Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-04 / 8. szám
Mellékletünk: 16 oldalas műsorújság I. évfolyam, 8. szám Ára: 4,30 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1990. május 4., péntek 'hj Antall József alakít kormányt Befejezte alakuló ülését az Országgyűlés — Állásfoglalás a litván nép önrendelkezéséről Antall József, az MDF elnöke, a párt parlamenti frakciójának vezetője kapott megbízatást a kormányalakításra az Országgyűlés tegnapi ülésén a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökétől. Az MDF-elnök beszédében a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Túlzottan hosszú vita bontakozott ki az állandó bizottságok elnevezése körül. Ebben somogyi képviselő is részt vett dr. Tarján Lászlóné (FKgP) személyében. Ja vas- latát, hogy a környezet- és természetvédelmi bizottság elnevezést használják, a képviselők leszavazták. Egyébként a megválasztott parlamenti bizottságok vezetői között somogyiak is vannak. Király Béla független jelölt a honvédelmi bizottság egyik alelnöke, dr. Tarján Lászlóné (FKgP) a környezetvédelmi bizottság titkára. A képviselők tiszteletdíjának megállapítása után fontos külpolitikai téma került az SZDSZ javaslatára a T. Ház elé: az Országggülés állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a Litvánia körül kialakult állapotok miatt. Az Országgyűlés szerdán folytatja munkáját. Folytatta munkáját május 3-án a Parlamentben az új Országgyűlés. Képünkön Antall József beszél Kedves meglepetés várta csütörtökön reggel az ülésteremben a honatyákat: a Fidesz képviselői egy-egy narancsot — a Fiatal Demokraták szimbólumát — helyeztek el képviselő- társaik asztalára. Ez az apró gesztus is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy oldódott az előző napi ünnepélyes hangulat, s a padsorokban ülők közvetlenebb hangnemben váltottak szót egymással az elnöki csengő megszólalása előtt. Már túlhaladt a mutató a 9 órát jelző számon, amikor Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke megnyitotta az ülésnapot. Bejelentette, hogy napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy Ferenc József képviselő, az FKgP elnöke. Rehabilitálják Nagy Ferencet Nagy Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Független Kisgazdapárt békési szervezete kezdeményezte az Országgyűlés előző megbízott elnökénél, Fodor Istvánnál Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és több emigránstársa magyar állampolgárságának visszaállítását. A válaszból kitűnt: a vonatkozó törvény erre nem ad lehetőséget, mert a kérelmet az érintetteknek kell benyújtani. Nagy Ferenc és sorstársai azonban ezt nem tehetik meg, mert elhunytak, úgy, hogy szeretett hazájukat nem láthatták viszont, de magyarságukat, hovatartozásukat sosem tagadták meg. A képviselő javasolta: az új parlament most pótolja régi adósságát, és törvényben rehabilitálja a volt miniszterelnököt és társait. Szabad György indítványozta, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága foglalkozzon a javaslattal. Ezt a képviselők 343 igen, 2 nem szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadták. Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke lépett az emelvényre. Bejelentette: a Minisztertanács lemondását követően — az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdésének előírásai szerint eljárva—a kormányalakítási megbízás előkészítéseként tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselő- csoportjainak vezetőivel, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjával. Véleményük ismeretében—figyelemmel a demokratikus parlamenti hagyományokra — kormányalakítással bízta meg Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét. Egyúttal felkérte, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak programjával. Göncz Árpád a bejelentéshez személyes megjegyzést fűzött. Szólt arról, hogy Antall József képességeit az élmúlt, nem túl hosszú időben mindenkinek módja volt megismerni. Őt azonban régebbi szálak kapcsolják az MDF elnökéhez: politikai pályafutásuk nagyjából azonos helyről indult; mindkettőjükre nagy hatással volt az egykori kisgazdapárti politikus, Kovács Béla személye. Utalt arra, hogy igazi politikai tevékenységet először 1956-ban fejtett ki Antall József. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, s azt mindenki számára iránymu- tatóan képviseli ma is. Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a politikus meg tudja tenni azokat a lépéseket — a képviselők segítségére is számítva —, amelyeket egy új ország felépítésének útján meg kell tennie. Bizalmat kért Antall József A kormányalakításra felkért Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke leszögezte: amikor elfogadta a megbízatást, kormányalakítási kísérletre vállalkozott. Kifejezte reményét: a magyar alkotmányosság új korszakában szokásjoggá, gyakorlattá válik, hogy a legnagyobb politikai párt vezetője vállalkozhat először a kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni, hogy a képviselők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt. Antall József hangoztatta: a kormányalakításban semmiféle személyes ambíció nem irányítja, karriervágy nem vezérli. Arra vállalkozik, hogy megkísérelje az országot, a nemzetet a válság küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes útra terelni. Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket. Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb ország megteremtésére — mondta. — Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek— tette hozzá. Bármennyire kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzetközi környezetével, mégsem beszélhetünk arról, hogy körülöttünk már minden megoldódott, és felhőtlen külpolitikai körülmények között vállalkozunk e lépésre. — A nehéz nemzetközi körülmények közepette—noha számos támogatót magunk mögött érezhetünk — csak önmagunk elhatározásával, tehetségével és akaratával érhetünk célt. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy vannak más erők is; nem mindenki kívánja a mi sikerünket sem az ország határain kívül, sem idehaza. Éppen ezért azoknak, akik valóban egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak — akár a kormányzó párt tagjai, akár az ellenzékhez tartoznak — egymással a politikában versengve, de az alapkérdésekben együttműködve kell előre haladniuk. Ha nem tudjuk megmutatni a világnak azt, hogy Magyarországot felelősségteljes politika irányítja — akár a kormányzat, akár az ellenzék oldaláról —, s azt, hogy a külpolitikai és belpolitikai föltételek közepette mi magunk mindent megteszünk Magyarország politikai stabilitásáért, gazdasági föl- emelkedéséért, akkor a veszélyek óriásiak lehetnek. Nyerjük meg a pénzvilágot — Hazánknak a nemzetközi pénzvilág bizalmát is meg kell nyernie, meg kell tartania — folytatta Antall József. — Illúzióink azonban e téren sem lehetnek, mert csak akkor haladhatunk előre, ha Magyarországon (Folytatás a 2. oldalon) VARGA BÉLA NYILATKOZOTT A SOMOGYI HÍRLAPNAK Gyenge embernek nincs barátja Varga Bélát, az 1945-ben megválasztott Nemzetgyűlés elnökét államfőnek kijáró fogadtatás várta a hét elején, amikor 43 évi emigráció után először tért haza szülőföldjére. A 88 éves, New Yorkban élő lelkipásztor, politikus az új Országgyűlés alakuló ülésének díszvendége volt. A Parlamentben kértük beszélgetésre, ahol — mikor megtudta, hogy somogyiakról van szó — az ideiglenes köztársasági elnök fogadásán is kész volt válaszolni kérdéseinkre. (Interjúnk a 3. oldalon) Az esztergomi érsek fogadta az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét Paskai László bíboros, esztergomi érsek csütörtök délután Budapesten, Lant utcai rezidenciáján rövid látogatáson fogadta Varga Bélát, az 1946- os Nemzetgyűlés volt elnökét, aki 43 évi távoliét után az első szabadon választott Ország- gyűlés alakuló ülésére érkezett Magyarországra. A Nemzet- gyűlés egykori elnöke a mostani vizittel viszonozta Paskai László tavaly októberi látogatását, amikor a Magyar Katolikus Egyház vezetője new york-i lakásán kereste fel Varga Bélát. A mostani tisztelgő látogatás alkalmával Paskai László bíboros szólt arról, hogy nagy tetszéssel fogadta Varga Béla felszólalását az Országgyűlés plénuma előtt. Reményét fejezte ki, hogy a magyar törvényhozás a Varga Béla által megfogalmazottak — mindenekelőtt a nemzeti egység kérdésében vallott gondolatok — szellemében végzi majd felelősségteljes munkáját.