Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-23 / 24. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 23., szerda Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Ami az elmúlt két évben történt, az páratlan a mi történelmünkben, de egész Európa történetében sem akad sok párja. Rendkívüli tudatossággal és keménységgel, mégis egyetlen csepp vér ontása nélkül vittünk végbe egy forradalmat, úttörőként és példaként egész térségünk számára. És ezt így tartja számon a világ. A bemutatásra váró kormány a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Keresztény- demokrata Néppárt koalíciós kormánya lesz, amely az európai és a magyar politika irányvonala szerint a középerők, a centrum kormánya kíván lenni. A kormány négy alapelv szellemében tevékenykedik, ha megkapja az Országgyűlés bizalmát. Első alapelv, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Arra törekedik, hogy minden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is. A jogállamiság követelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyülekezési, mozgás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze. Az új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, s e jogok gyakorlását csak azokon a pontokon kívánja korlátozni, ahol az mások szabadságát vagy jogait sérti. A szabadság nélkülözhetetlen része a nevelési és oktatási, a vállalkozási szabadság helyreállítása is. Második alapelv, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni. Negyvenhárom év óta első ízben a magyar nép által szabadon választott parlament iktat be most egy kormányt. Az új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét. Az új kormány a nép kormánya, amely végleg leváltja az elnyomatás rendszerét és végrehajtja az áttérést a szabadság rendszerére. Erről a helyről fordulok a magyar néphez, hogy vesse ki magából a bizalmatlanság évtizedes-évszázados beidegződéseit, tekintse az intézményeket a magáénak, amelyek az ő érdekében, védelmében, szolgálatában működnek. így álljon a magyar nép, bizalommal és kritikával, új állama, Országgyűlése és kormánya mögé. Flarmadik alapelvünk, hogy ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak reá. A gazdaság nehéz helyzetéről beszélni köz-' hely, de a baj teljes felmérését csak ezután tudjuk elvégezni, s amit meg tudunk ezután, azt közölni fogjuk az ország nyilvánosságával. Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szociális, és környezetvédelmi szempohtok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki. Elhárítani a válságot El kell hárítanunk a válságot, de csakis olyan megoldásokkal, amelyek a XXI. századra készítenek bennünket elő, teljes nemzeti megújhodás keretében. A kormányprogram a változás stratégiája legyen, amely egyfelől korszerű, másfelől alapoz történelmi örökségünkre, tekintettel van adottságainkra és mozgásterünkre. Fel kell éleszteni szunnyadó, beválfér- tékeinket. Távlati céljainkat tekintve ma ritka egyetértés alakult ki a magyar nemzetben, politikai és gazdasági téren egyaránt. A vita a „hogyanról" folyik. A kormányzat a tulajdonstruktúra átalakíthatóságának, a megtakarítási és vállalkozói kapacitás kibontakoztathatósá- gának, a modern piacgazdaság működtetéséhez szükséges intézmények és infrastruktúrák megteremtésének időigényességét mérlegelve a szakaszokra bontott átalakulást tekinti célravezetőnek. Az ev második felének folyamatait szabályozó rövid távú, majd az 1991—1993 közötti közép távú átalakulás sikere teremti meg az évtized közepére várható erőteljes fellendülés előfeltételeit. Végül, negyedik alapelvként, az új kormány európai kormány lesz, a szónak nemcsak földrajzi értelmében. A demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság hagyományát valljuk. Az elmúlt negyven év törést jelentett nemzetünk történelmében. Most visz- sza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is, amelyet Európa az elmúlt negyven év alatt, a második világháború szörnyű élményei és tapasztalata nyomán és után alkotott meg. Középpontban az ember Kormányunk programjának középpontjába az embert állítottuk. Nemcsak az országot, hanem az egyes emberek problémáit is ismerjük és mélyen átérezzük. A kormány úgy gondolja, hogy a nemzeti megújhodás záloga a törvények előtt szabad, de belsőleg is megújult, felszabadult alkotó ember. A megújuló Magyarország ilyen emberek közössége legyen. Ezért is fűztük fel kormányprogramunk egész gondolatmenetét az ember és a körülötte lévő világ viszonyára, mert számunkra ez a legfontosabb. A kormány alapvető célja, hogy e megdöbbentően nehéz helyzetben megújítsa a szociális és egészségügyi ellátást. Tudatában van annak, hogy az eg’észséges társadalom alapja az egészséges család. A gyermek a család természetes kiteljesedése, ezért elsődleges fontosságú a hatékony magzat- és gyermekvédelem. A környezetvédelem stratégiai kérdés A kormány természeti és épített környezetünk ügyét stratégiai fontosságúnak tekinti, és átérzi a jövendő nemzedékek iránti felelősségét is. A rövidlátó gazdasági szemlélettel szemben elsőbbséget kíván biztosítani a környezet védelmének, kialakítja az ehhez szükséges jogi szabályozást. A kormány az Európai Közösséggel és más nemzetközi szervezetekkel, környezetvédelmi intézményekkel magas szintű együttműködést kíván kialakítani, és összehangolt intézkedésekre törekszik a szomszéd országokkal, a Kárpát-medence zárt ökoszisztémájának helyreállítása érdekében is. A kormány — tekintettel a szakelemzésekre — a Dunai Vízlépcső felépítését nem tartja helyesnek. Mielőbb megkezdi a nagymarosi helyreállítást és tárgyalást kezdeményez az újonnan megválasztandó csehszlovák kormánnyal a helyreállításról és az okozott károk közös viseléséről. Oktatás, művelődés Sok fiatal nem érez ösztönzést a tudás, a szakma megszerzésére, nem becsüli a szorgalmat, mert nincs sikerélménye, nincs kötődése sokszor társaihoz, vagy akár a hazájához. Magyarországot ugyanakkor a tehetségek hazájaként ismerik szerte a világban. A nevelést, az oktatást és a mű ve- lődést a kormányprogram központi kérdésnek tekinti, az ebbe belefektetett szellemi és anyagi tőke a leghatékonyabban és leggyorsabban térül meg az ország számára, ahogy a világ számos felemelkedő — hirtelen felemelkedő — nemzete is igazolja. A nemzeti megújhodáshoz kiművelt emberfőkre van szükségünk. Nemzeti kultúránkat hagyományaink újraélesztése és műveltségünk, iskoláink korszerűsítése révén kell megújítanunk. A kormány biztosítani fogja a tudományos kutatás szabadságához szükséges feltételek létrejöttét, s ettől elválaszthatatlan a kormány megítélése szerint a kutató-, a fejlesztő- és az egyetemi-felsőoktatási intézmények, a tudományos műhelyek anatómiájának helyreállítása. Az emberi jogok biztosítása Magyarországon az emberek ma már szabadon gyakorolhatják gyülekezési és egyesülési jogukat, pártokat alapíthatnak, szabadon, csak a lelkiismeretük által befolyásolva választhatják meg a hitükhöz legközelebb álló vallást, és szabad választások útján megválaszthatták azt a parlamentet, amely valódi népképviseleti szervként a népakarat tényleges letéteményeseként működhet a jövőben. A leendő kormány eltökélt szándéka, hogy a magyar jogrendszer és joggyakorlat az európai mércének megfeleljen. A kormány az állam és az egyház teljes és valóságos szétválasztásának elve alapján áll. Ehhez szükségesnek tartja az egyházak működőképessége feltételeinek teljes körű helyreállítását, gazdasági autonómiájuk biztosítását, és a magyar egyházaknak vissza kívánja adni azt a történelmi szerepet, amelyet az elmúlt magyar évezred során játszottak megalakulásuktól kezdve egyházaink. _ Gazdasági átalakítás Erős, a magántulajdonon és magánvállalkozáson alapuló szociális piacgazdaság áll stratégiánk középpontjában. Mindazok akik erőtlenek, hátrányos helyzetben vannak, egy szociális védőháló révén segítséget várhatnak a társadalomtól és az államtól. A szociális védőháló egyszerre jelenti új munkaerőpiaci intézmények kiépítését, a hatékony érdekvédelmet, egy olyan vállalkozást segítő politikát, amelyik időleges védelmet ad a gazdasági átalakulás töréseire, egyben segítséget arra, hogy a munkanélkülivé váló állampolgár újból bekapcsolódhasson a gazdasági életbe. Alapvető célunk a külföldi eladósodás megállítása. Nemzetközi megítélésünk attól függ, hogy e hitelek kamatait tudjuk-e fizetni, képesek vagyunk-e egy olyan hatékony gazdaságot kiépíteni, amelynek ez a ma súlyos adósságállomány már csak kis vagy kisebb terhet jelent. Stratégiai feladat az erős és biztos forint megteremtése, ennek révén a magyar nemzeti valuta konvertibilitása. A külső konvertibilitás már a jövő évben elérhető, a teljes konvertibilitáshoz szükséges folyamatokat a kormány felgyorsítja. Új agrárpolitika A gazdasági program számol a munkanélküliség átmenetileg jelentős növekedésével, amely területileg súlyos foglalkoztatási nehézségeket okozhat. A program alapvetően a gazdaság élénkítésével erősíti a vállalkozások munkaerő-felvevő- felszívó képességét. A kormány új agrárpolitikát hirdet meg. Az új mezőgazdaA következő száz nap és a jövő lépései (Folytatás az 1. oldalról) A plenáris ülés csak délután háromkor kezdődött, mert még délelőtt is folytatódott az új miniszterek bizottságok előtti bemutatkozása. Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter például nehéz perceket élt át előző napi bemutatása során, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy álláspontja — például a földtulajdon kérdésében — alaposan eltér Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszterétől. A Független Kisgazdapárt országos listáján mandátumot szerzett somogyi képviselővel, illetve most már miniszterrel Gerbovits Jenővel, az ülésszak előtt beszélgettünk, terveiről, s az említett véleménykülönbségről is. (Az interjút holnapi számunkban közöljük.) A képviselők arcát figyelve nehéz lett volna lemérni a miniszterelnök által ismertetett kormányprogram fogadtatását. Az ellenzék soraiban rezzenéstelen arccal fogadták a deáki anekdotát, melyben a kocsis e szavakkal fordul idegeskedő útitársához: „Bátyám, ha nem kap bele a gyeplőbe, talán meg- menekszünk, de ha belekapkod, okvetlenül odaveszünk”. Kérdés, kikre gondolt a megbízott miniszterelnök, mikor azt mondta, hogy ma sokan kapkodnak a gyeplő után. Tény, hogy az új kormányra mézeshetek helyett száz különösen nehéz nap vár. Hiszen ez idő alatt kell végrehajtani azt a rövid távú cselekvési programot, melynek célja a jelen kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatainak — mindenekelőtt az inflációnak — a megfékezése. A képviselők kesernyés Tréfálkozással vették tudomásul, hogy délben a parlamenti büfében csak kávét adtak, mert még folyt az árcédulák átírása, s az eladók sem tudták, hogy egy órával később mibe kerül majd a szendvics és az üdítő. Meglehet, a honatyák ellátásáról gondoskodó Utasellátó részéről ez csak finom célzás volt arra, hogy még a képviselői fizetés mellett is több nap, mint kolbász. Bíró Ferenc ság alapvetően magántulajdonos termelők családi együttműködésén, valamint a tulajdonosok valódi szövetkezetein — meghatározott szűkebb körben, állami gazdaságokon — alapul.-A mezőgazdasági tulajdonreform alapelve, hogy a föld annak tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműveli. Célunk igazságot szolgáltatni a parasztságnak az elszenvedett sérelmekért. De ez nem veszélyeztetheti seen a termelést, sem pedig az ország tulajdonrendszerének modern kialakítását, és nem veszélyeztetheti egész agrárpolitikánkat. A kormány agrárprogramja éppen ezért nem egy párt, hanem a koalíció pártjainak egységes programja kell legyen. Ember, haza, nagyvilág A Magyar Köztársaság független, a nemzeti érdekek elsődlegességén alapuló külpolitikát folytat. Nemzetközi helyzetünk ehhez pillanatnyilag kedvező, mert valamennyi nagyhatalom elfogadja, illetve támogatja a végbement politikai átalakulást és szuverenitásunk teljes körű megvalósítását. A nehézségeket természetesen ismerjük, és nincsenek illúzióink abban sem, hogy vannak, akik nem feltétlenül örülnek ennek. Földrészünk mesterséges megosztottságának megszűnésével Magyarország külpolitikájának legjelentősebb területe — a gazdasági érdekeken és a közös tradíciók alapján — a tág (politikai és kulturális) értelemben vett Európa lesz. Ennek a döntő koncepcionális váltásnak a tartalmi, intézményes kereteit kezdjük kiépíteni az Európa Tanácsba történő belépéssel és a különféle nyugat-európai szervezetek munkájába történő bekapcsolással. Szükséges lesz nemzetközi szerződéskötéseink joggyakorlatának a felülvizsgálata, és az újakhoz való csatlakozás. Mindez elő fogja mozdítani az Európai Közösség teljes jogú tagjává válást előkészítő társulati egyezmény megkötését. Külpolitikánk európai iránya azonban nem áll ellentétben a széles értelemben vett atlanti együttműködés gondolatával, az Egyesült Államok és Kanada, valamint Európa két világháborúban bizonyított egymásra utaltságával és együttműködési kényszerével. A közép- és kelet-európai változások kezünkbe adták a nagy lehetőséget, hogy megszüntessük, vagy legalább jelentősen enyhítsük az itt élő népeket régóta szembefordító ellentéteket. Rövid- és középtávon az ország nemzetközi pozícióinak, megítélésének, erőforrásszerzési lehetőségeinek javítása elengedhetetlenné teszi az import színvonalát jelentősen meghaladó árú- és szolgáltatáskivitelt a dollárelszámolású forgalomban. A gyorsított korszerűsödés, az exportorientáció és a privatizáció stratégiai követelménye a külföldiek magyarországi tőkebefektetései-, nek serkentése. Új alapokra helyezett, a nemzetközi kereskedelem szabályaihoz, feltételeihez illeszkedő, a szomszédos országok közötti határok lebontásához vezető regionális együttműködés megítélésünk szerint értékes hozzájárulást jelentene Európa gazdasági és politikai biztonságának, nemzetközi szerepének erősítéséhez. (Folytatás a 3. oldalon)
