Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-12 / 15. szám
1990. május 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Pénzükre váró vállalatok (Folytatás az 1. oldalról) A hosszú távú kereskedelmi partneri viszony az adott szó garanciáira épült — és abból él ma is. Ettől függetlenül a jó együttműködés érdekében teljesítik a húskombinát kérését, tehát minden akadály elhárul az exporttámogató hitelkonstrukció felvétele elől. — Május végére utolérhetjük magunkat és tisztességes futamidőn belől tudunk teljesíteni. — Mit vár az idei évtől az igazgató? —A belföldön a tőkehús értékesítése becslésem szerint húsz százalék körül visszaesik. Húskészítményeknél 10 százalékos forgalomcsökkenéssel számolunk. Sertésből exportunk elérheti a tavalyi mennyiséget. A marhahús piaca stagnál: a Szovjetunióval kapcsolatos szerződések teljesítése mozdíthatja ki ezt a holtpontról. A termelőknek sokat köszönhet olyan nagyvállalat, mint a húskombinát. A nehezedő gazdasági helyzetben a türelem már nemcsak gesztus. Ezt mielőbb viszonozni kívánják. ‘ — A tejipart sem kényeztették el az utóbbi évek árváltozásai. Az áremelkedések miatt korábban csak mintegy 6—8 százalékkal esett vissza a fogyasztás, az idén, április végéig már 9 százalékot jeleztek. Mit tesz az ipar a felhalmozódott készletekkel? — A világpiaci árak „nyomottak", feleslegeinket mégis külföldön kell értékesíteni — mondta Horváth László. — Tröszti szinten mintegy 65 millió dollárnyi exportot kell az idén teljesítenünk. Az export mindig a vevő igényétől függ, ezért vannak túlzottan magas készletei a tejiparnak. Ez is megnöveli a költségeket. Annak ellenére, hogy a sajtot még tisztes nyereséggel tudják exportálni, a vaj és a tejpor kiszállítása végül is veszteséget okoz. Fizetőképessége megtartása érdekében rövid lejáratú hitelekkel kénytelen javítani helyzetén a tejipari vállalat. Míg adósaiktól nehezen áramlanak be a teljesítések, az export átfutása több, mint 90 napos, addig a termelőknek párnapos csúszással teljesítenek. — Ha a segédanyagoknál és a csomagolóanyagoknál nem következik be számottevő áremelkedés, akkor a nyári csúcscsal megmaradhat a fizetőképességünk. Sajnos, tiszta képet nem lehet alkotni az elkövetkező hónapokról. Az eddigi prognózisok tudatában remélem, hogy elérjük a tavalyi szintet— mondta dr. Horváth László. A tejipar naponta érzi a sor- banállás miatti nehézségeket, még akkor is, ha rá nem is hat igazán. Meg kell azonban szüntetni a termelők kiszolgáltatottságát. Ezt pedig csak jó gazdaságpolitikával lehet elérni. — Az élelmiszer-gazdaságnak lételeme a működésképességhez szükséges hitel. Ezt meg kell teremteni, akkor feloldódnak a feszültségek — mondta a tejipari vállalat igazgatója, majd hozzátette: Az életszínvonal-politikával el kell érni, hogy az egy főre jutó tej— tejtermék fogyasztás ismét 200 kilogramm legyen. M.T. Dr. Tor gyón József nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak Egyszerűsíteni (Folytatás az 1. oldalról) — Hozzászólásában arról beszélt, hogy a közvélemény a parlament első lépéseit nem fogadja osztatlan sikerrel. Az emberek többsége mintha valami mást várna, s nem pedig az alkotmány ilyen gyors módosítását. Milyen tapasztalatokra alapozta ezt a véleményt? — Elég régóta folyik a harc a monolitikus államhatalom lebontásáért, de végül is ez az embereknek csak akkor jelent valamit, ha konkrétan egész más dolgot tapasztalnak, mint ami régebben volt. S e helyett az új parlament azzal kezdte működését, a képviselők azon vitatkoznak, hogy például a körA miniszterek — Tehát az Ön véleménye az, hogy a parlament első lépéseit fenntartásokkal fogadja a közvélemény. Akkor mit kellene tenni? — Beszédeim kapcsán többször is elmondtam — bár sokan ezért engem demagógiával is vádolnak—, hogy valami bizalomgerjesztő intézkedést kellene hozni a parlamentnek. Ezért javasoltam már korábban is, hogy például a parlamenti képviselők, illetve a hatalomra kerülő miniszterek és államtitkárok önként mondjanak le fizetésük feléről, s ezt az összeget a legszegényebb rétegek meg- setítésére kell fordítani mindaddig, amíg nem sikerül az országot a katasztrófahelyzetből kivezetni. Ilyen, vagy ehhez hasonló döntések alkalmasak lennének a bizalomerősítésre. Vagy az, ha például látványosan gyors intézkedéseket tudna hozni a parlament. Olyanokat, amelyekből érezné a nép, hogy a Tisztelt Ház hozzákezdett a nyezetvédelemnek mi legyen a helyes elnevezése. S más egyebek. Tehát eredményre nem vezető olyan megoldások kerülnek itt szóba, amelyek helyett — biztonsággal állíthatom, — mást várt a közvélemény. S most megint. Ahelyett, hogy konkrét szociális és gazdasági intézkedésekről hallanának, újra jogi kifejezések tömkelegé, alkotmányügyi és egyéb jogi kérdések kerülnek előtérbe. Attól tartok, hogy ez a közvéleményben egy olyan bizalmatlanságot fog eredményezni, amely nagyban megnehezítheti a további parlamenti munkát. Erre céloztam a felszólalásomban. , Jótékonysága” legelesettebbek megsegítéséhez. — A múlt szombaton részt vett a központi munkástanács ülésén. Milyen tapasztalatokat szerzett ott? — Ezen az ülésen különösképpen meggyőződtem arról, hogy társadalmunkban nagyon komoly nyugtalanság van. Tud- niillik az új hatalmi osztásból teljes egészében kimaradt a munkásság és gyarorlatilag a parasztságnak is csak másodlagosan vannak képviselői. Tehát lényegében arról van szó, hogy Magyarország dolgozó lakossága nagyon kevés kivételtől eltekintve kimaradt az új hatalmi osztásból is. Én ezt a tényt a jövőt illetően nagyon aggasztónak tartom. Ezért el kellene gondolkodni azon, hogyan tudjuk feloldani azt a kettősséget, miszerint demokráciáról beszélünk, de ugyanakkor a széles néptömegek kimaradnak a hatalomból. — Az új kormányzati struktúrával — amely 13 minisztériumból áll—megoldhatók-e az ország legégetőbb gondjai? — Ez a struktúra a modern nyugat-európai jogelmélet alapján felépülő rendszer. Az viszont más kérdés, hogy nálunk itt és most ebben a helyzetben, amikor bekövetkezik a politikai struktúraváltás, többnyire nem profik hanem olyan emberek kerülnek be a legfelső vezetésbe, akik még nem adtak tanúbizonyságot arról, hogy ezen a területen milyen adottságokkal rendelkeznek—bevezethető-e. Tehát ebben a helyzetben nem az egyszerűsítésre törekedni, hanem minisztériumokat összevonni, szétszedni, új minisztériumokat alakítani, új struktúrát létrehozni, ez szerintem óriási veszélyeket rejt magában. Mert ahhoz, hogy ilyen struktúraváltást lehessen a kormányzati munkában végrehajtani, ahhoz szükség lenne egy begyakorolt miniszteri és állam- titkári gárdára, egy olyan szak- apparatusra, amely tökéletesen, rendben működik, s egy nagyon komoly anyagi alapra. Sajnos ebből a három feltételből egy sincs meg jelenleg. Ezért tartom aggálykeltőnek az ezzel kapcsolatos megoldást. Tehát én az időpontot kérdőjelezem meg, hogy most kellett-e ezt megtenni vagy sem. Erre Az a véleményem, hogy sokkal körültekintőbb, jogszabályelőkészítő munkát kellett volna végezni, nem pedig olyan megoldáshoz folyamodni, amely ilyen nagy sietséggelegyértelműen az a válaszom, hogy én ezt most nem tettem volna meg. Ha az új kormány (a mai struktúrában) egy-két éven keresztül zökkenőmentesen üzemel, akkor lehetett volna hozzákezdeni ezekhez a változtatásokhoz. Most egy yj felső vezetés lép hivatalba. És azzal kezdődik a munka, hogy 120 napig tulajdonképpen csak az átalakulás újabb szabályait dolgozzák ki. Éz olyan káoszt eredményezhet a vezetés gépezetében, amely beláthatatlan következményekkel járhat. — Fontosnak tartja a'tárca nélküli miniszterek számának konkrét meghatározását? — Fontosnak tartom. A bizottsági ülésen is felszólaltam és elmondtam, hogy miután törvény rendelkezik a minisztériumok felsorolásáról, ebben a helyzetben a tárca nélküli miniszterek beillesztése csak rendkívül szűk körben képzelhető el. Mert. ha ezek számát önkényesen határozná meg bárki, akkor már nem a törvényben leírt célt szolgálja, hanem ezek koalíciós, vagy egyéb elképzeléseket támasztanának ala. A magyar nép pedig nyilván nem finanszírozhat ilyen elképzelést. Ezért célszerűnek tartom a tárca nélküli miniszteri helyek számának korlátozását. dönt fontos alkotmányjogi kérdésekben. Ezt így semmiképpen nem tartom szerencsésnek. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János Sietős az alkotmánymódosítás A Ml DOLGAINKBA NEM MERT BELESZÓLNI A HATALOM Könyveket írt a katonai bíró Szárító Ságváron Szárítót épít a ságvári Egyetértés termelőszövetkezet. A 15 millió forintos beruházást nemsokára átadják. A MÉM IS KALKULÁCIÓT KÉSZÍTETT Javaslat a búza árának emelésére Huszonhat évig dolgozott észrevétlenül Somogybán. A közvélemény dr. Habony Jánosról akkor hallott, amikor—a közelmúltban — a budapesti gazdasági rendészet vezetőjének ügye került napvilágra. Az első fokú bíróság ítéletét megsemmisítve a kaposvári katonai bíróságot jelölték ki a másodfokú eljárás lefolytatására. Az ítélkező tanács elnöke dr. Habony János hadbíró ezredes, a kaposvári katonai bíróság vezetője volt. Most vonult nyugdíjba. Beszélgetésünk elején kissé zavarban voltam, hogyan is szólítsam? Az elmúlt években a „titokzatos” embereknek valamiféle különleges tisztelet járt ki. Dr. Habony János a zavarom ellenére nyugodt, higgadt. — Nem voltunk mi soha semmiféle titokzatos szervezet: minden tárgyalásunk nyilvános volt, csak a sajtó nem élt a lehetőségekkel... Igaz, korábban az volt az irányítás véleménye, hogy a tisztek dolgait nem kelL megszellőztetni. Alit a bírói emelvényem előtt tábornok is, akit honvéddé fokoztak le visz- szaélései miatt. Egyébként kaposvári volt, s ma is a környéken él. Akkor azt nem volt ildomos kivinni az utcára. — Hogyan lesz valakiből katonai bíró, aki még egy tábornok fölött is ítélkezhet? — Véletlenül. Szolnok megyében, Tószegen születtem, egy ötgyermekes parasztcsaládból. Kitűnő tanuló voltam, hat a tanítónő rávette a családot, hogy tovább tanuljak. Közbeszólt a háború, mégis tanulni akartam. Egy Nagykörű nevű faluban a Madisz tagjaként-a községi tanács adóügyi felügyelője lettem 1950-ben. Két év múlva kineveztek Rákócziúj- falu vb-titkárának. A káderesek azt tervezték, hogy előbb elküldenek tanácsakadémiára, aztán a jogi egyetemre. 1953-ban behívtak katonának. Nos, ezt mindenféle kifogással meg akartam úszni. Ha nem teszem, akkor talán nem mondják azt, hogy alkalmas vagyok. Szóval katona lettem. Tudtam gépelni, így egy alkalommal, amikor a katonai igazságügyi szervek nálunk a laktanyában nyomoztak, hívtak, hogy gépeljem le a jegyzőkönyvet. Utána felajánlották, hogy gépírástudásom miatt elvinnének a kecskeméti katonai bíróságra. Leérettségiztem, majd elvégeztem a szegedi József Attila Tudomány- egyetem jogi karát. Hívtak a budapesti katonai ügyészségre, de én bíró akartam lenni. így kerültem Kaposvárra 1964 elején. —Erről nyugodt szívvel beszél ma is? — Nincs mit szégyenkeznünk. A mi dolgainkba nem mert beleszólni a hatalom. Ami elénk került, azt a törvények szerint tárgyaltuk. Hangsúlyozom, azokban az ügyekben jártunk el, ami a bíróság elé került. Hogy máshol mi történt, arról nem nagyon tudunk. — Most is azt mondják, hogy a katonai büntetőtörvények szovjet sémára készültek, s ezért nem lehettek igazságosak. — Ha most megkérdezné azokat az ügyvédeket is, akik a pereimen ott ültek, akkor azt mondanák, hogy igazságosak voltak az ítéleteink. A bírónak mindig a jog szerint kell eljárnia. Hogy a szovjet jogrendszerre épült volna a gyakorlatunk? A magyar katonai jog az 1913. évi 33. törvénycikkeire épül. Az akkori katonai bűnvádi perrendtartás volt az első olyan magyar jogszabály, amely a francia polgári forradalom elveinek felel meg. Tény, hogy később sokminden beépült a Szovjetunió gyakorlatából is, de az a politikai bűncselekményekre vonatkozott. Hogy mi minősült politikai bűncselekménynek? Pél- dáull 967-ben még az volt a zászlótépés,is. Volt ami tarthatatlan volt. Éppen ezért kellett átdolgozni sok mindent. Én kaptam megbízatást arra, hogy egy csoporttal kidolgozzam a katonai jogállásra vonatkozó javaslatokat. Akkor folytak a háromoldalú tárgyalások. Eredeti elképzeléseinkből néhány dolgot nem sikerült megvalósítani. A katonai fegyelem fenntartásához kellenek a jogszabályok. Csak ezek alapján lehet elbírálni a katonai bűncselekményeket, a laktanyában elkövetett köztörvényes bűncselekményeket és a katonai szolgálattal összefüggőket. Az új törvényünk egyedül a katonai bűncselekmények kategóriáját hagyta meg. — Ön elismert katonai büntetőjogász volt. — Megírtam néhány könyvet. Számoljunk csak... Hetet vagy nyolcat. Ezeket a munkáimat ugyanúgy elismerik, mint a szakmai cikkeimet. — Megkapta a legmagasabb katonai kitüntetést. Nyugállományba vonulása alkalmából átvette a Magyar Köztársaság Kardokkal Ékesített Csillagrendjét az ideiglenes köztársasági elnöktől, és a honvédelmi miniszter dísztőrrel ismerte el munkáját. Elégedett? . — Gondolom, még számítanak a segítségemre. Ha így lesz, akkor igen. Egyébként a fiam is katonai bíró Győrben. — Amikor erre a beszélgetésünkre készültem, elhatároztam, hogy nem kérdezem meg: hány halálos ítéletet hozott. Ön azt mondta: miért ne kérdezhetném meg? — Két esetben mondtam ki első fokon a halálos ítéletet. Talán még emlékeznek az olvasók az 1975-ös gyékényesi vérengzésre. Határőröket, civileket ölt meg egy hivatásos katona, a nagyatádi laktanyából jogtalanul eltulajdonított fegyverekkel. Tettéért a törvény szerint a legsúlyosabb ítélettel kellett felelnie. A másik esetben egy sorkatona a szakaszparancsnokát bosszúvágyból agyonlőtte. Előre megfontoltan. Mindkét ítéletet végrehajtották. — Ha jól tudom, akkor a jog szerint az első fokon részt vevő bírónak ott kell lennie az ítélet végrehajtásán. — így van. — Borzalmas érzés lehet. — Lelki teher. De egy bírónak csak a törvényt, a törvényességet szabad nézni. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának Máhr András közgazdasági főosztályvezető-helyettes elmondta: az év eleje óta tudnak arról, hogy az idei termésű malmi, vagy más néven étkezési búza hatósági felvásárlási árával annak ellenére elégedetlenek az üzemekben, hogy tavaly októberben, az előző évihez képest, egyszer már növelték. Az étkezési búzát azonban továbbra is hatóságiár-formában hagyták. A MÉM-ben új kalkulációt készítettek, és a kormány elé magasabb felvásárlási árat terjesztettek. A javaslatban az áll, hogy az első osztályú étkezési búza árát tonnánként további 800 forinttal, a másodosztályú búza árát 600 forinttal kell megemelni. A javaslat abban a programcsomagban van, amelyet — sürgősségi jelzéssel ellátva — az ügyvezető kormány készül átadni az új kormánynak.
