Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)
1990-06-11 / 40. szám
1990. június 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 3 Gyorsaság, rugalmasság, dinamizmus Születésnapi sikertorta Versenyhelyzetben a kaposvári Konzumbank-fiók A kaposvári Konzumbankfiókot egy évvel ezelőtt nyitották meg, főként áfész-részvénye- sek tőkéjére alapozva. A mindössze három személlyel induló fiók mindjárt éles versenyhelyzetbe került, hiszen akkor a megyében már mintegy tíz kereskedelmi bankfiók működött. A megnyitáskor sokan féltették is a Mészöv-székház harmadik emeletén néhány szobára szorítkozó pénzintézetet, hogy gyengének találtatik a pénzpiacon. Ám ennek az ellenkezője történt. A helyi üzletpolitika — Kedvezőtlen adottságú megyékben — Somogybán és Zalában — láttunk munkához. De bíztunk magunkban. Már az első pillanattól igyekeztünk eleget tenni egy bankfiók iránti valamennyi követelménynek. Kialakítottuk helyi üzletpolitikánkat. A részvényesek mellett mások számára is nyitottá tettük a bankot, a nagyvállalattól a kisvállalkozóig. Januárban beindítottuk a számlavezetést; több mint 30 számlatulajdonost tartunk nyilván. Kialakult visz- szatérő ügyfélkörünk. Ezt a bizalom jelének is tartjuk. A betét-hitelüzletágban is előbbre léptünk: például tavaly júniustól decemberig 39, az idén már az első öt hónapban 48 hitelkérelmet elégítettünk ki a fiók által megteremtett forrásból. Mindkét megyében jó eredményt értünk el a Konzumbank Rt. kedvező kamatozású, lakossági letéti jegyének értékesítésében. Itt azonban nem akarunk megállni. Egyebek mellett tervezzük a deviza- számla vezetését — mondta Sármezei Ferencné fiókvezető. Az ügyfelek — üzemek, szövetkezetek, magánvállalkozók — a bankfiók sokféle támogatását élvezhették egy év alatt. Különösen sikeresnek mondható a lízing széles körű elterjesztése. A csurgói áfész főkönyvelője, KitUnger József elmondta: a bankfióktól gépek, berendezések vásárlására 4 millió — 40 hónap alatt visszafizetendő — hitelt kaptak igen kedvező föltételek mellett. A lízing előnye — A lízing nagy előnye, hogy segítségével gyorsan megszerezhető a szükséges gép, berendezés, amely már a visszafizetés idején is hasznot hajt — mondta a bankfiókvezető. Elismeréssel szólt a bank rugalmas magatartásáról, több más ügyfél is. A rugalmasságot, gyorsaságot és dinamizmust dicsérte Somogyi József, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese is: — Mi vezetjük a Konzumbank-fiókjának számláját, és az a véleményünk, ügyesen tesznek szert tőkére és jól forgatják a pénzt. Á bankfiók sikerének titka — mondják mások —, hogy az ügyfelekkel úgy bánik, mintha a bevételeikből maga is részesedne: az elvárhatón túl is támogatja őket. Rugalmasan vállalják például a kockázatot. Az első akadályok után nem mutatnak ajtót az ügyfélnek. Addig keresik a biztosítékokat, amíg meg nem találják. Tanácsaikkal is segítik — főleg induló partnereiket — piaci helyzetük, pénzügyi stabilitásuk megteremtése érdekében. És lehetne sorolni még a példákat. Nem véletlen, hogy több ügyfelük más banktól pártolt át hozzájuk. Kemény feltételek — Nekünk is hasznos, ha segítjük a hozzánk fordulókat, az elvárhatón túl is, hiszen ezzel előmozdítjuk, hogy talpon maradhassanak — így Sármezei Ferencné. Mindez persze lehetne a bankfiók kizárólagos magánügye is. Ám az, hogy bizonyította: kemény piaci föltételek között is lehet boldogulni — ha van képzelőerő és szorgalom, továbbá, hogy egyéves tevékenységével számottevően előmozdította a megye fejlődését—, már közügy is. Sz. N. A gazdasági rendszerváltást a nyitás segíti (Folytatás az 1. oldalról) Más szóval, van már kapcsolatunk, amit tovább kívántak építeni, szervezett üzleti találkozók révén a régi partnerekkel. Es többen eljöttek azok közül is, akik még nem voltak külföldi piacon. Most viszonylag alacsony költséggel itt, a Nyugat kapujában megmutathatták, hogy mire képesek. TARTALÉKAINK — A magyar gazdaság kapcsolatát az osztrák gazdasággal a történelem szervezte meg: hosszú ideig együtt fejlődött, egységet alkotott a két gazdaság. — Ma erre a kapcsolatra az a jellemző, hogy rengeteg a kihasználatlan tartalék. A nagy külkereskedelmi vállalatok szintjén államközi gazdasági kapcsolatok által biztosított keretekben olyan ütemesen fejlődött, ahogy a keretek között két szomszédos ország gazdasága kapcsolódhat egymáshoz. Hiányoztak ebből a kapcsolatból a rugalmas kis- és középvállalatok. A jövőben aktivizálni kell ezeket. Egy ilyen regionális vásárnak éppen az a lényege, hogy ezeknek a kis- és középüzemeknek is találkozási lehetőséget biztosít, s ezzel piacot egymás termékei számára, vagy kooperációs partnert a másiknak. — A külkereskedelem már nem monopólium: minden gazdálkodónak joga ez. Ön szerint milyenek a lehetőségei? — A külkereskedés jog a vállalatok számára. A kedvező államigazgatási szabályozás azonban csak lehetőség maradt. Egy kicsit divat lett megszerezni a külkereskedelem jogát. Nem sok kell hozzá. Kérdőívet kell kitölteni, és ha ezt egy ügyes jogász nyújtja be, meg is van már a jogosítvány a külkereskedéshez. Talán még a személyi feltételek is biztosíthatók: a nyelvtanulás, a külkereskedelemtechnikai ismeretek. A nehezebb a kapcsolatépítés. Magyarországon nemcsak a külkereskedés volt állami monopólium, hanem a kül- kapcsolatok kialakítása, fejlesztése is. A külkereskedelmet az egész világon a bizalom jellemzi. Jó pár évig tartó, kemény munkára és türelemre van szükség, hogy új kapcsolatok és ezeken úi bizalmak épüljenek ki, új üzletek születhessenek. —Azt tapasztaltam, hogy a magyar vállalati és kereskedelmi vezetők elindultak üzletet kötni a világba, és ez jó dolog. Azt azonban nem tudom, hogy a jó üzletkötés feltételei megvannak-e? Mi az Ön tapasztalata? Tudnak-e egyáltalán üzletet kötni a magyar vállalatok képviselői? Kismadár effektus — Ma a magyar gazdaság olyan állapotban van, mint a kismadár, amikor kiengedik a kalitkából: egyik ágról a másikra röpköd. Nem szeretném, ha a magyar gazdaság is úgy járna, mint a madár, hogy visszakívánkozik a kalitkába, mert csak ott érzi biztonságban magát, azt az ételt szokta meg, amit ott adnak. Ma van egy ilyen börtönből szabadult rabmadár effektusa a gazdaságnak. Ennek a megszüntetésére nincs más mód, mint szabadjára engedni azokat az üzletembereket, akik vállalkoznak arra, hogy megszerezzék a külpiaci kapcsolatokat, tapasztalatokat, mert iskolában ezt nem lehet megtanulni: a damaszkuszi utat ebben az esetben is be kell járni: Egy bölcs indiai mondás jut eszembe. így szól: akkor mondjál véleményt rólam, ha az én sarumban is mentél már egy kilométert. A magyar külkereskedelem monopolizált nagyvállalatainak munkájából is akkor lehet reális véleményt alkotni, ha valamennyien megpróbáltuk végigjárni ezt az utat.Tudni kell, hogy ennek az útnak veszteségei is lesznek. De veszteségek nélkül senkinek sem sikerült még semmi. Az adottságokra építve — Az most már természetes, hogy a Wiener Neustadt nem az egyetlen ilyen vásár. — Meggyőződésem, hogy egyre inkább kedvet kapnak főleg Ausztria keleti tartományainak vásárközpontjai és az ottani kamarák hasonló bemutatók megrendezésére. Ezt a Wiener Neustadt-it is együtt rendeztük meg a felső-ausztriai gazdasági kamarával, s azért segítettek, mert felismerték, hogy az ilyen bemutatók kölcsönösen előnyösek. Nem tett senki szívességet azzal, hogy Wiener Neu- stadtban, a kiállítási terméket ideadták. Ez számukra egy adottság kihasználása volt, tehát üzlet. A polgárok számára látványosság, nekünk bemutatkozási lehetőség. Az igazi az volna, ha tovább folyna a rivalizálás a határ két oldalán. Én úgy gondolom, hogy Wiener Neustadtnak a soporoni vásár adta az igazi ötletet, amelyet eddig kétszer rendeztünk már meg nagy sikerrel. Lehet, hogy legközelebb Grazban találkozunk? — Találkozzunk! Kercza Imre Lendvára—Nagyatádról A kertek barátai Termékbemutatóra készülnek (Tudósítónktól) Több mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza a nagyatádi Gábor Andor Művelődési fláz kertbarát köre. A ház erkölcsi és anyagi támogatásával — mint Tamás Imre elnök elmondta —, az idetartozó mintegy száz kertbarátnak évről évre hasznos programokat szerveznek. A napokban fejeződött be egy öt előadásból álló sorozat, amelyet kiváló szakemberek tartottak. Az évek során sikerült gyümölcsöző kapcsolatokat teremteniük az ország több hasonló körével, így például a Zala megyei lenti és rédicsi kertbarátokkal. Az ő közreműködésükkel léptek érintkezésbe a jugoszláviai Lendva kisváros Szőlészeti Állami Gazdaságával, ahova június 16-án tapasztalatcserére látogat mintegy félszáz kertbarát Nagyatádról. Az idén megyei rangú esemény színhelye lesz Nagyatád: augusztus 20—21-én itt — a vásárcsarnokban — kerül sor a kistermelők, kertbarátok termékbemutatójára. Ebből az alkalomból kisgépbemutatót és vásárt is rendeznek, nemcsak hazai, hanem külföldi cégek közreműködésével. Az atádi kertbarátok számos kiállításról hoztak el különböző díjakat, tavaly a megyei bemutatón ők kapták meg a kiállítás nagydíját. Éppen ezért úgy érzik, hogy az eddigi eredményeik arra kötelezik őket, az idén is olyan termékeket állítsanak ki, amelyek tovább öregbítik jó hírüket. A Szocialista Párt kaposvári, Beloiannisz utca 4. szám alatti irodájában élénk a forgalom. Aki betér, aláírja az ívet, kérve ezzel azt, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg. Van, aki aláíróívet is visz magával. — Az a célunk, hogy készek legyünk a 100 ezer aláírás ösz- szegyűjtésével, amikorra a kormányzó párt a jelenleg hatályos alkotmány köztársaságielnökválasztást szabályozó pontját módosíttatni akarja a parlamenttel. — mondta Sovák Lajos, az MSZP Kaposvár város- környéki irodájának a vezetője. — Mi azt akarjuk, hogy ne változzon az alkotmány előírása, hiszen a jelenleg érvényes szabályozás szerint a köztársasági elnököt közvetlenül a lakosság választja. Most azonban — az MSZP kivételével — a pártok azt javasolják, hogy a nép helyett az Országgyűlés válassza meg a köztársasági elnököt. Nem nézhetjük tétlenül, hogy Harminc város csatlakozott a kaposvári MSZP javaslatához A nép válasszon köztársasági elnököt országunk demokratikus élete a demokrácia mellőzésével kezdődjön. Tárgytalannak akkor tekintjük a népszavazás kezdeményezését, ha az Országgyűlés nem módosítja a köztársasági elnök megválasztásának jelenlegi szabályait. Azt szeretnénk, ha a 100 ezer, vagy ennél több aláírást nem kell felhasználni, s a képviselők a lelkiismeretükre hallgatnak majd a szavazáskor. Reméljük, hogy az ősszel, a helyhatósági választásokkal egyidőben — egy költséggel — a Magyar Köztársaság elnökét is megválasztjuk. Ha nem így lesz, akkor a kiadásokért a hatalmon levő pártok lesznek a felelősek. — Az MSZP kaposvári küldöttgyűlés kezdeményezését támogatta a megyei pártgyűlés is. A Szocialista Párt II. kongresszusa nem emelte ugyan határozattá a javaslatot, de valamennyi küldött egyetértett a népszavazással, amelyet a kaposváriak és a pécsiek egyidőben kezdeményeztek. Az akció országos összehangolását is a kaposvári szervezet vállalta. Az aláírásokat nem az utcán, hanem az MSZP szervezetek, tagok révén gyűjtik. Várható, hogy a Demisz szervezetei is csatlakoznak, s az a véleményük, hogy az agrárszövetség helyi szervezetei is felkarolhatnák a most már országossá terebélyesedett akciót. Varga András, az MSZP kaposvári irodájának vezetője részt vett az országos vezetői értekezleten, s elmondta: — Budapesten 80 ezer, a megyeszékhelyeken általában 10 ezer aláírást várnak. Örömmel fogadta mindenki Király Zoltán független képviselő kiállását a népszavazás mellett. Szegeden így 30 ezer aláírásra számítanak. A Baranya megyeiek — a népszavazás másik kezdeményezői — úgy érzik, hogy elérik a 15—20 ezer aláírást — mondta Varga András. A kaposváriaknak eddig harminc városból jelezték a csatlakozást. Győr-Sopron megye éppen pénteken. Rendszeresen érkeznek a teli aláíróívek. Lajos Géza Növényvédelem magasabb fokon MIT AJÁNL A RHONE-POULENC? Felhasználók és forgalmazók Igáiban A Rhone-Poulenc agrokémiai konszern francia—magyar közös vállalatot hozott létre (a Borsodi Vegyi Kombináttal), hogy eddigi mintegy háromszázalékos paici részesedését 10 százalékra emelhesse a magyarországi növényvédőszer- forgalomban. Az új cég megjelenése nemcsak a termékválaszték bővülését hozza, hanem egy új szellemiséget is meghonosít. Wohl László növényvédelmi szakmérnök ismertette a Rhone-Poulenc hazánkban használatos termékeit, részletesen taglalva hatásmechanizmusukat, felhasználhatóságukat a nagyüzemi kultúrákban. Dr. Jasinka János, a kaposvári növény- és talajvédelmi szolgálat igazgatója a cukorrépa-termesztésben alkalmazható legújabb védekezési eljárásokról szólt előadásában, különös tekintettel a Temik—10 G vegyszer használatára. Zsalako- vicsné Cziklin Margit laborvezető szántóföldi kísérleteiket ismertette, külön hangsúlyozva az időjárás szerepét a hatás- mechanizmusban. Ismertetőjében összehasonlította az igali idei és a tavalyi (szigetvári) kísérleteket, s ebből kiderült: a növényélettani szempontból megfelelő időjárás nagyon is elősegíti a vegyszer hatékonyságát. A szakembertalálkozó során Fülöp Géza termelőszövetkezeti elnök munkatársaival együtt bemutatta azt a kiegészítő gépet, amit a vegyszer talajba juttatására dolgoztak ki. Áz érdeklődők körében nemcsak a forgalmazókat és a felhasználókat, hanem a termeltető képviselőjét is megtaláltuk. Németh Ferenc, a Kaposvári Cukorgyár termeltetési osztályvezetője elmondta: a cukorgyárnak is ki kell vennie részét minden olyan technológiai újdonság bevezetéséből, amely alapja a termelőre nézve biztos megélhetésnek és az újratermelésnek. Értékes tapasztalatcsere volt a Rhone-Poulenc Agro Borsod somogyi bemutatkozása. M T
