Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-09 / 12. szám

1990. május 9., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 KIRÁLY ZOLTÁN: CSAK A CSECSEMŐ MAKULÁTLAN A képviselő elkötelezett kritikus Király Zoltán képviselő az előző parlamenti ciklusban füg­getlen véleményalkotásáról volt ismert. Számos alkalommal szembeszegült a kormánnyal, mikor ez még fenegyerekség- nek számított, ám azt is megengedhette magának, hogy leg­jobb meggyőződése szerint támogassa a kormány döntéseit. Ez utóbbit főként akkor tette—hiába ő már csak ilyen — mikor képviselőtársai zöme már kórusban zengte az utolsó heteit élő Németh-kormány bírálatát. Kérdés, mit tehet majd Király Zol­tán most, hogy a győztes kormányzópárt színeiben szerzett mandátumot. Kézenfekvő a föltételezés, hogy az MDF többségének az ellenzék által szorongatva min­denkor kormánya védelmében kell (vagy illik) szavaznia, így in­kább csak támasza, semmint felügyelője lesz a kormányzati tevékenységnek. — Módia lesz-e ilven feltéte­lek között is a független véle­ménynyilvánításra ? — Ha megadatik számomra az a lehetőség, hogy a frakción belül nyíltan, következetesen kifejthessem és ütköztethes­sem a véleményemet, ha valós érvekkel meggyőznek arról, hogy nincs igazam, vagy leg­alábbis a frakción belüli szava­zás során kisebbségben mara­dok, akkor számomra mindez nem okoz gondot. Ez esetben nyugodt lélekkel tudom vallani a frakciófegyelmet. Ha alapvető kérdésekben alakulna ki egyet nem értés, akkor fönn kívánom tartani a jogot, hogy az MDF-től eltérően szavazzak. A frakción belül is mindenkinek megvan — legalábbis elvben — ez a füg­getlensége. — Elég lesz-e ez a deklaráció ahhoz, hogy az Országgyűlés ténylegesen felette állton a kor­mánynak? — En hiszem, hogy ez így lesz, ha nem is deklaráció miatt. Ha úgy tetszik egyszerűen arról van szó, hogy a megválasztott képviselőket nem a korábbi ér­telemben vett „jólneveltség” jel­lemzi. Ahogy például frakcióm tagjait kezdem megismerni, többségük korántsem csak ki­szolgálója kíván lenni pártjá­nak, hanem lekötelezett kritiku­sa. — Az elmúlt hetekben naav hangsúlyt kaptak az MDF és az SZDSZ közötti elvi jelentőségű ellentétek. Ezek után sokakat váratlanul ért a két párt közti közeledés. A megállapodás számos, főként az ország kor- mánvozhatósáaának javítását szolgáló indokáról hallottunk, nem úgy eav háttérben meghú­zódó okról. Arról, hoav az MDF nem akarja veszni hagyni azt a tőkét, amely az SZDSZ ameri­kai ló kapcsolatai ré vén áramol­hatna be az országba. — Magam is úgy gondolom, hogy ez áll a háttérben, s az MDF rugalmasságának ez a motívuma méltányolható is. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt a gazda­sági esélyt figyelmen kívül hagyhassa. Nyilvánvaló, hogy a nyugati tőke zöme csak egy nagykoalícióban lát kellő garan­ciát befektetéseihez. Ha a két nagy párt idővel ezen az alapon mégiscsak koalícióra lépne, én azt nagyon hasznosnak és elfo­gadhatónak tartanám. Már köz­vetlenül a választások után is az volt a véleményem, hogy az ország számára a nagykoalíció volna a leghasznosabb. Ennek ellenére úgy látom, hogy a két meghatározó párt között a vá­lasztási kampány során olyan ellentétek mélyültek el, melyek a koalíciót majdhogynem lehe­tetlenné teszik. Azt persze tu­domásul kell vennünk, hogy külön kell választani azt, ami elhangzik egy választási kam­pányban és azt, amit a politikai realitások és szükségszerűsé­gek követelnek a választások után. A nagykoalíció létrejötte esetén sem kiálthatnánk pálfor- dulást. — Érzelmileg mindenesetre nem lenne könnyű követni, ha két olvan politikus ölelné meg egymást, akik kölcsönösen vádolták a másik pártiát ..kom­munistaellenesnek ____álcázott b aloldalisággal".__illetve__volt M SZMP-taaok ..átöltöztetésé- vel"? — Szerintem az eszközök kellő mérlegelésének hiánya csak erre a választásra volt jel­lemző. Magam is visszatetsző­nek éreztem az inkorrekt vá­daskodást, a legtöbbször min­den alapot nélkülöző „kommu- nistázást”. Ezt a fölfokozottsá- got azért abból a megközelítés­ből igyekeztem megérteni, hogy itt rendszerváltás történt. Ebben először nyilván a múlttól való elhatárolódás kapta a leg­nagyobb hangsúlyt. Ezzel ad­dig nem is volt gond, míg a ko­rábbi ellenzék egységes volt. Mikor azután ezen belül is meg­indult a polarizálódás, s mikor mindenki maga mögé szerette volna fölsorakoztatni az embe­reket, kevésnek látszott a jövő­beni szándékok fölemlítése. Mivel a pártprogramok között alig voltak markáns különbsé­gek, egyéb muníció híján a szócsata gyakran személyes­kedésbe fulladt. Azért sajnálom ezt, mert ebben az országban csak a ma született csecsemő makulátlan... Az emberek döntő többsége így vagy úgy megkö­tötte a maga kompromisszu­mait a volt rendszerrel. Túl a ELKELNE MEG OT—HAT GYÁR TERMEKE A piac diktál, a téglagyárak igazodnak A szilikátipari szakemberek a közelmúltban Kaposváron ke­rékasztal — vitat rendeztek. Ennek összegezése szerint a Somogy—Zala Megyei Téglai­pari vállalat gyáregységeinek termékei között a felhasználók a jövőben egyre inkább rátalál­nak a keresett cikkekre. Erre a piacorientált termelésre való törekvésből következtethetünk és abból, hogy egyre — másra megjelennek vetélytársak is a piacon. Hampukné Boda Anikó üzemmérnök, a két megye terü­letén működő, de az ország más területeinek ellátásában is részt vállaló vállalat marketing előadója tudom az év első ne­gyedében 52 millió — ez a mennyiség kisméretűben ér­tendő — téglát adttak át a Tü- zépnek, a magánkereske­dőknek, a kft-knek, ám ez ko­rántsem elégítette ki az igénye­ket: még további 5—6 gyár tel­jes termelése eladható lett vol­na az említett időszakban... A gyáregységek termékei főként a két megyében kerültek forga­lomba, de vittek Budapestre és környékére, Győr-Sopron me­gyébe, az Alföldre, a Balaton északi partjára is. A vállalat tizenhárom gyár­egységében huszonegy termé­ket állítanak elő mintegy har­mincféle méretben, illetve szín­ben. Ilyen nagy mennyiségű és választékú árut csak alapos piacfelmérés nyomán lehet eladni, és a személyes kapcso­latok kiépítésére, a személyi garancia megteremtésére is szükség van. Érdemes erről beszélni akkor is, amikor a vevő fut az áru után, vagyis a kereslet most jóval nagyobb, mint a kínálat. De ki tudja, meddig tart ez az álla­pot? ! A vállalaton belül az egyes osztályok összehangolt kap­csolatára van szükség, arra, hogy az operatív osztályok min­dig tudják, mit igényel a piac, hol indokolt a változtatás — enélkül ugyanis elképzelhetetlen a ru­galmas (és aminek ez az előfel­tétele: nyereséges) gazdálko­dás. Vállalati katalógus készül, termékajánló prospektusokat adnak ki. Az egyiknek a kép­anyagát például éppen azok a színes fotók adhatnák, melyek a barcsi mészhomok — tégla felhasználási területeit mutat­ják be, és kézről kézre jártak ezen a szakmai tanácskozá­son. Február első felében kezdte meg működését — vállalati részvétellel — a Komfort épí­tőanyag-kereskedés. Az indu­lás hónapjában még csak 69, egy hónappal később már 123, áprilisban pedig 171 ügyfél vet­te igénybe szolgáltatásait. Csak látszólag kereskedelmi téma, valójában a gyártóknál okoz gondot, milyen legyen a termékek csomagolása, milyen raklapokat használjanak, hogy a kereskedelem, illetve a felhasználó jó minőségű építési anyagot kapjon, ugyanakkor a raklapok miatt minél kevesebb költség terhelje. Szó volt arról is, hogy a vevő igénye nem mindig találkozik az ajánlattal. Ezért kellene a gyártóknak, a kereskedőknek, de már az épí­tészeknek fölhívni a felhaszná­lók figyelmét arra, hogy melyik termek mivel pótolható. A más gyártmánnyal való helyettesí­tés esetleg éppen a vevőre nézve előnyös. A vállalat gyár­egységei — egymás malmára hajtva ezáltal a vizet — közös érdekeit egységesen védhet­nék a piacon, ezzel is növelhet­nék termékeik versenyképes­ségét. Es vigyázzanak jobban a ter­mékek épségére! Hampukné Boda Anikótól hallottuk: a nyu­gati téglagyárak műszaki fejlett­sége olyan, hogy megtehetik például azt, hogy nem sorolják ilyen-olyan osztályokba a tég­lát, hanem azt mondják: ez tégla, az meg nem az... El kelle­ne érnünk nekünk is egyszer erre a szintre. Hernesz Ferenc dolog erkölcsi oldalán, az ilyen­fajta „övön aluli politika” önma­gában is elfogadhatatlan. Sze­rencsére — úgy gondolom — mindezen már túljutottunk. Bi­zonyos, hogy a következő vá­lasztásokon ezek a módszerek már nem lesznek alkalmazha­tóak. S ha vidéken ez még nem is érzékelhető mindenütt, or­szágosan máris sokat változott a politikai stílus. A hangerő he­lyét a józan és felelős érvelés veszi at. — Köszönjük a véleményét. Bíró Ferenc Kilenc fiatal szakember rész­vételével új szervizhálózat jött létre Kaposváron az Arany Já­nos utcában: az Irodagép gmk. Keresett szolgáltatást vállaltak: nyugatról behozott nagytudású számító- és számológépek, va­lamint irodagépek szakszerű javítását vállalják. Újabban a Sharp cég buda­pesti képviseletével vették föl a kapcsolatot, s ezentúl minden­fajta Sharp-termék garanciális javítását is elvégzik. Fotó: Gyertyás László Rádiós segélyszolgálat a Balatonnál (Folytatás az 1. oldalról) —Mit tud nyújtani az Aquaca­ritas? — Elsődleges feladatunknak az olyan információ-szolgálta­tást tartjuk, amelyekkel a ve­szélyekre, a Balatonon illetve annak térségében tartózkodó­kat tudjuk figyelmeztetni. így a várható viharveszélyre, az uta­kon történt balesetek, terelő- utak tényére hívjuk fel a figyel­met. Tehát a közúton közleke­dők is hasznos információkat kaphatnak. Továbbá a hír­rendszer segítségével az adott esetben szükséges mentő szervezeteket vagy személye­ket értesítjük. Rádióadók a hírláncban — Milyen információs úton történik mindez? — Együttműködési megálla­podást kötöttünk az ugyancsak keszthelyi székhelyű Juventus Rádióval, amely május közepé­től már az eddiginél jóval erő­sebb teljesítménnyel — nagy körzetben jó minőségű vételi lehetőséget biztosítva sugároz műsort napi 12 órában. Ezen belül adását bármikor megtudja szakítani, s közvetíti az általunk adott közleményeket. A rádió adása a középhullámon, a 810 kiloherzen fogható, a vételre bármilyen rádióműsor-vevő készülék alkalmas. Több ezer olyan zsebkészüléket hoz for­galomba a Juventus, amelyek­kel csak ez a műsor vehető. E készülékeket rajtunk keresztül térítésmentesen kapják a vízi­sport egyesületek, továbbá a strandokon, vízijármű kölcsön­zőknél lehet majd olcsón hoz­zájutni illetve bérbe venni. —Az Aquacaritas miként jut a szükséges információkhoz? — A Balaton körül egyelőre húsz helyen—forgalmas stran­dokon, szállodákban — stabil URH rádióállomásokat telepí­tünk, valamint a szervezett ba­latoni vízimentők, vitorlásklu­bok, horgászegyesületek köré­ben mintegy 300 kézi adó-vevőt osztunk ki. Ezekkel a körzetből adhatók a hírek a várható vagy kialakult helyzetről a keszthelyi központnak, amely közvetlen kapcsolatban áll az Országos Mentőszolgálat diszpécser- szolgálatával, a meteorológiá­val, a rendőri, a tűzoltói és a közmű ügyeletekkel ahova a segélykérés azonnal továbbít­ható. A rendszer eredményes működése érdekében Fonyó­don és Tihanyban folyamatban van egy-egy átjátszó telepítése, ennek révén a Balaton egész területéről, valamint a déli olda­lon mintegy 70, az északin pe­dig 15—20 kilométeres távol­ságból kis teljesítményű kézi URH rádiókkal is elérhető lesz a keszthelyi segélyközpont. Fennmarad az eddigi CB rádiós rendszer is, hatékonyabbá téte­le érdekében ugyancsak átját­szót telepít a Rádiósok Orszá­gos Egyesülete. Nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a Balaton környékén több száz— sőt a nyári szezonban több ezer — rádióamatőr működik különféle teljesítményű készü­lékekkel. Az ő munkájukra is építünk, közléseiket egy meg­határozott frekvencián ugyan­csak fogadni tudja a segélyköz­pont. Rajt május közepén — Mikortól, s milyen appará­tussal indul a segélyszolgálat? — A tervek szerint május kö­zepétől lesz forgalmazásképes a rendszer, a pontos időpontról a későbbiekben tájékoztatjuk a lakosságot. A keszthelyi, Deák Ferenc utca 3 szám alatti köz­pontban — tekintettel a nagy felelősségre — öt főállású dolgozó ad szolgálatot. Egyéb tekintetben társadalmi közre­működőkre számítunk. To­vábbi terveinkben szerepel — amennyiben a helyi tanácsok il­letve az egészségügyi szervek ebben anyagi hozzájárulást tudnak biztosítani —, hogy se­gítjük a körzeti orvosok munká­ját is. Az orvosi táskában könnyen elhelyezhető kis URH készülékkel lehetőség nyílik arra, hogy a beteg mellől köz­pontunkon keresztül kérjenek mentőt, vagy más szükséges segítséget. Vagyonvédelem is Szeretnénk a rendszert mi­előbb kiterjeszteni a vagyonvé­delemre is, erre elsőként Keszthely és Hévíz körzetében lesz majd lehetőség. Ennek lé­nyege, hogy a riasztóberende­zések, tűzjelzők szirénái adó­készülékkel cserélhetők fel, az adott jeleket számítógépes rendszer fogja továbbítani a központba. Onnan továbbítha­tó az észlelt esemény az illeté­kes helyre — vázolta a segély- szolgálat tevékenységét Pus­kás Sándor. Horányi Árpád Fogy a megye állatállománya Kilenc nagyüzem nem tart állatot A mezőgazdaságban hagyományosan min­den év március 31 -én veszik számba az állatállo­mányt. Ez az a fordulónap, amikor — összeha­sonlítva az előző évivel — mérhetővé, értékelhe­tővé válik milyen változások történtek egy-egy térség állattenyésztésében. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazga­tósága a napokban készítette el és tette közzé a márciusi állatszámlálás adatait. A számsorokból kitűnik, hogy az elmúlt egy év során a megyében tovább csökkent az állattenyésztési kedv, ter­mészetesen ezzel együtt az állatállomány. A nagyüzemek között az állami gazdaságokban a nagyobb mértékű mind a szarvasmarha, mind a sertésállomány mérséklődése. Szarvasmarhá­ból több mint nyolc, sertésből mintegy tizenhá­rom és fél százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezetekben szarvasmarhából három és fél, sertésből csak­nem három százalékkal tartottak kevesebbet. Egyetlen állami gazdaság sem foglalkozik ju- hászattal, és a szövetkezetekben is mindössze harminckétezret tartanak, csaknem húsz száza­lékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Három állami nagyüzem és hat termelőszövetke­zet semmilyen állatot sem tart. A megye szövet­kezetei közül a legtekintélyesebb állatállomány a barcsi gazdaságban található; ezerháromszáz­tíz tehén és ezeregyszázhuszonhárom anyako­ca termel ebben a nagyüzemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom