Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)

1990-05-12 / 15. szám

1990. május 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP 3 Pénzükre váró vállalatok (Folytatás az 1. oldalról) A hosszú távú kereskedelmi partneri viszony az adott szó garanciáira épült — és abból él ma is. Ettől függetlenül a jó együttműködés érdekében tel­jesítik a húskombinát kérését, tehát minden akadály elhárul az exporttámogató hitelkonstruk­ció felvétele elől. — Május végére utolérhetjük magunkat és tisztességes fu­tamidőn belől tudunk teljesíteni. — Mit vár az idei évtől az igaz­gató? —A belföldön a tőkehús érté­kesítése becslésem szerint húsz százalék körül visszaesik. Húskészítményeknél 10 száza­lékos forgalomcsökkenéssel számolunk. Sertésből expor­tunk elérheti a tavalyi mennyi­séget. A marhahús piaca stag­nál: a Szovjetunióval kapcsola­tos szerződések teljesítése mozdíthatja ki ezt a holtpontról. A termelőknek sokat köszön­het olyan nagyvállalat, mint a húskombinát. A nehezedő gaz­dasági helyzetben a türelem már nemcsak gesztus. Ezt mi­előbb viszonozni kívánják. ‘ — A tejipart sem kényeztet­ték el az utóbbi évek árváltozá­sai. Az áremelkedések miatt korábban csak mintegy 6—8 százalékkal esett vissza a fo­gyasztás, az idén, április végéig már 9 százalékot jeleztek. Mit tesz az ipar a felhalmozódott készletekkel? — A világpiaci árak „nyomot­tak", feleslegeinket mégis kül­földön kell értékesíteni — mondta Horváth László. — Tröszti szinten mintegy 65 millió dollárnyi exportot kell az idén teljesítenünk. Az export mindig a vevő igé­nyétől függ, ezért vannak túlzot­tan magas készletei a tejipar­nak. Ez is megnöveli a költsége­ket. Annak ellenére, hogy a saj­tot még tisztes nyereséggel tud­ják exportálni, a vaj és a tejpor kiszállítása végül is vesztesé­get okoz. Fizetőképessége megtartása érdekében rövid lejáratú hite­lekkel kénytelen javítani helyze­tén a tejipari vállalat. Míg adó­saiktól nehezen áramlanak be a teljesítések, az export átfutása több, mint 90 napos, addig a termelőknek párnapos csú­szással teljesítenek. — Ha a segédanyagoknál és a csomagolóanyagoknál nem következik be számottevő ár­emelkedés, akkor a nyári csúcscsal megmaradhat a fize­tőképességünk. Sajnos, tiszta képet nem lehet alkotni az elkö­vetkező hónapokról. Az eddigi prognózisok tudatában remé­lem, hogy elérjük a tavalyi szin­tet— mondta dr. Horváth Lász­ló. A tejipar naponta érzi a sor- banállás miatti nehézségeket, még akkor is, ha rá nem is hat igazán. Meg kell azonban szün­tetni a termelők kiszolgáltatott­ságát. Ezt pedig csak jó gazda­ságpolitikával lehet elérni. — Az élelmiszer-gazdaság­nak lételeme a működésképes­séghez szükséges hitel. Ezt meg kell teremteni, akkor felol­dódnak a feszültségek — mondta a tejipari vállalat igaz­gatója, majd hozzátette: Az életszínvonal-politikával el kell érni, hogy az egy főre jutó tej— tejtermék fogyasztás ismét 200 kilogramm legyen. M.T. Dr. Tor gyón József nyilatkozott a Somogyi Hírlapnak Egyszerűsíteni (Folytatás az 1. oldalról) — Hozzászólásában arról beszélt, hogy a közvélemény a parlament első lépéseit nem fogadja osztatlan sikerrel. Az emberek többsége mintha vala­mi mást várna, s nem pedig az alkotmány ilyen gyors módosí­tását. Milyen tapasztalatokra alapozta ezt a véleményt? — Elég régóta folyik a harc a monolitikus államhatalom le­bontásáért, de végül is ez az embereknek csak akkor jelent valamit, ha konkrétan egész más dolgot tapasztalnak, mint ami régebben volt. S e helyett az új parlament azzal kezdte működését, a képviselők azon vitatkoznak, hogy például a kör­A miniszterek — Tehát az Ön véleménye az, hogy a parlament első lépé­seit fenntartásokkal fogadja a közvélemény. Akkor mit kellene tenni? — Beszédeim kapcsán többször is elmondtam — bár sokan ezért engem demagógiá­val is vádolnak—, hogy valami bizalomgerjesztő intézkedést kellene hozni a parlamentnek. Ezért javasoltam már korábban is, hogy például a parlamenti képviselők, illetve a hatalomra kerülő miniszterek és államtit­károk önként mondjanak le fize­tésük feléről, s ezt az összeget a legszegényebb rétegek meg- setítésére kell fordítani mindad­dig, amíg nem sikerül az orszá­got a katasztrófahelyzetből ki­vezetni. Ilyen, vagy ehhez ha­sonló döntések alkalmasak len­nének a bizalomerősítésre. Vagy az, ha például látványo­san gyors intézkedéseket tudna hozni a parlament. Olyanokat, amelyekből érezné a nép, hogy a Tisztelt Ház hozzákezdett a nyezetvédelemnek mi legyen a helyes elnevezése. S más egyebek. Tehát eredményre nem vezető olyan megoldások kerülnek itt szóba, amelyek he­lyett — biztonsággal állíthatom, — mást várt a közvélemény. S most megint. Ahelyett, hogy konkrét szociális és gaz­dasági intézkedésekről halla­nának, újra jogi kifejezések tömkelegé, alkotmányügyi és egyéb jogi kérdések kerülnek előtérbe. Attól tartok, hogy ez a közvéleményben egy olyan bi­zalmatlanságot fog eredmé­nyezni, amely nagyban megne­hezítheti a további parlamenti munkát. Erre céloztam a felszó­lalásomban. , Jótékonysága” legelesettebbek megsegítésé­hez. — A múlt szombaton részt vett a központi munkástanács ülésén. Milyen tapasztalatokat szerzett ott? — Ezen az ülésen különös­képpen meggyőződtem arról, hogy társadalmunkban nagyon komoly nyugtalanság van. Tud- niillik az új hatalmi osztásból tel­jes egészében kimaradt a mun­kásság és gyarorlatilag a pa­rasztságnak is csak másodla­gosan vannak képviselői. Tehát lényegében arról van szó, hogy Magyarország dolgozó lakos­sága nagyon kevés kivételtől eltekintve kimaradt az új hatal­mi osztásból is. Én ezt a tényt a jövőt illetően nagyon aggasztó­nak tartom. Ezért el kellene gondolkodni azon, hogyan tud­juk feloldani azt a kettősséget, miszerint demokráciáról beszé­lünk, de ugyanakkor a széles néptömegek kimaradnak a ha­talomból. — Az új kormányzati struktú­rával — amely 13 minisztérium­ból áll—megoldhatók-e az ors­zág legégetőbb gondjai? — Ez a struktúra a modern nyugat-európai jogelmélet alapján felépülő rendszer. Az viszont más kérdés, hogy ná­lunk itt és most ebben a helyzet­ben, amikor bekövetkezik a po­litikai struktúraváltás, többnyire nem profik hanem olyan embe­rek kerülnek be a legfelső veze­tésbe, akik még nem adtak ta­núbizonyságot arról, hogy ezen a területen milyen adottságok­kal rendelkeznek—bevezethe­tő-e. Tehát ebben a helyzetben nem az egyszerűsítésre töre­kedni, hanem minisztériumo­kat összevonni, szétszedni, új minisztériumokat alakítani, új struktúrát létrehozni, ez szerin­tem óriási veszélyeket rejt ma­gában. Mert ahhoz, hogy ilyen struktúraváltást lehessen a kor­mányzati munkában végrehaj­tani, ahhoz szükség lenne egy begyakorolt miniszteri és állam- titkári gárdára, egy olyan szak- apparatusra, amely tökélete­sen, rendben működik, s egy nagyon komoly anyagi alapra. Sajnos ebből a három feltétel­ből egy sincs meg jelenleg. Ezért tartom aggálykeltőnek az ezzel kapcsolatos megoldást. Tehát én az időpontot kérdője­lezem meg, hogy most kellett-e ezt megtenni vagy sem. Erre Az a véleményem, hogy sok­kal körültekintőbb, jogsza­bályelőkészítő munkát kellett volna végezni, nem pedig olyan megoldáshoz folyamodni, amely ilyen nagy sietséggel­egyértelműen az a válaszom, hogy én ezt most nem tettem volna meg. Ha az új kormány (a mai struktúrában) egy-két éven ke­resztül zökkenőmentesen üze­mel, akkor lehetett volna hozzá­kezdeni ezekhez a változtatá­sokhoz. Most egy yj felső veze­tés lép hivatalba. És azzal kez­dődik a munka, hogy 120 napig tulajdonképpen csak az átala­kulás újabb szabályait dolgoz­zák ki. Éz olyan káoszt eredmé­nyezhet a vezetés gépezeté­ben, amely beláthatatlan követ­kezményekkel járhat. — Fontosnak tartja a'tárca nélküli miniszterek számának konkrét meghatározását? — Fontosnak tartom. A bi­zottsági ülésen is felszólaltam és elmondtam, hogy miután tör­vény rendelkezik a minisztériu­mok felsorolásáról, ebben a helyzetben a tárca nélküli mi­niszterek beillesztése csak rendkívül szűk körben képzel­hető el. Mert. ha ezek számát önkényesen határozná meg bárki, akkor már nem a törvény­ben leírt célt szolgálja, hanem ezek koalíciós, vagy egyéb el­képzeléseket támasztanának ala. A magyar nép pedig nyilván nem finanszírozhat ilyen el­képzelést. Ezért célszerűnek tartom a tárca nélküli miniszte­ri helyek számának korlátozá­sát. dönt fontos alkotmányjogi kér­désekben. Ezt így semmikép­pen nem tartom szerencsés­nek. — Köszönöm a véleményét. Lengyel János Sietős az alkotmánymódosítás A Ml DOLGAINKBA NEM MERT BELESZÓLNI A HATALOM Könyveket írt a katonai bíró Szárító Ságváron Szárítót épít a ságvári Egyetértés termelőszövetkezet. A 15 millió fo­rintos beruházást nemsokára átadják. A MÉM IS KALKULÁCIÓT KÉSZÍTETT Javaslat a búza árának emelésére Huszonhat évig dolgozott észrevétlenül Somogybán. A közvélemény dr. Habony Já­nosról akkor hallott, amikor—a közelmúltban — a budapesti gazdasági rendészet vezetőjé­nek ügye került napvilágra. Az első fokú bíróság ítéletét meg­semmisítve a kaposvári katonai bíróságot jelölték ki a másodfo­kú eljárás lefolytatására. Az ítél­kező tanács elnöke dr. Habony János hadbíró ezredes, a ka­posvári katonai bíróság vezető­je volt. Most vonult nyugdíjba. Beszélgetésünk elején kissé zavarban voltam, hogyan is szólítsam? Az elmúlt években a „titokzatos” embereknek vala­miféle különleges tisztelet járt ki. Dr. Habony János a zavarom ellenére nyugodt, higgadt. — Nem voltunk mi soha sem­miféle titokzatos szervezet: minden tárgyalásunk nyilvános volt, csak a sajtó nem élt a lehe­tőségekkel... Igaz, korábban az volt az irányítás véleménye, hogy a tisztek dolgait nem kelL megszellőztetni. Alit a bírói emelvényem előtt tábornok is, akit honvéddé fokoztak le visz- szaélései miatt. Egyébként ka­posvári volt, s ma is a környé­ken él. Akkor azt nem volt ildo­mos kivinni az utcára. — Hogyan lesz valakiből katonai bíró, aki még egy tá­bornok fölött is ítélkezhet? — Véletlenül. Szolnok me­gyében, Tószegen születtem, egy ötgyermekes parasztcsa­ládból. Kitűnő tanuló voltam, hat a tanítónő rávette a családot, hogy tovább tanuljak. Közbe­szólt a háború, mégis tanulni akartam. Egy Nagykörű nevű faluban a Madisz tagjaként-a községi tanács adóügyi fel­ügyelője lettem 1950-ben. Két év múlva kineveztek Rákócziúj- falu vb-titkárának. A káderesek azt tervezték, hogy előbb elkül­denek tanácsakadémiára, az­tán a jogi egyetemre. 1953-ban behívtak katonának. Nos, ezt mindenféle kifogással meg akartam úszni. Ha nem teszem, akkor talán nem mondják azt, hogy alkalmas vagyok. Szóval katona lettem. Tudtam gépelni, így egy alkalommal, amikor a katonai igazságügyi szervek nálunk a laktanyában nyomoz­tak, hívtak, hogy gépeljem le a jegyzőkönyvet. Utána felaján­lották, hogy gépírástudásom miatt elvinnének a kecskeméti katonai bíróságra. Leérettsé­giztem, majd elvégeztem a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem jogi karát. Hívtak a bu­dapesti katonai ügyészségre, de én bíró akartam lenni. így kerültem Kaposvárra 1964 ele­jén. —Erről nyugodt szívvel be­szél ma is? — Nincs mit szégyenkez­nünk. A mi dolgainkba nem mert beleszólni a hatalom. Ami elénk került, azt a törvények szerint tárgyaltuk. Hangsúlyozom, azokban az ügyekben jártunk el, ami a bíróság elé került. Hogy máshol mi történt, arról nem nagyon tudunk. — Most is azt mondják, hogy a katonai büntetőtörvé­nyek szovjet sémára készül­tek, s ezért nem lehettek igaz­ságosak. — Ha most megkérdezné azokat az ügyvédeket is, akik a pereimen ott ültek, akkor azt mondanák, hogy igazságosak voltak az ítéleteink. A bírónak mindig a jog szerint kell eljárnia. Hogy a szovjet jogrendszerre épült volna a gyakorlatunk? A magyar katonai jog az 1913. évi 33. törvénycikkeire épül. Az akkori katonai bűnvádi perrend­tartás volt az első olyan magyar jogszabály, amely a francia pol­gári forradalom elveinek felel meg. Tény, hogy később sok­minden beépült a Szovjetunió gyakorlatából is, de az a politi­kai bűncselekményekre vonat­kozott. Hogy mi minősült politi­kai bűncselekménynek? Pél- dáull 967-ben még az volt a zászlótépés,is. Volt ami tartha­tatlan volt. Éppen ezért kellett átdolgozni sok mindent. Én kaptam megbízatást arra, hogy egy csoporttal kidolgozzam a katonai jogállásra vonatkozó javaslatokat. Akkor folytak a háromoldalú tárgyalások. Ere­deti elképzeléseinkből néhány dolgot nem sikerült megvalósí­tani. A katonai fegyelem fenn­tartásához kellenek a jogszabá­lyok. Csak ezek alapján lehet elbírálni a katonai bűncselek­ményeket, a laktanyában elkö­vetett köztörvényes bűncselek­ményeket és a katonai szolgá­lattal összefüggőket. Az új tör­vényünk egyedül a katonai bűncselekmények kategóriáját hagyta meg. — Ön elismert katonai bün­tetőjogász volt. — Megírtam néhány könyvet. Számoljunk csak... Hetet vagy nyolcat. Ezeket a munkáimat ugyanúgy elismerik, mint a szakmai cikkeimet. — Megkapta a legmaga­sabb katonai kitüntetést. Nyugállományba vonulása alkalmából átvette a Magyar Köztársaság Kardokkal Éke­sített Csillagrendjét az ideig­lenes köztársasági elnöktől, és a honvédelmi miniszter dísztőrrel ismerte el munká­ját. Elégedett? . — Gondolom, még számíta­nak a segítségemre. Ha így lesz, akkor igen. Egyébként a fiam is katonai bíró Győrben. — Amikor erre a beszélge­tésünkre készültem, elhatá­roztam, hogy nem kérdezem meg: hány halálos ítéletet hozott. Ön azt mondta: miért ne kérdezhetném meg? — Két esetben mondtam ki első fokon a halálos ítéletet. Talán még emlékeznek az olva­sók az 1975-ös gyékényesi vé­rengzésre. Határőröket, civile­ket ölt meg egy hivatásos kato­na, a nagyatádi laktanyából jog­talanul eltulajdonított fegyve­rekkel. Tettéért a törvény sze­rint a legsúlyosabb ítélettel kel­lett felelnie. A másik esetben egy sorkatona a szakaszpa­rancsnokát bosszúvágyból agyonlőtte. Előre megfontoltan. Mindkét ítéletet végrehajtották. — Ha jól tudom, akkor a jog szerint az első fokon részt vevő bírónak ott kell lennie az ítélet végrehajtásán. — így van. — Borzalmas érzés lehet. — Lelki teher. De egy bírónak csak a törvényt, a törvényessé­get szabad nézni. Nagy Jenő Fotó: Gyertyás László A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban az MTI munkatársának Máhr And­rás közgazdasági főosztályve­zető-helyettes elmondta: az év eleje óta tudnak arról, hogy az idei termésű malmi, vagy más néven étkezési búza hatósági felvásárlási árával annak elle­nére elégedetlenek az üzemek­ben, hogy tavaly októberben, az előző évihez képest, egyszer már növelték. Az étkezési búzát azonban továbbra is hatósá­giár-formában hagyták. A MÉM-ben új kalkulációt készí­tettek, és a kormány elé maga­sabb felvásárlási árat terjesz­tettek. A javaslatban az áll, hogy az első osztályú étkezési búza árát tonnánként további 800 fo­rinttal, a másodosztályú búza árát 600 forinttal kell megemel­ni. A javaslat abban a prog­ramcsomagban van, amelyet — sürgősségi jelzéssel ellátva — az ügyvezető kormány ké­szül átadni az új kormánynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom