Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-13 / 42. szám

SOMOGYI HÍRLAP I. évfolyam, 42. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. június 13., szerda Hazánkba érkezett a belga király I. Baldvin a Parlamentben Uralkodói vendége van ha­zánknak: háromnapos látoga­tásra Budapestre érkezett /. Baldvin belga király és felesé­ge, Fabiola királyné. Kíséretük­ben van Mark Eyskens külügy­miniszter. Kedden délben landolt a magyar és belga zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a királyi pár különgépe. A fogadá­sukra megjelent vendéglátó, Göncz Árpád ideiglenes köztár­sasági elnök és felesége üdvö­zölte Baldvin királyt és felesé­gét, majd a Kossuth Lajos térre hajtattak. A Parlament előtti téren kö­szöntötték az uralkodópárt. Felcsendült a két ország him­nusza, majd I. Baldvin és Göncz Árpád elhaladt a díszegység előtt. Ezt követően bemutatta kíséretének tagjait a fogadá­sukra megjelent magyar személyiségeknek: Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének, Je­szenszky Géza külügyminisz­ternek és feleségének, valamint a külügyi bizottság képviselői­nek. Az ünnepség után I. Bald­vin koszorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően a Parlamentbe vezetett a királyi pár útja: Göncz Árpád és felesé­ge a Nándorfehérvár-teremben találkozott Baldvin királlyal és Fabiola királynéval. (Folytatás a 2. oldalon) Elfogadta az Országgyűlés az amnesztiatörvényt Az MDF-frakció a népszavazás kezdeményezése ellen — Mire költötte a Demisz a milliókat? — Vizsgálat a Belügyminisztériumban — Fakultatív lesz a hittanoktatás Németh Miklós — miközben a kisgazdapárt frakcióvezetőjének hozzászólását hallgatja (MTI-fotó. Kovács Attila felv.) Nyilatkozatot tett az MDF parlamenti frakciója az Országgyűlés tegnapi ülésé­nek elején. Jelenleg kettős hatalmi rendszer van hazánkban, mivel a váro­sokban, településeken, az egyes kerüle­tekben, a gyárakban és az üzemekben még mindig él a régi rendszer. Ennek jegyében tovább folyik a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás és a hatalmi átmentés. Éppen ezért különösen fon­tosnak tartják az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, mert csak az őszi helyhatósági választások után lehet befejezettnek tekinteni a rendszervál­tást. Minden olyan kísérlet, amelynek nyílt vagy burkolt célja a helyhatósági választások megtartásának hátráltatása, súlyos támadás a kibontakozó demokrá­cia ellen. E körbe sorolta az állásfoglalás e jelenleg folyamatban lévő népszavazá­si kezdeményezést, amelyet a köztársa­sági elnökválasztás módjával kapcsolat­ban az MSZP, az MSZMP, illetve a pártok­kal akarva vagy akaratlanul együttműkö­dő szervezetek, magánszemélyek foly­tatnak. A többi frakcióvezető is egyetértett azzal, hogy az Országgyűlés a nyári időszakban is folytassa a parlamenti munkát, mindaddig, amíg megszületik az önkormányzati törvény. Dr. Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető eh­hez hozzátette, hogy még szülessen meg a földtörvény is. Pozsgay Imre, az MSZP frakcióvezetője visszautasította azokat a politikai gyanúsítgatásokat, amelyeket a Grezsa Ferenc felolvasta nyilatkozatban érzékelt. Leszögezte, hogy MSZP nem kezdeményezője, hanem egyik résztve­vője az aláírásgyűjtésnek. Elfogadta a T. Ház azt, hogy miniszter, illetve politikai államtitkári tisztséget be­töltő képviselő ne lehessen tagja ország- gyűlési bizottságnak a képviselők jogállá­sáról szóló törvény hatályba lépéséig. A Parlament tegnap elsősorban az amnesztiatörvénnyel foglalkozott. Két táborra szakadtak a képviselők: az egyik csoport a nagyobb megbocsátást szor­galmazta, míg a másik jobban védte a tár­sadalom szempontjait a romló közbizton­ságot figyelembe veve. A képviselők többségének igen-szava­zatával végül is késő este elfogadták az amnesztiatörvényt. Közben interpelláció­két hallgattak meg, kérdésekre válaszol­tak. Beszédet mondott I. Baldvin belga király is az Országgyűlésben. (Folytatás a 2. oldalon.) KÉSZÜLŐDÉS AZ OMEK-RE Vállalkozó mezőgazdaság NAPRAKÉSZ PIACI ISMERET Augusztus 31. és szeptember 9. között rendezik meg Bu­dapesten a nemzetközi vásár területén az ötévenkénti ha­gyományos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást. Az idei rendezvény fő célja az, hogy bemutassa az agrárága­zatnak a kutatásban, a műszaki fejlesztésben elért eredmé­nyeit, ezek gyakorlati megvalósulását, s a fejlődéshez szükséges hazai és nemzetközi feltételrendszert. Az OMÉK ’90 sokoldalúan kívánja ábrázolni a megújult élelmiszergazdaságban az agrárreform megvalósítását, a szektorsemleges gazdálko­dást, a versenyegyenlőség ér­vényesülését és a piaci viszo­nyok előtérbe kerülését. Helyet kapnak a falu megújulási törek­vései, az ember és környezet elválaszthatatlan kapcsolata, a hagyományok felélesztésének szükségessége. Az idei kiállítás eltér majd a megszokottól, hiszen nem a hagyományos termelésköz­pontú, eredményt reprezentáló bemutató lesz, hanem a vállal­kozó mezőgazdaságot, a napra kész piaci ismeretet kívánja szolgálni — hallottuk a tegnapi sajtótájékoztatón. A növénytermesztés leg­újabb eredményei mellett meg­különböztetett figyelmet szen­telnek a gabonafélék, az ipari növények, a fehérje- és takar­mánynövények termesztésé­nek, a technológiai színvonal bemutatásának. Az állattenyésztés bemutatá­sából kiemelik az őshonos állat­fajok megmentésére irányuló szakmai munkát; emellett kiállí­tanak 450 szarvasmarhát, 360 sertést, 67 lovat, 575 juhot. Hal­fajainkat 14 akváriumban lát­hatják az érdeklődők. (Folytatás a 3. oldalon.) Vállalkozók országos fóruma Keszthelyen ÉRDEKES PROGRAM, KÉVÉS RÉSZTVEVŐ Gyönyörű környezetben — a Festetich-kastélyban — gaz­dag programmal várták a részt­vevőket a tegnap kezdődött háromnapos vállalkozói fóru­mon a szervezők. Az MTESZ, a KIOSZ, az Országos Találmá­nyi Hivatal és a keszthelyi Mű­szaki Kisszövetkezet közösen vállalta a házigazda szerepét, s bár szép számban érkeztek vendégek, nem igazán tükröz­ték az országos helyzetet. Mintegy 50 résztvevő volt je­len a tegnapi megnyitón — en­nél jóval több a vállalkozó, s az itt érzékelhetőnél sokkal fonto­sabb szerepet töltenek be gaz­dasági életünkben. A már említett kevés hazai vállalkozó mellett újdonság volt, hogy a most másodszor meg­rendezett fórumon külföldi ven­dégeket is üdvözölhettek a szervezők. A szomszédos Ausztriából és az NSZK-ból is érkeztek — főként megfigyelő­ként — a magyar vállalkozások iránt érdeklődők. Dr. Czoma László, ország- gyűlési képviselő, a kastély igazgatója köszöntötte a ta­nácskozás résztvevőit. Házi­gazdaként kellemes és hasz­nos időtöltést kívánt, mint kép­viselő pedig azt hangsúlyozta, hogy egy nyugodt, működőké­pes gazdaság kialakításán dol­gozik a kormány. Olyan gazda­sági programon, amely segíti a vállalkozások kibontakozását, és képessé teszi a gazdaságot a külföldi tőke fogadására. Olyan vállalkozásbarát politiká­ra van szükség — mondta —, amelynek során rendezni kell a tulajdonviszonyokat, az adót és a társadalombiztosítást. Ez még a következő időszak tennivalói közé sorolandó, de a felkészülést segítheti előadá­sokkal, konzultációkkal és szaktanácsadásokkal a keszt­helyi fórum. Ízelítőként csak néhány, a vállalkozók számára érdekesnek ígérkező progra­mokból: Milyen lehetőségek vannak a vállalkozások műsza­ki fejlesztésének támogatásá­ra? Az iparjogvédelem időszerű kérdései; az új szövetkezeti tör­vény megalkotásával kapcsola­tos elképzelések. Vegyes válla­latok finanszírozása — és még sorolhatnánk, mi mindenről lesz szó e három napon. Hogy ennek ellenére miért voltak mégis kevesen egy or­szágos rendezvény méreteihez képest? Nos, nem tudjuk. Talán a szervezés hiányosságai miatt, vagy sokba került a rész­vétel. Ám az is lehet, hogy a vállalkozók tanácskozás he­lyett éppen vállalkoztak. N.Zs. PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Nyáron sem szünetel a törvénygyártás Király Zoltán kivonult az ülésteremből — Összetorlódtak a feladatok Az alkotmány módosítási ál­talános vita hullámai még teg­nap is fodrozódtak. A képviselői beszélgetések során az érvek pro és kontra ugyanazok voltak: a nép érdeke más, nagy demok­ratikus hagyományokkal ren­delkező országok példái... Va­lójában az is érzékelhető volt, hogy a majdani, a részletes vitát követő döntés tétje lényegében az, hogy maradjon-e az MSZP- nek akár csak szemernyi esélye is arra, hogy jelöltje köztársasá­gi elnök lesz, vagy arra, érdemi tényező lehessen a törvényho­zásban. Nyilvánvaló: ha közvetlenül a nép választ köztársasági elnö­köt, ez az esélyük megvan, ha a parlament, akkor semmiképp. Hasonlóképp, ha az MDF— SZDSZ egyezménynek megfe­lelően az egyszerű parlamenti többség is elég számos alkot­mányerejű törvény megalkotá­sához, az MSZP nem rúghat labdába, míg ha kétharmados többségre van szükség, elvben elképzelhető, hogy a szocialis­ták a függetleneket, sőt talán egyes pártképviselőket is meg­nyerve vétót emelhetnek. Szeretkezni is, egyszersmind szűznek is maradni lehetetlen. Ezt mutatta az MSZP esete, amely a kezdeti túlzott jólnevelt- ség után átvette azt a vitriolos, keményen szókimondó stílust, amely eddig csak az SZDSZ és főként a Fidesz jellemzője volt. Ezt alkalmazták tegnap a Gre­zsa Ferenc MDF-képviselő In­dítványa nyomán támadt vitá­ban, visszautasítva, hogy eleve a rendszerváltás ellenségeinek kiáltsák ki azt, aki népszava­zással akarja eldönteni a köz- társasági elnök személyét. A szócsata épp a visszautasítás visszautasításánál tartott, amikor Király Zoltán képviselő — aki immár a függetlenek so­raiban foglal helyet — türelmét veszítve elhagyta a termet. Alaptalan önbizalom — Attól, hogy mindenfélét egymás fejéhez vágnak, nem jutunk előbbre — mondta Király Zoltán. — Az értelmetlen vitát nehezen viselem... — Mostanában olyan vádak is érték, amelyeket talán még nehezebb elviselnie. — Ez engem nem zavar; ez velejár. Nem voltak kétségeim, hogy javaslatom nem kelt nagy tetszést. Mellesleg: nem arra gyűjtöm az aláírást, hogy a nép válassza a köztársasági elnö­köt, hanem arra, hogy a nép dönthesse el, hogy milyen mó­don kíván elnököt választani. — Milyen politikai érdekek mentén zajlott az alkotmány módosítási vita? — Áradt a magabiztosság olyan emberekből, akik nem egyéni választókerületben mé­rettek meg, s most mégis a nép felkent papjának gondolják magukat, és a parlament min­denhatóságát hirdetik. Miköz­ben a választók sokukat egyál­talán nem is ismerik... Hogy va­laki a feleségét vagy a tanítvá­nyát beveszi az országos listá­ra, azt én furcsálltám, a nép pedig nem is tudta. Szóval fő­ként ezeknek az embereknek a magabiztossága késztet arra, hogy kételkedjem abban, hogy ez a parlament a nép nélkül mindent jól el tud dönteni. Azt érzem, hogy az MDF—SZDSZ paktummal gyakorlatilag létre­jött a nagykoalíció, s ez már önnön megszerzett hatalmi monopóliumát védi. Ezt kétség­telenül megbontaná egy nép­szavazás... — Elhangzott olyan véle­mény is, hogy ha össze is jön a százezer támogató aláírás, az majd csak a négy év múlva ese­dékes választás módját érinti. — Még ha így lenne is, a nép döntsön arról, hogy közvetlen választást akar-e vagy sem. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom