Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-02 / 6. szám
1990. május 2., szerda SOMOGYI HÍRLAP 3 A magyar parlamentarizmus újjászületése Kalászol az őszi árpa Toponáron Földben a kukorica (Folytatás az 1. oldalról) A politikai rendszerváltás időpontja szinte kínálja a lehetőséget a mérlegkészítésre, s egyúttal arra is, hogy távolabbratekintsünk. Ami az előbbit illeti, dőreség tagadni: a leköszönt parlament utolsó szakaszában — ha külső társadalmi nyomásra is — megpróbált felnőni a történelmi feladathoz. Törvényeket alkotott, amelyek katalizátorává lettek a békés rendszerváltásnak. Az egyesületekről, a pártokról, a népszavazásról, a választásokról szóló törvények megalkotóinak érdemei mellett igazságtalanság volna szó nélkül elmenni. S a történelem bizonyára feljegyzi a kerékasztal- tárgyalások históriáját is, ami már a parlamenten kívüli érők erősödő beleszólási jogát is reprezentálja. Az Országgyűlés önfeloszlatása után — miközben már úgy tűnt, hogy elsuhan mellettünk a kelet-európai forradalmak vonata —csendes forradalmi gyümölcsei lassan beértek. Az országgyűlési választások kiírásával felgyorsultak az események. Több mint ötven párt szállt egyszeriben ringbe a mandátumokért. Csupán az egyéni választókerületekben 1623 jelölt indult, aki közül azonban 386 személy jut a parlamentbe. A közvélemény fokozatosan ráhangolódott a parlament alakuló ülésére; ahová a háború utáni parlament elnökét is elvárják. Személye jelképezi, hogy a magyar parlamentarizmus milyen irányba tart. Hogy napjaink törvényhozói és politikusai ott akarják folytatni, ahol az alkotmányjogi fonál megszakadt. Még a parlamentarizmus címszava mellől is kiradírozva a mögöttünk hagyott negyven évet. A parlamenti pártok már egymás közt eldöntötték, hogy a T. Házban ki hol foglal majd helyet. Hogy az emelvénytől jobbra ülnek a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái, majd őket az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP, végül pedig a „balszélen” a füg- getlen képviselők követik. Arról is döntöttek, hogy az ideiglenes köztársasági elnököt a koalíció adja, de a megbízott elnök a parlament élén bizonyára a második legerősebb párt, az SZDSZ egyik képviselője lesz. A pártok erősorrendje határozza meg a bizottsági tagság arányát is. Az alakuló ülést Szűrös Mátyás, a köztársaság ideiglenes elnöke nyitja meg, majd több köszöntő, üdvözlő beszéd is elhangzik. Az első nap az ünnepélyes megalakulás, az önmeghatározás jegyében telik el. A mandátumvizsgálatot az eskütétel követi, megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit. Az alakuló ülésszak a szakértők szerint legalább kétnapos lesz, és a második nap ad megbízást a köztársasági elnök a kormányalakításra a legerősebb párt, az MDF vezetőinek. Ezt azonban megelőzi a Né- rrieth-kormány lemondása, noha a kabinet, mint ügyvezető kormány, hivatalban marad. Az új kormány megalakulására azonban az alakuló ülésen még nem kerül sor. Halaszthatatlanul dönteni kell viszont a képviselő tiszteletdíjakról, a költség- térítés átmeneti szabályairól. Meg kell választani a tíz állandó és az öt ideiglenes bizottság tagjait is. Az alakuló ülés kezdetén beszámol a parlamentnek a választásokról az Országos Választási Bizottság elnöke, valamint a Belügyminisztérium megbízott vezetője, aki a választásokkal összefüggő állami feladatok teljesítéséről ad számot. A Fidesz javaslatára törvénybe iktatják 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, ez lesz az első törvény, amit az új parlament elfogad. Az alakuló üléssel közjogi, szervezeti értelmében létrejönnek Magyarországon is egy folyamatosan működő, demokratikus, többpárti parlament működési feltételei. A továbbiakban a honatyákon múlik, hogy az ország legfőbb népképviseleti testületé az összlakosság érdekeit hogyan szolgálja. A képviselők rendkívüli történelmi felelősségére napirend előtt a költő sorai is emlékeztetni fogják majd a honatyákat. Petőfi Sándor a Nemzetgyűléshez írt költeménye örökérvényűen fogalmazza meg ezt az elvárást: „Számot vetett-e min- denik magában / Minő dologra szánta el magát? / Nagy a dicsőség, melyet mindegyik / Szerezhet itten, de tudjátok-e, / Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség!” S akik majd május 2- án választóik akaratából ténylegesen ott állnak a terem küszöbén „Melyből a nemzet sorsa jön ki majd”, remélhetőleg nem csupán akarják, de képesek is vállalni ezt a sorsfordító nagy munkát. Bodnár Lajos Hirtelen kalászba szökkent az őszi árpa, jól fejlődnek a búzavetések. Szépen sorol a napraforgó és négyleveles a cukorrépa a Kapostáj tsz határában, Toponáron. Tegnap azt mondta Bodnár Imre tsz-elnök, hogy befejezték a kukoricavetését 1100 hektáron. Már csak 150 hektár árukukorica és 20 hektárnyi fajtakísérlet vetése van vissza. A hét végére az összes tavaszi munkát befejezik. A korai tavasz — olykor a nyárelő időjárása — kedvező volt a mezőgazdaságnak. A szakemberek mindenütt éltek a természet kínálta lehetőségekkel, s mint a toponári példa is mutatja, reménykeltő a határ. A több éves csapadékhiány ellenére kedvező volt az elmúlt hetek időjárása. Májusban folyamatos csapadékra és megfelelő a talajhőmérséklet, kellemesen hűvös időre lenne szükség, hogy a kapások végre tisztességes termést hozzanak. Meghatározó lesz a kukorica- termés az állattenyésztés takarmányellátása miatt. A Kapostáj termelőszövetkezetben—miután nem monokultúrás termesztésű a kukorica— korai és középérésű fajtákat alkalmazunk. Dinter taggazdaságként a vetőmagellátás megfelelő volt, s ami a tsz-en múlott azt megpróbáltuk hiánytalanul elvégezni. A többi most már a természet dolga. ZÁRT KÖZGYŰLÉSEN SZÜLETETT A DÖNTÉS Részvénytársaság lett a Surján Völgye Tsz Vagyonrészt kaptak a tagok — Érintetlen aföldtülajdon Szállodanyitás Siófokon Vendégváró Európa Marton Tibor volt a Balaton déli partján az első szállodai vendég a siófoki Európában. Kinyitott a Lido is, aztán sorra fokozatosan a többi hotel is várja a vendégeket. A nyárelő forgalma az előrejelzések alapján egyelőre nem nagyon biztató, többnyire szervezetten érkeznek a főleg nyugatnémet vendégek. Az Európa szállóban számítógépet állítottak üzembe, hogy gyorsabban, hatékonyabban tudjanak vendégeik szolgálatára állni. A szokásos nagykarbantartáson túl az aljzatbetontól a konyhagépig teljesen felújították a Siófok éttermet. Kertészek rendezgetik még a bokrokat és virágokat ültettek. Az Európa várja vendégeit. C. A. Ford és Steyr- traktorok Csömödéren A kisebb földterületeken gazdálkodók számára szerez be gépeket a Zalaform Kft., s értékesít a Csetamenti Tsz. Hétfőn a Zala megyei Csömödéren Ford és Steyr típusú felújított traktorok bemutatóját rendezték meg. Számos egyéni gazda, mezőgazdaságban dolgozó szakember és vállalkozni szándékozó tekintette meg működés közben a készpénzért, illetve kölcsönszerződéssel is megvásárolható munkagépeket. A mintadarabok azonnal gazdára találtak. Bebizonyosodott, hogy az olcsó, felújított, de használati értékében új traktorok iránt nagy az érdeklődés. Zárt közgyűlésen határozott a gálosfai teniszcsarnokban pénteken a szentbalázsi Surján Völgye Termelőszövetkezet tagsága arról, hogy — élve a módosított termelőszövetkezeti törvény kínálta lehetőséggel — a szövetkezet belső szabályzatában meghatározott mértékben tagjaik részére szövetkezeti vagyonrészt juttatnak. A szövetkezeti vagyonrész összértéke az első juttatáskor nem haladhatja meg az 1988. december 31 -i mérleg szerinti, szövetkezeti vagyon 50 százalékát. Ez a vagyonnevesítés nem érinti a föld, a legelő és az erdő tulajdonviszonyait. A közgyűlés döntése alapján kihasználva az átalakulási törvény lehetőségeit, ezen túl részvény- társaságként kívánnak működni. Kisgazdapárti álláspont Lássuk az előzményeket! Amikor^ közgyűlést készítették elő, a kisgazdapárt helyi szervezetei közös tanácskozást tartottak. Állásfoglalásuk lényegéta Független Kisgazda- párt megyei vezetősége a termelőszövetkezet vezetőségéhez juttatta el. Többek között megfogalmazták: a termelő- szövetkezeteknek — az érvényben levő jogszabályok szerint — joga van ugyan a vagyon nevesítéséhez és a részvénytársasággá történő átalakuláshoz. Az FKgP Politikai Bizottságának állásfoglalása szerint azonban „helytelen lenne minden olyan intézkedés, mely a téesz átalakítására és vagyonának nevesítésére irányul”. Ezért kérték, hogy az új jogszabály megalkotásáig ne tárgyalják ezt a témát. Ezt követően a termelőszövetkezet zártkörű közgyűlést tartott, ahová nem engedték be sem az újságírót, sem a körzet kisgazdapárti országgyűlési képviselőjét, dr. Tarján Lászlónál A közgyűlést követően Horváth Kálmánná és Makkosné dr. Takács Szilvia elnökhelyettesek válaszoltak kérdéseinkre. Az első így hangzott: miről tárgyaltak a közgyűlésen, s milyen döntések születtek? — A tagság 92 százalékos többséggel szavazta meg az úgynevezett vagyonnevesítést, melynek alapján a szövetkezet tagjai meghatározott vagyonrészben részesülnek. A szövetkezeti vagyonrész összértéke az első juttatáskor nem haladhatja meg az 1988. december 31 -i mérleg szerinti szövetkezeti vagyon 50 százalékát. Ez a szövetkezet tagjára átruházható, névre szóló, örökölhető értékpapír, amely meghatározott osztalékra jogosít. A szövetkezeti vagyonrész nevesítése során az első juttatás elve szerint a termelőszövetkezetben alkalmazottként, majd tagként ledolgozott nyugdíjévek száma a meghatározó. Az első juttatásból azok részesülnek, akik 1990. április 20-án a szövetkezetek tagjai voltak. A második juttatásból pedig azok az aktív tsz-tagok, akik április 27-én voltak tagok. A felosztásra kerülő vagyonrész összege az 1989. január 1. és 1990. április 30. között képződött felhalmozott vagyon összege. A felosztás alapja a nyugdíjba számító évek alatt megszerzett, összesített nettó jövedelem. A harmadik juttatási elv az átalakulást követően lépett életbe. A részvénytársaságnak ugyanis lehetősége van vagyonfelértékelésre. Az ennek során keletkező növekmény tíz százalékát fel lehet osztani ingyenesen az aktív dolgozó tagok között. Zöld út a tőkének Ezt követően tárgyaltak a szövetkezet átalakulásáról! A közgyűlés nagy többséggel fogadta el g vezetőség átalakulási tervét. így tehát május 1 -jétől: Surján Völgye Mezőgazdasági Szövetkezeti Szolgáltató Részvénytársaságként működnek. Az átalakulás alapvető célja, hogy a formálódó szociális piacgazdaság, a vállalkozási szabadság teremtette feltételek között eredményesen, az eddigieknél is hatékonyabban gazdálkodjanak. Olyan új szervezetre van szükség, amely alkalmassá teszi a vállalkozást arra, hogy válaszoljon a hazai és külföldi töke mindinkább erősödő kihívásaira. A részvénytársaság tevékenységi köre megegyezik a termelőszövetkezetével. Igazgatósága négytagú. Az első évben a tsz magasabb vezető beosztású tisztségviselők töltik be ezeket a helyeket. A közgyűlés jogköre megegyezik a tsz küldöttgyűlésének és közgyűlésének jogkörével. —Miért volt zárt a közgyűlés 7 — kérdeztük ezután. — Senkit nem hívtunk meg a közgyűlésünkre, mert amiről tárgyaltunk, az a szövetkezet belső ügye! így szólnak az érvényben levő jogszabályok is. Nem hívtunk ezért senkit az érdekképviseleti, a felügyeleti szervektől. Ezért nem tettük lehetővé azt sem, hogy az országgyűlési képviselő részt vegyen a tanácskozáson. Most, hogy a közgyűlés döntött, szívesen felelünk minden kérdésre. — A szünetben beszélgettünk a termelőszövetkezet tagjaival, s kiderült: keveset tudnak a részvénytársaságról, mint az elkövetkezendő időszak működési formájáról. — A döntést igyekeztünk előkészíteni: a termelőszövetkezetvezetősége széles körű propagandát folytatott. Személyesen is felkerestük a tagokat, az aktív dolgozókat és nyugdíjasokat, és elbeszélgettünk velük. Válaszoltunk a munkahelyi, közösségi gyűléseken a felvetett kérdésekre. A közgyűlésen a hozzászólások is azt bizonyították, hogy a dolgozók többsége érti, miről van szó. Az is igaz, hogy a részvénytársaság — mint vállalkozási forma — nálunk is most nyer teret. Tehát mi is most tanuljuk. A közgyűlés nem érintette az úgynevezett földkérdést: a földtulajdoni viszonyokat. Eddig a földet egyetlen tagunk sem kívánta visszaigényelni, bár többször is felajánlottuk ezt a lehetőséget. 92 százalékos igen A részvénytársaság alakításával az volt a célunk, hogy működő tökét vonjunk be, s nagyobb léptékű beruházásokat valósítsunk meg itt, a Surján patak völgyében. A szövetkezeti részvénytársaság, amely önmagában is jó lehetőség arra, akár bel- és külföldi partnerekkel együttműködjünk a továbbfejlesztés érdekében. — A kisgazdapárt rendezvényén megfogalmazták: a tsz ezzel az átalakulással kisemmi- zi a nyugdíjas alapító tagokat: ők járnak rosszul ezzel a vállalkozási formával. — A szavazás eredménye nem ezt igazolja! A vagyonnevesítéskor a megjelent tagok 92 százaléka szavazott igennel. Tehát a nyugdíjasok többsége is így döntött. A részvénytársasággá való átalakulást háromszázkilencvenkilenc igen és ötvenkét nem szavazattal fogadták el. — A nyugdíjasok helyzetéről pedig annyit: dupla földjáradékot kapnak, háztáji juttatásaik megmaradtak, elsőbbségi részvénnyel rendelkeznek. Alapítványt hoztunk létre a rászorultak megsegítésére. A földkérdést pedig nem érintettük: miért jártak hat rosszul? — Volt vita a közgyűlésen? — Két vitatkozó megjegyzés hangzott el: — a kisgazdapárt helyi képviselője azt javasolta, hogy ne döntsön a közgyűlés, mert a földről van szó. A másik hozzásszóló azon a véleményen volt, hogy jobb volna, ha az átalakulás helyett egy mező- gazdasági, egy ipari és egy szolgáltató szövetkezetei hoznának létre. — Ezekre a felvetésekre az aktív dolgozó tagok adtak választ: elmondták, hogy a vegyesprofil működőképe- sebb es eredményesebb, mert csak ez ellensúlyozhatja a rossz, hátrányos mezőgazda- sági adottságokat. Új tagok a döntés előtt — A közgyűlést megelőzően több tagot vettek föl, egyesek szerint azért, hogy erősítsék az úgynevezett szavazógépezetet. Igpz-e ez a hír? — Április 24-én 214 termelőszövetkezeti tagot vettünk fel, az alkalmazottaink közül. Azokat, akiket munkájuk alapján arra érdemesnek tartott a szövetkezet vezetősége, hogy döntési joggal vehessenek részt a közgyűlésen. A sorsunkat érintő kérdések eldöntésekor figyelembe kellett vennünk azoknak a véleményét is, akik gyarapítják a szövetkezet vagyonát, s részt vesznek a napi munkában. Országos jelenség, hogy a tagság elöregedett. Amikor ilyen sorsdöntő kérdésekről van szó, az aktív dolgozók nem szenvedhetnek hátrányt. Lengyel Tamás
