Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-31 / 31. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — EZ VAN! 1990. május 31., csütörtök A PÁPASZEMTŐL A MINITELESZKÓPIG Japán csoda Hazánkban minden harma­dik ember szemüveget hasz­nál. Más országokban sem jobb a helyzet, sót például az NDK-ban a lakosság 44 száza­léka, az Egyesült Államokban pedig 67 százaléka visel szem­üveget. Gyengébb ma az em­ber szeme, mint néhány évtize­de volt? Nem! De egyre több olyan tevékenységet végzünk, amelyhez tökéletes látásra van szükségünk, vagyis egyre több az alkalom, hogy kiderüljön a szem hibája. A szemüvegnek sem a felta­lálóját, sem feltalálásának he­lyét, sem idejét nem ismerjük pontosan. Az bizonyos, hogy a mai értelemben vett, csiszolt üvegből készült szemüvegek A ruha teszi Divatbemutatók évad­ján — de mikor nincsenek divatbemutatók? — a tu­dósítások szakmai tolvaj­nyelve rendszerint a jövő időt használja. A múltnak nincs divatja, vagy ha van, az már történelem. A Vo­gue szerkesztőnője sze­rint például ,,1968 a mo­dern divattörténet nagy éve volt, ez volt az az esz­tendő, amikor Yves Saint- Laurent divattervező át­látszó blúzaival sokkolta a világot”. Azt is tudni véli, hogy még korábban, 1941-ben XII. Pius pápa emelte föl szavát a divat sokkhatása és következ­ményei, ,,a társadalmi rendet és a jövőt fenyege­tő szörnyűségek” ellen. Ekkor, mint tudjuk, már égett a világ, és amikor is „oly kicsiny méretűek a női ruhák, mintha csak azért csinálták volna ilyen­re őket, hogy minél többet mutassanak abból, amit el kellene takarni". És a közelmúlt? „Egyál­talán nem tűnhet esztelen- ségnek azt állítani, hogy keleten csupán azért bu­kott meg a kommunizmus, mert az emberek ki voltak éhezve a szabadságra, hanem azért is, mert őrül­ten vágytak a szép cipőkre és a remek ruhákra. ” Ezek szerint a befeje­zetlen forradalmak korát éljük, mert mi tagadás, az említett vágy, sajnos, az esetek többségében to­vábbra is kielégítetlen... pályafutása 1300 körül kezdő­dött. Őshazájuk Itália volt, ahol az idő tájt több városban is megindult készítésük. Kezdet­ben a legjobb szemüveglen­csét a velencei mesterek csi­szolták. Később a holland szakemberek tettek szert nagy hírnévre. Eleinte fával keretezték a lencséket és lécecskékkel kapcsolták össze őket. Majd bőrt, vasat, elefántcsontot, aranyat és ezüstöt is használni kezdtek a szemüvegkeretek anyagaként. Hogy viselője or­rán jól „üljön” a szemüveg, a mesterek a keret felső részé­hez zsinórokat, bőrszíjakat kö­töttek, azzal erősítették a szemüveget a gyenge szemű A házasság, amelyről hóna­pok óta beszélnek, most már tény. Stefánia hercegnő—Rai­nier monacói nagyherceg és Grace Kelly leánya — június­ban esküszik örök hűséget. A hírt egy párizsi újság, a Le Té- légraph jelentette be, hozzáté­ve, hogy a montecarlói sajtóiro­da nem erősítette, de nem is cáfolta a szóbeszédet. A cere­mónia előtti utolsó party azon­ember füléhez vagy a tarkójá­hoz. Egyes optikusok a szemü­veget a megrendelő orra he­gyére ültették. Ez azonban arra kényszerítette a szemüveg vi­selőjét, hogy a fejét állandóan felszegje, ami szerfölött ké- nyelmetlenlehetett. Az 1790-es évek,,divatja” az úgynevezett ollós pápaszem (ilyen szemüveget — lornyont — használt a rövidlátó Goethe is, amikor mások nem látták). Ez sem lehetett éppen kényel­mes, az „Y” formájú nyél ép­pen a száj elé került. Később a lornyon nyelét oldalra tették, és egyre inkább olyan szemüve­geket készítettek, amelyek nem az orrhegyre, hanem az orrnyeregre támasztottak, s ott csipesz tartotta meg őket. Ez volt a még néhány évtizeddel ezelőtt is használt cvikker. Szemüveget eleinte csak módosabb emberek — főként egyházi személyek — hordtak, mert drágák voltak. Nyilván ebből ered nyelvünk „pápa­szem” szava. Az első nagy tö­megben gyártott pápaszemek' Schubert néven váltak ismert­té. Ezek a drótkeretes szem­üvegek a maiaktól már nem sokban különböztek, velük kezdődött a szemüveges kor­szak. A szemüveplencsék többsé­ge üvegből készül. Persze kü­lönleges üvegből, olyanból, amely átlátszó, tiszta, egyne­mű és meghatározott fénytörő­képessége, illetőleg színszóró­képessége van. A lencse vég­ső formáját csiszolás révén nyeri el. Az első műanyag len­csék mintegy két évtizede ké­szültek, amikor sikerült ke­mény, karcolásmentes mű­anyagot előállítani. Képünkön: a New York-i Álla­mi Optometriai Főiskola egyik betege bemutatja a szemüveg- lencséjébe épített minitelesz­kópot, amellyel a komoly látás­károsodásban szenvedők is tiszta képet látnak. Sokkal ki­sebb, mint a kezében tartott régi „szemüveg”. ban már leánybúcsúként is föl­fogható, hiszen arra „sport­szerűen meghívták a divatter- vező-popénekes-hercegnő volt vőlegényeit is, nevezete­sen Alain Delon fiát, Anhonyt és Jean-Paul Belmondo első­szülöttjét, Pault is.” És ki a vőle­gény? Nos, a lap stílszerűen őt is bemutatja: „Gazdag, szép, kisportolt, ennek megfelelő fej­jel." „Shingo 4 ezer lelket szám­láló falu Észak-Japánban, ahol az egyik nap olyan, mint a má­sik. Shingo azonban mégis más, a múltját titok övezi. A rizstáblák között keskeny út vezet két fakereszthez, melyek a legenda szerint Krisztusé és a testvéréé, Isukirié voltak”. — Az olasz La Repubblica mutatja be a falut, s vele Szawagucsi urat, akit a helybéliek Krisztus leszármazottjának tartanak. Szawagucsi úr 70 esztendős, és jó riportalany. Elmondja, hogy 12 éves volt, amikor két nemesember kereste fel apját, és közölte: ősrégi dokumentu­mot találtak, amely szerint Krisztus nem a Golgotán halt meg, hanem Japánban, egé­szen pontosan Shingo faluban, azt követően, hogy feleségül vette a Szawagucsi család egyik leányát. A kutatás során megállapították, hogy a leszár­mazottai élnek, mint ahogy a sír is ott van a falu határában. A La Repubblica szerint tör­ténészek is vizsgálták a szó­ban forgó dokumentumot, amely „Krisztus végrendelete” néven ismeretes, s a követke­zőket tartalmazza: Jézus 18 éves korában, hosszú utazása végén Japánba érkezett, és a sinto vallást tanulmányozta. Kidolgozta tanait, majd vissza­tért a szülőföldjére, és hirdetni kezdte az igét. Ez azonban nem tetszett a római biroda­lomnak, s emiatt halálra ítélték. A keresztre azonban nem őt, hanem a testvérét, Isukurit fe­szítették. Jézus azonban levet­te a testet, magával vitte, és ismét Japánba ment, ahol is megállt egy halászkikötőnél. Ez Shingo. Később megnősült, három gyereke született, és élete végéig a rizsföldön dolgo­zott, 106 éves korában halt meg, és a testvére mellé temet­ték. Nos, a történészek szerint a sztori igaz, csak kissé máskép­pen. Vélhetően néhány száz évvel ezelőtt hittérítő érkezett a faluba, aki Jézusról beszélt, és szólt a keresztre feszítés felka­varó történetéről is. Szavai át­költöztek a hiedelemvilágba, és megmaradtak azután is, hogy — valószínű — maga is megnősült, itt halt meg. A csoda mindenesetre igaz, hogy noha tízezrek jönnek évente, mert látni akarják „Krisztus leszármazottját” — aki egyébként maga sem hiszi a történetet —, nincs egyetlen bazár, vendégfogadó vagy kocsma, amely hasznot akarna húzni a legendából. (Marcipán jzongora-verseny Providence, Rhode Island: Feszült tekintettel lesik a Mester, Paul Bocuse ítéletét a marcipánból készült „zongoradarab” alkotói a Johnson and Wales Szakácsegyetemen, ahol az Uj Konyha nevű szakácsművé­szeti irányzat atyjaként számon tartott Bocuse professzorkodott LEÁNYBÚCSÚ Az első zuhany Kairó: Nadja, a 22 éves indiai elefánt zuhanyozik a kairói állatkertben. sUgyanis telente nem tusolják le az elefántokat a gondozók, nehogy a meleghez szokott állatok megfázzanak Lin kontra Mao 1971. szeptember 13-án, Mongólia fővárosától mintegy 400 kilométerre, kényszerle­szállás közben felrobbant a kí­nai légierő egyik Trident típusú repülőgépe. A hivatalos kínai vizsgálat szerint a gépen tar­tózkodott a meghalt Lin Piao, a felesége és a fia is. A Financial Times viszont interjút készített a mongol vizsgálóbizottság őrnagyával, aki kijelentette: „Semmi nyomot sem találtunk arra vonatkozólag, ami feltéte­lezhette volna, hogy Lin Piao is a gépen tartózkodott.” A mon­gol hadsereg volt politikai főnö­ke egyenesen azt mondta: „Lin Piao abban az időben Kínában volt. És Kínának valószínű ala­pos oka volt elhitetni, hogy a marsall is a repülőn utazott.” A „Nagy Kormányos leghű­ségesebb fegyvertársa”, Lin Piao utóélete tehát fordulatok­kal teli rejtély. Mert igaz, hogy a katasztrófa hírét azonnal beje­lentették, de csak egy év múlva szóltak a Mao elleni merénylet tervéről. Tíz év múlva hozott ítéletet a bíróság az „571-es számú terv” vádlottai, vagyis a merénylet résztvevői ellen. Újabb öt év után rehabilitálták Lin Piaót, egy 1985-ben kiadott könyv a hadsereg legfőbb ve­zetőinek sorában ismertette életrajzát. A halál tényét ez ter­mészetesen nem cáfolta, a mikéntjének sorát azonban bővítette. Jao Ming például megírta könyvében, hogy eltet­ték láb alól, mert túl nagy hata­lomra tett szert. A könyv tudni véli, hogy Lin Piao végezni akart Maóval, rakétával akarta lövetni azt a vonatot, amely az elnököt vitte volna. Leánya azonban elárulta a tervet, Mao nem utazott el. Miközben az összeesküvők újabb terven dolgoztak, Mao bankettre hívta Lin Piaót és feleségét a fővá­rostól északra lévő palotába. A vacsora után a marsall és fele­sége elköszönt, autóba szállt, és a kocsi alig tett meg 500 métert, amikor három rakétalö­vedék érte. A parancsot teljesí­tő katonáknak Csou En Laj köszönte meg tettüket: „Hősök vagytok, felbecsülhetetlen szolgálatot tettetek a hazának, mert végeztetek a nép legna­gyobb árulójával.” Mindezek után ki tudhatja, még mit hoz a múlt? A JÖVŐ HAJÓJA Tokió: Ilyennek képzeli el egy művész a világ első mágneses távirányí­tású hajóját, amely propeller nélkül közlekedik. A Jamato—1 hajó 3C méter hosszű modelljét a simonoszeki hajógyárban készítik el kb. 31 millió amerikai dollár költséggel, majd további fejlesztés után 1991 -bér indítják próbaútra Kobéban

Next

/
Oldalképek
Tartalom