Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-25 / 1. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP 1990. április 25., szerda Hatvan fénykép az illegális szeméttelepekről LELEPLEZŐ KAMERA A December 2. u. folytatása a desedai Disznó-öböl fölött, a toponár—k. füredi földút mellett KEDVEZŐ LEHETŐSÉG Húsmarha és juh vállalkozásban Piros fedelű fényképalbumot tett elém Csonka Endre, a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat nyugdíjas köztisztasági részlegvezetője. Naponta négy órát dolgozik ma is; kismotorral, Trabanttal járja a várost és környékét, s lencsevégre kapja mindazt, amit rendellenességnek tart. Mindig nála van Zenit fényképezőgépe. 1972 óta használja arra, hogy pontosan dokumentálja, hol van szemét, mit tettek tönkre, hol nem tartják be az előírásokat. Most azokról az illegális szemétlerakó helyekről készített hatvan fényképet, s ragasztotta be rendszerezve, amelyek a városban és környékén találhatók. Nagyon mulatságos volt a megtekintése, kétszer—háromszor végiglapoztam az albumot. Csonka Endre tartalom- jegyzéke huszonegy helyet sorol föl. Van itt belvárosi, új lakótelepi rész, és szerepelnek benne a parkerdők is. Különösen elszomorító, amikor a helyzet változatlanságát régi fölvételek is bizonyítják. A Mártírok terén, a Véndiófa vendéglő helyén készült 1984-es és mostani kép között semmi különbség nincs. Ugyanez mondható el a Móricz Zsigmond Művelődési Ház melletti „Sikálós” horhosról, atopo- nári December 2. utca folytatása utáni igen szemetes területről. Szomorú látlelet az emberi gondatlanságról ez a képsorozat. Mindegy, hogy szép lakótelepi házak környékéről, a ka- posfüredi orvosi rendelő melletti részről, atókaji parkerdő bejáratáról van-e szó, mindenhol ott éktelenkednek a szeméthalmok. Legalább húsz vagon(!) szemét található például a topo- nári városrészben. A szemetes tokaji parkerdőben azok a külföldiek is „gyönyörködnek”, akik Szennába mennek. Csonka Endre nemcsak a OTíkumentálással törődik: azon is töri a fejét, miként lehetne csökkenteni az illegális szemét- lerakó helyek számát. Sok szerv közös megegyezésére és akciójára van szükség. A szemléleten is változtatni kell. A képek tanúsítják, hogy különösen nagy a rendetlenség a lebontott házak helyén. A nyugdíjas köz- tisztasági részlegvezető szerint sokat segítene az ügyön, ha a tanács kötelezné a tulajdonost a telek bekerítésére, vagy az azonnali beépítésre. A Mártírok terén például több mint egy éti- zede áll üresen a már említett telek, s bárki odahordhatja' a szemetet. Ha a tiszta földet, építési törmeléket úgynevezett szemétártalmatlanítási díj nélkül vihetnék a szeméttelepre, már csökkenne az illegális lerakóhelyek száma. Ma olyan táblák találhatók a városban, hogy „Tilos szemetet lerakni” ...Ezen a szövegen változtatni kellene: „Szemetet csak a városi szeméttelepen szabad lerakni. Innen 3 kilométerre, a Schönherz Zoltán utca végén!” Sokat segíthetne a rendőrség a gyanús rakományú kocsik földerítésével, hiszen azonnal feltűnik, ha a rengeteg szemetet éppen ellenkező irányba viszik, mint a szeméttelep. S közben azt is ellenőrizni lehet, van-e az illetőnek szemétlerakási jegye. Újratervezi a Városgazdálkodási Vállalat, hogy felvilágosító előadásokat tartanak a szakemberek az iskolákban. A tanulókat meghívják nyílt napokra, hadd ismerjék meg a szemét- gyűjtés technológiáját. Talán ez is segít majd a rend kialakulásában. Csonka Endre nemcsak az illegális szeméttelepeket derítette föl az idén, hanem végigjárt hatvan játszóteret is. Szinte egy sincs, ahol mindent rendben talált volna. A károkozásokról most pontos följegy zést készít a gamesz-nak. Sok ilyen „megszállott” emberre volna szükség — hogy végre nagyobb legyen a tisztaság, a rend a környezetünkben. Lajos Géza A jövedelemtörvény alapján az 1990-től a kistermelőket is megilleti az az állami támogatás, amely ez ideig csak a nagyüzemek húsmarha- és juhtenyésztésének fejlesztését szolgálta. A kistermelőnek — hogy a támogatáshoz hozzájusson —, be kell jelentkeznie az adóhatóságnál vállalkozónak, s ott vállalkozói adószámot kap. A vállalkozói adószám alapján ugyanitt bejelentkezik a vállalkozási nyereségadó hatálya alá, vállalja a hitelesített napló- főkönyv s egyéb nyilvántartások vezetését és a jövedelme utáni általános szabályok szerinti adózást. A támogatás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságainál igényelhető. A húshasznú tehéntartás után fejlesztési támogatást és árkiegészítést a húshasznú, nem tejértékesítési célú állomány tartásakor kaphat a vállalkozó. Az MT-rendelet 12. paragrafus (6) bekezdése alapján a kezdés évében csak a borjúszaporulat utáni árkiegészítés <5000 forint) igényelhető. A rendelet 11. számú mellékletének 2. pontja szerint az állománynö- velési támogatás (20 000 forint) 70 százaléka a tárgyév szeptember 30-ától előlegként vehető igénybe. A minisztertanácsi rendelet 13. paragrafusa értelmében a juhállománycserére is igénybe lehet venni fejlesztési támogatást. Ennek lényege a következő: a gazdálkodó a juh tartásához állománynövelési fejlesztési támogatást, illetve az állománycseréhez dotációt vehet igénybe. Az anyajuh- és tenyészkosállomány 1986. január 1 -je után bekövetkezett növekedése esetén a támogatás mértéke darabonként 800 forint. Állománynövelési 'támogatást abban az esetben lehet igénybe venni, ha az éves átlagos tenyészjuhállomány (anya és kos) meghaladja az előző évi átlagos létszámot. Ha a gazdálkodó ezt a feltételt nem tartja be, akkor legkésőbb az évi adóbevallás benyújtására előírt időpontig vissza kell fizetnie az állománynövelési támogatást. Az anyajuh- és tenyészkosállomány cseréje esetén a dotáció nletléke darabonként 800 forint. Ezt a dotációt egyéb bevételként kell elszámolni. Megyénkben a nagy kiterjedésű, „klasszikus értelemben” nagyüzemileg kevésbé művelhető és hasznosítható gyepterületek racionális hasznosítását a szektorsemleges támogatás nagymértékben elősegítheti. Ehhez azonban mindenképpen szükség van a nagyüzemi kezdeményezőkészség erősödésére, a kistermelői fogadó- készség kibontakoztatásának elősegítésére. így rövid távon növelhető megyénkben a hús- marha- és a juhtenyésztés. Varga Gábor Új szövetkezetek IFJÚSÁGI EGYESÜLET ALAKULT SOMOGYBÁN Az érdekvédelmen van a hangsúly Ifjúsági egyesület alakult Kaposváron. A megyei szervezet céljáról Tóth Anna ügyvivő elmondta: segíteni szeretnék a somogyi ifjúság életkörülményeinek és szociális helyzetének javítását. Ennek érdekében javaslatokat tesznek ifjúsági létesítmények építésére és fejlesztésére, továbbá szervezik mindezekben a lakosság részvételét. Az egyesület javaslati joggal rendelkezik az ifjúsági pénzeszközök felhasználására és kezelésébe kerül a balatonfenyvesi ifjúsági tábor. Kiemelt figyelmet fordít a diákok pályaválasztásának és elhelyezkedésének megkönnyítésére, a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok földerítésére. Szándékai szerint az egyesület tartalmi tevékenységét befolyásoló jogszabály-előkészítésekben is részt vesz, és koordinálja a fiatalok különböző szervezetei, valamint a pártok között az információcserét. Tóth Anna tájékoztatott arról, hogy 15 taggal alapították az egyesületet, elfogadták az alapszabályzatát, s ezzel megkezdődött a tagtoborzás és az érdemi-érdekvédelmi munka. Tisztelt ' fogyasztók! Értesítjük kaposvári fogyasztóinkat, hogy a Kinizsi-, a Toldi-, a Béke-Füredi-, a Kanizsai úti- az ÉNY-i-lakó- telep, illetve a Léva köz, az Arany köz, a Jutái út környezetében, továbbá a Rokkanttelep területén április 26-án 8.00-tól 13.00 óráig az ivóvíz-szolgáltatás szünetel. Az ideiglenes vízellátást tartálykocsikkal biztosítjuk. A szolgáltatási kiesés miatt megértésüket kérjük. DRV Somogy Megyei Üzemigazgatósága (149115) r Szabad galvanizálási kapacitásunkat felajánljuk az alábbi technológiákban: — horganyzás, elsősorban tömegáru (kötőelem) — réz, nikkel, króm, nikkel (kettős Ni) króm — kemény króm — alumíniumoxidálás, kromátozás — ón-ólom ------— ezüstözés ■ — acélbarnítás továbbá — festés MECHANIKAI LABORATÓRIUM — szitázás — trumatic 180-as lemezmegmunkáló gépre 4= 0,5—2 mm-ig 2x1 m-es lemezre — trafó (híradástechnikai kistranszformátor- és tekercsgyártás) Érdeklődni: Pécs, Szilva u. 1—3. Somlai Gábornénál (110527) í--- irm & A borivók bizonyára emlékeznek arra a nem is oly régi gyakorlatra, hogy a borosüvegek címkéin rövid határidejű — egykét hónapos — szavatosságot tüntettek föl a palackozók. Az igazi borivók persze mosolyogtak ezen, s nagy ívben elkerülték az ilyen borokat. A címke ugyanis árulkodott: tudatta a vevővel, hogy az üveg tartalmát manipulálták, a bor „természetétől” eltérő kémiai eljárásokkal kezelték. Elcsúfított üvegek Mostanában eltűntek a boltok polcairól a szavatossági idővel elcsúfított borosüvegek, a természetellenes gyakorlat azonban mély nyomokat hagyott a vásárlói szokásokban. A magyar a borivó nemzetek közé tartozik, az utóbbi évtizedben mégis csökken e korábban kedvelt ital fogyasztása. A mérséklődés okai szerteágazóak, de az ár és a minőség kapcsolatára szinte mindegyik ok felfűzhető. Egekig emelkedett a palackozott bor ára a boltokban, a minőség azonban nem követte e zsebbe vágó változást. A nagyüzemi szőlőtermelés és borászat éppen a bor legjellegzetesebb tulajdonságát, a termőhelyek megfelelő zamatot tüntette el. Feldolgozáskor és később a pincészeti munkáknál figyelmen kívül marad a fajtajelleg, a termőhelyi eredet; s a palackban minden évben azonos minőségű, csak a címkén feltüntetett fajtára nem jellemző zamatú bor kerül. A minőségrontó manipulálás és kiegyenlítés nemcsak a vásárlóknak kedvezőtlen — a termelők is panaszkodnak miatta. Ha ugyanis a termőhelyre nem jellemző borok nagy meny- nyiségben kerülnek forgalomba, az az igényes, a minőséget termelő gazdák értékesítési esélyeit rontja. Igaz, még kevesen képesek önállóan a palackozásra, eladásra; de mind többen kísérleteznek vele. Maszek export Sokan a „maszek exporttal” próbálkoznak, mint egy badacsonyi gazda mondta, kényszerűségből. Először ő is tagja volt a szakszövetkezetnek, de az diktálta az árakat, s ha eladni akart, kénytelen volt elfogadni. A kiszolgáltatottságot nem bírta hosszú ideig, s fordított a sorsán. Kilépett a szakszövetkezetből. Eladni persze ezután is kellett, s a közeli állami gazdaságot választotta. Ott megint csak méltatlanul alacsony árat ígértek a boráért, s ráadásul hat hónap múlva fizettek. Ha az áru ellenértékéért járó pénz kamatait is számítjuk, a gazda szinte ingyen izzadt a hegyoldalon. Ez persze nem kívánható tőle, nem is vállalta; ha úgy tetszik illegálisan, de literenként eladta a borát turistáknak—termelői áron. Szót sem érdemelne az eset, ha egyetlen termelő panaszát jelezné. A közelmúltban tartott alsóörsi tanácskozáson, amelyet a Magyar Agrárkamara és az Országos Gazdaszövetség szervezett, a termelők szinte panasznapot tartottak. A leggyakrabban emlegetett szavak a bántóan alacsony felvásárlási ár, a kiszolgáltatottság, a hátrányos megkülönböztetés, a hivatali packázás voltak. Sajátságosán reagáltak e rájuk nézve hátrányos helyzetre. A tanácskozás résztvevőinek többsége valamelyik termelő- szövetkezetnek a tagja, s miután ott nem kaptak érdekeiknek megfelelő védelmet, kilépni szándékoznak. Az önálló gazdálkodás feltételeit egyedül is képesek megteremteni, ám a feldolgozással és a kereskedelemmel már nehezebben birkóznak meg a saját erejükből. Ezt tudva rögtön azt javasolták: alakítsanak másik szövetkezetei. Az új és önkéntes társulástól azt várják, hogy együtt következetesebben és hatásosabban tudják valós érdekeiket érvényesíteni. Eltérő álláspontok A szőlősgazdák szándékaiból kitűnik, hogy nem a szövetkezeti gondolat, hanem annak magyarországi gyakorlata keltett ellenérzéseket. Ezt egyébként a tanácskozásra meghívott szövetkezeti vezetők is megerősítették bennük, hiszen nem érveltek, hanem korábbi hatalmukat érzékeltetve kezdtek tárgyalni a termelőkkel. A vita nem csapott ki a kezelhetőség medréből, de nem is közelítette az álláspontokat. Tény, hogy a nagyüzemi szőlőtermelés és borászat sokat eljátszott a vásárlók jóindulatából; mint ahogy az is igaz, hogy az egyéni gazdák inkább csak a pincebeli, demizsonos export módszereit próbálták ki. így ma nagyon nehéz lenne egyértelműen voksolni egyik vagy másik forma mellett. A vásárlók számára kedvezőbb s a termelőknek is igazságosabb, ha a piaci verseny vezérli a folyamatokat. így lehet verseny az árakban, a minőségben. Nekünk, vásárlóknak az az érdekünk, hogy a tisztességes versenyért drukkoljunk, s a győztest igazolja a gazdasági siker.
