Somogyi Hírlap, 1990. június (1. évfolyam, 32-57. szám)

1990-06-09 / 39. szám

990. június 9., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 „Jó érzéssel távozom” Búcsúbeszélgetés Gellei Imrével „Búcsúzni csak nagyon szé­fen szabad” — óhatatlanul e égi, közkedvelt sláger első jóra jutott az eszembe, amíg rá /árakoztam. Bár hivatalosan a oajnokság záró fordulójában köszönt el csapatától, végleges oúcsújának mégis a kaposvári ezdömérközés bizonyult; való­éban ekkor ült utoljára a Bá­nyász kispadjára. Vajon milyen érzéssel?.—ez volt a neki szánt első kérdésem. — Az élet változatosságához az elválás is hozzá tartozik. A sors nem mérlegel, gyakran olyanoktól is el kell köszönni, akiket az ember közel érez magához. Én két év után nehéz szívvel búcsúzom, de érzem: ha maradtam volna, később még fájdalmasabb lenne az el­válás. Ami megkönnyíti min­dezt, az az, hogy nyíltan egy­más szemébe nézhetünk. Kis csapat változatlanul a miénk; amire képesek lehettünk, azt megtettük. — Imre, elég régóta ismerlek ahhoz, hogy észrevegyem, egy kis szomorúság bújkál a sze­medben. — Nem tagadom. Nézd, két év alatt hatvan bajnoki, tíz kupa- és tömérdek edzőmérkőzésen ültem a Bányász kispadján, és hol vannak még a szürke hét­köznapok, az izzadságos edzé­sek, a sok-sok közös gyötre­lem. Ez nem múlik el nyomtala­nul. Tudod, hogy pedagógus vagyok, több évig tanítottam, és én a diákjaimtól is mindig nehe­zen váltam el. — Nem tudom, volt-e már időd megvonni az itt töltött két év mérlegét. — Ezt óhatatlanul megteszi az ember. Én egy tizenkettedik csapatot örököltem tisztelt elő­dömtől, a tragikus sorsú Kaszás Gabitől. Tisztában voltam vele, hogy a Damoklész kardja ott lógott a csapat feje fölött. Ami­kor Siófokra költöztem, modták is, hogy rosszul választottam, mert mint minden kiscsapat, a Bányász sem kerülheti le a sor­sát. Pedig akkor még nem tud­tam, hogy bevezetik az osztá- lyozókat az élvonalban; ez még kritikusabbá tette a tizenkette­dik helyezést. Tavaly megint csak ott végeztünk, és éreztem, hogy ez a továbbiakban ha­zárdjáték. Ezért is tartottam fon­tosnak, hogy már a múlt nyáron részt vehettünk az Intertotóban, mert a nálunk meghonosított, játék nélküli hosszú szüneteket — amely egyébként egyedülál­ló Európában — nagyon értel­metlennek tartom. Meg egyéb­ként is: Siófok sajátos arculatú hely, télen falu, nyáron világvá­A hét végén rendezték meg a megyeszékhelyen a triatlonis- ták diákolimpiájának megyei döntőit. A tét a június 13-án és 14-én Szolnokon megrende­zendő országos döntőbe való jutás volt. A kellemes időben lebonyolított, jó hangulatú ver­senyen 85 általános és középiskolás tanuló, valamint 17 felnőtt vett részt. Eredmények: I. korcsoport, leányok: 1. Hor­váth Cserne (Siófok), 2. Molnár Eszter (Kaposvár), 3. Bálint Andrea (Siófok). Fiúk: 1. Kárpáti Kálmán, 2. Bajzik Péter, 3. Károly Gergely (mindannyian Kaposvár). II. korcsoport, leányok: 1. ros. A foci tehát ez utóbbi minő­ségben nemzetközi szinten vá­lik szükségszerűvé. S még va­lami. A nyár kínálta csábítá­soknak, bizony, nehezen tud­nak ellenállni a játékosok, és én ezt megértem. De miután köz­vetlen cél lebegett előttünk, rá­adásul nyugat-európai utakra készülhettek, könnyebb volt őket a helyes életmód mellett tartani. Ez itt, a tó partján spe­ciális helyzet, amellyel máshol kevésbé kell egy edzőnek szembenéznie. — Azt mondják, hogy Kaszástól egy stabil NB l-es csapatot örököltél, és ez nagy segítségedre volt a későbbiek­ben. — Hát ha egy tizenkettedik helyet lehet annak tekinteni, akkor valóban ilyet örököltem. Kaszás igazán jó munkát vég­zett. De érdemes föllapozni a két évvel ezelőtti összeállítá­sunkat és a mostanit is; akkor derül ki igazán, hogy egészen más csapatot hagyok itt, mint amilyet átvettem. Hirtelenjében nem is tudom, hogy hányán tá­voztak, elég, ha csak Lakatost, Quirikót, Freppánt említem, nem is szólva e két év alatt érke­zőkről és az ő beépítésükről. Hat olyan labdarúgó került be az együttesbe, aki korábban még nem játszott az NB l-ben. — Egy héttel ezelőtt egy még fényesebb helyezés lehetősé­ge is fennállt. Csak a záró fordu­lóban meg kellett volna verni odahaza a Tatabányát. Mielőtt válaszolnál, kisegítelek: ma­gam is úgy érzem, hogy a ha­mar kulcsemberré vált, Czigány Csabával, aki sérülése miatt a kispadra kényszerült, szóval vele meg lehetett volna az ötö­dik hely. S akkor ma Siófokon, de az egész megyében is, imá­ba foglalnák a nevedet a labda­rúgó-szurkolók. — Ez a „mi lett volna, ha”... bár divatos a labdarúgásban, de nem igaz, mert nem ellenő­rizhető. Tény, hogy szomorúvá tett, amiért az i-re nem sikerült föltenni a pontot, de akad szá­momra valami vigasztaló. _??? — Nézd, én Zalaegerszegen kétszer vezettem a csapatot a negyedik helyre, Keszthelyen bajnokságot nyertünk, de sehol sem kiáltották annyit a neve­met, mint itt, Siófokon a Tatabá­nya elleni mérkőzés utolsó öt percében. Ez akkora gesztus volt, amiért a legszívesebben átölelném a Bányász-szurkoló­kat. — Tehát mondhatom azt, hogy neked egy vereségre volt Diákolimpia Bajzik Szilvia, 2. Kiss Rita, 3. Bende Gabriella (valamennyien Kaposvár). Fiúk: 1. Kristóf Róbert, 2. Csendes Norbert, 3. Fábián Szabolcs (mindhárman Kapos­vár). III. korcsoport, leányok: 1. Kovács Réka (Barcs), 2. Jóny Barbara (Balatonszárszó), 3. Orosvári Dóra (Siófok). Fiúk: 1. Fábián Balázs, 2. Gyenesei István, 3. Kárpáti Kor­nél (valamennyien Kaposvár). IV. korcsoport, leányok: 1. Böröczi Viktória (Kaposvár). szükséged, hogy megtudd, mennyire tisztelnek és szeret­nek. — így igaz, de megértheted, hogy a győzelem érdekében a megbecsülés kinyilvánításának eme formájáról szívesen le­mondtam volna. — Egy általam is tisztelt idős szakembertől hallottam, misze­rint az az edző, akit minden játé­kos szeret, nem lehet igazán jó. Mi erről a véleményed? Apropó, milyen edzőnek tartod maga­dat: szigorúnak, elnézőnek? — Következetesnek. Nézd, ezen a pályán annyi mindent figyelembe kell venni, hogy megérthesd a játékost. Ismerni kell a családi körülményeit, mi újság van nála otthon. Egy be­teg és egész éjszaka síró kis­gyerek elég ahhoz, hogy más­nap ne várjak tőle teljes értékű munkát. Egyszóval: szükség van az állandó kontaktusra. És még valamire: elsősorban a labdarúgó pártján kell állni, s nem a vezetőkén. No, nem elv- telenségre gondolok. — Siófokon is be kellett tölte- ned ezt a kettős szerepet? — Szerencsésen választot­tam. Kivétel nélkül korrekt em­berekkel voltam körülvéve, akiktől teljesen szabadkezet kaptam. Igaz, egyidejűleg na­gyobb felelősséget is. — Ugorjunk, méghozzá nem is kicsit! Eddig játékos- és edzői pályafutásod a Dunántúlhoz kötött. Fűzfő, Keszthely, Zala­egerszeg, Győr és most Siófok. Gondolom, hogy mi a ragaszko­dásod alapja, hiszen bada­csonytomajiszületésű vagy. És lám, a balatoni fiú most aláírt egy szerződést, mindjárt Ku- vaitba. Nem siekerült túl nagyra ez a lépés? — Ahogy vesszük. Nem di­csekvésképpen mondom, de volt választási lehetőségem. Még távolabbra is hívtak. Köz­tudott, hogy egy ideig a váloga­tottnál is dolgoztam Bicskei ka­pitánykodása alatt. Jól szere­peltünk a Siófokkal a terem-vi­lágbajnokságon, ott lehettem hivatalból az előző labdarúgó- vb-n; gondolom, mindezek nyomnak valamit a latban. Kül­földi útjaimon is látnom kellett, hogy mennyire elmaradtunk a világ élvonalától. Most kezdünk kilábalni a sok évtizedes bezár­kózásból. Aki a jövőben helyt akar állni az élvonalban, annak nyelvet — sőt nyelveket — kell tanulnia, legalább olyan szin­ten, hogy szakmai tudását ál­landóan bővíthesse. Én jelen­leg alapfokon beszélem az an­golt, de ez édeskevés. — Bizonyára elsősorban a nyelvtanulás lehetősége vezé­Fiúk: 1. Polgári Nándor (Sió­fok), 2. Bicskei Balázs (Kapos­vár), 3. Rákhely Zsolt (Kapos­vár). V. korcsoport, leányok: 1. Pol­gári Györgyi (Csurgó). Fiúk: 1. Bréda Balázs (Kapos­vár), 2. Csendes Péter (Kapos­vár), 3. Kádár József (Barcs). Felnőtt kategória: 1. Czigány Róbert (Nagykanizsa), 2. dr. Herr Gyula (Nagyatád), 3. Herr Zoltán (Nagyatád). „Én úszom — te kerékpáro­zol — ő fut” elnevezésű váltó- verseny győztes csapatai: I. korcsoport, fiúk: Kaposvár, Gárdonyi Géza Általános Iskola (Benda Tibor, Georg Miklós, Kardos Balázs) relt és nem a szakmai előrelé­pés, amikor egy-egy másod- osztályú kuvaiti csapathoz köte­lezted magad. — Igen, elsősorban ott terem­tették meg mindehhez a szá­momra is megfelelő anyagi fel­tételeket. Ezenkívül egy kicsit kirándulásnak is tekintem az egy évet, olyan időszaknak, ahol módom lesz a feltöltődés- re. A hatodik NB l-es évem után erre úgy érzem szükségem van. Nem titkolom, hogy együtt van az anyagom a doktori disszertá­cióm elkészítésére. Ez az idő remélhetőleg az elkészítésére, majd a megvédésére is alkalmat nyújt. Velem lesz a családom, a két gyermekem kellő alapról folytathatja majd itthon a nyelv- tanulást, gondolom, ez sem mellékes szempont. — Mit tudsz leendő együtte­sedről? — Kuvaitban, mint ismert, ki­fejezetten amatőr alapon játsz- szák a focit. Leendő csapatom ötödik helyezett lett a második vonalban. Korábban Göröcs Titi edzősködött ugyanitt Az olaj­gazdagság miatt az ország di­namikusan fejlődik a sportban is. A kuvaitiak nagyon gyorsan váltottak a tevéről a Cadillacra, ebben a váltásban kapom én is a feladatomat. Háromfordulós a bajnokságuk, ebből az utolsó semleges pályán kerül sorra. Egy hétig itt voltak meghívóink, és árgus szemekkel figyelték az edzéseimet. Azt mondták, hogy hasonlót várnak tőlem odakinn is. Semmi más igényük nincs, „csak” annyi: tegyem az otta­niak számára minél vonzóbbá a futballt. — Végezetül egy záró kér­dés: Siófok hogy marad meg az emlékezetedben ? — Általában a legutolsó ered­mények vannak legközelebb az ember szívéhez. Jó érzéssel távozom, annak tudatával és kinyilvánításával, hogy ezt a szép eredményt közösen értük el. Én mindig teámban gondol­kodom. A „közös” szó alatt ér­tem a vezetőket, a pályaedző­ket és természetesen a játéko­sokat is. Jó tudni, hogy nem zá­rul be végleg mögöttem a kapu, s hogy esetleg visszavárnak. Én így váltam el Keszthelytől, Za­laegerszegtől és most Siófoktól is. Ezt az ember egyedül azt eredményeivel, talán az ember­ségével és a szakmai hitelével érheti el. — Köszönöm a beszélgetést, Imre, és jó utat, újabb szakmai sikereket kívánok. Hadd erősít­sem meg: a somogyi labdarúgó­barátok bizonyára megőriznek jó emlékezetükben. Jutási Róbert II. korcsoport, fiúk: Siófok, II. Számú Általános Iskola (Gábor Gergely, Radványi László, Tóth Ákos). III. korcsoport, leányok: Sió­fok, II. Számú Általános Iskola (Gábor Tímea, Börczi Edina, Szabó Szilvia). Fiúk: Siófok, I. Számú Általá­nos Iskola (Várhelyi Péter, Kurdi Miklós, Pápai László). IV. korcsoport, leányok: Barcs, szakközépiskola (Szu- kics Krisztina, Bidó Ágnes, Laki Andrea). Fiúk: Siófok, I. Számú Általá­nos Iskola (Bakó Csaba, Kurdi Miklós, Szibele Zoltán). Felnőtt kategória, nők: Ka­posvár (Vargáné Eöry Zsuzsa, Kiss Boglárka, Csönge Helén). Férfiak: Kaposvár (Báli Péter, Göndöcz Attila, Csatos Zsolt). Triatlon, megyei döntők Tenisz OB II., nőiCSB Egy győzelem, egy vereség a kettős (záró) fordulóban A kettős fordulóban Pandurics Anett a KVGY Vasas egyik erőssége volt. Egy győzelem és egy vere­ség — ez a KVGY Vasas má­sodosztályban szereplő női csapatának a kettős befejező fordulóbeli mérlege. Az első ta­lálkozón Pécsen nagy küzde­lemben, idei legjobb játékukkal győztek a kaposvári lányok. KVGY Vasas- Pécsi Spartacus 5-4 Gy.: Harmath Ágnes, Pandu­rics Anett, Bődy Tímea, Várhe­gyi Zsuzsa és a Harmath Á.— Pandurics páros. A következő mérkőzésen a bajnokságban második helyen álló BVSC ellen léptek pályára, és szoros mérkőzésben vere­séget szenvedtek. BVSC— KVGY Vasas 6-3 Gy.: Harmath Ágnes, Pandu­rics Anett, Bődy Tímea. A tavaszi forduló befejezése után a KVGY Vasas a 4. helyen áll az OB ll-ben. Foci­toborzó Kaposváron a Rákóczi általá­nos iskola a következő tanév­ben is indít labdarúgó-tagoza­tos osztályt. Ehhez keresik a tehetséges gyerekeket. A kivá­lasztásra június 18—19-én (hétfőn és kedden) 14 és 17 óra között kerül sor a Rákóczi iskola Kanizsai úti tornacsarnokában. A jelentkezők felszerelést vi­gyenek magukkal! Eddig három ilyen osztályt indított az iskola, s eredményeik (köztük országos serdülőbajnoki bronzérem, diákolimpiái országos döntő) azt igazolják, hogy hatékony és eredményes munka folyik a ta­nulás mellett. A megyei serdülőbajnok: a Siófok III A hét végén Kaposváron a Rákóczi-pályán a kiemelt cso­port (Rákóczi FC), az északi csoport (Siófok III) és a déli cso­port (Homokszentgyörgy) első helyezett csapatai mérkőztek egymással a megyei serdülő­bajnoki címért. Eredmények: Rákóczi—Homokszentgyörgy 5- 4 (3-1), Siófok III—Rákóczi 6- 0 (0-0), Siófok III—Homok­szentgyörgy 4-0 (2-0). így a Sió­fok III lett a Somogy megyei serdülőbajnok, megelőzve a Rákóczi és a Homokszent­györgy együttesét. Labdarúgó NB II Nyugati csoport A végeredmény: 1. Bp. Volán 3019 8 3 65-25 65 2. Dunaferr SE 3017 6 7 49-34 57 3. Oroszlány 3016 7 7 44-27 55 4. ZTE 3015 5 10 52-40 50 5. Szekszárd 3013 7 10 41-31 46 6. Komló 301111 8 33-31 44 7. Sopron 3013 4 13 48-44 43 8. III. Kér. TTVE 301012 8 31-24 42 9. Dorog 301011 9 38-33 41 10. Mohács 3012 5 13 37-38 41 11. Nagykanizsa 3010 8 12 39-45 38 12. Ajka Hungalu30 71211 32-32 33 13. BMTE-Törlev 30 8 8 14 26-48 32 14. Keszthely 30 512 13 26-43 27 15. Tapolca 30 5 7 18 24-59 22 16. Paks 30 3 9 18 28-59 18 Megjegyzés: Az első helyezett Bp. Volán és Szeged SC feljutott az NB I- be. A Dunaferr SE a Debreceni VSC­Keleti csoport A végeredmény: 1. Szeged 3018 7 5 52-24 61 2. Kazincb. 3015 7 8 41-30 52 3. BVSC 3013 9 8 38-30 48 4. Eger 3014 511 45-41 47 5. Diósgyő 301210 8 43-35 46 6. Nyíregyháza 30 12 711 30-27 43 7. Szarvas 301110 9 36-34 43 8. Debrecen 30 912 9 40-36 39 9. Salgótarján 3010 911 43-42 39 10. Kecskemét 3010 911 36-39 39 11. Szolnok 3010 911 39-46 39 12. Metripond 3010 812 42-37 38 13. Baja _______3010 812 33-38 38 14. Debreceni K. 30 91011 34-35 37 15. Mezőtúr 30 51015 2Ö-42 25 16. Szegedi D. 30 3 819 23-59 17 vei, a Kazincbarcika pedig a Bp. Hon­véddal játszik osztályzót. A vonal alat­ti csapatok kiestek az NB ll-ből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom