelmet. A magyar falu és a vállalkozó mezőgazdaság kitárulkozására mi sem jellemzőbb, mint a majd 50 százalékos részvételi arány a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, termelési rendszerek mellett. Élelmiszer-kereskedelmünk átfogó ismertetését is vállalja az idei OMÉK, hiszen az új, fizetőképes piacok megszerzése egyik legfontosabb feladatunk. Kovács István, a Hungexpo vezérigazgatója olyan színvonalú kiállítást ígért, amely érdemi megmérettetésünk lehet a nemzetközi közvélemény előtt. 63 meghívott orszságból már 26 jelezte részvételét, 57 vállalat nevezte be termékeit. Dr. Vörös István, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője ismertetőjét a viszontlátás reményével zárta. Találkozzunk tehát szeptemberben a 71. OMÉK-en! (Mészáros) Már a második világháború előtt is vojt önkormányzati szerve az ügyvédeknek. Az első kodifikált ügyvédi törvényt mintegy hároméves vita után 1937- ben alkotta meg az Országgyűlés. 1958-ban, majd 25 évVel később újabb törvényerejű rendelet született az ügyvédi szervezet szabályozására. Ez utóbbi van jelenleg is érvényben, ám eljárt fölötte az idő. Módosításának lehetőségeiről dr. Csák- abonyi Balázzsal, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökével beszélgettünk. — Az 1983. évi 4. számú törvényerejű rendelet módosítása már a korábbi igazságügyi kormányzat idején is napirenden volt. A tervek szerint a jogi képviseletet ellátóknak, a jogtanácsosoknak, a jogtanácsosi irodáknak és munkaközösségeknek, a szakszervezeti jogsegélyszolgálatnak, az oktatói és az ügyvédi munkaközösségeknek viszonylag tág körét egy egységes jogszabályban kellene integrálni. Ennek az új képviseleti törvénynek az előkészítését egy évig tartó vita előzte meg, s bebizonyosodott: az egységes képviseleti törvény létrehozásának nem értek meg sem a gazdasági, sem a társadalmi feltételei. Megalkotásával feltétlenül meg kell várni annak a privatizációs folyamatnak a megindulását és kiteljesedését, amely az Antall-féle kormány- programban is szerepel. — Az 1989-es adatok szerint Magyarországon 1894 ügyvéd, s csaknem 6 ezer jogtanácsos tevékenykedik. A jövőben minden bizonnyal a jogásztársadalomnak is széles köre szembesül a munkanélküliséggel. Az Országos Ügyvédi Tanács június 4-i teljes ülésén miről döntöttek? — Az Országos Ügyvédi Tanács úgy foglalt állást, hogy elébe megy e problémák megoldásának; önmaga kezdeményezi a hatályos rendelet módosítását. A jövőben szabad lesz az ügyvédi pálya. Alanyi jogon lehetővé válna a megfelelő feltételekkel rendelkező jogászok számára az ügyvédi gyakorlat folytatása. E törvény módosításával megszűnik az ügyvédi munkaközösségek kizárólagossága. Az Országos Ügyvédi Tanács a parlamentnek azt javasolja, hogy újra vezessék be a magánügyvédségeket, ezenkívül ügyvédi társasirodák működnének, és természetesen megmaradnának az ügyvédi munkaközösségek is. Örvendetes, hogy az igazságügyi miniszter még ez év őszén szeretné az Országgyűlés elé terjeszteni a módosítási javaslatot, s úgy az 1991 januárjától hatályba léphetne. — Mi lesz az ügyvédi kamarák szerepe? — Az ügyvédek önkormányzati és érdekképviseleti szervének a jövőben megnövekedett hatásköre lesz. A kamarai ön- kormányzatok fognak dönteni a jelentős, ügyvédeket érintő kérdésekben (ügyvédi bejegyzések, törlések, fegyelmi jogkör, személyi kérdések, költségvetéskészítés, társasirodák ügyrendjének jóváhagyása). Szinte minden itt, helyben fog eldőlni. A törvényességi felügyeletet természetesen az igazságügyi tárca látja el. — A jogállamiságba való átmenet során fölértékelődhet-e az ügyvédek szerepe? — Minden bizonnyal. A múlté lesz az a sok tekintetben sajnálatos négy évtized, ami megfosztotta az ügyvédeket a jelentősebb közszereplésektől. Úgy vélem, a piaci viszonyok kiteljesedésével, a különböző új intézmények megjelenésével — például a tőzsde létrejöttével — tovább növekszik az ügyvédség gazdasági és társadalmi életben betöltött szerepe. A korábbi parlamentben egyetlen ügyvéd képviselő volt; jelenleg 25 van, és 3 miniszter... Ez a szám mutatja, hogy a szabad választások során az állampolgárok „helyükre tették” az ügyvédeket; visszaállították azt a presztízst, amit az ügyvédség a történelmi fejlődés, a társadalmi haladás élvonalában kivívott magának. — Mégis sok emberben úgy él, hogy az ügyvédek egyfajta kasztot alkotnak... — Szeretném eloszlatni a kételyeket, amelyek némelyek tudatában élnek, miszerint mi, ügyvédek — az ön szavaival — kasztot alkotnánk. Szó sincs erről; rágalomnak tartjuk annak hangoztatását, hogy a fiatal ügyvédjelölt csak rokonság vagy „kenőpénz" útján léphet sorainkba. Annál is inkább, mivel a megyei ügyvédjeinek nagy része más területekről került a munkaközösségekbe, s 54 kamarai tagunk között csak négyen vannak ügyvédgyere- ' kék. — Köszönöm a beszélgetést. Lőrincz Sándor
