Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-21 / 22. szám

1990. május 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP 5 Somogyjádi tavasz A rezesbanda fújt ébresztőt — Gyermeknéptánc-együttesek találkozója GYÖRÖKI SZEZONNYITÓ Díszvendégek a Festeticsek Pénteken este a kaposvári If­júsági Színpad vendégszerep­lésével kezdődött a hagyomá­nyos tavaszi rendezvénysoro­zat Somogyjádon. Thália fiatal papjai Moliere Botcsinálta dok­tor című színművének előadá­sával csaltak mosolyt a helyi publikum arcára. Szombaton reggel a jádi rezesbanda ébresztette azokat, akik még szunnyadtak. A sport jegyében zajlott az e napi program. Kispá­lyás labdarúgótorna és lovas­bemutató váltotta egymást. Tegnap itt rendezte meg a Somogy Megyei Művelődési Központ az Együd Árpád emlé­kére meghirdetett megyei gyer- meknéptánc-együttesek terüle­ti versenyét. A népes szereplő- gárda a tavasz pompázó virá­gainak színeivel ékeskedett. A nagybajomi Aranypatak, a BM Kaposvár gyereknéptánc- együttese, utánpótlás csoport­ja, a helyi gyerekegyüttes és a tánccsoport, a kaposvári Toldi utcai általános iskola Csitri együttese, a szennai Zselic gyerektánccsoport és a kapos­vári Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház cigányegyüttese ver­sengett, hogy részt vehessen a június 2-án megrendezésre ke­rülő megyei gálán, amit Bala- tonberényben rendeznek meg. A találkozó legsikeresebb táncait az újjáéledt szennai gyerekegyüttes, ifj. Wallinger Endre vezetésével: a kapos­vári Toldi utcai általános iskola aprói Babai Szilveszternél a so- mogyjádi gyerekcsoport Bőgős Lászlóné vezetésével mutatták be. A gyereknéptánc-együttesek találkozóját tegnap délután roncsderby, majd a Rákóczi öregfiúk—Somogyjád labdarú­gócsapatának mérkőzése kö­vette. Este, hogy az öregek se maradjanak ki a programból, idősek bálja zárta a háromna­pos rendezvényt. H. B. Fotó: Kovács Tibor Szombaton egész napos ren­dezvénysorozat jelezte, hogy Balatongyörök felkészült a nyárra, a vendégfogadásra. A Balaton csodálói, hódolói jöttek Győrökre, s a helybeliek színes és szórakoztató programmal — rendezett, tiszta településsel fogadták őket. Kora reggel a tatabányai Bá­nyász Fúvószenekar térzenéjé­re ébredtek, megnézték a nép­művészek árukínálatát, majd szentmisén vettek részt. A zsú­folásig megtelt templomban az istentisztelet után a Musica An­tiqua együttes adott hangver­senyt. A program ezután vízen folytatódott: dr. Czoma László, a körzet országgyűlési kép­viselője, Tatár János katolikus esperes és dr. Nagy Endre, a híres Afrika-vadász a hagyo­mányokhoz híven megkoszo­rúzta a Balatont. A rendezvényeken részt vett a Bécsben élő Festetics Tasziló is. A 7 éves fiatalúr édesapja csaknem ennyi idős volt, amikor 1944-ben elhagyta az ősi csalá­di birtokot, a keszthelyi kastélyt: — Furcsa, szívszorító érzés volt 46 év után viszontlátni a Ba­latont — mondta a papa az ebédnél, ahol angol barátaival jelent meg. — Ugyanakkor nagy öröm is, hogy ilyen állapot­ban megőrizték. Egy évvel ez­előtt számomra még elképzel­hetetlen volt, hogy Magyaror­szágra jövök. A délutáni műsor lovas-íjá­szok bemutatójával kezdődött, majd a strandon felállított szín­padon a keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskola nép­táncosai és a Komárom megyei Tarján község Minisramli zene­kara adott műsort több száz fős közönség előtt. • Király Lászlóné klubkönyv­tárvezető, Győrök társadalmi tanácselnökhelyettese fárad­tan, de rendkívül elégedetten nyugtázta a tapsvihart: — Jól sikerült a nap, s remél­jük, ilyen lesz az egész nyár is. (Süli) Masszírozzuk a talpunkat Talán emlékeznek még olvasóink Császárné Benke Máriára, akit a televízióban a Terefere című műsorban Vitray Tamás azért mutatott be, hogy tanulhassunk a hatvanöt éves asszonytól. Tizenöt éve kezdett tornászni, azóta nem fogyaszt húsételt, vegetáriánus—ennek köszönhetően boldog, kiegyen­súlyozott. A Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési kara, közművelődési es a szakszer­vezetibizottsága, a helyi Vörös­kereszt-csoport szervezésé­ben péntektől háromnapos programot szerveztek Egész­ségünkért címmel, amihez a péntek délutáni megnyitón Császárné Benke Mária száz részvevőnek kitartó kedvet adott a reformreggeli és -ebéd elfogyasztásához, a természet- gyógyászat alkalmazásához, a légzés- és mozgásgyakorlatok­hoz, .a gyógyító talpmasszázs elsajátításához. Szütsné Keczeli Erzsébet a talpmasszázs alkalmazására tanította meg a részvevőket, fiatalokat és időseket, akik kö­zül egy huszonkilenc éves, haj­dan aktív sportolót kérdeztünk meg: — Milyen eredménnyel járt étkezési rendjének átalakítása, valamint a talpmasszázs alkal­mazása? — A budapesti Csepelben futballoztam. Trombózis miatt abba kellett hagynom az aktív sportéletet. Budapesten el­végeztem egy tanfolyamot, ahol elsajátíottam a talpmasz- százs alkalmazását. Fél éve nem fogyasztok húsételt, azóta javult a vérkeringésem, a reha­bilitációban segít a talpmasz- százs is. A tornacsarnok talán még sose látott olyan békésen üldö- gélőket, mint az elmúlt három napban. A mozgás, tudjuk, az egészségmegőrzésben fontos szerepet játszik, senkit sem kí­vántunk róla lebeszélni, de ér- demes próbálkozni a talpmasz- százzsal is, no meg föltétien kóstoljuk meg a müzlit és egyéb olyan készítményeket, ame­lyektől nem kapunk gyomor­égést... A rendezvényen a császári termelőszövetkezet, a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Válla­lat, a Kaposvári Tejipari Vállalat szolgálta föl természetes étel­alapanyagait. Az ügyeletes újságírónak nem volt ideje arra, hogy talpát masszírozza, hanem talpalt to­vább... (Horányi) KULTÚRÁNK ÉPÍTŐKÖVEI Az intézményrendszer fölgyorsult eróziójának a megállítá­sa a választásból győztesként kikerült, a kormányalakítással megbízott Magyar Demokrata Fórum legfontosabb feladata — hallottuk a minap Bíró Zoltántól, az MDF országos elnöksége tagjától, a Hitei főszerkesztőjétől a Kaposváron megtartott kul­turális fórumon. Az 1987-ben mozgalommá szerveződött MDF a magyar értelmiség öntudatra ébresztését kezdeményezve máris számíthatott arra, hogy politikai harc árán képes a gyöke­rét megerősíteni, nevelni. Programja, vagy inkább célkitűzése — hogy a magyar értelmiség beleszólhasson a nép sorsába— azt tükrözte már: a politikai élet porondján is meg kell mérkőznie a mozgalomnak. Kezdetben az MSZMP, majd az MSZP, ké­sőbb a Szabad Demokraták Szövetsége késztette szerepének tisztázására, a politikai életben betöltött helyének kijelölésére. Úgy tetszik, a választások után sem lesz könnyebb helyzetben a Magyar Demokrata Fórum, illetve annak kormánykoalíciója, hiszen a szavazások után a politikai küzdőtéren továbbra is helyt kell állnia. Kormányzási tapasztalatok nélkül nehéz úgy irányítani az ország életét, hogy az állami feladatok mellett nem csüggedő figyelemmel kövesse az MDF a politikai élet hadállásainak mozgását. A péntek délutáni kaposvári MDF kulturális fórum vendége, Bíró Zoltán őszintén tárta föl e kettősségből eredő súlyos gon­dokat. Előadását csupán véleményének, s nem a Magyar Demokrata Fórum tudományos, oktatási, művészeti és közmű­velődési programjának tekinthettük, hiszen a lebomlott régi fa­lak helyén nem tudni még, miként építkeznek tovább. A mostani magyar válságból való kibontakozás nagy tétje, hogy meddig épülhet még le a korábban kialakult struktúra, amit újnak szükséges fölváltania. Az elmúlt két évben a magyar kulturális intézményrendszer oly módon jutott csődbe, hogy magára maradt. Míg a politikai életben a pluralizmus tört utat magának, a gazdaságban elindult a privatizációs folyamat, a kulturális élet irányítása megfeledke­zett a feladatáról. A politikai és gazdasági életben végbement folyamatok egyszerre kísértik a magyar művelődési intézményrendszert, a pluralizmus a főiskolák, egyetemek autonómiája megteremté­sében jelentkezik deformált módon, a privatizáció a szellemi életben a működési feltételek megteremtésében okoz komoly zavarokat. A „földalatti irodalom” jól kiépült infrastruktúrájával nem képes versenyre kelni az igényes könyvkiadás. Terjesztési gondokkal küzdenek a folyóiratok. Kiszolgáltatottá vált a kultú­ra. Az új kormányban egyik tárca minisztere sem kap könnyű feladatot, így a kultúrát irányító sem. Az értékeket helyükre kell állítani. A dotáció, a célfeladatok támogatása mellett a preferen­cia egyensúlyának a kidolgozása lehetőséget jelenthet a műve­lődési intézményrendszer további eróziójának megállításában, ugyanakkor a jogi szabályozásokkal, a működőképes belső önállóság elősegítésével kedvezőbb feltételek teremthetők a magyar kultúra számára — fogalmazható meg a kaposvári fó­rum nyomán. így legyen. Horányi Barna Idegen nyelvű képzés Barcson Szakmát, angolul A barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakkö­zépiskola angol tagozata már lassan a harmadik tanévet zárja. Horváth Ferencet, az is­kola igazgatóját a tapasztala­tokról kérdeztük: — A tervezettnél is jobb ered­ményt értünk el. Eredetileg a 4. év végére terveztük a középfo­kú nyelvvizsgát, de már a máso­dik osztályos tanulóink olyan szintet értek el, hogy érdemes­nek láttuk a próbatételt. A gye­rekek többségének sikerült is. Az első két évben tehát meg lehet alapozni a nyelvi tudást, majd a másik két évben a leg­fontosabb a szakmai tantárgy angol nyelvű tanítása. Az a ta­pasztalatunk, hogy azoknak a tanulóknak volt könnyebb az angol nyelv elsajátítása, akik nem rendelkeztek semmilyen előképzettséggel. Akik alacso­nyabb óraszámban, hosszabb ideje tanulták már a nyelvet, azok túlbecsülték a tudásukat. Bennük alacsony intenzitású nyelvtanulási szokás rögződött. — Tervezik-e a nyelvi tagozat bővítését? — Igen, ősztől német tagoza­tos osztályt indítunk az er­dészszakos hallgatóink részé­re. — Mik a felvételi követelmé­nyek? — Elsősorban az általános képességeket vizsgáljuk írás­beli teszttel. A beszélgetésnél pedig a pályairányultság a leg­fontosabb szempont. Iskolánk­ba háromszoros a túljelentke­zés, a legtöbben az erdész szakra jelentkeztek. — Az országban önök kezd­ték el elsőként az idegen nyelv és a szakma tanításának ösz- szekapcsolását. Hogyan tudták ezt a gyakorlatban megoldani? — Ma Magyarországon ah­hoz, hogy a gazdasági nehéz­ségekből kilábaljunk, vélemé­nyem szerint nem a humán szférát kell tovább erősíteni, hanem a műszaki területet. Ehhez pedig a szakmai tudás mellé idegen nyelvi szakszó­kincsre is szükség van. Tárgya­lóképes munkairányítókat sze­retnénk képezni. A célok meg­valósításáért a tantestület még azt is „elviselte”, hogy a felsőfo­kú nyelvvizsgával rendelkező szakembereink kiemelt bére­zésben részesüljenek. (Hunyadkürti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom