Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-26 / 2. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. április 26., csütörtök FUTNAK A PÉNZÜK UTÁN Csípi a hagyma az elnök szemét Környezetünk védelmében Tavaly 1100 tonna vörös­hagyma termesztésére kötött szerződést a kaposvári Kiste- nyésztők és Kistermelők Egye­sülete magántermelőkkel. Ezer tonnát részben exportcéllal, míg 100 tonnát biztonsági tarta­léknak termeltettek. Ma az egyesületnek 750 ton­na vöröshagymája rohad, rész­ben a sántosi raktárakban. A biztosnak hitt exportszerződé­sekből időközben—a közvetítő hibájából — semmi nem lett. Trincz Lászlót, az egyesület elnökét kérdeztük, mennyire csípi a szemét a hagymahistó­ria? — Január 11-én kötöttünk adásvételi szerződést Tordai Ferenc békéscsabai nagyke­reskedővel 750 tonna vörös­hagyma szállítására. Az illeté­kes külkereskedelmi vállalat­nak a kért mintát meg is küldtük, még január 16-án. Tordai Fe­renc március 1-jén telexen a szerződést végérvényesen visszamondta. Most perelni fogjuk. —Az egész mennyiség tönk­rement? Nem lehetett volna bel­földön elhelyezni? — A városi bíróság közjegy­zőjétől kértük szakértő kirende­lését a valós kárunk felmérésé­re. Dr. Fülöp Mihály szakértő megállapítása szerint a tárolt mennyiség 30 százaléka ex­portképes, 10 százaléka ipari­lag használható, míg hatvan százaléka teljesen romlott. Amíg a vevő nem állt el vásárlá­si szándékától, felelősek vol­tunk a szerződött mennyisé­gért, a még hasznosítható mennyiségekről most tárgya­lunk. Fia sikerül az értékesítés, akkor a kárunk csak hárommil­lió 55 ezer forint, ha semmit sem sikerül belőle exportálni, akkor négymillió 632 ezer forint ká­runk keletkezett. Kissé csípős hagyma volt ez. — Érte-e kár a termelőket? — Szerencsére nem, mert a termelőket mi rendben kifizet­tük. Nagyrészt saját tőkénkből, de kellett hozzá hitelt is felven­nünk az OKFIB-tól. A hiteleket vissza kell fizetni, tehát futha­tunk a pénzünk után. —Az idén is a kistermelésből kívánnak megélni. Milyen ta­pasztalatokat vontak le tava­lyi sikertelenségeikből? — Az utóbbi időben alakult kft.-k és betéti társaságok erő­sen felhígították a tisztes keres­kedői társadalmat. Sok helyen az árualap nem volt meg, má­sutt a pénzügyi fedezet körül mutatkoztak jelentős hiányos­ságok. Az emiatt elvesztett ke­reskedelmi partnereinket na­gyon nehéz lesz visszaszerez­ni. Ez az út nem vezet sehová. Nemhogy Európába! Törvényi­leg kell mielőbb hathatósan szabályozni mind a szerződé­ses, mind a pénzügyi fegyel­met, mert ebben a roppant káoszban képtelenség eliga­zodni. — Volt-e egyáltalán valami sikerélmény, ami a jövőt meg­alapozhatja? — A napokban végre sikerül kiszállítani az országból 7500 tonna gilisztahumuszt. Ezzel eloszlatható lesz a biogiliszta körüli misztikum. Anyagilag is jelentős, mert pillanatnyilag megoldja az egyesület pénz­ügyi nehézségeit. Ez valódi si­kerélmény a sok kudarc köze­pette. (Mészáros) Mozgókiállítás a megyében E címmel várta az érdeklődő­ket tegnapa kaposvári MTESZ- székház előtt parkoló csuklós autóbusz mozgókiállítása, amely Pécs és Szekszárd után érkezett a somogyi megye- székhelyre. A Dédász somogy megyei üzemigazgatóságának meghívására a Novofer Innová­ciós Közös Vállalat szervezé­sében tájékozódhatott a közön­ség a hazai áramszolgáltató vállalatok és a hőerőművek kör­nyezetvédelmi törekvéseiről. A Magyar Villamos Művek Tröszt Vállalat részvételével megrendezett vándorkiállítás 1987-től járja az országot. Be­mutatja a környezetkímélő kis­feszültségű szabadvezeték­hálózatot, a vízminőségvéde­lem módszerét, a talaj- és leve­gőszennyezettség mérséklé­sének, a salakanyagok felhasz­nálásának lehetőségeit. Grafi­konok, táblázatok, térképek és színes fölvételek illusztrálják e tevékenységformákat. 'A kiállítási anyagot videofilm­vetítéssel tették még gazda­gabbá és közérthetőbbé a szer­vezők. Az érdeklődők szóróla­pokból megtudták, hogy a Villa­mos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalatnál miként történik a gal­vanizáló és felületkezelő mű­hely szennyvíztisztítása, vagy a hőerőművek milyen eredmé­nyeket értek el a légszennye­zés csökkentésében. Tájékoz­tatást olvashatunk arról is, hogy a Dédász egyik legfontosabb környezetvédelmi feladata a vállalati típustervek vizsgálata a környezetromboló, károsító ha­tások figyelembevételével. Cél­juk az, hogy csak környezetba­rát típusterveket fogadjanak el. A mozgókiállítás ma Siófokon tekinthető meg. (Lörincz) Közúthálózat-fej lesztés Somogybán Egyre vékonyabb a pénztárca... Szakmai megbeszélésre került sor kedden Kaposváron — a XX. Somogyi Műszaki és Közgazda- sági Hetek rendezvénysorozata keretében — a Közlekedéstudo­mányi Egyesület megyei szerve­zetének szervezésében. A részt­vevőket Tóth István megyei útfel­ügyelő, a szervezet közúti szak­csoportjának titkára köszöntötte, majd Právics József, a pécsi Kö­zúti Igazgatóság létesítményi főmérnöke adott áttekintést ar­ról, miként halad az országos közúthálózat középtávú fejlesz­tése Somogybán... Az országos közúthálózat Somogyot keresztül-kasul sze­lő számos hosszabb-rövidebb útvonalon olyan, amilyen. Né­hol zökkenőmentesen suhan rajta az autó, máshol tengely­vagy rugótöréstől tartva zötykö- lődünk. A minőség sohasem a szándékon múlott, hanem a le­hetőségen — s így lesz ez a jövőben is. Mint azt a létesítmé­nyi főmérnöktől hallottuk, a ko­rábbi gyakorlattól eltérően ez­után nem a fenntartási, hanem a fejlesztési célú munkálatokra fordítanak többet: a fejlesztés az eddigi 20—40 százalék he­lyett 60—80 százalékkal része­sedik —, ilyen tapasztalatokat szereztek külföldön is. A fejlesztést indokolja egye­bek között, hogy egyre no az ezer főre jutó személygépko­csik száma, s az utak terhelését az is fokozza, hogy növekszik egyes gépkocsik — főként a nyugatról behozott autók — fu­tásteljesítménye. Néhány évvel ezelőtt még évente 7—10 ezer kilométer futásteljesítmény esett nálunk átlagosan egy gép­kocsira, ma már 15—18 ezer jut. Fölértékelődött a környezet megvédésének követelménye a gépkocsik okozta károkkal szemben. Nyugaton nem isme­rik (nálunk annál inkább) az al­kudozás fogalmát, ha az ember és természeti környezetének védelméről van szó és ezen a téren kell valamilyen akadályt elhárítani. Nálun is felül kell vizsgálni az eddigi elképzelése­ket es össze kell vetni a terve­zéskori állapotokat a maiakkal, s új követelményeket kell tá­masztani. A 61-es út a középtávú fej­lesztési terv szerint egyszámje­gyű úttá „lépne elő". Különösen fontos lesz majd a tulajdonkép­peni körgyűrű-szerep, melynek megfelelően — összekötve néhány települést — elkerülné például Kaposvárt is. A 67-es út fejlesztése során két szakasz valósulna meg Kaposváron: a déli kivezető szakasz, illetve a Berzsenyi utca 4 nyomsávúvá való bővíté­se. Előkelő helyre rangsorolt munka a 70/A számú út siófoki nyugati kivezető szakasza — erre vonatkozóan előkészítő tárgyalások folynak, s az épí­téssel párhuzamosan építenék a keleti kivezető szakaszt is. A 68-as úton — mely elkerüli Böhönyét — Marcaliban útkor­szerűsítésre kerül sor; ide is ta­nulmányterv készül, legalább a Marcali—Böhönye szakaszra vonatkozóan. Számos, kisebb-nagyobb te­lepüléseket elkerülő út is épül, ezek között különösen fontos­nak tetszik a Ladot nyugatról kikerülő szakasz, mert a jelen­legi útvonal-vezetés rendkívül kedvezőtlen. „Él” az összekö- tőút-építési program: ez 26 útra vonatkozik, melyből eddig hét készült el a megyében, főként a helyi erő függvényében. Kincses Tibor nyugalmazott főmérnök azokról az időkről szólt, amikor a főúthálózat­korszerűsítés évente még mint­egy 60 kilométert tett ki — a bekötő utak építése mellett! Ez az ütem később fokozatosan lassult, ahogy az anyagi erőfor­rások is lassan, de biztosan apadtak. Azt már Právics Jó­zseftől hallottuk, hogy csak az autópálya építésének tervezett költsége jóval meghaladja a tíz- milliárd forintot, a mai árakon számolva, s minthogy a most terítéken levő program tíz éré szól, látható, mivé „dagadhat” még ez az összeg, ha a megvalósítás késik. Egyébként az anyagiakban való szűkölkö- dés az oka, hogy — amire évti­zedek óta nem volt példa — az idén egyetlen hidat sem építe­nek át, jóllehet négynél—ötnél igencsak elkelne, mert nem bír­ja már a terhelést. A közúti igazgatóság egyik legnagyobb gondja most az, hogy nem rendelkezik pénz fö­lött, így nem lehet tevőleges partnere a közútfejlesztésben- és karbantartásban a helyi ta­nácsoknak. Már pedig egyre több tanács — s ebben az önál­lóság, a saját koncepció érződik —jelzi az igazgatóságnak: sze­retne lépni — mégpedig korsze­rűsített vagy éppen új utón... (Hernesz) A gyékényesi Csokonai Mgtsz a következő, fölöslegessé vált gépeit Az árverés ideje: 1990. április 28-án reggel 8 óra. Az/értékesítés helye: a termelőszövetkezet gépműhelye. Gyékényes, Petőfi u. 51. (110585) ÁRVERÉSEN ÉRTÉKESÍTI: 2 db MTZ 50-es traktort 2 db egytengelyes pótkocsit 2 db Lajta bontott vetőgépet 1 db Barkas koffer gépkocsit 1 db IFA billencs üzemképes tehergépkocsit r, ■ -......... .. E lőzze meg a fűtési szezonon kívüli korróziós károkat, várja nyugodtan a következő fűtési idényt! Vállalatunk rövid határidővel, garanciával válialjarwmmmmmm— — „A” és „B” kategóriás kazánok — bojlerek — hőcserélők — főzőüstök vízkőteleriítését és koromtalanítását. — olaj- és gázégők nagyjavítását, karbantartását, beszabályozását. További információ, árajánlat: Somogy Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat tüzeléstechnikai telephelye, 7400 Kaposvár, Nagygát u. 9. Telefon: 21-517, telex: 13-483. (149109) A nem mindig szelíd motorosokról FÜSTÖLŐ KÉTKEREKŰEK Áldhatja a szerencséjét az, akinek a környezetében nem füstölnek, nem berregnek nap nap után a motorok. Legalábbis ez derül ki azokból a panaszok­ból, amelyek a tanácshoz, a szerkesztőséghez, a rendőr­ségre érkeznek ez ügyben. Várható, hogy a jó idő beálltá­val szaporodnak a panaszok a motorkerékpárosok ellen. Ezért szólt aggodalommal e közössé­gi gondról Király Ferenc, a ka­posvári városi rendőrkapitány a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács legutóbbi ülésén, nem titkolva szándékát, hogy közö­sen kellene tenni valamit a megoldás érdekében. — Az ilyen motorokat első­sorban a fiatalok „lovagolják". Számuk azért szaporodik egyre inkább, mert a szülők az iskola elvégzése után nem autót — mert az túl drága számukra — hanem többnyire motort vesz­nek jutalmul — mondja az e gondokkal gyakran szembesü­lő közlekedési rendőr, Séta József törzszászlós. A bajt természetesen nem az ajándékozás szép gesztusa okozza, hanem az, hogy a se­gédmotorosok gyakran „meg­vadulnak”, azaz túllépik a meg­engedett sebességet, fittyet hánynak az előírásoknak, pél­dául gyakran vezetnek jogosít­vány és rendszámtábla nélkül, tinennégy év alatt is vezetnek ilyen járműveket, túráztatják a motorokat, nem törődve a csendrendelettel, a lakók nyu­galmával. A zaj, különösen ak­kor válik elviselhetetlenné, ami­kor nyolc—tíz fiatal összeverő­dik. A nagy lakótelepi épületek visszaverik a zajokat, amelyek aztán az eredetinek a többszö­rösére erősödnek fel, becsukott ablakoknál sem hagyva pihenni a lakókat. A közlekedési rendőr szerint a fiatalok különösen gyakran és szívesen jönnek össze traccs- partira, járműbemutatóra a par­kok környékén. Kedvenc he­lyük Kaposváron a cseri park, ahol rodeópályát neveztek ki maguknak és a nem közúton meglovagolják egymás vaspa­ripáját is. Gyakori ilyenkor a veszélyes manőver. — Mit tehet a rendőrség ? — A rendőrség csak a sza­bálysértőkkel szemben járhat el. Ezt alkalomadtán meg is te­szi, nem tilthatjuk meg viszont a fiatalok csoportosulását sem la* kótelepeken, sem azokon kívül. Úgyszólván tehetetlenek va­gyunk a zajártalommal szem­ben. Úgy gondolom, hogy talán a szülők tehetnének a legtöbbet ez ügyben, egyrészt azzal, hogy jobban meggondolják, tudja-e használni járművét gyermekük, azaz van-e számá­ra megfelelő terep, másrészt, ha felvilágosítanák őket a he­lyes magatartásról, a műszaki kérdésekről, a rájuk leselkedő veszélyekről. Jó lenne az is, ha kellően elzárnák azokat a két­kerekűeket, amelyeket a gyere­kek nem használhatnak. Gyak­ran éreznek ugyanis kísértést arra, hogy apjuk jáművét pró­bálják ki. Sajnos, mi gyakran ta­pasztaljuk azt, hogy a szülők nem figyelnek oda a veszélyes közlekedési eszközre. Olyan furcsaság is megesett, hogy a motorosokra panaszkodó szülő gyermekét a város más pontján éppen motoroskihágás miatt kellett felelősségre vonni. És persze a kereskedelem is tehetne egyet-mást a csendért, a tiszta levegőért azzal, ha a füstölő és zajos kismotorok he­lyett korszerűbbeket hozna be. Hogy van ilyen, azt a környezet- barát kis Jawa (Babetta) is bizo­nyítja. Mindez a megelőzést, a nyugalmat szolgálná. A szelíd motorok mellett szól az is, hogy a kétkerekűek külö­nösen veszélyes járművek, a meggondolatlanság életeket tehet tönkre. Bizonyítja ezt a megyében havonta előforduló 15—20 motorosbaleset is. Saj­nos, ezek nagy része súlyos kimenetelű. Ezért hát megszív­lelendő a rendőrök intelme: a közelgő egyre több napos „sze­líd idő”, ne jelentsen tragédiákat hordozó vad motorozást. (Szegedi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom