Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-02 / 77. szám
1990. április 2., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Mind autóval jöttek... Kalmárok napja A kaposvári Cseri park — úgy látszik — kinőtte a havi vásárt. Azt hihetnénk, hogy a fizetőképes kereslet..., meg a szabályzók... Nos, a-közgazdasági intelmek ellenére a kaposváriak és a környékbeliek egyszerűen ellepték a parkot. Néhol mozdulni sem lehetett, a nézelődők csak taszigálták egymást, káromkodtak, de semmi sem segít ilyen helyzetben. Sosem látott még ekkora kavalkádot a Cseri rét. Gyepet, bokrokat nem kímélve ki-ki oda pakolta portékáját, ahol helyet talált neki. így azután az egész park amolyan akadálypályává változott, amit a gyerekek élveztek a legjobban. Más kérdés, hogy az eladásra kínált portékákból alig valamit láthattak a sétálók. Hiába a korábbi, rengeteg rossz tapasztalat, ismételten megállapíthattuk: kényelmesek vagyunk. Aki tehette, autóval jött ki a "vásárra és csak akkor kezdett el dühöngeni a saját levében fürdőző család, amikor a vezető már negyed órája keresett szabad parkolóhelyet. Becsléseink szerint több ezer gépkocsi várakozott a park közvetlen közelében és akár többszáz méterre is, a környező utcákban. A megállni tilos tábla természetesen senkit sem rettentett vissza, a szolgálatban lévő rendőrök is leginkább csak az autóbusz fordulóját biztosították. Ez sem ment könnyen. Érdekes módon a legtöbb kocsi hűtővize éppen ott forrt föl, nem beszélve a lerobbant motorokról. Mit tehet a szerv? Legfeljebb megbírságolja a flegma vezetőt. Ettől persze az ügy korántsem zárul le: a kocsi ottmarad, a busz nem tud megfordulni. Perceken belül kialakul a dugó. A tilosban parkoló gépeket sajnos nem tudják elszállítani: nem hivatalos információink szerint nincs ehhez járműve a megyeszékhely rendőrségének. Pedig micsoda fogás lett volna a tegnapi! A kalmárokat és a nézelődő- ket egy csöppet sem érdekelte, hol hagyták a kocsijaikat. Az üzlet, a jó vásárlás lehetősége mindenkit elhódított. Meg a remek sültek illata. A délelőtti friss tavaszi levegőben is érezni lehetett a piruló kolbász és a fűszeres malacsült ínycsiklandó zamatét. Azt kell hinnünk, hogy a sütödék nélkül nem is lenne igazi a vásár. A kíváncsiskodó emberek fele sem menne ki a parkba, ha pecse- nyéseket nem találnák meg a pulóverárusok és a keleti csemegék mellett. Igaz is, micsoda felhozatal volt a tegnapi vásáron. Az az idő rég elmúlt, amikor a szekrényeken, a hordókon, a lemezeken és az ízléstelen ruhákon kívül csak elhasználódott, gics- cses holmikat kínáltak. — Zamatos oportó, ezt vegyék urak, szőlősgazdák — kiáltozta egy őszülő hajú, sildes sapkás férfi. Közben megalkudott, megmosolyogta a nevetséges ajánlatot tevő gazdát. Megint elrikkantotta magát, s valamicskével lejjebb vitte az árat, közelebb az előbbi ajánlathoz. A portéka gazdát cserélt, az új tulajdonos viszont az istenért sem akart tágítani. Azután, hogy kifizette a pénzt a gyökeres tőért, úgy gondolta, tartozik még az árusnak, mégiscsak jó áron vette az oportó vesszőt. Mondom, ott maradt és az utána következő kíváncsiskodókat is megpróbálta rávenni az üzletre. — Nehogy itt hagyja! Prima bolt. Hát persze, hogy drágább lenne amannál — az utolsó mondatot bizalmasan súgta a kuncsaft fülébe. így ment ez perceken keresztül, mígnem a sildes sapkás túladott az összes oltványon. Hogy ezután megitták-e az áldomást, azt nem tudni. Minden esetre senki sem ment haza rossz hangulatban. Mi más is lenne az egész vásár értelme. (Faragó) Fotó: Csobod Továbbképzés piaci alapokon • • Üresjárat Ha felhívsz egy számot és elsőre nem felel legfeljebb megnyugodva teszed helyére a kagylót: minden a régi, hál’ Istennek semmi sem változott. Természetesen újra próbálkozol, pillantás a telefonkönyvbe: 19-340 tárcsázol és vársz, a hívás kicsöng, de egyelőre megismétlődni látszik az előbbi eset... De mégsem, kedves női hang csevegi a vállalat nevét. Taxit szeretnél, nem extra kivitelűt, még az sem baj, ha néhány tíz forintot mutat a műszer amikor megérkezik az autó. Egy a lényég: minél hamarabb jöjjön, mert sietned kell, s amúgy is zuhog az eső, elázna a frissen készült frizurád. Már mondod is a címet s hogy ki vagy... — Sajnos csak egyetlen kocsink van... — érkezik a meglepő visszautasítás. — Jó, akkor küldje azt — válaszolsz gyanútlanul. Miért is ne: egy kocsi is kocsi, az eső meg közben még jobban zuhog. A gyors felelet elmarad, a központos kivár, mintha szégyelné bevallani. Köszörüli a torkát, hogy néhány másodpercet meg húzhassa az időt. — Nos, azt az egyet is javítják...!? (Mindez az évezred utolsó évtizedében, Kaposváron.) F. L. A Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának továbbképzési intézete korábban kizárólag a szakmai jellegű oktatási formát szolgálta, ma már a megváltozott igényeknek és az átalakuló gazdasághoz alkalmazkodó ismeretanyagoknak széles körű továbbadását. A modern mezőgazdasági üzemekben egyre inkább többszakmás szakemberekre, átfogóbb ismeretanyaggal rendelkező irányítókra van szükség. A továbbképzési intézet mindennapjairól dr. Kiscsordás István osztályvezetővel és munkatársával, Orbán Csabával beszélgettünk. — A szervezésünkben induló tanfolyamok zömét ugyan jogszabály írja elő, de egyre jobban előtérbe kerülnek olyan igények, amelyek az átalakuló gazdasági viszonyokhoz való jobb alkalmazkodást szolgálják. Á PATE az élelmiszergazdaságban dolgozók szakmai képzésére hivatott elsősorban, de mára már nyitott minA somogyi megyeszékhelyen gyakran nem kielégítő a televízió egyes és kettes csatornájának vétele. Felröppent a hír is, hogy a kabhegyi tévéadó nem felel meg a műszaki előírásoknak, ezért élvezhetetlen a kép és a hang. Spanlcs László, a kabhegyi állomás üzemmérnöke szerint az adóberendezés a műszaki ellőírásoknak megfelel. A hiba — a központi hálózatban lévő vevőkészülékek esetén — gyakran az átalakító rendszerben van. Ám még mielőtt bárkit is vádolnánk — azt javasolta —, a lakók kérjenek zaden egyéb igény előtt — mondta az osztályvezető. — A nappali képzés igazából csak alapoz, a valódi profitot a szakmai továbbképzés hozza meg a munkáltató számára — tette hozzá Orbán Csaba. Ma még az adózott nyereségből kell fedeznie a munkáltatónak a továbbképzés költségeit, ez pedig csökkenti a vállalati eredményt. Az oktatási lehetőségek jobb kihasználására társultak különböző intézményekkel, hogy újabb, képesítést is adó tanfolyamokat indíthassanak. Egyúttal szakítottak a végzettséghez kötött előírásokkal; a szakmai jellegű előképzettség a fontos. Orbán Csaba sorolta is a legutóbbi időszakban befejezett továbbképzéseket: szeszfőzdeve- zetői tanfolyam-, inszeminátorkép- zés, húsfeldolgozó-üzemvezetői képzés, s mellettük természetesen az intézmény profiljába vágó szaküzemmérnök-képzés is volt. — Április közepétől indítunk egy előkészítő tanfolyamot a Pervarvizsgálatot: abból ugyanis egyértelműen kideríthetők az okok. — Kaposváron a nagyközösségi rendszerben — amelybe 11 ezer lakás van bekötve — 14 programot lehet fogni, s naponta 10—15 bejelentés érkezik — mondta Urbán József, az IKV antennaüzemének vezetője. — Ez a szám alacsony, s a hibáknak több mint fele abból adódik, hogy megsérülnek a tv-csatlakozók. Az utóbbi időben, sajnos, egyre többen beleavatkoznak a kábel- rendszerbe —ellopják a vonalerőfekt pénzügyi és szakoktató-vállalattal az egyetemet és főiskolát végzettek részére, az adótanács- adói szakvizsga letételéhez. A szerkezetváltást megelőzően indította a továbbképzési osztály Somogybán elsőnek a régen bevált ezüstkalászos-gazdatanfo- lyamot is. Az első kurzus befejezése után így vélekedik dr. Kiscsordás István. — Meglepően nagy sikere volt a tanfolyamnak. A képzés költségeit az elmúlt időszakban megelőlegezte az egyetem, de hogy jövőre folytathassuk, az ÁBMH segítségét kértük. Bízunk az anyagi sikerben, hiszen a népgazdaság számára nem lehet közömbös, hogy felkészült emberek kezdjenek vállalkozásba. A megtermelt szellemi javakat karbantartó intézmény még nem küzd a konkurenciával. Holnap azonban már lehet, hogy versenyeznie kell. A PATE továbbképzési intézet vállalja a versenyt. sítőt, átvágják a légkábelt —, s máris 3—4 ezer lakás marad vétel nélkül. Hogy mit csináljon a hibabejelentő? Nos, két lehetőség közül választhat: vagy a zavarvizsgálókkal kiderítteti az okokat, vagy a jobb vétel reményében drótot dug az antennazsinór helyére, mint ahogy ezt Kurek András, a műsorszóró vállalat veszprémi üzemigazgatóságának műszaki előadója is javasolta. Veszprémben segített ez az ötlet. Lehet, hogy Kaposváron is sikerrel jár? Próbálják ki! (Lörincz) Mészáros Zavaros tv-vételi zavarok Sopron, Nyíregyháza, Szeged, Pécs A vámszabad terület csak eszköz lehet... A megannyi válságkezelést, reformot és megújulást ígérő gazdasági program palettáján feltűnt egy új szín. Érdekessége „csupán” az, hogy nem követel különleges jogosítványokat, hatalmas állami pénzeket; a munkára és hazánk egyes vidékeinek sajátosságaira apellál. Az úgynevezett UNI- DO-tanulmányról van szó, amely Magyarországon kialakítandó különleges gazdasági övezetek kérdését vizsgálja. Ezeket a területeket sokan a vámszabad területekkel azonosítják. Dr. Mikósdi György, a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese ad bővebb felvilágosítást a témáról. — Mi az álláspontja a vámszabad területekkel kapcsolatban? — Röviden: túl sok van belőlük, és túl kicsik. Akkor jelentek meg tömegesen, amikor egy vállalkozáshoz külföldi gépet kellett volna importálni, de a cég nem tudott behozatali engedélyhez jutni. Ilyenkor, az új vállalkozás vámszabadterületre települt és a belföldi fél „ledolgozta” a gép árát. Ma harminc kereskedelmi és körülbelül ugyanennyi ipari vámszabad terület létezik az országban. Jellemző, hogy egy-egy cég több telephelyen is képviselteti magát. Én nem ebben látom a gazdasági felemelkedésünk útját. Hiszen ez a megoldás mégis csak „technikai dolog”, csupán eszköz egy jól működő gazdaságban. Sokkal nagyobb lehetőséget látok a különleges gazdasági övezetek létrehozásában, fejlesztésében. — Mit takar ez a fogalom ? — A legtöbben egy zárt „valaminek” képzelik. Olyan körülkerített területnek, ahol nem érvényesek az adott ország kereskedelmi, jogi, devizális rendelkezései. Mondhatnám úgy is, az országtól „mentes” területnek hiszik. Mindez csak a zárt övezetekre igaz! Létezik egy másik változat is — a zárt után nem nehéz kitalálni —: a nyitott gazdasági övezetek. — Külföldön hol vannak ilyen zárt és nvílt ..körzetek"? — Elsőként a „tigrisországo- kat” kell megemlítenem. Közülük is Dél-Koreát. Itt zárt övezeteket hoztak létre. Kezdetben e telepek a 21. századot képviselték, míg a környezetük a 19. századot. Viszont egyfajta belső verseny és — ahogy azt várták — kiegyenl ítődtek a belföldi gazdasági erőviszonyok. Ugye, nem kell mondanom, hogy nem a 19. századi szinten. Ami mindebből következik: megszűnt ezeknek az övezeteknek a jelentősége, és fokozatosan el is haltak. A koreai példán már túlhaladt az idő. A tőke jelenleg nem a nyersanyag és a munkaerő olcsóságát keresi, inkább az új termékeket! — Miiven lehetőségeket vázol fel a hazánkról készüli UNI- DO-tanulmánv? — Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetét mi kértük fel a környezettanulmány elkészítésére. Ennek végső konklúziója: Magyaroszágon, földrajzi helyzete, gazdasági adottságai és a munkaerő képzettsége miatt, a nyitott fejlesztési övezeteket tartják célszerűnek. Olyanokat, amelyek nem szigetelődnek el sem az anyaországtól, sem a külföldtől. — Gondolom, a tanulmány kijelöl néhány helvet a fejlesztésre. — Igen. Négy nagy és két kisebb térség szerepel a tervben. A nagyok: Sopron, Nyíregyháza, Szeged és Pécs. A kisebbek: Kőszeg és Csurgó. Természetesen nemcsak a városokról van szó, hanem ezek vonzáskörzetéről is. A tanulmány legfontosabb eleme, hogy regionális fejlesztési alapokat kell létrehozni. Ezeknél három forrás jöhet szóba. A legfontosabb a helyi tőke mobilizálása; a második helyen a külföldi tőke bevonása áll és csak kiegészítő jelleggel számíthatunk az állami hozzájárulásra. Mindehhez vissza kellene szorítani a központi szabályozást. Két—három embert foglalkoztató regionális fejlesztési központok létesítésére van szükség, amelyek képesek az UNIDO segítségét fogadni. — Miből állna ez a segítség ? — Felmérnék a terület adottságait, tevékenységét és profilt javasolnának. így Sopront egyfajta nemzetközi kereskedelmi szolgáltatási és környezetkímélő iparágak jellemezhetnék. Nyíregyházához mezőgazda- sági termékek feldolgozása és csomagolása is kapcsolódhatnak. Szeged biotechológiai kutatási-innovációs központként szerepel a tervben; ehhez jó alapot adhat a város tudományos kapacitása. Pécsnek, mint bányászati központnak, ma hasonló problémákkal kell megküzdenie, mint néhány éve a Ruhr-vidéknek. Onnan lehetne ötleteket szerezni. — Feltételes módot használt... — Egyelőre mindez csak terv. A megvalósuláshoz szükséges az oly régóta hangoztatott helyi önkormányzat, az, hogy a régiókban megtermelt nyereség ott is maradjon. Az ügyintézés sem kötődhet kizárólag Budapesthez, és felülvizsgálatra szorul a jelenlegi adórendszer is. — Az UNIDO miért foglalkozik velünk? — Leginkább azért, mert felkértük rá. Nekik nincs pénzük, de összeszedik azoktól a kormányoktól, amelyeknek a vállalata érdeklődnek Magyarország iránt. Ez az UNIDO-n keresztül közvetett támogatás a külföldi vállalatoknak. A kormányok ugyanis átvállalják az előzetes marketingmunka nagy részét, s ezáltal jelentős kiadástól kímélik meg vállalataikat. így végül is mindenki jól jár. De a megvalósuláshoz el kellene érni, hogy a terület ne azt nézze mennyit kaphat, hanem hogy mire képes és ő mit adhat az országnak.
