Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-04 / 8. szám
1990. május 4., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Dunántúli tárlat — hetedik alkalommal A fődíj: Pro Arte Június elejéig várják a Somogy Megyei Múzeumba Dunántúl képző- és iparművészeinek az alkotásait a VII. dunántúli tárlatra, amelyet a közönség szeptembertől tekinthet meg Kaposváron, a Somogyi Képtárban, a megyei múzeumban, illetve a Kaposvári Galériában. A tárlattal egyidőben nyílik meg a VI. dunántúli tárlat nagydíjasának, Bartha László festőművésznek az önálló kiállítása. A hagyományos dunántúli tárlat a tájegység kortárs képző- és iparművészeti arculatát hivatott bemutatni, bekintést adva a közönségnek a műtermi alkotómunkába, a művészetkritika feladata pedig, hogy értékelje az elmúlt évek törekvéseit. A kiállításra meghívták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, a Fiatal Képzőművészek, valamint a Fiatal Iparművészek Stúdiójának a Dunántúlon élő valamennyi tagját. A Somogy Megyei Tanács Pro Arte Dunántúl fődíjat ad át ezúttal. Ezen felül mintegy százötvenezer forint értékben adnak át díjakat. BUDÁTÓL BELGRÁDIG FALUSZÉPÍTŐK NAGYBAJOMBAN A magyar történetírásban különösen érdekes, hogy fontos témákat a történészek elkerülnek és a kevéssé fontosakat pedig meglepik. Buda visszafoglalását a történeti tankönyvek úgy-ahogy megemlítették, sőt még a visszafoglalás dátumát is megtaníttatták, de hogy mi történt 1686-tól 1718-ig, a pozsareváci békéig, azt már homály fedte: miként hagyta el az országot a török megszálló erő, arról a történelemkönyvek hallgattak. Háromszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a történetíróknak feltűnjön az a nagy fehér folt, amely még ma is eltakarja a szemek elől azt a XVII. század végi fontos eseménysort, amelynek köszönhetően reménye volt a magyar népnek arra, hogy hazája újra Európa része legyen. A török uralom alóli felszabadulás 300. évfordulója több szép kiadványt eredményezett. Ezek a munkák külföldi és hazai levéltári forrásokat és könyvészeti anyagokat tettek könnyen elérhetővé. A kiadványok között magára vonja a figyelmet a Budától Belgrádig című pécsi kiadvány, Szita László és Nagy Lajos munkája. A forráskiadvány címe egy hadtörténeti eseménysort takar, amelyben kiemelkedő jelentősége volt a Harsány-hegyi csatának. Ez a csata Toppantotta meg a törökök európai haderejét és ütötte ki a kezükből a legfontosabb európai védőbástyájukat, Belgrá- dot. Ennek megfelelően szokás a visszafoglalás második mohácsi csatájának is nevezni, annál is inkább, mert a helyszínek közel vannak egymáshoz. A történeti munkákat olvasók gyakran elsiklanak afölött, hogy új történeti eredmény nem lehetséges új források feltárása nélkül vagy a történeti szemlélet megújításával a források újraértékelése nélkül. Mint minden új dolog, a Budától Belgrádig című kiadvány is vitát kavart. Ennek a vitának szép kiadványa a Baranya Megyei Levéltár igazgatójának, Szita Lászlónak a szerkesztésében létrehozott ,,Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből (1686—1688) Pécs”. 1989 című kötet. Mindkét kötet zömét természetesen a hadi események foglalják el. A nagyközönség és nem az ebben a korban dolgozó történészek figyelmét inkább az Előadások és tanulmányok... című kötet köti le. Ennek a munkának vonzása és érdekessége azáltal alakult ki, hogy Szita László és munkatársai sok színt képviselő és sokoldalú kutató- és szerzőgárdát hoztak össze a feladat megoldására. így a kötetben az is előfordul, hogy bizonyos tények feltárásában nem mindig fedik egymást a különböző szerzőktől származó képek. Mindezt a szerkesztés tiszteletben tartotta azzal a nemes hátsó gondolattal, hogy az ellentmondások vitát eredményeznek és ebből csak a történetírásnak származhat előnye. Számomra, aki nem vagyok hadtörténész, azok voltak a legérdekesebb előadások és tanulmányok, amelyek tematikusán kapcsolódnak az egész magyar nép történetéhez. Az egyik ilyen izgalmas tanulmányt Szakály Ferenc írta: A felszabadító háborúk történeti helyéről (Ki a felelős a hódoltsági terület pusztulásáért?). Anélkül, hogy megelőzném az olvasók érthető kíváncsiságát, ez a téma alkalmas arra is, hogy bizonyos megcsontosodott történeti nézeteket kifordítson eddigi vázukból. Talán a 300 év elegendő távlatot adott ahhoz, hogy a magyar történetírás korábbi kuruc—labanc szemlélete a feledés homályába kerüljön és helyébe objektívebb szemlélet kerüljön. A kötet írásai közül a legtöbb a Harsány-hegyi csatával foglalkozik. A törökök katasztrofális veresége és a csata pontos helye izgatja a kutatókat. Hóvári János somogyi származású kutató a török források alapján tekintett vissza a csatára és annak török belpolitikai visszhangjára. \/áss Előd azzal foglalkozik, ami a budai és a Harsány-hegyi csata között történt. Rázsó Gyula Bádeni Lajosról, a csaták egyik vezéréről ad portrét. Czigány István olyan témát érint, amely a magyar olvasónak nagyon fontos: milyen harcértékű magyar csapatok vettek részt az ütközetben? Ludwig Hüttl Miksa Emánuel bajor választófejedelem életével, a felszabadító háborúk történetében játszott szerepével és az európai politikai életben elfoglalt helyével foglalkozik kétnyelvű tanulmányában. Ba- riska István az európai külpolitika hátterét rajzolta meg aszerint, mely hatalmak segítették, illetve akadályozták a felszabadító háborúkat. Varga J. János a Harsány-hegyi csata zajának elülte utáni magyar politikai helyzettel foglalkozott. A kötet sok újat hozó tanulmányai közül Dankó Imre és Tímár György írása hívja föl magára a figyelmet azzal, hogy a témájuk a törökök, illetve a császáriak pusztítása nagyságának a megállapítása. Amint tanulmányköteteknél lenni szokott, a kissé divergáló mondanivalót a szerkesztő tereli közös mederbe. Az ismertetett kötetben ez példamutatóan történt meg. Szita László szerkesztő egyben a kérdésnek és a kornak is jeles szakértője. Ő vitában és kutatással tisztázta mindazt, ami még nyitottnak látszott a siklósi konferencián, így tanulmánya nem összefoglaló, hanem rendet teremtő és egyben méltóan lezáró írás lett. Király István Levéltárat kívánnak alapítani Nagybajom lokálpatrióta polgárai közül 19-en szerdán megalakították a helybeli faluszépítő egyesületet. Deákvarga Jó- zsefnyugdíjas földmérő, üzemmérnök vezetésével a művelődési házban megbeszélték programjukat és megválasztották a társadalmi munkában tevékenykedő vezetőket. Az egyesület célja: a Nagybajomban és környékén élő, a falujukért felelősséget érző és tenni akaró lakosok összefogása — annak érdekében, hogy a település természeti, épített, valamint történelmi értékeit feltárják, megóvják és lehetőség szerint gyarapítsák. Tervezik a falusi turizmus ki- fejlesztését is. Kiemelt feladatuknak tekintik egy helytörténeti gyűjtemény létrehozását. Ezt Sárközy Istvánról kívánják elnevezni. A községnek nagy mennyiségű, értékes, archiválásra váró anyaga is van; rendszerezésére és tárolására levéltárat kívánnak alapítani. A szakszerű rendszerező munkát Kovács Péter református lelkész vállalta, aki a debreceni levéltárban már végzett hasonló munkát. A műemlék jellegű kopjafás temető, valamint a község határában levő izraelita temető és a német katonatemető rendbetételét, restaurálását is szeretnék elkezdeni. Ehhez a német, illetve az izraeli követségről kérnek segítséget. A nagybajomi faluszépítő' egyesület tagjai elnökünknek Deákvarga Józsefet, elnökhelyettesnek és titkárnak Csík Lász/ó tanácselnököt választották. (Várnai) Könyvtár az Eötvös-emlékházban Mezöszentgyörgyön az Eötvös-házban — ahol Eötvös Károly 1842 és 1916 között élt — nyitottak meg az első népkönyvtárt 1949. április 22-én. Most a 6400 kötetes könyvtár felújítva várja az olvasókat. Képünk az emlékházban kialakított könyvtárban készült. Számítógépes pályaválasztási tanácsadó Számítógépes pályaválasztási tanácsadó szoftvert alkalmaznak hamarosan Magyar- országon is — tájékoztatták az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban az MTI munkatársát. A Kanadától megvásárolni kívánt pályaválasztási szoftvert azonban valószínűleg ki kell egészíteni a képesség és az érdeklődés mérésére alkalmas teszttel. A kanadai szoftver ugyanis igen szigorú önértékelésen alapul. Ez a tulajdonság Magyarországon jórészt hiányzik — állapítható meg a jelenlegi előzetes felmérésekből. A magyar középiskolások nincsenek megfelelően felkészülve az önértékelésre, s elmondható ez a felnőtt lakosságról is. A tervek szerint a középiskolákban és a munkaerő-szolgálati irodáknál elhelyezett dis- play-ken hívhatják majd le az érdeklődők a programból az adottságaiknak, képességeiknek legmegfelelőbb foglalkozások listáját. Az önértékeléshez a külön teszten kívül segítséget adnak majd pszichológusok, pályaválasztási szakemberek. A szoftver kódolása csak azután kezdődhet meg, ha elkészül a mintegy ezer foglalkozásra, szakmára az egyenként 1—5 gépelt oldalnyi részletes leírás és ennek rövidített, szerkesztett változata. Ezzel a munkával jelenleg mintegy 50 szakértő foglalkozik. A leírások egyrészt az egyes munkakörök, munkafolyamatok jellemzőire, másrészt az ellátásukhoz szükséges érdeklődési, képességi szintekre terjednek ki. Ä szakértők egyúttal minősítik a mintegy 750 egységből álló foglalkozások egységes osztályozási rendszerét is, javaslatot téve a korszerűsítésre. Ha a világbanki program a továbbiakban lehetővé teszi, a leírásgyűjteményt 2000 foglalkozásra egészítik ki. Az Amerikai Egyesült Államokban például 12 000, Kanadában 7000 foglalkozásból válogathatnak a pályaválasztási szakemberek, illetve az érdeklődők. A virágos Siófokért Mint az utóbbi évtizedekben felépített-átépített városok, Siófok is elvesztette emberi léptékét. Betonból készült kockaházak, hatalmas parkolók éktele- nítik arculatát. A siófoki városvédő és szépítő egyesület a helyi költségvetési üzemmel karöltve most Virágos Siófokért akciót kezdeményezett. Lehet- e szebben és főképpen olcsóbban felöltöztetni a rideg házfalakat, erkélyeket, mint virággal? Ugye, hogy nem. Május 5-én és 12-én délelőtt a siófoki víztorony és vásárcsarnok előtti parkolóban olcsó virágokkal várják a lakásukat és ezzel a várost > csinosítani akarókat. Begóniát, szalviát, kakastaréjt és százszorszépet árusítanak. Nyolcezer éves szobor A neolit korból (i.e. VII. évezred) származó 38 centiméteres, az anyaságot megtestesítő szobrot a vajdasági Donja Vranjevicán (Jugoszlávia) találták. Európa legrégibb településének régészeti feltárása során. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Eggyel több ok a mosolyra Sikeres verseny Tiszaföldváron A mosolygós arcú csurgói diáklánynak mostantól eggyel több oka van a mosolyra. Amíg osztálytársai az érettségire és a felvételire készülnek, ő már a következő erőpróbákra gondolhat, hiszen az óvónői szakközépiskolák országos szakmai versenyén elért 10. helye mentesíti az érettségi és felvételi vizsga szakmai tárgyai alól. A verseny döntőjét az idén Tiszaföldváron rendezték meg. A 31 döntős lány közé behívták az iskolai versenyfordulóban legjobban szerepelt Furján Zsuzsannát, a csurgói óvónői szakközépiskola végzős tanulóját is. A komplex verseny minden szakmai tárgyat felölelt: pedagógiát, pszichológiát, módszertant, óvodai gyakorlatot, ének-zenét, rajzot. Zsuzsanna a tőle megszokott alapossággal készült, s áltagon felüli figyelme, gazdag érzelemvilága juttatta a sikerhez. Tanárainak segítségnyújtását is kamatoztatni tudta. A csurgói diák szerényen, tárgyszerűen beszélt az erőpróbáról. Stelkovics Gyulá- né igazgatóhelyettes is tagja volt a versenybizottságnak, ő a mezőnyhöz tudja mérni a teljesítményt: — Zsuzsa a legújabb pedagógiai irodalomban is járatos volt, ismerte a nálunk még csak kísérleteinek tekinthető Wal- dorf-féle óvodai nevelési programot is — mondta. — Sok melegséggel beszélt; mély gye- rekszeretetről tett vallomást. Zene- és művészettörténeti vizsgája emelte ki a versenyzők átlagából: e területen ő kapta a mezőnyben a legmagasabb pontszámot. Furján Zsuzsanna szeptemberben a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán folytatja tanulmányait. Horváth József
