Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-24 / 25. szám
1990. május 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 3 DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN (MDF — művelődés és közoktatás) Sopronban született, 59 éves. Néprajz-muzeológus, kertész-üzemmérnök, a történettudomány kandidátusa. Jelenleg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense, néprajzi előadásokat tart. DR. HORVATH BALÁZS (MDF — belügy). Budapesten született, most 48 esztendős ügyvéd. 1968-tól a Veszprémi 2. Számú Ügyvédi Munka- közösségben dolgozott. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök SIKLÓS CSABA (MDF — közlekedés és hírközlés) Budapesten született; 49 esztendős közlekedésmérnök. Csaknem két évtizede a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasúttársaság budapesti vezérigazgatóságának szakosztályvezetője; a fejlesztési, fenntartási és tervgazdasági tevékenységet irányítja. NAGY FERENC JÓZSEF (FKGP — földmüvelésügy) a Baranya megyei Kisharsányban született, 67 éves agrármérnök. Dolgozott egyéni gazdaként, tsz-elnökként, termelésirányító agronómusként. 1983-ban vonult nyugalomba. Három évtizede presbiter és zsinati póttag. RABÁR FERENC (független — pénzügy) Budapesten született, 61 éves, a közgazdaságtudományi egyetem tudományos főmunkatársa. A 80- as években az Országos Tervhivatalban makroökonómiai és ágazati tervezési és szabályozási modellek készítését végezte-irányítottá. I, KÁDÁR BÉLA (független — nemzetközi gazdasági kapcsolatok) Pécsett született, 56 éves, a közgazdaságtudomány doktora. Pénzügyi szakember, 1988 márciusa óta az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. DR. FÜR LAJOS (MDF —honvédelem) a Vas megyei Egyházasrádócon született; 60 esztendős, történész. Csaknem három évtizedes tudományos pályájának jó részét a Mezőgazdasági Múzeumban töltötte, az agrár- termelés és társadalom XVIII—XIX. századi históriáját kutatta. Jelenleg az ELTE bölcsészettudományi karának docense. DR. GYÖRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP — munkaügy) Budapesten született, 63 éves. Az ipar és a technika szakköréből doktorált. A szakoktatásban dolgozik, a szakmunkásképzéssel és a foglalkoztatással összefüggő témakörökben jelentek meg tanulmányai, cikkei. DR. KISS GYULA (FKGP — tárca nélkül). Miskolcon született, 36 esztendős, jogász. Ügyvédi munkaközösségben dolgozik; a szakterülete elsősorban a polgári jog. DR. BŐD PÉTER ÁKOS (MDF — ipar és kereskedelem) 39 éves közgazdász, az Országos Tervhivatal Terv- gazdasági Intézetének osztályvezetője volt. Dolgozott ENSZ-szakértöként a fejlődő világban és vendégelőadóként amerikai egyetemen is. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP — népjólét) Kolozsvárott született, 49 éves, az orvostudomány kandidátusa. Számos magyar és nemzetközi orvostársaság tagja; a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese és a Cserkészszövetség elnöke. DR. JESZENSZKY GÉZA (MDF — külügy) Budapesten született, 49 éves, a Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára. Tudományos munkássága Magyarország nemzetközi kapcsolataira terjed ki, különösen a XIX. század közepétől a II. világháború végéig terjedő időszakra. KERESZTES K. SÁNDOR (MDF — környezetvédelem) Kolozsvárott született, 46 éves építészmérnök. Az Észak-dunántúli Terv- és Városrendészeti Szakosztály vezetője, emellett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke. MÁDL FERENC (független — tárca nélkül) Bándon született, 59 éves, az állam- és jogtudomány doktora. Szü- kebb szakterülete a nemzetközi magánjog és a gazdasági jog. Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. GERBOVITS JENŐ (FKGP —tárca nélkül) a Somogy megyei Zics községben született, 65 esztendős, okleveles kertészmérnök. Aranyk'alászos gazda volt, majd rövid angliai tartózkodás után — diplomáját megszerezve — különböző vállalatoknál, szövetkezeteknél dolgozott agronómusként. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF — igazságügy) Miskolcon született, 43 éves, jogász, 1972 óta egy budapesti ügyvédi munkaközösség tagja. Somogyi magángazdálkodó lett a tárca nélküli miniszter (Folytatás az 1. oldalról) — Eszerint pártja somogyi választási eredményének is része van a miniszteri kinevezésben? — Azt hiszem, hosszabb folyamat figyelembe vételéről van szó és hogy ebben benne van az a munka, amelyet az Országos Parasztszövetségben végeztem. E szervezetben hisz- szük, hogy mögöttünk áll a parasztság. Annál is inkább, mert a parasztság félelme, ódzkodása oldódik. Elképzelésünk az, hogy a parlamenti ténykedés mellett fölkészülünk a vidéki választásokra. Kinevezésemkor nyilván azt is figyelembe vették, hogy kik azok, akik hajlandók fölvállalni a parasztság érdekeit. — Tárca nélküli miniszterként milyen feladatokra készül? — Az egész társadalom átalakulóban van, ám minket csak a mezőgazdaság átalakulása foglalkoztat. Sok kritikát is kaptunk, hogy van egy földművelésügyi tárca, akkor minek még egy miniszter. „Kik nyitották az agrárollót?” — Valóban, hogyan integrálódik tevékenysége a minisztérium munkájához? — A földművelésügyi tárca tele van — mint kutya a bolhával — a saját területén telített feladatokkal. Ami a mezőgazdaság átalakulását jelenti, az egy külön világ. Fontosnak tartom mindenekelőtt, hogy egy alapos leltárt csináljunk, hogy áttekintsük, hogy mi van és mi történt. Megítélésem szerint nincs ember, aki meg tudja mondani ebben az országban, hogy a monopolvállalatok munkája mögött mi húzódik meg. Hová tűnt a fölvásárlási, értékesítési árak közötti különbözet? Az agrárollót kik, hol, mennyire nyitották ki? Mi lett azzal a pénzzel, amit az állam levont? Hova lett az agrárszféra valutabevétele? Mennyi maradt ebből az ágazatban? Ez mind olyan alapvető kérdés, amely nélkül nincs piackutatás, nincs termeltetés. Legyen szó akár kistermelőről vagy nagyüzemről. — Mindaz, amit elmondott, a tárcának is feladatai közé tartozik. \ — így igaz, csakhogy átalakulóban nem lesz rá képes. Nincs ember, aki ezt elvégezné. Bármely államban a földművelésügynek megvan a maga szerepe. Ám, ha a mienkéhez hasonló nagy mozgások indulnak meg, az mindenütt külön világ. Külön feladat, amit, ha nem is nagy létszámú, ám jól felkészült szakembercsapat végez. Hogy csak a piackutatást említsem. Hiszen túltermelési válság elé nézünk, így nem közömbös, hogy milyen esélyeket teremtünk az agrárszférának. Nem elég az, hogy most magántulaj- donizálunk, rehabilitálunk, tulajdonba juttatunk parasztokat. Rögtön adódik a következő kérdés: a megtermelt árut hova adjuk el? Ezt föl kell térképezni. Két új miniszter vitája — Nagy Ferenc miniszter és az ön véleménye között érzékelhető különbségek vannak... — Igen. Mi nem vagyunk egy pártállam, lehetnek különvélemények. Épp az imént is erről beszéltünk. Én radikálisabb vagyok a tulajdon kérdésében. A sajtó meg gonosz. Mit tudom én, hogy ön mit fog bennehagy- ni, és mit húz ki. — Szó szerint fogjuk közölni. — A tegnapi „vallatásnál” a kákán kerestek csomót. A termelőszövetkezetbe földet nem vitt, s nem sok évet ledolgozott valakikről Nagy Ferenc úgy nyilatkozott, hogy kapjanak ennyiannyi földet. En azt mondom, ha a föld értékét helyre akarjuk tenni, nincs ingyenföld. Amiképp nincs ingyenarany, nincs ingyenpénz, mert az értéket az őrzi meg, ha minél kevesebb és nem minél több. Most ha segíteni akarunk, és akarunk a földdel nem rendelkező, kivált fiatalokon, akkor hozzunk létre egy földalapot. Abból segítsük meg kedvezményes hitellel, vagy vissza nem térítendő állami támogatással, de a földhöz ne nyúljunk. A sajtó ezt nem hozta le, csak azt, hogy a Gerbovits nem ért egyet azzal, hogy adjunk földet. Ez két külön dolog. — Önöknek nyilván e véleménykülönbségek ellenére is együtt kell majd működniük. — Majd egyeztetjük a véleményünket és mindenképpen együttműködünk. Voltaképpen még a kormány végleges kialakulása előtt vagyunk. Itt a vélemények nyilván még sarkosod- nak, ám nyilván a kormányon belül is lesznek majd véleményütközések. Lesz vita, melyet azonban majd kormányzati állásfoglalás és egységes cselekvés követ. — Megtartja-e miniszterként a parasztszövetségben, illetve pártjában betöltött tisztségeit? — Igen, bár e feladatokra aligha tudok majd ugyanannyi erőt fordítani. Mégis megmaradok mindkét tisztségben, mert így tudok igazán jelenlegi pozíciómban a termelésnek segíteni. — Megítélése szerint milyen a parasztság képviselete az új kormányban? — Azt hiszem, hogy e tekintetben is léptünk előre. Radikális a tulajdon védelmében — Hogy látja, a miniszteri poszt mennyiben hatalom és mennyiben szolgálat? — Úgy érzem, hogy szolgálat. Megmondom őszintén, egy kicsit meg is vagyok illetődve. Paraszti indíttatásomnál fogva gondolataim akörül járnak, hogy rendben van-e a széna, hogy permetezni kéne. És most mégis itt kell lennem, mert ezt Somogyból nem lehet csinálni. Mégis vissza-visszatér bennem egy paraszti aggály, gondoskodás, hogy ugyan, mi újság a portán? • — Ön heves vérmérsékletű ember... — Inkább szívós. — ... Nem lesz-e ez hátrány ezen a poszton, ahol diplomáciai érzékre is nagy szükség van? — Valójában békés természetű ember vagyok, de a tulajdonjognál, ott radikális. A magántulajdonjognál ott nagyon radikális. Egyébként átmehetnek rajtam, vitatkozhatnak velem, meg is győzhetnek. Az előbbi vonásom 40 év és megannyi igazságtalanság terméke. Ézek nemcsak a parasztságot — éppen erről van köztünk vita párton belül is —, hanem a polgári réteget is érintették. — Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc A Magyar Köztársaság / • uj. koalíciós kormánya
