Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-17 / 19. szám

1990. május 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP 5 ÁLDOZATOK KÖNYVE Az emlékezés sebeket tép föl — és gyógyít Uj karmester a szimfonikusoknál Több próbát, több koncertet terveznek Megkezdődött megyénkben a második világháború áldozatainak kutatása Április 23-án jelentette meg fölhívását a Magyar Honvéd­ség Somogy Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Pa­rancsnoksága a második világháború katonai és polgári ál­dozataink fölkutatására. A Magyar Honvédség nagyszabá­sú vállalkozását megyeszerte segítik az önkéntes gyűjtők. A Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, a Hadtörténeti Intézet és más tudományos intézetek az 1990-es évek elejére ter­vezik, hogy megjelentetik Magyarország XX. századi hábo­rús áldozatainak névjegyzékét. Serbán László alezredest, e munka somogyi szervezőjét arra kértük, számoljon be, mi­lyen visszhangra talált a fölhí­vás. — Valamennyi tanácsot, ön- kormányzatot értesítettük mun­kánkról, szándékunkról. El­kezdték a halotti anyakönyvek, temetői jegyzékek alapján a polgári es katonai áldozatok összeírását. Ám nem elégsége­sek ezek az adatok ahhoz, hogy ateljesség igényével összeállít­suk a második világháború ál­dozatainak névsorát. Ezért a lakosság, a rokonok, hozzátar­tozók, barátok önzetlen segít­ségére is számítunk. Levelek özöne Vaskos levélköteggel kereste föl szerkesztőségünket Serbán László alezredes. Levelek özö­ne érkezik naponta a parancs­nokságra, sokan személyesen beszélik el szeretteik, hozzátar­tozóik, barátaik tragikus sorsát. Naponta harmincán, negyve­nen kopogtatnak a Magyar Honvédség Somogy Megyei Hadkiegészítési és Területvé­delmi Parancsnokságának aj­taján Serbán László alezredes­nél. Szavaiból érzékelhettem, az emlékezés micsoda sebeket tép föl azokban, akik hozzátar­tozójukat, barátjukat, ismerősü­ket a háborúban veszítették el, itthon vagy az országhatáron túl. Novák István önkéntes gyűj­tő Gyékényesről ötvenhat sze­mélyt nevezett meg, akit a sors odavetett a halálnak. Kísérőlevéllel érkezett a pa­rancsnokságra Osztopánból Forster Gyula plébános össze­írása, amely pontosan közli az elhalálozás helyét, okát és kö­rülményét. Az összeírást Uj- ságh Tibor nyugalmazott tanár készítette el. A helyi plébánián megtaláljuk az Áldozatok köny­vét, amelyben mindazok szere­pelnek, akik a koncentrációs táborokban, a harcok idején a faluban, illetve a csata után erő­szakosság következtében és a fronton haltak meg. Két csokor virággal Az alezredes egy magható történetet is elmesélt. Fölkeres­te egy kaposvári asszony, aki levente fiát vesztette el, valahol a Bakony térségében. Jeltelen sírba temették gyermekét. Nyár elején, amikor nyílni kezdtek a virágok, az idős asszony két csokor virággal járja a mezőt azóta minden évben, nyár ele­jén. Könnyezve szórja szét a réten a szeretet virágait, hátha egy szál fia porladó csontjai fölé hull... Megrázóbbnál megrázóbb történetekről vallanak a pa­rancsnokságra érkezett leve­lek, a beszélgetések. Édesapja emlékére állította össze Kapos- füreden az áldozatok névsorát Kelemen László. Borsfái Géza nyugalmazott zászlós, marcali lakos Tapsonyról készítette el az összeírást; itt a faluban em­lékművet is kívánnak állítani az elesetteknek. Bolhásról, Ká­nyáról, a megye szinte minden településéről érkeznek a leve­lek. Özvegy Nagy Béláné rész­letes leírást adott férje kivégzé­sének körülményeiről. Oszto- gorszkban férjét és tizenöt tár­sát lőtték agyon, majd az égő gabonaraktárba vetették őket. A szemtanú, a túlélő, Gertner Vilmos pékmester tanúsítja a történteket. Merényi György és Kerényi Gábor után ez év februárjától Hevesi Andrást, a Csiky Ger­gely Színház zenei vezetőjét kérték föl a Kaposvári Szimfoni­kus Zenekar karnagyának. A15 éve Thália somogyi templomá­hoz szegődött karmestert a ter­veiről kérdeztük. — A zenekar a próbák rend­szerességét hiányolta elődöm­nél, aki csak a koncertekre ké­szült muzsikusaival; a heten­kénti találkozások elmaradtak. Ez érezhető volt a társulaton. A jelenlegi heti egy próba helyett még egyre szükség volna — mondta Hevesi András. — Arra törekszem, hogy minél eredmé­nyesebben összefogjam a megye és a város zenészeit; a zeneirodalomnak olyan gazdag tárháza van; egy év is kevés, hogy végigjátsszuk azokat a műveket, amelyekre e 33 muz­sikus képes. Mielőbb meg kell találnom azokat a barokk és klasszikus, valamint XX. száza­di szerzők műveit, amelyek szá­munkra alkalmasak. Egyet­értek Zákányi Zsolttal, aki azt kifogásolta, hogy egy-egy hangversenyen több a „kisegí­tő”, mint a zenekari tag. Mi is szeretnénk csak somogyi mu­zsikusokkal közönség elé lépni: Marcaliból is, Barcsról is járnak be a próbáinkra. Erre nemcsak azért van szükség, mert a váro­si tanácson kívül a megyei ta­nács is hozzájárul fenntartási költségeinkhez. Arra törek­szünk, hogy a megye hangver­senyigényét kielégítsük. — Alacsony igényeket nem nehéz... — Ha egy kisváros, például Marcali, Nagyatád, Csurgó, Barcs csak egy koncertet kap évente, akkor a zeneszerető embereket valóban le lehet szoktatni a hangversenylátoga­tásról. A jövőben ifjúsági kon­certekkel járjuk Somogyot. Mi­vel a megyében nincs zenemű­vészeti főiskola vagy konzerva­tórium, a zeneiskolákból kikerü­lő tehetséges növendékeket mielőbb szeretnénk bevonni a hangszeres játékba. Ősszel lesz egy olyan hangverse­nyünk, amelyen néhány tizen­éves majd szólistaként mutat­kozik be. —Öt évvel ezelőtt ön már diri­gálta e társulatot: hangverseny­vezetőként azonban ma este debütál a kaposvári Reformá­tustemplomban. Mit játszanak? — Hagyományos tavaszi hangversenyünket tartjuk; ezen a legismertebb Beetho- ven-művek csendülnek föl: az Egmont-nyitány, a D-dúr hege­dűverseny és a Sorsszimfónia. Jordán Tamástól Babits verse, a Mint különös hírmondó című hangzik el. Babits költészetét Beethoven művészetével roko- hítom: azt sugallja, hogy az élet harc, amit meg kell vívnunk. Lörincz Sándor EGYESÜLET AZ ÚJ MAGYAR ISKOLÁÉRT Nagy sikerű hangversenyt adott a francia fővárosban a mai magyar zene kiváló képviselő­je, Kurtág György. A művész feleségével és Franciaország­ban élő ugyancsak zeneszerző fiával együtt lépett a közönség elé, egy alkalommal korunk zenéjének egyik párizsi köz­pontjában, a Lierre Színház­ban, egy alkalommal pedig a Magyar Intézetben. A Kurtág család címmel a Lierre Színházban megtartott műsorban a zeneszerző és fe­lesége adott élő számos — részben négykezes — darabot a Játékok című ciklusból, és bemutatták több Bach-átíratát is. Ifjabb Kurtág György szinteti­zátorra írt műveiből adott elő, Bob Revei közreműködésével. A Magyar Intézetben szervezett találkozón is elhangzottak az idősebb és az ifjabb Kurtág művei, s emellett levetítették Philippe Puicouyoul videoport- réját a kiváló magyar zeneszer­zőről — ez a párizsi Beaubourg Intézet megbízásából készült a jelentős kortárs alkotóművé­szeket megörökítő sorozatban —, s egy rajzfilmet, amelynek zenéjét viszont ifjabb Kurtág György alkotta. Adatokat kérnek Serbán László alezredes hangjából éreztem megható- dottságát. Kevés szóval is beér­tük a levelek olvasásakor. Majd ismét arra kért, hogy tudassuk olvasóinkkal, milyen adatok szükségesek az áldozatokról. A néven kívül az elhunyt személy születési adatai, anyja neve, legutolsó lakhelye; katonai ál­dozat esetén a rendfokozat, a csapattest, a tábori postaszám, a halál oka, helye, Ideje szere­peljen az összeírásokban — közölte. Személyesen vagy levélben fölkereshető a következő cí­men: Magyar Honvédség So­mogy Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnok­ság, Kaposvár, Zalka Máté utca 18/A. Telefon: 11-211. Horányi Barna Zsolnai József pedagógiai kutató neve nemcsak a szak­mában cseng jól. Nyelvi- irodal­mi kommunikációs programjá­val különösen az általános isko­lák alsó tagozataiban folyó ok­tatást forradalmasította. Leg­alábbis abban a 600 iskolában, ahol az intézmény pedagógusai vállalták a programmal járó nagyobb szakmai felkészültség igényét és a mindennapi felké­szülést követelő munkát. Nos, Zsolnai József hívó sza­vára elsősorban a programjá­ban is részt vevő képességfej­lesztő iskolák pedagógusai ül­tek össze a közelmúltban Gö­döllőn, az Új Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesület alapító közgyűlésén. A tanácskozáson Somogy megyét dr. Szabó Lászlóné és Nagyné Jancsó Irén, a nagyatádi II. Számú Álta­lános Iskola pedagógusa képvi­selte, aki — lévén Zsolnai-tanít­vány —csatlakozott az egyesü­lethez. Dr. Szabó Lászlóné elmond­ta: azokat tömöríti a szervezet, akik azonosulnak az értékköz­vetítő és képességfejlesztő pedagógiai törekvésekkel; a magyar pedagógia megújításá­nak alternatívájaként elfogad­ják, s elismerik hazánkban a pe­dagógiai prularizmus létjogo­sultságát. A fennálló iskolai és pedagó­giai viszonyokkal elégedetlen szakemberek szervezete ez. Azoké, akik az iskola reformját a szákma és a pedagógusképzés minőségi megújításától várják. Szerintük a minőség- is telje­sítményelv nemcsak a tehetsé­ges gyermekekre, hanem az átmenetileg lemaradókra, a las­súbb tempóban fejlődőkre és a nehéz szociális körülmények között élőkre is érvényes. Az egyesület megalakulásán hangsúlyozták, hogy építenek a magyar egyházi és világi iskolá­zás évszázados haladó hagyo­mányaira, és kiállnak a kutatás­sal megalapozott pedagógiai újítások mellett, amelyek az egyetemes neveléstudományt gyarapítják. v. ZS. Mátyás és a humanizmus Közép-Európában Nemzetközi kollokvium Székesfehérvár Mátyás és a humanizmus Közép-Európában címmel kez­dődött szerdán nemzetközi kol­lokvium Székesfehérvárott, abban a városban, amely a bölcs uralkodó koronázásának, esküvőjének a színhelye volt, s ahol végső nyugalomra helyez­ték. A halálának 500. évforduló­ja alkalmából a MTA Irodalom­tudományi Intézet, valamint négy tudományegyetem által rendezett fórumra Ausztriából, Belgiumból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Kanadából és Olaszországból érkeztek a Mátyás korával, va­lamint a régi magyar irodalom­mal foglalkozó kutatók. A résztvevőket Klaniczay Tibor, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója köszöntötte, majd a vendéglátó város nevében Bal- say István tanácselnök szólt arról, miként adózik Székesfe­hérvár egyik legnagyobb nem­zeti királyunk emlékének. Elkövetőén megkezdődtek az angol, Illetve francia nyelvű előadások. A négy nap alatt húsznál több előadás hangzik el a Mátyás korával kapcsolatos legújabb kutatási eredmények­ről. Az előadók Mátyás udvará­ban, illetve környezetében lévő magyar, olasz és más nemzeti­ségű humanisták tevékenysé­gével, a nagy uralkodó szemé­lyiségének és kulturális tevéke­nységének a XVI. századi ma­gyar, francia és angol irodalom­ban való megjelenésével foglal­koznak. Kurtág György Párizsban Kopjafát avattak a Táncsics gimnáziumban Székely motívumokkal díszí­tett kopjafát avattak a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium parkjában. Csikós Nagy Márton fafaragó népművész alkotásá­val a ballagás napján állítottak emléket a nagymúltú iskola el­hunyt, egykori diákjainak és tanárainak. A kegyeleti hely dr. Müller Ferencnek, a gimnázium volt tanulójának az ötlete: ő és diáktársa, Bóna József vállalta — az intézmény tantestületével közösen a kopjafa felállításá­nak költségét is. Az alkotás a Táncsics — az egykori Soms- sich — gimnáziumhoz való ra­gaszkodás és kötődés újabb jelképe. Fotó: Kovács Tibor Tíz iskola részvételével Országos tanulmányi verseny Tabon Ma országos szakmai tanul­mányi verseny kezdődik Tabon, a Rudnay Gyula nevét viselő szakközépiskolában és szak­munkásképző intézetben. A mezőgazdasági gépszerelőket képző szakközépiskolák máso­dik osztályos tanulói mérik itt össze tudásukat. Frányó László igazgató el­mondta: 1986 óta rendezik a tabi intézményben az országos vetélkedőt, azzal a céllal, hogy fölkészítsék a tanulókat a ne­gyedik évben tartandó szaktár­gyi versenyre. Akik jó ered­ményt érnek el, azok felvételi nélkül kerülnek be az egyetem­re. Ebben az évben 9 iskola fo­gadta el a meghívást; s négyta­gú csapatok érkeztek. A mai írásbelin Körmend, Gyula, Szécsóny, Kiskunhalas, Beret­tyóújfalu, Dombóvár, Csurgó, Zirc, Tiszavasvári és a tabi isko­la diákjai kezdik a versenyt. A végső eredményt az írásbeli és a holnap tartandó szóbeli alap­ján állapítják meg. Az eddigi tanulmányi verse­nyek tapasztalatairól Frányó László elmondta: — A negyedi­kesek országos döntőjébe rendszerint azok a diákok kerül­nek, akik az előző szaktárgyi versenyekre is rendszeresen készültek. Ezért ma már rangja van a mezőgazdasági gépsze­relők tabi országos versényé- nek. — krutek —

Next

/
Oldalképek
Tartalom