Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-12 / 41. szám

SOMOGYI HÍRLAP •• * I. évfolyam, 41. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. június 12., kedd Szlovákiai választási eredmények Sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés az amnesztiatörvényt Elhúzódó vita az alkotmány módosításáról — Két MDF-es képviselő a közvetlen államfőválasztás mellett—Felfüggesztett képviselői mentelmi jog Jól szerepelt a magyar érdekkép viselet Az alkotmánymódosítási törvényjavaslat fölött általá­nos vitával folytatódott az Országgyűlés május 24-én megkezdődött ülésszaka tegnap délelőtt. Napirenden kívül Fodor István független képviselő rövid megemléke­zést tartott Dálnoki Miklós Béláról, az Ideiglenes Nem­zeti Kormány miniszterelnö­kéről, születésének 100. év­fordulója alkalmából. A cen­tenárium lehetőséget ad az eddigi mulasztás pótlására, halála óta ugyanis eddig egyetlen magyar kormány sem helyezte el a kegyelet koszorűját a sírján. A tegnapi vita középpontjá­ban továbbra is az állt, hogy közvetlenül vagy közvetve válasszanak-e köztársasági elnököt, mihez legyen szük­séges a szavazatok kéthar­madára, és miképpen kezde­ményezhessenek bizalmat­lansági indítványt a kormány ellen. Érvek és ellenérvek hang­zottak el a köztársasági elnök közvetlen megválasztása mellett és ellen. Még két MDF-es képviselő is kiállt az előbbi mellett. Azok között, akik ezt nem tar­tották helyesnek, ott volt dr. Gaál Antal MDF-es somogyi képviselő is. Kisebb-nagyobb átmeneti viharok után lezárult az álta­lános vita. Dr. Torgyán József kisgazda frakcióvezető kije­lentette: „A semmit nem ér­demes ragozni!” Erre dr. Töl- gyessy Peter, az SZDSZ frak­cióvezetője azzal vágott visz- sza, hogy „nem a cirokse­prűk adójáról van szó, hanem az alkotmány módosításá­ról!” Dr. Torgyán Józsefnek nem sikerült a hosszúra nyűit vitát berekesztenie. így még további felszólalókat hallgat­tak meg. Elfogadta a T. Ház, hogy sürgősséggel tárgyalják a közkegyelmi törvényt. A par­lament felfüggesztette Speidl Zoltán MDF-es képviselő mentelmi jogát, mert büntető eljárás folyik ellene. Egyetértettek a képviselők a Házbizottság indítványával, hogy sürgősséggel tárgyal­ják meg az országgyűlési bi­zottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlenségről szóló országgyűlési határozati ja­vaslatot. Az Országgyűlés ma dél­előtt folytatja munkáját. (Folytatás a 2. oldalon) A vasárnap este közzétett hiva­talos adatok szerint a szlovák pártokra leadott szavazatok meg­oszlása a következő: Közvéle­mény az Erőszak Ellen — 29,34 százalék, Kereszténydemokrata Mozgalom — 19,2 százalék, Szlovák Nemzeti Párt— 13,94 százalék, CSKP — 13,34 száza­lék. A Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom — Együttélés Koalíció a várakozást messze fe­lülmúlva 8,66 százalékot ért el. Bejutott még a szlovák parla­mentbe a Demokrata Párt (4,39 százalékkal) és a Zöldek Pártja (3,48 százalékkal). Mindezek alapján a szlovák parlamentben a Közvélemény az Erőszak ellen 46 mandátumot, a Keresztényde­mokrata Mozgalom 30, a Szlovák Nemzeti Párt 21, a kommunista párt 20, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom—Együttélés 12, a Demokrata Párt 6, a Zöldek Pártja pedig 3 mandátumot ka­pott. A közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom, a szlovákiai Ke­reszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt képviselői va­sárnap este bejelentették, hogy készek kormánykoalíciót alakíta­ni. A Független Magyar Kezde­ményezés (FMK) a Közvélemény az Erőszak Ellen Mozgalom kö­zös listáján indult, és mivel a kép­viselők szerinti kimutatás csak szerdán várható, egyelőre nem lehet tudni, hogy az FMK hány mandátumot kapott a szlovák, il­letve a szövetségi parlamentben. Időközben az előzetes ered­mény alapján ismertté vált a man­dátumok pártok közötti megosz­lása a szövetségi parlamentben. A Polgári Fórumnak 114, a Köz­vélemény az Erőszak Ellen Moz­galomnak 50, a CSKP-nak 40, a Kereszténydemokrata Mozga­lomnak 33, a Mozgalom az Ön­igazgató Demokráciáért — Mor­va és Szilézia Társaságnak 16, a -Szlovák Nemzeti Pártnak 11 és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom—Együttélés Koalíció­nak 10 képviselői helye lesz. A PARLAMENTI PÁRTOK KÉPVISELŐINEK RÉSZVÉTELÉVEL Előkészületek a megyei vagy önellenőrző bizottság megalakítására Pályázat a megyei tőkapitányi posztra s Átszervezett Beliigy­minisztérium Horváth Balázs belügymi­niszter hétfőn ismertette a tárca új szervezeti felépítését, s egy­idejűleg bemutatta vezető mun­katársait. Az új szervezeti fel­építés azt a célt szolgálja, hogy a minisztériumi munka igazod­jon az új, többpártrendszerű kormányzati irányítás követel­ményeihez. Horváth Balázs szólt arról is, hogy a megyei, illetve a buda­pesti főkapitány szolgálati vi­szonyát a közeljövőben felfüg­gesztik és nyilvános, de zárt pályázatot írnak ki e tisztségek betöltésére. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Közlöny 53. szá­mában megjelent a földtörvény módosítása, illetve kiegészíté­se. A törvény hangsúlyozta, hogy az alkotmány elismeri az önkormányzatok jogát a tulaj­donra, amelynek fő forrása az állami vagyon. A kialakuló ön- kormányzatok tulajdoni alapjá­nak védelme érdekében az Országgyűlés a következő tör­vényt alkotta: „Az állam tulajdonában levő ingatlan tulajdonjogát (kezelői jogát) átruházni vagy megter­helni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági társa­ságba bevinni csak a megyék­ben létrehozandó vagyonellen- őrző bizottság engedélyével lehet.” Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak többek között a lakóházaknak a bérlők, továbbá a lakótelkek magánszemélyek részére történő elidegenítésé­re, a zárolt állami vagyonra, va­lamint az Állami Vagyonügy­nökség hatáskörébe eső ügyle­tekre. A bizottság vezetője a me­gyei tanács vb-titkára. A bizott­ság hat tagját a belügyminiszter jóváhagyásával a vb-titkár ne­vezi ki. A bizottság működése nyilvános, ülésein a lakosság mellett az ingatlan fekvése sze­rinti településen működő társa­dalmi szervezetek részt vehet­nek. A törvény június 4-én lépett életbe, rendelkezéseit a folya­matban levő ügyekben is alkah- mazni kell, tehát ezeket az elő­írásokat az állami ingatlanokkal rendelkező szervezeteknek be kell tartaniuk. A kérelmeket a törvény előírásainak megfele­lően előkészítve a megyei ta­nács vb-titkárához kell benyúj­tani. Tegnap a megyei tanács­székházban a parlamenti képvi­selettel rendelkező politikai pár­tok egyeztető megbeszélésére került sor a bizottság létrehozá­sával kapcsolatosan. A meg­beszélésen különös hangsúlyt kapott a bizottság működésé­nek beindítása, ennek érdeké­ben a személyi javaslatok meg­tétele után a bizottság tagjainak kinevezése. Valamennyi párt hangsúlyozta, hogy az önkor­mányzati tulajdon biztosítása érdekében a folyamatban levő ügyekre is kiterjedő, gyors és hatékony intézkedésekre van szükség. A bizottság működésének részletes szabályait a belügy­miniszter állapítja meg. DR. TARJÁN LÁSZLÓNÉ NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK A lakosság fele erősen szennyezett környezetben él A legutóbbi választásokon a Független Kisgazdapárt színei­ben indult dr. Tarján Lászlóné országgyűlési képviselőként bejutott a Parlamentbe. A kormányalakítás után a Környezet- védelmi Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. Ennek kapcsán kérdeztük. — Mióta számítja magát so­mogyinak? Kérem mondjon néhány szót életútjáról! — Szíwel-lélekkel somogyi- nek érzem magamat. Hatéves korom óta Kaposváron élek. Itt érettségiztem a leány gimná­ziumban. Édesapám erdőmér­nök, édesanyám tanítónő volt. Az erdőmérnöki egyetem el­végzése után Kaposvárra ke­rültem: a Somogyi Erdőgazda­ságnál dolgoztam mintegy 20 éven át. 1977-ben környezetvé­delmi szakmérnöki képesítést szereztem. Néhány évvel ké­sőbb ugyanebből a szaktárgy­ból doktori minősítést nyertem a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Tíz évig voltam a megyei tanács környezetvédelmi titká­ra. Ennyi időn át társadalmi munkában a Kaposvári Város­szépítő Egyesület elnöki tisztjét is betöltöttem. —Hogyan került kapcsolatba a politikával? — 1989 márciusában léptem a Független Kisgazdapártba, ahol a kaposvári szervezet tit­kárává, majd megyei főtitkárhe­lyettessé választottak. A köz­ügyek iránt sosem voltam érzé­ketlen. Ezt bizonyítja, hogy több szakmai egyesületben, szerve­zetben tevékenykedtem. Úgy érzem, hogy teljes erőbedobás­sal most hasznos munkásként dolgozhatom a politikai és tár­sadalmi átalakulás nehéz kor­szakában. Tudom, hogy nem hálás a szerep, amelyet vállaltam, de széppé teszi az a tudat, hogy a cél, amelyért dolgozom, min­den erőfeszítést és áldozatvál­lalást megérdemel. (Folytatás a 3. oldalon) Antall József Franciaor­szágba utazik Antall József, a Ma­gyar Köztársaság mi­niszterelnöke Michel Rocard francia minisz­terelnök meghívására június 22-én kétnapos munkalátogatásra Pá­rizsba utazik. A magyar miniszterel­nök bonni látogatását befejezve indul a fran­cia fővárosba. Antall József találkozik Fran­cois Mitterrand köztár­sasági elnökkel. A ter­vek szerint megbeszé­lést folytat az ellenzéki pártok vezetőivel, illet­ve francia gyáriparo­sokkal, s más jelentős gazdasági érdekeltsé­gek vezetőivel is. (MTI) A tízmillió forintos rekonstrukció után Kft.-vé alakult a tabi kenyérüzem Végéhez közeledik a felújítás a megyei Sütő- és Édesipári Vállalat tabi kenyérüzemében. Kovács Imre üzemvezető sze­rint nagyon ráfért az üzemre a korszerűsítés. Ezzel a tízmillió forintos rekonstrukcióval Tabon is csökken a nehéz fizikai mun­ka, illetve egyenletesen, jobb minőségű termékekkel tudják ellátni a vásárlókat.^ A felújítási összegből 7 milliót fordítottak fejlesztésre. Meg­épült (csaknem teljesen kész már) egy 110 négyzetméter alapterületű készáru raktár, va­lamint az elöregedett kemen­cék helyett új alagútkemencé- ket állítottak üzembe. (Ennek a műszaki átadása a múlt héten megtörtént.) A fönnmaradó 3 millió forintot gépekre, és az épület felújítására fordították. Bár az üzem kapacitása a re­konstrukció befejezése után nem nő, tervezik a kenyérvá­laszték bővítését is. Hogy erre szükség lesz, mi sem indokolja jobban, mint a piac igényeihez való alkalmaz­kodás. Ezt a vállalat vezetése igyekszik biztosítani. A május végén megtartott vállalati ta­nácsülésen foglalkoztak a Sü- tév átszervezésével. Ennek lé­nyege, hogy a közeljövőben betéti működtetésű formákat, gazdasági társaságokat és le­ányvállalatokat kívánnak létre­hozni. A létrejövő tabi Sütő- és Édesipari Kft. munkájában részt vesz a tabi tanács is. Százezer forint alapító törzstő­kével és a majdani önkormány­zat tulajdonába kerülő földterü­let ingatlannal, mint apporttal száll be az üzletbe. (Krutek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom