Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-06 / 81. szám

XLVI. évfolyam, 81. szám 1990. április 6., péntek Litvánia kész a kompromisszumra Vilnius megértéssel viseltetik Moszkva Litvániához fűződő stratégiai érdekei iránt. Egye­bek között erről is párbeszédet kell kezdeni, mert a dialógus hiányában csak szaporodnak a problémák — hangsúlyozta Lit­vánia újonnan kinevezett moszkvai állandó képviselője. Egidius Biekauskas a szovjet hírügynökségnek adott tegnapi nyilatkozatában elmondta: el­sődleges feladatának tartja a Szovjetunió és a litván vezetés közötti párbeszéd megteremté­sét. Az állandó képviselet tájé­koztatni kívánja a szovjet veze­tést a litvániai eseményekről és a köztársasági vezetés politiká­járól is — hangsúlyozta a litván képviselő. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban elmondta: noha a parlament március 11 -én kinyil­vánította a köztársaság függet­lenségét, egyelőre de facto nin­csen szó függetlenségről, mivel megoldatlanok az elvi jelentő­ségű kérdések, köztük a kato­nai vonatkozásúak. Biekauskas ugyanakkor népszavazást a köztársaság ki­válásáról, elvetette viszont a közvetlen elnöki kormányzás bevezetését, mivel az a katonai erő jelenlétét feltételezné. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a litván vezetés hajlandó a kompromisszumra a sorkötele­sek tavaszi behívása kapcsán, ami különösen robbanásveszé­lyes helyzetet teremthet. A nézeteltérés hátterében Kazimiera Prunskiene litván kormányfőnek a szovjet honvé­delmi miniszterhez intézett le­vele áll, amelyben közölte, hogy a litván Legfelsőbb Tanács fel­függesztette a hadkötelezett­ségről szóló törvényt, s ennek értelmében a csapatukat elha­gyó litván katonák nem számí­thatnak dezertőrnek. A szovjet honvédelmi minisztérium csü­törtöki válaszában rámutatott, hogy továbbra is a szovjet tör­vények irányadóak a litván sor­kötelesekre, s ezentúl is őrizet­be veszik és felelősségre von­ják a csapatukat elhagyó kato­nákat. Vilnius, Litvánia: Tüntetők gyülekeztek április 4-én, a litvánul, oroszul, és lengyelül megjelenő lapok sajtóirodái előtt, tiltakozásul, hogy a szovjet kommunista párt beavatkozik a szerkesztőségi tagok kineve­zésébe, valamint meghatározza az újságok tartalmát Vasamap: második forduló Megyénk egyéni választóke­rületeiben az első választási forduló ugyan eredményes volt, hiszen a választásra jogosultak több mint 50 százaléka megje­lent az urnák előtt, ám az egyéni jelöltek közül senki sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét. Ezért nem sike­rült az első választási forduló­ban egyéni képviselőjelöltet vá­lasztani. A második választási forduló­ban mindazok a jelöltek indul­hatnak, akik megszerezték az évényes szavazatok 15 száza­lékát, illetve ennek hiányában az első három legtöbb szavaza­tot elért jelölt. Az egyéni választókerületek­ben a pártok választási megál­lapodásainak megfelelően az 1. számú„a 3. számú, és a 6. szá­mú választókerületben három jelölt, a többi választókerület­ben kettő jelölt közül választhat­nak az állampolgárok. Április 8-án vasárnap is csak személyesen lehet szavazni. Reggel 6 órától este 18 óráig szavazhatunk ugyanott,azokon a helyszíneken, ahol az első fordulóban. Fontos tudnivaló, hogy a vá­lasztójogosultságot a személyi igazolvánnyal kell igazolni, ezért ezt mindenki vigye magá­val. Tehát a második forduló előtt senki sem kap külön értesí­tést, vagy újabb kopogtató cé­dulát. Vasárnap az állampolgárok csak állandó lakóhelyükön sza­vazhatnak. Akik macius 25-e után változtatták meg állandó lakhelyüket, azok a korábbi lak­cím szerinti illetékes tanácstól kérhetnek igazolást, hogy ott törölték őket a választók név­jegyzékéből. Az igazolást a személyi igazolvánnyal együtt a szavazás napján az új lakóhely szerinti szavazókörben kell a szavazatszámláló bizottság­nak bemutatni. Ideiglenes tartózkodási he­lyen csak akkor lehet szavazni, ha az ugyanabban az egyéni választókerületben van, mint a választópolgár állandó lakó­helye. Akik március 25-e és április 8- a között töltik be a 18. életévü­ket, vagy házasságkötés miatt nagykorúvá válnak, már részt vehetnek a második forduló­ban. Vasárnap a választópolgárok csak egy szavazólapot kapnak, amely a jelöltek neveit, ABC sorrendben tartalmazza. A második választási forduló csak akkor lesz érvényes, ha a választásra jogosultak több mint egynegyede leadja a vok- sát. Képviselő pedig az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Tehát nem szükséges, hogy a leadott szavazatok több mint felét egy képviselőjelölt kapja meg. ha a második forduló ered­ménytelen, akkor időközi vá­lasztást kell kiírni.) hangsúlyozta, hogy Vilnius megértéssel viseltetik a Szov­jetunió Litvániával kapcsolatos összeurópai, sőt világpolitikai vonatkozású stratégiai érdekei iránt, s hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok ezen vonatkozását is meg kell vitatni. A köztársa­ság kész a kompromisszumra és tovább is hajlandó menni annál, mint amit a központ vár. Biekauskas nem zárta ki a Tárgyalás a Springer ajánlatáról Tegnap délutári dr. Bayer József, az Axel Springer — Budapest Kft. ügyvezető igazgatója új lap alapításá­nak szándékával felkereste a Somogyi Néplap szerkesz­tőségét és a Lapkiadó Válla­lat dolgozóit. Ajánlatát meg­hallgatva a szerkesztőség és a kiadó közössége — tekin­tettel a sajtóból is ismert tisztázatlanságokra — nem döntött az ajánlat elfogadá­sáról, azt további megfonto­lás tárgyává teszi. Hunyadi Mátyásra emlékeztek Hunyadi Mátyásra emlékez­tek halálának 500. évfordulója alkalmából csütörtökön, az Akadémia kongresszusi termé­ben rendezett tudományos ülé­sen. Kosáry Domokos akadé­mikus nyitotta meg a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Bizottságának és Történettudományi Intézetének rendezvényét. Beszédében hangsúlyozta: az utóbbi 4 évti­zed magyar történetírása elha­nyagolta a középkor, benne a Mátyás-kor kutatását. A hatalmi apparátus úgy ítélte meg, hogy veszélyes emlékezni a magyar­ság dicső hagyományaira, hi­szen a XV. századi Magyaror­szág Európa egyik legfonto­sabb állama volt. Mátyás budai udvarára az itáliai humanisták is tisztelettel tekintettek. A kora­beli Európa második legna­gyobb könyvtára Budán volt. Ezt abban az időszakban, ami­kor Magyarország függő hely­zete nyilvánvaló volt, a magyar politikai vezető réteg nem kí­vánta hangsúlyozni, sőt, elfelej­teni akarta. Ez sok tekintetben sikerült is. Ma is mintegy 30 ezer kiadatlan Mátyás-kori oklevél van a hazai levéltárak­ban, amelyek publikálására a magyar kulturális kormányzat nem adott pénzt. Azért is szük­séges lenné a Mátyás-kori reá­lis nagyság felidézése, hogy erőt merítsünk a válságból való kilábaláshoz — mondotta. Jakó Zsigmond, az erdélyi magyar történetírás doyenje Mátyás és Erdély című előadá­sában szólt arról, hogy az 1467. évi Mátyás elleni erdélyi láza­dásból levont tanulságok nagy­ban meghatározták az erdélyi társadalom, főleg a székelyek és a szászok további fejlődését. Mátyás igyekezett a jobbágy­sorba süllyedtt székelyeket megvédeni a földesuraktól. Az- erdélyi szászok azon vezetői, akik a magyar nemesi csalá­dok tagjaival összeházasodva bejutottak a magyar feudális rétegbe, a felkelésben elvérez­tek, s helyüket a szász városok vezetői posztjain a kézműves és kereskedőréteg vette át. Ezzel a szászok a polgároso­dás útjára léptek. Szakály Ferenc történész előadásában Mátyás törökpoli­tikáját átgondoltnak és eredmé­nyesnek minősítette. A király stratégiáját az ország valós le­hetőségeihez igazította. Törökellenes fellépésének időpontját és célját helyesen választotta meg. Mátyás azok közé a magyar politikusok közé tartozott, akik nem tápláltak a törökökkel szemben illúziókat, jól tudta: a nyílt, összecsapás­ban a magyar sereg vereséget szenvedne a töröktől. Éppen ezért védekezésre rendezke­dett be a Délvidéken és kerülte az összecsapásokat. Tudta: a török ellen csak nagy nemzetközi összefogással le­het háborút kezdeni, erre pedig az ellentétekkel terhes Európá­ban akkor aligha lehetett számí­tani. Mátyás kormányzatáról, a dunai birodalom megteremté­sére irányuló kísérletéről is szó volt a tudományos ülésen, amely megnyitotta a megemlé­kezések sorát. Pezsdül a határ Március idusán még két hi­ányról beszéltek a mezőgazda- sági szakemberek: a csapadék hiánya az egész évi termést veszélyeztette, a krónikusnak tűnő pénzhiány is egyre kelle­metlenebb helyzetet teremtett a gazdaságokban. Szabó József, a kaposmérői Latinca termelőszövetkezet el­nöke az elmúlt napokban esett csapadék után már derűlátóbb: — A konzervgyárakkal való egyeztetési problémák miatt a borsó vetésterületét csökken­tettük, a kora tavaszi munkákat időben és jó minőségben elvé­geztük. Készülünk a kukorica­vetésre. Bizonytalanságot okoz a műtrágyahiány és néhány vetőmagforgalmazásnál már tavaly is tapasztalható gond. A termelőüzemek között ugyanis pénzügyi sorban állás van. Némely termelőszövetke­zet kellő kapcsolatok híján csak banki garanciák megszerzése után vásárolhat nélkülözhetet­len termelési alapanyagokat. A Bárdibükki Állami Gazda­ság gyümölcsösében is seré­nyen dolgoznak. Időben vé­geztek a korai növényvédelmi munkákkal, javában virágzik a szilva, a meggy. Fajtától füg­gően piros bimbós, vagy teljes virágzásúak az almafák. A gon­dosan felszántott sorközökben tárcsával dolgozzák el a talajt, folyik a foszfor és a kálium alapú műtrágyák kijuttatása is. A kiviccsanó nap gyorsan elővarázsolja a méheket, halk zsongásuk ölelésében roska­doznak a virággal teli ágak. (Mészáros) Fotó: Jakab Judit Szőlőoltványt engedménnyel értékesítünk csemegeszőlő' 36 Ft helyett 30 Ft/db borszőlő 30 Ft helyett 22 Ft/db Amíg a készlet tart! AGROKER gyümölcsfalerakat, Kaposvár, Jutái út Telefon: 11-055/31

Next

/
Oldalképek
Tartalom