Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-15 / 17. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP 1990. május 15., kedd Hol tart az önkormányzati törvény előkészítése? (Folytatás az 1. oldalról) tárgya lesz az Országgyűlésen is, amikor az önkormányzati tör­vényjavaslatról esik szó. Hi­szen a különböző politikai erők nem ítélik meg egyformán ezt a kérdést. Vannak politikai pár­tok, amelyek testülettel, komoly apparátussal rendelkező me­gyét képzelnek el, bár visszafo­gott, korlátozott szerepkörrel. Mások egyfajta hivatal meg­szervezésére gondolnak. Sőt az utóbbi időben, ha nem is ©lég hangsúlyosan, bizonyos regio- nalizmus igénye is megjelent a helyi igazgatásban. Úgy gondo­lom, ebből a kérdésből nem kel­lene kabinet-ügyet csinálni, ezt a döntést alá kell rendelni az alapkoncepciónak. Nevezete­sen a települések valóságos önállóságának. A megye szere­pét és szervezeti formáit is eh­hez kell alakítani. Tehát nem lehet kizárni, hogy a jövőben a megye teljesen más funkciót tölt be. Nem a központi igazga­tás érdekeit közvetíti lefelé, hanem a településszintű önkor­mányzatnak lesz védőbástyája. — A helyi önkormányzatok létrehozása azonban elképzel­hetetlen a választási szabályok nélkül. Úgy gondolom, erre nem alkalmazható mechanikusan az országgyűlési választá­sokról szóló törvény. — Valóban, önálló törvény- tervezet készül az önkormány­zatok választására. Képtelen­ség a két egymástól eltérő fel­adatot egy törvényen belül sza­bályozni. A konkrét megoldáso­kat illetően azonban ma még nem lehet véglegesen kiforrott elképzelésekről beszélni. Hi­szen a választás az elképzelt szervezettel is szorosan össze­függ. így várhatóan párhuza­mosan kell állást foglalni a még nyitott kérdésekben. Ha egy alulról építkező megyéről be­szélünk — amit az önkormány­zatok választanak, delegálnak —, akkor természetesen ahhoz kell igazítani a választás szabá­lyait is. Egy közvetlen választá­son alapuló rendszer esetén megint más szabályok előírása indokolt. — Végül is a tanácsok man­dátuma június 8-án lejár. Fel­merül a kérdés, meg kell-e hosszabbítani a mandátumo­kat? Ha igen, mi ennek a mód­ja? — A jelenlegi szabályok sze­rint a tanácstestületek nem működhetnek tovább, csak a végrehajtó bizottságok. Ezek megbízatása ugyanis az új vég­rehajtó bizottságok megalaku­lásáig tart. Az az Országgyűlés nem hosszabbítja meg a testü­letek mandátumát, az iménti megoldás érvényes. Én ezt személy szerint politikai szem­pontból vitathatónak tartom, helyesebb lenne meghosszab­bítani a mandátumot, ami azt jelentené, hogy a testületek is tovább működnek. Ez termé­szetesen nagyobb legitimációt adna a helyi igazgatásnak az átmeneti időszakban. Ez annál is inkább így van, mert a helyi igazgatásban már kialakult gya­korlat, hogy a testületi munká­ban részt vesznek a különböző pártok képviselői. Tehát az a politikai elrendezettség, ami országos szinten létezik, nap­jainkban már jelen van a helyi igazgatás szintjén is. — Lehet-e valami közelebbit tudni az önkormányzati válasz­tási törvényről? — Erről nyilvánvalóan az új Országgyűlésnek kell dönteni. A különböző pártok a maguk nézőpontjából közelítik meg a kérdést, ezért ma még korai volna a részmegoldásokról szólni. De ha a most kialakult szabályokat nézzük, azt mond­hatnám, hogy egy differenciált önkormányzati választási rendszerben gondolkodunk. Megpróbáltuk leképezni a vá­lasztási szabályok szintjére az egyes települések közötti kü­lönbségeket is. Könnyű belátni, hogy másfajta szituáció alakul ki e tekintetben egy 300 lelket számláló, most önállósult tele­pülésen, mint mondjuk egy me­gyeszékhelyen, netán a több mint kétmilliós fővárosban. — Érvényesülni fog-e a vá­lasztási törvény sajátos dualiz­musa, vagyis az egyéni jelöltek mellett a pártok is kiállítanak majd saját jelölteket? — Ma még csupán alternatív javaslatokkal rendelkezünk. Ennek alapján azt Tudom vála­szolni a kérdésre: is-is. Nyilván­való, hogy a többpártrendszert nem lehet nem figyelembe ven­ni az önkormányzati választá­soknál, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani: az önkormány­zatok, a képviselőtestületek fe­ladata éppen a települési, a he­lyi érdek érvényesítése, kötő­dés a helyi dolgokhoz. Ennek a helyzetnek az egyéni választó- kerületi szisztéma jobban meg­felelne. Nagyobb települése­ken azonban nem biztos, hogy mindig az egyéni választókerü­leti megoldás fejezi ki, hordozza a valóságos helyi érdekeket. Bodnár Lajos BREZSNYEV ÉS AZ ÍRÓI VÉNA A néhai első számú szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev csupán egyet­len könyvkiadótól 500 ezer rubelt vett fel szerzői jogdíjként, holott nem is ő írta az akkortájt kötelező iskolai olvasmánnyá avanzsált „remekműve­ket”. A könyveket annak idején minden valamire való szovjet kiadó megje­lentette, akkoriban ugyanis ez volt a siker zá­loga. A Brezsnyev-müvek nyomába eredő Mosz- kovszkaja Pravda Fjodor Burlackijt, az akkoriban Brezsnyev környezeté­hez közelálló neves poli­tológust, a Lityernatur- naja Gazeta című hetilap főszerkesztőjét idézi, aki egy helyütt megírta: Leo­nyid lljics az olvasásnál csak az írást utálta job­ban... (MTI) Hazaindult a pápa II. János Pál pápa néhány órás curacaói látogatását befe­jezve hétfőre virradó éjszaka visszaindult Rómába. Közép­amerikai körútja befejező állo­másaként hét órát töltött a Hol- land-Antillákhoz tartozó és fő­leg római katolikusok lakta szi­geten. A villámlátogatás leg­főbb eseménye egy szabadtéri mise volt, ahol 25 ezer ember fogadta a pápát. II. János Pál Mexikóból érke­zett a pénzügyi és turisztikai központnak számító szigetre. Megválasztása óta ez a mosta­ni volt a negyvenhetedik külföldi útja. Az SZDSZ indítványát nem támogatják Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Az Országgyűlés külügyi bi­zottsága hétfői ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött: a testület nem támogatja a Sza­bad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának indít­ványát arról, hogy az Ország- gyűlés sürgősséggel tűzze na­pirendjére Magyarország és a Varsói Szerződés viszonyának kérdését. A bizottság ülésén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad De­mokraták Szövetségének kép­viselője nem értett egyet a sür­gősségi indítvány elvetésével, illetve az azt megokoló állás- foglalás egyes kitételeivel. Han­goztatta: az SZDSZ a bizottsági állásfoglalás ellenére továbbra is fenntartja indítványát. A sürgősségi intítványról foly­tatott vita után a külügyi bizott­ság az SZDSZ nemzeti kisebb­ségvédelmi felhívásának terve­zetét vette nagyító alá. Részle­tekbe menő szövegezési pro­cedúra eredményeként kidol­goztak egy határozat-terveze­tet, amelyet a parlament plénu­ma elé terjesztenek. A törvényhozás elé kerülő tervezet abból indul ki, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség helyzete aggasztóan alakul. A hazai és a nemzetközi közvéle­mény nyugtalansággal szemléli a közép-kelet-európai térség­ben fellobbant nacionalista in­dulatokat. Ennek kapcsán a határozat-tervezet rámutat, hogy nemzeti kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya, jogos igényeik elutasítása sú­lyosan veszélyezteti az egész régió demokratizálódási folya­matait, a jószomszédi kapcso­latok kibontakozását. A tervezet értelmében a tör­vényhozás arra kérné fel a kor­mányt, hogy továbbra is ösztö­nözze a nemzeti kisebbségek jogainak nemzetközi kodifiká- ciós munkálatait, illetőleg kezd­jen tárgyalásokat a szomszé­dos államokkal a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelmé­ről szóló szerződések kidolgo­zásáról. A tervezet állást foglal a nemzeti kisebbségek önazo­nosságának védelme és fej­lesztése, a térségben élő nem­zeti kisebbségek egyéni és kol­lektív jogainak törvényes bizto­sítása mellett. Albizottságok is tanácskoztak A Magyarországra tömege­sen érkező romániai betegek ellátásának, gyógykezelésé­nek megoldása az egyik legsür­gősebb egészségügyi feladat — hangzott el az Országgyűlés egészségügyi albizottságának hétfői ülésén. Az albizottság ezen felül még négy olyan területet határozott meg, ahol a legsürgősebben intézkedni kell. A képviselők halasztást nem tűrőnek minősí­tették az oktatás rendszerének korszerűsítését, az egészségü­gyi forrásteremtés és finanszí­rozás lehetőségeinek kialakítá­sát, új egészségügyi törvény kidolgozását, valamint új szak­mai és adminisztratív vezetési rendszer megteremtését. A kulturális, oktatási, tudomá­nyos, sport, televízió- és sajtó- bizottság soraiból kiküldött két albizottság hétfőn egy-egy, a legutóbbi plenáris ülésen el­hangzott javaslatot tűzött napi­rendjére. A sajószekció ad hoc vizsgá­ló bizottság felállítását ajánlja a sajtó területén — esetleg külföl­di szakértők bevonásával — a monopolhelyzetek kialakításá­nak meggátlására, a külföldi tőkebeáramlás körülményei­nek vizsgálatára. E javaslat annyiban különbözik az SZDSZ javaslatától, hogy nem kizáró­lag az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlásait kívánja meg­vizsgáltatni. Kiterjed az orszá­gos napilapok, a hetilapok áta­lakulásának körülményeire, va­lamint minden eladott, vagy el nem adott megyei lap helyzeté­re, a lapgazdák eljárásaira, a lapeladásokból befolyt össze­gek elhelyezésére, a vételár értékarányos voltára, az eladá­sok jogszerűségére, az esetle­ges visszásságok felderítésé­re. A tervezet kimondja a nyom­tatott és az elektronikus sajtó területén a privatizációs eljárá­sok tilalmát, a folyamatban lévő ügyletek felfüggesztését is. A leendő ad hoc bizottságnak jú­nius 30-ig kell jelentést tennie az Országgyűlés előtt. A kulturális albizottság a por­nográfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilal­mát szorgalmazó népi kezde­ményezéssel kapcsolatban foglalt állást. A képviselők úgy döntöttek: egyetértenek a ko­rábbi Országgyűlés ezzel kap­csolatos határozatával. Nem tartják viszont kielégítőnek az ennek nyomán született keres­kedelmi miniszteri rendeletet. Az albizottság ezért azt indítvá­nyozza, hogy a kereskedelmi törvényben szabályozzák e ter­mékek forgalmazását. Előbb azonban e kezdeményezésről is véleményt kell mondania a kulturális bizottságnak. T iltakozás a fajüldözés ellen TÖMEGTÜNTETÉS PÁRIZSBAN Párizs népe hétfőn a maga nemében páratlan tüntetéssel tiltakozott a fajüldözés minden formája ellen a carpentrasi zsi­dó temető meggyalázása nyo­mán. Hétfőn délelőtt újabb bar­bár akció híre érkezett: a Párizs mellett levő Clichy-sous-Bois temetőjében harminc zsidó sír­ra festettek vörös festékkel ho­rogkereszteket. A tiltakozó me­netet a szélsőjobboldali Nem­zeti Front kivételével minden politikai párt támogatta. A szakszervezetek, a külön­böző társadalmi szervezetek felhívták tagjaikat, hogy vegye­nek részt a néma tüntetésen. Michel fíocard miniszterelnök nyilatkozatban közölte, hogy jelen lesz a felvonulók sorában, hasonlóképpen nyilatkozott sok más ismert politikai vezető. Kü­lön delegációt küldött a francia római katolikus püspöki kar. Ott voltak más egyházak képvise­lői, a pártok, a szakszervezetek vezetői is. (MTI) / \ Kaposváron, or­szágos főútvonal mellett 60 m2 irodának, üzletnek alkalmas helyiség 2,4 millió forintért megépíthető. ,, Részletes információ: Rózsa Lakásszövetkezet, Kaposvár, Munkásőr sor 6—7. 7400 Telefon: (82)17-842 Farkas Árpád elnök (110795) V __________J Két, álarcot viselő moszkvai fiatal egy könyvborítót éget el május 13-án a Lomonoszov egyetem előtt tartott megmozduláson, amelynek résztvevői az 1989 májusi pekingi diáktüntetés vérbe fojtása ellen tilta­koztak Tizennyolc év után egyiptomi vendég Mubarak Moszkvában Moszkvába érkezett hétfőn Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök, akinek személyében tizen­nyolc év után először tesz hiva­talos baráti látogatást egyiptomi államfő a Szovjetunióban. Mubarak Mihail Gorbacsov szovjet elnök meghívásának tesz eleget. Az egyiptomi elnök látogatá­sa kapcsán a hétfői Izvesztyija rámutat: a Szovjetunió a meg­beszélésektől a kétoldalú kap­csolatok fejlődésének elősegí­tésén túl a közel-keleti konflik­tus rendezését célzó együttmű­ködés erősítését várja. A május 14-től 17-ig farmervásárt tart a gyár klubtermében. Nagy árengedménnyel! (110821)

Next

/
Oldalképek
Tartalom