Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-25 / 26. szám

1990. május 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP 5 Kosáry Domokos az MTA elnöke Az MTA közgyűlése Kosáry Domokost választotta csütörtö­kön a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé. A válasz­tás előtt igen élénk, éles vita alakult ki. Többen úgy ítélték meg: ilyen nyílt, őszinte, felsza­badult eszmecsere még nem volt az Akadémián. A közgyűlési vitában ezután a testület megújításáról tanács­koztak. A tudósok hangsúlyoz­ták: mindenkinek tudnia kell, hogy az Akadémia tagjai szak­területük kiváló művelői, akiket eredményeik alapján választot­tak akadémikussá. Elmondták: az Akadémia új vezetőire nehéz feladatok hárulnak. Meg kell őrizni az Akadémia vezető sze­repét az alapkutatásban, és meg kell akadályozni a kutató- hálózat összeomlását, a kuta­tók emigrálását. Az Akadémia közgyűlésén tegnap felszólalt Antall József miniszterelnök. Ismét Láng Istvánt választot­ták meg a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárává. A zárt közgyűlés ülésének további részében került sor az alelnök, a főtitkárhelyettes, valamint az etikai és a felügyelő bizottság megválasztására. „Csak” a tehetség... Független művészek az alkotókért A hazai és a határainkon túl élő magyar művészek hiteles képviseletét, a művészi önbe­csülés megerősítését és a fiatal alkotók, előadók támogatását tekinti fő céljának a Független Magyar, Művészek Országos Szövetsége. Az alig fél éve be­jegyzett szervezet tevékenysé­géről és terveiről tegnap tájé­koztatták az újságírókat Buda­pesten, a Jókai Klubban. Terebessy László ügyvivő a szervezet létrejöttét indokolva kiemelte: az utóbbi időben mind több művész csalódott az évti­zedekkel ezelőtt alakult, megle­hetősen bürokratikusán műkö­dő művészeti szervezetekben. Nem fogadják el azt a szakmai megmérettetést és érdekvédel­met, amelyet ezek a testületek kínáltak számukra. Ezért hívták életre a független szövetséget, amelynek elnökéül Szalay La­jost, a magyar grafika „atyját” nyerték meg. A szervezetnek bármely művészeti ágban alko­tó, nagykorú művész tagja le­het. — A tagság kritériuma „csupán” a tehetség — hang­súlyozta az ügyvivő. Várják mindazokat, akik a korábbi struktúrában valamilyen okból nem találták meg helyüket, így azokat is, akiket politikai okok­ból zártak ki a művészeti szö­vetségből. A szervezetben nemcsak az Svéd iskolanővérek Somogybán A SZOCIÁLIS PROBLÉMÁK FÖLDERÍTÉSÉBEN IS SEGÍTENEK * Tizenhárom hölgy érkezett kedden délután a mosdósi tü­dőgyógyintézetbe a svédorszá­gi Gevléből, hogy bepillantást nyerjen a magyar iskolaegész­ségügybe. Azúskolanővérekből és pszichológusokból álló küldöttség Peuser Judit gyógy­tornász és dr, Tahi Ádám kar­diológus főorvos kalauzolásá­val szerdán reggel a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolába látogatott. A vendégeknek dr. Horváth Sándorné igazgató mutatta be az intézményt, majd dr. Sárosi Éva iskolaorvos tájé­koztatta őket az egészségügyi és szociális helyzetről. A szakmai tapasztalatcsere a Zrínyi Ilona Általános Iskolában folytatódott; itt Újvári Miklós igazgató beszélt a 470 diák és 43 pedagógus „második ottho­náról”. Dr. Bánáti Henrikné, az iskola logopédusa bemutatta azt a parányi laboratóriumot, amelyben a gyerekek beszéd­hibáinak javításán dolgozik. A jól felszerelt helyiségben a svéd kollégák néhány korszerű tech­A csoport egyik tagja, Gyulai Gunnel kitűnően beszélt ma­gyarul; férje Székelyföldről származik. — Több mint tíz éve vagyok iskolanővér mondta. — Olyan iskolában dolgozom, ahol 800 gyermekből 120 nem svéd anyanyelvű. Heti 40 órát töltök közöttük, s a tanulók egészségügyi oktatásában veszek részt. Ha'baleset törté­nik, hozzám rohannak először a kollégák. Szociális problémák felderítésére és orvoslására is vállalkozom, hiszen a diákokat elsős koruk óta ismerem, és így —az utolsó—a kilencedik osz­tályban is bizalommal fordulnak hozzám, akár pubertáskori pa­naszaikkal is. Gyulai Gunnel azt is elmond­ta, hogy egy-egy iskolanővérre átlagosan 800 gyerek jut, s he­tente egyszer megy orvos az iskolába. Első észrevételei iga­zolták elképzelését, miszerint Magyarországon sem ismeret­lenek — csakúgy, mint Svéd­országban — a szociális prob­lémák. A hét nyelven beszélő, középkorú hölgy örömmel láto­gatott Somogyba: Anglia és Finnország után az itt szerzett tapasztalatokat is hasznosítani kívánja mindennapi tevékeny­ségében. A svéd vendégek szerdán délután és csütörtökön a mos­dósi tüdőgyógyintézet gyer­mek- és felnőttosztályaival, va­lamint az intézetben működő iskola munkájával ismerkedtek meg. L. S. nikai eszközt próbáltak ki, s a szemléltető anyagok gazdag tárházával is megismerkedhet­tek. Szegény sorsú tanulók támogatása A rászoruló szegény sorsú tanulók támogatására Zita Ki­rályné Alapítványt hoztak létre Marcaliban — olvashatjuk a Marcali és vidéke c. lap májusi számában. A városi tanács és a Budapest Bank Rt. Marcali Fiókja 50 ezer, a Palota Bőr­díszmű Vállalat Marcali Gyára pedig 30 ezer forinttal hagyta jóvá az alapító okiratot. A kura­tórium tiszteletbeli elnöke dr. Habsburg Ottó. Az alapítvány létrehozóinak munkáját dicséri, hogy „ígérvényi vagyona” már meghaladja a 335 ezer forintot. Lehetővé válik, hogy a kama­tokból támogassák a rossz anyagi körülmények között élő, de kiváló eredményeket felmu­tató közép- és felsőfokú intéze­tekben tanulókat. Az alapítvány számlaszáma: Budapest Bank Rt. Marcali Fiókja 320- 993894205. Nem favágókat képeznek Szőcsénypusztán. Kiss Vincé­vel, a Szőcsénypusztai Erdő- gazdasági Szakmunkásképző igazgatójával készített interjú arról győzi meg az olvasót, hogy az intézet megalakulása óta fo­lyamatosan fejlődik. Joggal büszke az igazgató arra, hogy csak olyan szakem­bereket képeznek, akikre szük­ség van. Felismerése szerint az itt végzettek nem mennek más pályára. A rugalmas oktatás irá­nyát a gyakorlat igányei hatá­rozzák meg. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRE KÉSZÜL SOMOGY Három újdonság a megyei könyvtártól Csaknem száz könyvújdon­sággal készült föl a huszonhá­rom hazai kiadó az idei ünnepi könyvhétre. A Somogy Megyei Könyvtár hármat tesz melléjük: a házi nyomdában hamarosan elkészülnek Szirmay Endre új verseskötetével — aminek Csöndes fohász a címe—vala­mint Kerék Imre Ágas-bogas koszorúk című kötetét és Tüs­kés Tibor irodalmi munkássá­gának bibliográfiáját veheti ke­zébe az olvasó. Ugyancsak a megyei könyv­tárban készül el a kéthelyi ta­nács kiadásában Bállá Mária, dr. Jandrics István és Kiss Zol­tán közös munkája Kéthely hét évszázada címmel. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitójának előestéjén, 31- én, 19 órakor Fodor András, Harkány László, Laczkó And­rás, Takáts Gyula és Vekerdi László méltatja a somogyi szü­letésű Tüskés Tibort hatvana­dik születésnapja alkalmából. Másnap a kaposvári sétálóut­cában 11.30-kor a Pécsett élő író, Tüskés Tibor nyitja meg az ünnepi könyvhét gazdag prog­ramját, a Zsolnay kútnál a szó­nok és Takáts Gyula dedikálja köteteit. Tizenhat író és költő kapott meghívást somogyi bemutatkozásra, Eörsi István három új művével szerepel író­olvasó találkozón. Görgey Gá­bor Minden testnek útja című, Somlyó György Polimpszeszt (Orfeusz), Esterházy Péter Hrabal könyve című kötetét ajánlja az olvasók figyelmébe. Kaposváron, a megyei könyv­tárban találkozik olvasóival dr. Kőhalmi Tamás vadász-szak­író, aki a vadgazdálkodásról írt tanulmányát mutatja be. Proli- tológia a címe Andrassew Iván író-újságíró új kötetének, június 4-én a kaposvári közgazdasági szakközépiskolában ismerked­hetnek vele a diákok. Június 1 -jétől 5-éig a Holló és Társa könyv-kft. antikvár könyvvásárt rendez a megyei könyvtárban. Átlapozva a csaknem száz Szirmay Endre CSÖNDES FOHÁSZ könyvújdonság listáját, az árak­ról is tájékozódhattunk: a leg­olcsóbb kötet negyven forintba kerül, Kemény Katalin Az em­ber, aki ismerte saját neveit című könyvújdonságnak négy­TÍJSKÉS TIBOR IRODALMI MUNKÁSSÁGA százkilencvennyolc forint az ára, Benedek István Rendület­lenül című antológiájának, amelyben a hazaszeretet ver­seit találjuk. H. B. Kiállítás lesz Göllében TILTAKOZOTT AZ ÖZVEGY Sürgősségi úton kérte Fekete István özvegye, hogy a Somo­gyi Hírlap ismertesse tiltakozá­sát amiatt, hogy a göllei Fekete István-emlékházban adott he­lyet a községi tanács Rácz Fe­renc egykori néptanító helytör­téneti gyűjteményének és lá­nya, Rácz Valéria színháztörté­neti értékű ajándékai kiállításá­nak. Az olvasónak ehhez tudnia kell, hogy Fekete István, a jeles magyar író és Rácz Valéria ugyanabban a házban született Göllében. Rácz Valéria, akinek a negyvenes években még együtt emlegették a nevét Kará- dy Katalinéval, 1956-ban távo­zott az országból. A korábban Amerikában, jelenleg Mün­chenben élő művésznő szülőfa­lujának szánta családi és sze­mélyes emléktárgyait, s ezt a göllei tanács készséggel elfo­gadta. Fekete István özvegye így protestál: „Hivatalosan tiltakozom az ellen, hogy átérjem nevét viselő emlékházban Rácz Valéria em­léktárgyait bármily formában elhelyezzék, mert a férjem írói rangja, emléke, s szülőföldje iránti szeretete megcsúfolásá­nak tartom. Közlöm: a Fekete István Irodalmi Társaság, Gölle lakosságához és a széles iro­dalmi közvéleményhez fordu­lok a méltatlan eljárás miatt. Bejelentem, hogy megfelelő jogi lépéseket már megtettem, ebben az esetben a férjemtől származó és az emlékházban elhelyezett kéziratokat és egyéb tárgyakat haladéktalanul szolgáltassák vissza és a fér­jem nevét az emlékházról leve­gyék. A ház ugyanis eredeti hi­vatásának nem felel meg. Fér­jem szellemétől teljesen idegen személy holmiját helyezik el.” Vasárnapra tűzte ki a göllei tanács a Fekete István emlék­ház (hivatalosan a múzeumi kötelékbe nem tartozó intéz­mény) újabb két helyiségének a megnyitását, ahol a helytörté­neti gyűjtemény mellett Rácz Valéria színésznő emlék­tárgyaiból a Somogy Megyei Múzeum rendez állandó kiállí­tást. A Somogy Megyei Tanács elnökének, dr. Gyenesei István­nak 1990. január 2-án írt levelé­ben Fekete Istvánné már jelez­te, hogy nem ért egyet a göllei tanács intézkedésével. Május 7-én újabb levélben sürgetett döntést az özvegy, majd dr. Horváth Sándor, a Somogy Megyei T anács társadalompoli­tikai főosztályának vezetője írásban értesítette őt a helyi tanács helyesnek ítélt döntésé­ről, amiben sem jog-, sem ke­gyeletsértő intézkedés nem tör­tént. (Dr. Horváth Sándor egyébként Gölle tanácstagja.) Tegnap délelőtt felh ívtuk tele­fonon a göllei tanács elnökét, Kovács Józsefet, aki a helyi Fekete István Baráti Kör veze­tőségének is tagja és szívügyé­nektekinti a helyi hagyományok ápolását. Elmondta: az özve­gyet időben tájékoztatták ter­vükről, a helyhatósági döntést nem másítják meg a tiltakozása miatt. Az épület a tanács keze­lésében áll, állami tulajdonban van. Az újabb látványosságok­kal bővült emlékház két újabb kiállítását vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között • megnyitják. Korányi Barna egyes művészeket, hanem az alkotóközösségeket is befo­gadják, sőt, azokat a nem mű­vészi tevékenységet folytató jogi személyeket is, amelyek a tagok produkcióit impresszál- ják, illetőleg művészi termékei­ket rendszeresen forgalmaz­zák. Arról, hogy miként kívánja a szövetség tagjait menedzselni, szakmai tevékenységüket szervezni és koordinálni, Tere­bessy László kifejtette: tudomá­nyos tanácskozásokat, tapasz­talatcseréket rendeznek, más­részt kiállítások, hangverse­nyek, előadások szervezésével módot adnak mindenkinek a nyilvánosság előtti bemutatko­zásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom