Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-13 / 87. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. áprilisi 3., péntek Budapesten tanácskozott a Riói-csoport A hét latin-amerikai országot tömörítő ridi csoport és hét közép-kelet-európai ország külügyminiszterei­nek egynapos tanácskozása kezdődött meg Budapesten Az új Parlament elnöke lesz az ideiglenes köztársasági elnök Elégedetten nyilatkoztak saj­tótájékoztatójukon a hét latin­amerikai országot tömörítő Riói-csoport külügyminiszterei arról a csütörtöki budapesti ta­lálkozóról, amelyen hét közép- kelet-európai ország diplomá­ciai vezetőivel a két régió közötti együttműködés távlatait tekin­tették át. A tanácskozás közös közlemény elfogadásával ért véget. Argentína, Brazília, Kolum­bia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela nevében az utóbbi ország külügyminisztere, Rei- naldo Figueredo Planchart kie­melte, hogy a Riói-csoport véle­ménye szerint az első ilyen jel­legű tanácskozás a vártnál ked­vezőbben zárult. A párbeszéd megkezdődött az érintett orszá­gok között, s a cél végső soron Mindkét tisztségéről lemon­dott csütörtökön Arpási Zoltán, a Békés Megyei Népújság igaz­gató-főszerkesztője. Elhatáro­zásában döntő szerepet ját­szott Békés megye tíz ország- gyűlési képviselőjének az a szerdán közzétett nyilatkozata, amely szerint addig nem kíván­nak élni a Népújság adta nyilvá­nossággal, amíg annak élén az MSZMP által kinevezett igazga­tó-főszerkesztő áll. Hasonlóan az — tette hozzá Jósé Francis­co Rezek brazil külügyminiszter —, hogy a két régió intézmé­nyesített kapcsolatokat létesít­sen. Horn Gyula Magyarország és az európai meghívott országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió—nevében sajtóértekezleten ugyancsak hangsúlyozta, hogy lehetséges a szálak szorosabbra fűzése, mivel valamennyi résztvevő ország részéről megmutatko­zott erre a politikai akarat. A magyar külügyminiszter szerint a két országcsoport képviselői egyöntetűen hitet tettek a de­mokratikus berendezkedés, a piacgazdálkodás és a nemzeti függetlenség mellett. Horn Gyula a találkozón el­fontos tényezője volt az elhatá­rozásnak, hogy a képviselők nyilatkozatának megvitatására összehívott tanácskozáson a szerkesztőség és a Békés Me­gyei Lapkiadó Vállalat dolgozói mindössze egy többséggel, de végű) is nem szavaztak bizal­mat Árpási Zoltánnak. A megbízott főszerkesztő személyéről és a szerkesztőbi­zottság összetételéről kedden döntenek. hangzott felszólalásában azt emelte ki, hogy Magyarország a latin-amerikai demokratikus kormányokat szövetségesei­nek tekinti a kis és közepes or­szágok mozgásterének kiszé­lesítéséért, a tömbszemlélet le­küzdéséért vívott küzdelem­ben. Mint hangsúlyozta: Ma­gyarország kész megvizsgálni, milyen kontaktusokat tud kiépí­teni az amerikaközi és a latin­amerikai regionális szerveze­tekkel. Állásfoglalásából az is kiderült, hogy Magyarország szívesen vállalna megfigyelői státust az Amerikai Államok Szervezeténél. Horn Gyula rámutatott arra, hogy Magyarország kiemelt je­lentőséget tulajdonít a gazda­sági—kereskedelmi együttmű­ködésnek, mert hosszú távon elsősorban ez teheti stabillá a kapcsolatokat. Magyarország szívesen fogadná a latin-ameri­kai tőke érdeklődését, egyebek között ipari kooperációk kiala­kítása iránt. A delegációk tiszteletére este Szűrüs Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök fogadást adott a Parlamentben. Pohárköszöntő­jében kiemelte az első ilyen sokoldalú tanácskozás létrejöt­tének jelentősétét. (MTI) Jaruzelski Moszkvában Moszkvába *érkezett csütör­tök este Wojciech Jaruzelski. A lengyel államfőt Anatolij Lukja- nov, a szovjet LT elnöke fogad­ta. Jaruzelski a szovjet elnök meghívására érkezett a Szov­jetunióba, s péntek délelőtt kez­di meg tárgyalásait Mihail Gor- bacsowal, majd Szmolenszk- be repül tovább, ahol a katyni tömegsíroknál megemlékezik a második világháborús lengyel áldozatokról, s meglátogatja a szovjet csapatok oldalán küz­dött lengyel hadsereg emlékhe­lyeit is. Az SZDSZ tagsága ezúton mond köszönetét a megye lakosságának, hogy szavazataikkal támogatták országgyűlési képviselőit. SZDSZ Somogy megyei Szervezete (Fizetett választási hirdetés) (174) ALFRED DREGGER NYILATKOZATA Kedvező benyomások Elsősorban tanáccsal szolgált Igen jó benyomásokkal ér­keztem haza Budapestről. Ez elsősorban Antall Józsefre, a Magyar Demokrata Fórum el­nökére vonatkozik, aki valószí­nűleg az első szabadon megvá­lasztott magyar miniszterelnök lesz. — Ezt hangsúlyozta a Deutschlandfunk nyugatnémet országos rádióállomás műso­rában nyilatkozva Alfred Dreg- ger, a CDU/CSU törvényhozási csoportjának elnöke. Az interjúban a Magyarorszá­gon járt tekintélyes politikus az MDF elnökét megfontolt, be­csületes, gondolkodásában mélyen a magyar történelem­ben gyökerező férfinak nevez­te, aki napjaink történéseiben is jól érzékeli az európai dimen­ziót, s szem előtt tartja annak a szerepnek a jelentőségét, ame­lyet Magyarország a Kelet és a Nyugat között betölt. Dregger jelezte, hogy magyar barátainak a CDU elsősorban tanáccsal szolgált. „Úgy vélem, egy ilyen hosszú diktatúra után az a legfontosabb, hogy a kiala­kuló demokratikus pártok tár­gyalópartnerre leljenek Nyuga­ton. Benyomásunk szerint elvi meggyőződését és magatartá­sát tekintve a Magyar Demokra­ta Fórum felel meg leginkább a mi felfogásunknak. Mi gyakorla­ti segítséget is nyújtottunk, számadatokat erről most nem tudok mondani, de ez a kérdés nem is állt érintkezésünk hom­lokterében.” Dregger — Magyarország politikai, gazdasági és szociál­politikai esélyeit megítélve — kijelentette: „Minden európainak hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a Magyarországon demokratikus viszonyokat eredményező bé­kés forradalom gazdasági és politikai sikerré teljesedjék ki". Az Igazságügyi Miniszté­riumban továbbra is zavartalan a törvények előkészítése, az új kormány megalakulását köve­tően a meglévő tervezetek tár­gyalásával megkezdődhet az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége — mondotta Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter az MTI munkatársá­nak. — A minisztérium, illetve a kormány már korábban a parla­ment elé terjesztette a közigaz­gatási bíráskodásról, valamint a büntető törvénykönyv módosí­tásáról szóló törvényjavaslato­kat, ám a most leköszönő hon­atyák ezeket már nem tűzték a plénum napirendjére. Több jogszabálynak elkészült az első változata, így az új alkotmányt is megszövegezték már a szak­emberek. Törvényjavaslatot dolgoztak ki a jogi képviseletről, s folynak a nemzetiségi, vala­mint a sajtótörvény előkészüle­tei. A képviselők jogállására, va­Az elmúlt napokban lábra kapott híresztelésekkel ellen­tétben a jelenleg érvényben lévő alkotmány egyértelműen kimondja: a jelenlegi ideiglenes köztársasági elnök megbízatá­sa az újonnan megválasztott Parlament alakuló ülésén hiva­talba lépő házelnök megválasz­tásáig tart. A köztársasági elnök megválasztásáig tehát az ideig­lenes államfő a Ház újonnan megválasztott elnöke lesz — erről tájékoztatta dr. Halmai Gá­bor alkotmányjogász, egyetemi docens az MTI munkatársát a hatalom- és a rendszerváltás jogi problémáiról adott nyilatko­zatában. A szakértő aláhúzta, hogy a közvetlen hatalomváltással összefüggő jogi kérdéseknek csupán egyik része az újonnan összeülő Parlament alakuló ülésével kapcsolatos jogi kér­dések megoldása; e mellett még számos más kérdésben is döntenie kell az Országgyűlés­nek. Állást kell foglalnia például törvénykezési ügyekben, bizo­nyos rövid távú törvényhozási kérdésekben, valamint meg kell teremtenie a saját működésé­hez — egy folymatosan dolgo­zó Parlament munkájához — szükséges feltételeket. A választások után az új Par­lament alakuló ülését egy hóna­pon belül össze kell hívni. Az alakuló ülésnek sok feladatot kell megoldania. Mindenekelőtt meg kell választania az új Or­szággyűlés elnökét, aki egyben a köztársasági elnöki teendőket is ellátja mindaddig, amíg a köz- társasági elnök megválasztá­sára sor nem kerül. Az alakuló ülésen számos kérdésről kell határozniuk a honatyáknak. Ilyenek: az ülése­zés rendje, az állandó bizottsá­gok összetétele, továbbá a Mi­nisztertanács tagjainak, vala­mint az alkotmánybíróknak és az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a meg­választása. Feltehetően mind­ezeknek a kötelezettségeknek a képviselők ezen az ülésen nem tudnak majd eleget tenni, hiszen a kormányalakítással megbízott párt vezetője ilyen lamint az Országgyűlés ügy­rendjére vonatkozó elgondolá­sok is rövidesen a testület elé terjeszthetők. Szükség van számos magas szintű jogsza­bály módosítására is, így — gyakorlati tapasztalatok alap­ján — felül kell vizsgálni az át­alakulási és a vállalati törvény rendelkezéseit, s ezekhez is kapcsolódóan el kell fogadni az úgynevezett versenytörvényt és a privatizálásról szóló tör­vényt. Folynak a munkálatok az új polgári eljárásjogi törvényre vonatkozóan, és megindult az úk ptk. és btk. tudományos elő­készítése is. — A tárca folytatja a magyar jogrendszer „európaizálását" — hangsúlyozta a miniszter. A folyamat teljessé tételéhez to­vább kel erősíteni az Európa Tanáccsal kialakított jó együtt­működést, ezért a miniszté­riumban létre kell hozni egy olyan egységet, amely koordi­nálja e fontos munkát. Á szerve­rövid idő alatt aligha tudja kor­mányát és annak programját bemutatni. Az állampolgári jo­gok biztosának, illetve biztosai­nak megválasztása is akadá­lyokba ütközik, ugyanis az erről szóló törvény egyelőre hiány­zik. Megválasztható lesz vi­szont a Legfelsőbb Bíróság el­nöke és a legfőbb ügyész. Az új Parlamentnek ahhoz, hogy az ország működőképes legyen, rövid távú törvényhozá­si feladatokat is el kell látnia, lehetőleg még ebben az évben. Foglalkoznia kell többek között az önkormányzati törvény meg­alkotásával, a helyhatósági vá­lasztásokat szabályozó tör­vénnyel, el kell végeznie egyes sarkalatos törvények revízióját — például: a választójogi tör­vény felülvizsgálatát —, s tör­vényt kell hoznia a sajtóról és a tájékoztatásról. Továbbá el kell kezdenie az új alkotmány elő­készítését is. Ez annál is fonto­sabb, mivel a módosítások elle­nére is jelenleg még az 1949-es alaptörvény van érvényben. Az október 23-ai módosítás pedig viszonylag sok ellentmondást tartalmaz, főként az úgyneve­zett alkotmányerejű törvények esetében. Megbénulhat ugyan­is a további törvényalkotó mun­ka, mivel valamennyi olyan tör­vény, amelyben akárcsak egyetlen alapvető jogra (pél­dául: egyesülési szabadság, tulajdonhoz való jog) vonatkozó paragrafus található, alkot­mányerejű törvénynek tekint­hető, és ezek elfogadásához kétharmados többség szüksé­ges. Elégséges lenne ehelyett, ha az egyes törvények számos szabálya közül csak az alapjo­gokat érintő rendelkezések el­fogadásához vagy módosításá­hoz írnák elő a minősített több­séget. Áz újonnan megalakult Parla­mentnek meg kell teremtenie a saját működéséhez szükséges feltételeket. Ki kell alakítania szakapparátusát, elsősorban azt a szakértői gárdát, amely segíti az egyes képviselők, a frakciók, a parlamenti bizottsá­gok munkáját. Jól működő do­kumentációs szolgálatra is szükség lesz, és létre kell hozni a parlamenti tájékoztatást szol­gáló sajtó- és propaganda-ap­parátust is. zeti felépítést egyébként is célszerű átgondolni, fontolóra kell venni például, hogyan kapcsolható össze az ügyészi szervezet és az igazságügy, s ki kell alakítani a büntetésvég­rehajtás új szervezetét. A bíró­ságok függetlenné válásának szervezeti és jogszabályi felté­teleit teljessé kell tenni, például: a bírákat ki kell emelni a közhivatalnok fogalomköréből, törvényben kell rögzíteni a bí­rák jogállását, szuverenitását, előmenetelét, fizetését. A miniszter hozzátette: bár a bizonytalanság érzékelhető a szakapparátus körében a jövőt illetően, az Igazságügyi Minisz­tériumból nem olyan mértékű az elvándorlás, mint esetleg más tárcáknál. Akik elmennek, általában a bíróságokon folytat­ják pályafutásukat. — Arra tö­rekszem, hogy a minisztérium működőképes maradjon, itt maradjanak a jó szakemberek — mondotta Kulcsár Kálmán. r~ — - — — — — “ — — — — — — I Méhészek, figyelem! A Hungaronektár a méhészekkel közvetlen is köt mézértékesítési szerződést. AJÁNLATUNK: AKÁCMÉZ: 95 — FT/KG VAGYESMÉZ: 45 — FT/KG FAJTAMÉZ: 58 — FT/KG I | VIRÁGPOR: 150,— FT/KG ' Kanna biztosítása, helyszíni minősítés, I átvétel, azonnali fizetés. | • ■ Minden méhészeti terméket felvásárolunk! | Bővebb információt ad szaktitkárunk: I Megyer Gyula, Kaposvár, Kossuth L. u. 48. [ Munkanapokon: 7—12 óráig. HUNGARONEKTÁR ^110548^ i Lemondott a Békés Megyei Népújság igazgató-főszerkesztője Kulcsár Kálmán tájékoztatója Zavartalan a törvényelőkészítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom