Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-29 / 29. szám
I 4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 29., kedd Lakáskarbantartás vállalkozásban Változtat az I KV Kevesebb létszámmal, hatékonyabban Az IKV az idén 15 millió forintot ad a Kaposvári Városi Tanácsnak. Ez az egyetlen adat is mutatja, hogy a vállalat jól gazdálkodik, bevált az a koncepció, hogy a feladatkörből adódó szolgáltatások mellett — főként az építőipari kapacitás kihasználásával — növelni lehet a bevételeket. — Ez a szemlélet és gazdálkodásmód, továbbá a velejáró úgynevezett „több lábon állás” tette lehetővé, hogy nem volt szükségünk állami támogatásra a fejlesztéshez, a többletbevételekből az átlagosnál többet fordíthattunk a lakosság gondjainak enyhítésére — mondja Embersics Sándor, az IKV igazgatója. Újabb sorsfordulót készítenek elő a vállalatnál. Erről beszélgettünk. — Ismét igyekszünk váltani — így az igazgató—, nem várva be, hogy mások mondják meg, mit tegyen az IKV vagy netán elszerencsétlenedjen a vállalat. — Miről van szó? —Kaposváron eddig mintegy ezren jelentették be, hogy megvásárolnák azt az állami lakást, amelyben laknak. Ha az új lakásgazdálkodási törvény életbe lép, mód lesz arra, hogy ezt meg is tegyék. Mindez azt is jelenti, hogy annak a mintegy 6200 állami lakásnak a száma, amit jelenleg mi gondozunk, jelentősen csökkenni fog. Marad persze még jócskán, hiszen szociális és egyéb okokból szükség van bizonyos mennyiségű állami lakásra. Ezek karbantartására, fel újítására a költségvetés továbbra is biztosítja a szükséges pénzt. A megvásárolt lakásokat is szeretnénk mi karbantartani, felújítani, mégpedig vállalkozásban. — Hogyan érhető el, hogy a lakástulajdonosok is az IKV-val dolgoztassanak és a munkával valóban elégedettek legyenek? — Úgy, hogy minden téren versenyképesnek kell lennünk; árban, minőségben, gyorsaságban. Ahhoz például, hogy áraink valóban olyanok legyenek, hogy hozzánk forduljanak az emberek, a költségeinket jelentősen csökkenteni kell. Ennek pedig egyik fontos feltétele a vállalat struktúrájának megváltoztatása. Ez utóbbi (már nemcsak terv) az IKV két nagy szervezetét érinti majd: a házkezelést és a termelőüzemet. — Melyik hogyan szolgálja a lakosság, illetve az IKV érdekeit? — A házkezeléstől mindenekelőtt azt várjuk, hogy gyorsan reagáljon az igényekre. Ezért a döntést is az ottani vezetők kezébe adjuk, azaz az intézkedéseket „rövidre zárjuk”. Ennek érdekében is mintegy 45 százalékkal csökkentjük a létszámot július 1-jével. Hogy senkit se érjen váratlanul a felmondás, a várható elbocsátásokról időben tájékoztattuk az embereket, arra kérve őket: nézzenek más elhelyezkedési lehetőség után. Emellett hat hónap felmondási időt határoztunk meg, hogy ne kelljen kapkodniuk. A gyors ügyintézést erős és ütőképes központosítással is biztosítani akarjuk. Megszüntetjük Kaposváron az új városrészben levő házkezeloségün- ket. Ezután az ott lakóknak valamivel több utat kell ugyan megtenniük ügyeik elintézésekor, ám ezt ellensúlyozza igényük gyorsabb kielégítése. A jövőben az állami lakások felújításánál nem akarunk műszaki ellenőrzést végezni. EzJ esetleg az önkormányzatra bíznánk, elkerülve így a gyanúját is annak, hogy elnézzük a saját hibáinkat. A termelőüzemünkre hárul elsősorban a vállalkozás. Mintegy 250 millió forintnak megfelelő kapacitást alakítunk ki, ezt építési főmérnökség irányítja majd. E megerősített szervezet kis- és nagy munkát egyaránt vállal. Hosszabb távra szólóan kialakítjuk a generálvállalkozói rendszert, létrehozunk egy több szervezetből álló „magot”, s az majd megbízható munkájával igyekszik kiérdemelni a lakosság bizalmát. Az a tervünk, hogy külföldön is vállalunk munkát. Az ehhez szükséges önálló külkereskedelmi jogot hamarosan megkapjuk. Embersics Sándor arról is szólt, hogy szeretnének — főként a rendszeresebb tájékoztatás révén — elevenebb kapcsolatot kialakítani a lakossággal. Mivel az eddigi próbálkozások (házmester-értekezletek stb.) nem jártak elég sikerrel, valószínűleg a rendszeres írásos tájékoztatás mellett voksolnak. Ebben még nincs döntés, ezért minden jó ötletet, javaslatot szívesen vesznek. —Az elhatározott változás— csakúgy, mint néhány évvel ezelőtti újításaik — nem kockázatnélküliek... — Nem bántuk meg, hogy korábban — a régi szervezeti keretek között is — mertünk nyitni a piac irányába. Bízunk abban, hogy mostani törekvéseink is sikerrel járnak. Kétségtelen, hogy aki elsőként lép, többet kockáztat, de mi vállaljuk ezt. Szeaedi Nándor Jó hír a kereskedőknek és vendéglátósoknak! Megnyílt 1 és várja megrendelőit a Pannónia Sörgyár fonyódi kirendeltsége. Hétfőtől péntekig naponta 6-tól 22 óráig, szombaton és vasárnap 6-tól 14 óráig a Fonyód, Műhely u. 1. szám alatt vagy a 84/61 -118-as telefonon a pécsi sörgyár teljes áruválasztékával megrendelői rendelkezésére áll. Akár sörre, akár üdítőitalokra vagy gépi szörpsűrítményre lenne igényük, kérjük, keressék kirendeltségünk vezetőjét, Bajnok Ilonát. Megrendeléseiket köszönettel várjuk! A helyszínen fizetik a temetési segélyt Együttműködés az ügyin tézés gyorsítására Beszerzik a hatósági iratokat Sárdi Gyula, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója közölte: —Június 1 -jétől a temetkezési vállalat fizeti ki a megye nyugdíjas biztosítottai után atemeté- si segélyt, mégpedig úgy, hogy a temetés költségébe beszámítja. A pénzt a társadalombiztosítás rendszeresen átutalja az elszámolás alapján. A hozzátartozóknak nem kell várniuk a kiutalásra: akkor kapják meg a pénzt, amikor a legnagyobb szükség van rá. Megtudtuk: ez a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság és a Temetkezési Vállalat között létrejött megállapodás eredménye. (Folytatás az 1. oldalról.) — Elsősorban a vidéki szervezetek támogatják azt felfogást — és emögött ésszerű érvek húzódnak meg —, hogy megfelelő, egyenrangú partnerei legyenek a budapesti központnak. Hozzá tartozik ehhez, hogy naprakész információs rendszert kell kialakítani és mérsékelni kell a központi szereppel járó kiváltságokat: essen egyforma elbírálás alá egy-egy budapesti gyár és vidéki vállalat a lehetőségek dolgában és egyéb tekintetben is! — Mi érződött az április végi kamaria ülésen? Mennyit nyomtak a latban a vidéki vélemények, álláspontok? — A felszólalók jelentős hányada vidéki volt: majdnem negyvenen vettek részt a vitában, és döntő többségük vidékről érkezett. A zöme azt az előterjesztést támogatta, amelyik az alapszabály-tervezetet kifogásolta, és abban a formában elfogadhatatlannak minősítette, illetve új javaslatokkal állt elő. Az EVOSZ például korábban nem csatlakozott a kamarához, most viszont képviselője kijelentette: ha a kamara a vidékiek és az elnök által is támogatott „felállásban” folytatja munkáját, ők is hajlandók csatlakozni hozzá. Biztos, hogy a kamara budapesti, túlbürokratizált központi szervezetét csökkenteni kell, s ezzel párhuzamosan meg kell teremfeni a vidéki kamarák működéséhez a megfelelő feltételeket. — Milyen kilátásai vannak a június 2-i közgyűlésnek ? Milyen javaslatokat terjeszt elő ott például a dél-dunántúli régió? — Bízom abban, hogy az ott előterjesztésre kerülő, átdolgozott alapszabály-tervezet már a megváltozott szellemet tükrözi, kölönben nem változhat a vidék helye, szerepe. A Budapest— Ez a szolgáltatás csak az elhunyt nyugdíjas biztosítottakra vonatkozik, a családtagokra, az aktív dolgozókra azonban nem, mert ezekben az esetekben sokkal több egyéb okmányt, dokumentumot kell benyújtani az igény elbírálásához. Ezért ezekben az esetekben változatlanul a megyei igazgatóság, illetve a munkahelyi kifizetőhely az illetékes. Stier Sándor, a Temetkezési Vállalat igazgatója ehhez hozzátette: — Az illetékes tanácsi, egészségügyi intézményi vezetők támogatják azt a kezdeményezésünket, hogy vállalatunk szerezze be a hatósági igazolácentrikusság feloldása meglehetősen nagy ellenállásba ütközik: egy alulról építkező, a szövetségi rendszeren alapuló gazdasági kamarának van csak létjogosultsága, ebben megegyezik a régióhoz tartozó megyék véleménye. Mintegy félszáz tagvállalata van Somogybán a kamarának, javaslatunk és az ő megítélésük szintén találkozik, s azt hiszem, ennek hangot is adnak majd a júniusi közgyűlésen... Érdekes a budapesti központú gyáregységek megítélése tagsági jog szempontjából: jogosultan kamarai tag lehetne egy vidéki gyáregység is, és mégsem az! A kamarai tagdíjat az anyavállalat fizeti be, így viszont már sem az Egyesült Izzó, sem az FMV, sem a Csepeli Egyedi Gépgyár nem jelenik meg egy ilyen szavazáson, jóllehet a rá eső tagdíjrész be van fizetve... —A régió elfogadott alapszabály szerint működik, az országos kamara viszont most, a június 2-i közgyűlésen tűzi napirendre az MGK alapszabályának vitáját. Milyen módosításokat tartanak különösen fontosnak a régió képviselői, köztük a somogyiak? — Például azt, hogy kimondja: a Magyar Gazdasági Kamara a területi, regionális kamarák és országos szakmai szövetségek szövetsége; az MGK-taggá válás csak e kamarákon, illetve szakmai szövetségeken keresztül történhet. Kötelező tagság kivételével nincs szükség minisztertanácsi felügyeletre: a tagdíjakról a kamara keretén belüli egyeztetés alapján a regionális kamarák és a szakmai szövetségek döntsenek, abból az alaphelyzetből kiindulva, hogy a jelenlegi tagdíjnak 50—50 százaléka megoszlik a tagság által megjelölt regionális kamara és szakmai szövetség között. sokat. Ezzel megkönnyítjük a hozzátartozók dolgát, lerövidítjük az ilyen esetben egyébként is fájdalmas hivatalos utat. Meghatalmazás alapján beszerezzük a hatósági okiratokat: így a halottvizsgálati bizonyítványt, a halotti anyakönyvi kivonatot, a sírnyitási engedélyt rá- temetés, exhumálás esetén. A vállalat az év végére befejezi a kaposvári temetők sírnyilvántartását. Már megvan az a számítógépes program, amelynek alapján felvilágosítást tudnak adni a temetőnyilvántartásoktól a temetési költség számlázásáig mindenről. Július 1-jétől a számítógép készíti majd a számlákat. A módosító javaslatoknál abbók indultunk ki. hogy az általunk korábbról ismert alapszabály-tervezet jelentős visszalépést jelent ahhoz képest, amiről az előkészítő munka tanúskodik. Véleményünk szerint — ez egységes vélemény a régión belül, s álta’ában találkozik a vidéki kamaratagok álláspontjával is — a szövetségi rendszer megvalósítása lehet csak célravezető. — Köszönöm a válaszait. H.F. Zsebek veszélyben Az infláció és a magas adó mellett mostanában a zsebtolvajok is veszélyeztetik pénztárcánkat. Nem említeném ezt, hiszen a zsebtolvajok „áldásos” tevékenységéről eddig is tudtunk, ha az utóbbi időben a zsebesek nem fokozták volna akciójukat. Úgy látszik azonban, vége az eddigi „szerénységnek”. A zsebesek, mint a piaci legyek, „úgy szállnak a’ kiszemelt áldozataikra. Nem véletlen, hogy éppen a piacot említettem. Ugyanis ez az egyik kedvenc vadászterületük. Nem véletlenül, hiszen jól tudják: aki odamegy, pénzt is visz magával, és azzal is tisztában vannak, hogy a tömegben a vásárlásba feledkezett ember könnyebben kizsebel- hetö. Ezt erősíti rendőreinknek a hét végén a „lengyel piac"-on szerzett tapasztalata is. Már pénteken 3 pénztárca tűnt el (persze, pénzzel együtt) ezen a piacon. Nemcsak arra figyeltek fel a rendőrök, hogy több lett a zsebtolvaj, hanem arra is, hogy jóval gátlástalanabbakká váltak a bűnözők. Vakmerőén dolgoznak. Bizonyítja ezt — mondta a kaposvári rendőrkapitányság bűnügyi osztályának egyik vezetője— hogy a lengyel piacon még azután is loptak pénztárcát, hogy két zsebtolvajt ott lebuktattunk, és a zsebtolvajok ismernek is bennünket. Mi következik^ebből? Az, hogy ki a kosarakból és a könnyen elérhető zsebekből az erszényekkel! Biztonságosabb helyet kell keresni nekik, mert — úgy látszik — már a rendőrök jelenléte sem elég visszatartó erő azoknak, akik kiszemelték pénztárcánkat (Szegedi) A Rolitron Rt. üzemében, Gyöngyösön müveseállomásokat, betegőrző berendezéseket, egyszer használatos egészségügyi segédanyagokat és irodagépeket készítenek. Ezeket a hazai piacon kívül Nyugat-Európában, Kanadában és a Szovjetunióban értékesítik. Képünkön: Hegyi István és Sőregi János a Rosytext- plus szövegszerkesztő berendezések burkolatát szereli. (MTI-fotó — H. Szabó Sándor felv.) / \ Több országos bajnokkal rendelkező gyermek karateszakosztály keresi azt a vállalatot, vagy üdülőt, amely július végi, augusztus elejei edzőtáborozáshoz a Balaton partján bármilyen segítséget tud nyújtani 30 versenyző részére! A segítséget színvonalas karatebemutatókkal, illetve a vállalat reklámozásával kívánjuk viszonozni! Tisztelettel: Báthori SE, tel.: 84/61-582. » . (478490) V ______________________________J A Somogy Megyei Gabona forgalmi és Malomipari Vállalat kaposvári malma felvételre keres „B” kazánfelügyeleti osztályba tartozó gázüzemű kisnyomású gőzkazánhoz kazánfűtőt, lehetőleg villanyszerelő vagy lakatos képesítéssel. Jelentkezni az üzemvezetőnél lehet: Kaposvár, Malom u. 10. sz. alatt. (110965) L. G. Nagyobb szerepet a régióknak!
