Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-07 / 82. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 7., szombat Vigyázzunk jobban értékeinkre! A rendőrkapitányhoz is betörtek AZ ANYA IS KÉRHETI MINDENKINEK JÁR CSALÁDI PÓTLÉK Mindennap várják az igénylőket Betörtek a siófoki rendőrkapi­tány lakásába is. Tán ezzel a mondattal tudnám a legjellem­zőbben érzékeltetni: az életkö­rülmények romlásával párhu­zamosan egyre többen választ­ják megélhetésük forrásául a vagyon elleni bűncselekmé­nyeket. Az előző év hasonló időszakát tekintve 47,6 száza­lékkal nőtt a város térségében az elrendelt nyomozások száma. Várhegyi Géza száza­dos, a bűnüldözési alosztály vezetője arról tájékoztatott: a többemeletes tömbházak leg­felső emeleteit, a pincéket és a Balaton-parti villákat látogatják leginkább a betörők. — Értékeikre az állampolgá­roknak jobban kellene vigyázni! — mondta, s bizonyságul vas­tag dossziét rakott az asztalra. Csak néhány napja történt, hogy a fiatalkorú T. T. látrányi lakos hét betörést követett el „zsinórban” Boglárlellén. Mára helyszínelés közben fényt derí­tettek a nyomozók arra: az elkö­vető ugyanaz a személy. Ez esetben ennek megállapítása nem volt nehéz; T. T. ugyanis rendre elhagyta „kincseit” láto­gatása következő helyszínein, így idegen diplomatatáskát, üres whiskysüveget, fél doboz cigarettákat találtak a betörést felfedező tulajdonosok. A betö­rő mindig jobbat talált? Ezt nem tudni. Az azonban bizonyos, hogy a tulajdonosok megköny- nyítették a „munkáját". A Marx téri bisztróban például a páncél­kazetta kulcsát könnyűszerrel megtalálta a bezáratlan íróasz­talfiókban; 15 000 forinttal lett gazdagabb. Volt, ahol, nyitott ablak csábításának nem tudott ellenállni, máshol egyszerűen berúgta a védelem nélküli ajtót. Vagy ököllel betörte az abla­kot... Étterem, bisztró, ABC és presszó bánta látogatását. Összesen 40 ezer forint érték­ben tulajdonított el, szárazkol­bászt, cigarettát. A felsoroltakat azonmód el is fogyasztotta; nem volt válogatós. — Könnyen sikerült elfog­nunk — mondta Várhegyi Géza. — Az elkövető ugyanis hasonló cselekmények (42 rendbeli vagyon ellen elkövetett bűntett) miatt ült börtönben — idén márciusban szabadult fel­tételesen Tökölről. Korábban is hasonló módszerrel „dolgo­zott”. Ellenőriztük, és megbizo­nyosodtunk arról: ő a tettes. Amikor a körzeti megbízott el­ment érte, nem is tagadott... T. T. a kihallgatás során el­mondta: elkeseredésében haj­lott a bűnre. ígéretek ellenére sem vették fel ugyanis dolgozni egyetlen munkahelyre sem, amikor megtudták, hogy priu­sza van. Hogy ez magyaráza­tául szolgálhat-e a hét betörés­re, azt nem akarom megítélni. Az biztos: az egyik üzletben el­követés közben megszólalt a riasztócsengő. Onnan hanyatt- homlok elmenekült... Czene Attila Az Autóklub Somogy megyei szervezete az utak tisztaságáért második alkalommal szervezett tisztítási akciót Kaposváron és környékén. A klubtagok részvételével végzik a munkát és kérik az autósokat, ne szemeteljenek az utakon. Fotó: Jakab Judit Az Országgyűlés a február 27-i ülésén úgy döntött, hogy az eddigi társadalmi ellátásként, biztosítási alapon fizetett csalá­di pótlék április 1 -jétől alanyi jo­gon jár. Geicz Gézánét, a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság betegségi, ellátási és családipótlék-osztályának vezetőjét először arról kérez- tük, milyen változások vannak. — Április 1 -jétől a családipót- lék-törvény értelmében vala­mennyi állampolgárt megilleti a családi pótlék, ha a háztartásá­ban gyermeket nevel. Az eddigi családi pótlék-jogosultsághoz havonta 21 napi biztosítási idő kellett. Ezután azok az állam­polgárok is jogosultak lesznek rá, akik nem állnak munkavi­szonyban. Fontos változás, hogy a középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán ta­nuló gyermek után a családi pótlék folyósításának időtarta­ma a 19. életévről a 20. életévre módosult. Ha azonban a 16 évesnél idősebb, de 20 évesnél fiatalabb gyermek alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg dolgozók álta­lános vagy középiskolájának if­júsági fiatalkorú tagozatán ta­nul, és bármely munkavégzés­re irányuló jogviszony kereté­ben önálló keresete van—kivé­tel a szünidő időtartama — a családi pótlék nem jár. A tartó­san beteg, illetve testi vagy ér­telmi fogyatékos gyermeknek lehet keresete, ha azonban há­rom egymást követő hónapban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét—jelenleg 4300 forin­tot — meghaladja, a családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól meg kell szüntetni mindaddig, amíg a kereset en­nél magasabb. Április 1-jétől a rokkantsági járadékban része­sülő gyermek után is jár családi pótlék a szülőnek, még akkor is, ha a gyermeknek van keresete, mégpedig az előbb említett föl­tételekkel. — Már most sokan érdeklőd­nek az iránt, hol és hogyan igé­nyelhetik a családi pótlékot. — Az együttélő szülők eseté­ben korábban csak az apa jo­gán lehetett megállapítani a családi pótlékot, ezentúl ha a gyermek együttélő szülők ház­tartásában van, együttes nyilat­kozatuk alapján bármelyik szü­lő igényelheti az ellátást. Aki március 31-ig részesült családi pótlékban, változatlanul ugyan­attól a folyósító szervtől fogja kapni, ha viszont az állampol­gár munkahelyet változtat és az új munkaadónál társadalombiz­tosítási kifizetőhely működik, akkor ott kell igényelnie az ellá­tást. Ha valaki bármilyen nyug­díjszerű ellátásban részesül, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­tól kell kérnie a családi pótlékot. Egyéb esetben — tehát ha nincs az állampolgárnak mun­kaadója —, az állandó lakhely szerint illetékes társadalombiz­tosítási igazgatóságtól kérheti a családi pótlék megállapítását az erre a célra rendszeresített igénybejelentő nyomtatványon. Nyomtatványt az igazgatóság­nál lehet beszerezni akár írás­ban, akár személyesen. — Mi szükséges az igénylés­hez? — Az igénylőre vonatkozó adatokat személyi igazolvány­nyal, a gyermekre vonatkozó adatokat pedig eredeti születési anyakönyvi kivonattal kell iga­zolni. Az igazgatóság személyesen várja azokat az állampolgáro­kat, akik még nem részesültek családi pótlékban. Ha azonban valaki nem tud személyesen megjelenni, az levélben jelezze az akadályoztatást. Az igények folyamatos fölvétele miatt ápri­lisban egész nap fogadjuk az ügyfeleket háromnegyed 8-tól negyed 5-ig, szerdán este 6 óráig, pénteken pedig három­negyed 4-ig. — Mikor fizetik először a meg­igényelt családi pótlékot? — Arról tájékoztathatom az állampolgárokat, hogy a családi pótlékot havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig utaljuk. Az áprilisi családi pótlékot tehát május 20- a után kapják meg az igénylők. Lajos Géza Kamarai üzleti fórum HÉT KÜLFÖLDI CÉG AJÁNLATA A Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara április 18-a és 20-a között háromnapos üz­leti fórumot szervez Pécsett, a kamara székházában. A kap­csolatteremtést, az új együtt­működések kialakítását segítő rendezvénysorozaton tekinté­lyes bel- és külföldi előadók tar­tanak tájékoztatókat, ajánlato­kat tesznek és kétoldalú tárgya­lásokat folytathatnak. A dél-du­nántúli kamara üzleti fórumára eddig hét külföldi cég jelentette be együttműködési ajánlatát. Jelentkezett a Warema Renk- hoff Gmbh. napvédelmi techni­ka, zsaluk, védőtetők, rolók, sötétítők gyártása, az Öswag- Linz Ag. hajó- és gépgyártás, a Steyr-Daimler-Puch Ag. hajtó­művek, precíziós alkatrészek gyártása, kutatásfejlesztés, az Allirger—Mattner Gmbh. faipari termékek gyártása, közös vál­lalat alapítása, a Festő pneu­matika elektronika, ipari auto- matizáció, a Budalift hidraulikus emelőszerkezetek és az Unic Bank külkereskedelmi ügyle­tek, pénzügyi tevékenység, lí­zing témakörében. A felsorolás jelzi, hogy az eddig jelentkező külföldi cégek a hazai, a dél­dunántúli gazdálkodóknak meglehetősen sokoldalú, szé­les körű ajánlatokat tettek. A kamara célja ezúttal az, hogy ezen a rendezvénysorozaton ne csak a tagvállalatok, hanem a térségekben működő egyéb gazdálkodó szervek is ismer­kedhessenek meg a lehetősé­gekkel, legyen módjuk gazdál­kodási céljaikkal új üzleti kap­csolatokat kialakítani. Kaposvárnak nélkülözhetetlen! Kiutat keres az autójavító Javítás gyorsan, OTP-re is A megyeszékhely legrégibb autójavító vállalata—1983-ban vált ki az Afit-ból — kiutat keres abból a hátrányos helyzetből, amelybe saját hibáján kívül ke­rült. Az okok sokfélék. A megle­hetősen elavult épületek felújí­tására nem tudnak pénzt előte­remteni. — Az önállóság deklarálása óta csak a legszükségesebb gépek beszerzésére, mindösz- sze két létesítmény megépíté­sére futotta — mondta Zsoldos Sándor igazgató. — Emellett igen kedvezőtle­nül érintette a vállalatot több gazdasági szabályzó: egy meg­lehetősen fura rendelkezés következtében nem soroltak bennünket szolgáltató ágazat­ba, s emiatt nagyobb az adónk. Időközben megcsappant a tanácsi támogatás is, az egyik végrehajtóbizottsági ülésen beígért 10 millió forintból mind­össze hárommillió csordolgált hozzájuk — az sem egy ösz- szegben. Alacsony bérszínvo­nallal, egyre növekvő fenntartá­si költségekkel (ezeket nem követték a szolgáltatási árak) kellett felvenniük a versenyt a szaporodó szervizekkel. Csak növelte a nehézségeket, hogy ugyanakkor a szolgáltatási ára­kat az autósok—nyilván a rom­ló életszínvonal hatására — magasnak tartják, azaz ennek következtében nem viszik jár­művüket szervizbe. Egyre töb­ben javítják őket otthon; ennek persze katasztrofális következ­ményei vannak máris az utakon. A vállalat szakemberei megdöbbenéssel tapasztalják, hogy sok az olyan jármű, amely­nek úgynevezett primér bizton­sági berendezései (fék, kor­mány) igen elhanyagolt állapot­ban vannak. — Az említett nehézségek következtében ott tartunk, hogy a javítás 170 forintba kerül az ügyfélnek, és 240 forintban van a vállalatnak óránként — mondta Kovács József főköny­velő. Ennek ellenére az autósok szerint a vállalat—főként a sza­vatossági igények kielégítése terén — az átlagosnál többet tett értük. E helyzetnek szinte törvény- szerű velejárója, hogy a már ko­rábban is indokolatlanul ala­csony bérszínvonalon (becsü­lettel betartották a kormányren­delkezéseket, míg mások parti­zánmódra emelték a béreket) nem tudnak jelentősen (ver­senyképesen) változtatni, s emiatt sok jó szakember mond búcsút a cégnek. Kedvezőtle­nül hat a vállalat helyzetére a teljesítmény-visszafogó sze­mélyi jövedelemadó-rendszer, például emiatt nem hozta meg a várt eredményt az az intézke­dés, hogy a 100 százalékon fe­lüli teljesítményt ösztönzően dotálják. Ennyi probléma közepette az átlagosnál nagyobb optimiz­musra volt szükség ahhoz, hogy ne húzzák le a rolót. Bíztak abban, hogy néhány újítással jelentősebb bevételre tesznek szert. Időközben azonban bebi­zonyosodott, hogy több kell annál, amit tettek. E felismerés vezetett ahhoz, hogy újabb kedvező szolgálta­tással megnyerjék a járműtulaj­donosok bizalmát. Létrehozták a Lada—Dacia szakműhelyt. Bevezették ismét az úgy­nevezett gyorsjavító szolgála­tot, amely a kisebb hibák kikü­szöbölésében nyújt hathatós segítséget. OTP-re is vállalnak javítást. Kis összegért megvizs­gálják a másutt javított gépko­csik műszaki állapotát, bizton­ságot nyújtva ezzel az autósok­nak. A katasztrofális alkatrész- hiány pótlása céljából alkat­részgyártást terveznek. Hasz­nált autók eladásával foglalko­zó telepük forgalmának föllen­dítésére valódi piaci értékükön forgalmazzák a használt kocsi­kat, hogy versenyképesek le­gyenek a magánkereskedők­kel. (E telep forgalmának csök­kenéséhez az vezetett, hogy az állam által elvárt (diktált) árak­hoz tartották magukat.) Sőt, azzal foglalkoznak, hogy a jobb kocsikat piaci áron meg is vásá­rolják. Vállalják, hogy az otthon műszaki vizsgára fölkészített járműveket igen gyorsan és ol­csón minősítik. Lehetővé te­szik, hogy minden szocialista gyártmányú autó tulajdonosa fölszereltesse járművére azt, a nyugati kocsikon már alkalma­zott rendszert, amelynek segít­ségével egy ajtón át nyitható- zárható valamennyi. Javítanak darukat is, hogy kitöltsék a sza­bad kapacitást. Emellett egy sor belső intézkedéssel, például a műszak 18 óráig történő meg­hosszabbításával, az admi­nisztráció gyakran kifogásolt, hosszú átfutási idejének csök­kentésével igyekeznek kedvez­ni a hozzájuk fordulóknak. Mindez azonban valószínű, csak arra elég, hogy a bizalom — és ezáltal a forgalom — nö­vekedésével valahogy „szinten tartsa magát” Kaposvár legré­gibb és legnagyobb kapacitású személy- és teherautó-javítója. Ahhoz azonban, hogy fejleszt­hessen is, és eleget tehessen a gépkocsik növekvő számával (a nyugati autók szaporodásá­val) emelkedő igényeknek, szükség lenne egy kis külső segítségre is. — Nem ide öntött milliókat várunk — mondta a főkönyvelő —; tudjuk, erre ma nincs is na­gyon lehetőség, hanem helyi engedményeket a várostól (kedvező telekvásárlást stb.), amely lehetővé teszi, hogy a gyorsan növekvő költségek el­lenére is képesek legyünk a fej­lesztéshez és a tisztességes bérek kialakításához szüksé­ges tartalék képzésére. Ez nem sok, mondhatjuk. Ha valóban ennyi az „ára” annak, hogy a város autójavítója léleg­zethez jusson, fejlődhessen — mondták, akik jól ismerik a hely­zetet —, akkor meg kell keres­nünk a támogatás közvetett módozatait. Ezen mindenki nyerne. Leg­többet azok az autósok, akik a nem olcsó üzemanyag ellenére más városokba viszik javíttatni járművüket, mert úgy érzik, hogy a csaknem 80 ezer lakosú megyeszékhelynék még min­dig nincs igazán korszerű autó­javítója. Hadd tegyük hozzá: ha nem vigyázunk, ami van, az is tönk­remegy. Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom