Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-24 / 95. szám
V A ’•^-s WSSííí . Ára: 4,30 Ft Sit XLVI. évfolyam, 95. szám ÍA(WPILftV 1990. április 24., kedd (MA Dinamikus. (?) munkanélküliség (3. old.) A mozdonyvezető lélekjelenléte (4. old.) TORNATEREM I VAGY TORNACSARNOK? (5. old.) A célok világosabbak, mint a hozzájuk vezető út Az MDF gazdasági szakértőinek tájékoztatója Kaposváron HORN GYULA MEGNYITÓJÁVAL Megkezdődött a Nyitott égbolt konferencia Hétfőn reggel megkezdődött Budapesten a Nyitott égbolt tárgyalássorozat második fordulója. A NATO- hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó 23 ország képviselői a közelmúltban megtartott ottawai eszmecsere folytatásaként most azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz a magyar fővárosban, hogy a lehetőségek szerint május 12-re kidolgozzák az egymás országaiba szabad ellenőrző berepülést engedélyező szerződést. Horn Gyula külügyminiszter megnyitóbeszédét mondja. Megnyitották a magyar nyelv hetét A magyar nyelv hetének idei országos megnyitóját hétfőn Balassagyarmaton tartották. A hagyományos seregszemle mottója: A reformkor nyelvétől reformjaink nyelvéig. E gondolat alapján a polgárjogot nyert magyar nyelv megújulásáig visszanyúlva a nyelv és politika kapcsolatának megvilágítását szolgálják a hét programjai. Mint Lórincze Lajos, a TIT országos magyar nyelvi választmányának elnöke köszöntőjében rámutatott, nyelvművelés és politika sohasem volt egymástól független. Pusztai Ferenc államtitkár megnyitóbeszédében riasztónak nevezte napjamk hazai analfabétizmusé a hiányos íráskészséget, a nehézkes olvasást, azt a nyelviséget, amely a szóbeliségre korlátozódik. Elsősorban az iskolák felelőssége, hogy minden egyes diák birtokolhassa az anyanyelvi készségeket, élményeket, ezért minden tanintézetben nyerjenek nagyobb teret az anyanyelvoktatási programok — hangsúlyozta. A megnyitó után Lőrincze Lajos átadta a megyei vers- és prózamondó verseny, valamint a nyelvi pályázat helyezettjeinek a díjakat. Ezután tudományos ülés következett. Deme László nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár előadásában aláhúzta: a beszéd kulturáltsága az emberi kapcsolatok kulturáltságáról árulkodik, s ma e kultúra erősödésének fékje a bürokratikus, valamint a vulgáris, fésületlen, mosdatlan nyelvhasználat. A macjyar nyelv hete alkalmából író-olvasó találkozón vett részt az epri Tanárképző Főiskolán Kanyádi Sándor kolozsvári költő. A nagyszámú hallgatósáp előtt a kortárs költészetről, az erdélyi értelmiség helyzetéről, az anyanyelv kérdéseiről beszélt. Visszaküldött utasok Szombaton 0 órától vasárnap éjfélig a jugoszláv határőrök 2400 utast küldtek vissza, mert nem volt 200 dollárjuk. Ezt az összeget április 21-től minden, Kelet-Európából érkező egyéni turistának be kell váltania a határállomásokon. Bakondi György, a BM Határőrség határforgalmi osztályvezetője elmondta, hogy a magyar utasok közül mintegy 300- at nem engedtek be a jugoszláv határőrök, közöttük sok olyat, aki tranzitutas lett volna, de ezt nem tudta hitelt *■ érdemlően bizonyítani. A legtöbb visszaküldött utas szovjet állampolgár volt, több mint 1200, rajtuk kívül 300 lengyel, több mint 200 román és bolgár, valamint száznál valamivel kevesebb csehszlovák utas kényszerült visszafordulásra. Hat—nyolc hónap szükséges ahhoz, hogy az MDF által alakítandó új kormány a gazdaság- politika sarkalatos kérdéseiben megtegye első konkrét intézkedéseit — így vélekedett a győztes párt két gazdasági szakértője hétfőn Kaposvárott. Sigmond György és dr. Lengyel László az MDF elnökének korábbi felajánlása nyomán vállalkozott arra, hogy Somogy megye tanácsi dolgozóit tájékoztatja a gazdasági elképzelésekről. A rövid bevezető előadások során Sigmond György előrebocsátotta, hogy az MDF a kormányprogram kidolgozásának még csak a kezdetén tart, ezért az eddigi pártprogramnál konkrétabb dolgokat ma még nem nagyon tudnak mondani. A pártprogramot olyan alapdokumentumnak tekintik, amely több ponton módosulhat, részint a koalíciós partnerekkel, részint a parlementi ellenzékkel kötendő kompromisszumok nyomán. Sigmond György szerint a Magyar Demokrata Fórum ragaszkodni fog ahhoz, hogy a gazdaság szerkezetét ne túlzottan gyors ütemben, hanem fokozatos privatizálással alakítsák át, elkerülendő az átmeneti működésképtelenséget és az elviselhetetlenül súlyosabb munkanélküliséget. Szándékuk szerint a kis- és családi vállalkozások időleges támogatásával, különféle kedvezményekkel, a Vilniusi források szerint teljes a köztársaságot sújtó gazdasági blokád. A litván népfrontmozgalom, a Sajudis tájékoztató szolgálatának munkatársa elmondta: szünetelnek a köztársaságba irányuló vasúti és közúti szállítások, s nem érkeznek meg az élelmiszer-szállítmányok sem. A parlament tájékoztató irodájának munkatársa nem erősítette meg az élelmiszerblokád hírét. Egybehangzó volt viszont a tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a köztársaság legnagyobb kőolaj-finomítójában hétfőn megkezdődött a termelés leállítása, mivel az olajcsap múlt hét szerdai elzárása következtében csökkentek az olajtartalékok. Az olajszállítás szüneteltetése következtében két hét múlva teljesen le kell állítani a termelést, ami háromezer ember munkáját teszi fölöslegesbankrendszer vállalkozást segítő szerepének erősítésével lehet elérni, hogy kellően tőkeerős, de mozgékony középvállalatok jöjjenek létre. A földtulajdon ügyében az MDF reméli, hogy a Kisgazda- párt — a mezőgazdasági tárca ellenében — engedni fog radikális elképzeléseiből. A Demokrata Fórum első lépésként csak „nevesíteni” kívánja a földtulajdont, s a jelenlegi szerkezetből kiindulva, fokozatosan szeretné átalakítani a birtokviszonyokat. Az állami költségvetés kiadásainak erőteljes csökkentését és ezzel együtt az adóterhek mérséklését a belső veszteség- források felszámolásával kívánja kezdeni az MDF. Dr. Lengyel László bevezetőben elismerte, hogy a leköszönő kormány lényegében helyesen határozta meg a gazdaság szerkezeti átalakításának programját, de — mint mondta—ez puszta szándék maradt. Kijelentette: az MDF a megvalósítással sem marad adós, jóllehet egyelőre a célok világosabban láthatók, mint a hozzájuk vezető út. A gazdasági szerkezet átalakításában az ellenőrzött, nyilvános és versenyszerű privatizációt említette a legfontosabb tényezőként. Lengyel László szerint így lehet megakadályozni, hogy az állami vagyon kótyasé. Az egyik legnagyobb vilniusi üzemben, a traktoralkatrészek gyárában felére csökkent a termelés. Romualdas Ozolas litván miniszterelnök-helyettes Nyikolaj Rizskovhoz intézett üzenetében kilátásba helyezte, hogy a szovjet szállítások leállítása miatt felfüggesztik számos Litvániában előállított, a Szovjetunióba szánt termék szállítását. Ozolas felhívta a szovjet kormány figyelmét: a vasúti szállítások, köztük az élelmiszerszállítmányok leállítása nehezíti a helyzetet, s feszültséget kelt, hogy számos üzemben nem tudnak bért fizetni. Másodrangú kérdés, hogy a litván parlament milyen formában függeszti fel a függetlenségről szóló nyilatkozatot, a lényeg, hogy csak a szovjet alkotvetye-áron kerüljön magántulajdonba. Ezzel együtt néhány megkülönböztetett területen előre meg kell határozni a külföldiek tulajdonszerzési korlátáit is. A szakértő fejtegetésében szó esett még a bankrendszer pénzügypolitikai és finanszírozási szerepének különválasztásáról, a magyarországi ár- és bérviszonyoknak a világpiaci arányokhoz való közelítéséről, a kereskedelmi monopóliumok megtöréséről és a költségvetés újraelosztó szerepének erőteljes szűkítéséről. Az utóbbi témakör kapcsán említette meg Lengyel László az önkormányzatokat, amelyek nem „felülről" juttatott pénzekből, hanem saját bevételeikből gazdálkodnak majd. A jelenlevő tanácsi szakemberek érthető módon épp az önkormányzati gazdálkodás feltételeiről, a települések és térségek közti különbségek mérsékléséről kérdezték a szakétőket. Az előadók azonban az alapelvek és külföldi példák hangoztatásán túl használható információkkal nem nagyon tudtak szolgálni. Lényegében válasz nélkül maradt például az a kérdés, hogy a tanácsi vállalatok körében ma korlátozás nélkül végbemenő átalakulási folyamat nem semmizi-e ki jó előre a leendő önkormányzatokat. (Berkics) mány alapján képzelhetők el a tárgyalások a függetlenségről —hangsúlyozta Arkagyij Masz- lennyikov szovjet elnöki szóvivő hétfői sajtóértkezletén. A szóvivő azt állította, hogy a Szovjetunió nem kívánja térdre kényszeríteni Litvániát, és tiszteletben tartja a litván nép szuverén jogait. Arra a kérdésre, miképpen viszonyulna a moszkvai vezetés ahhoz, hogy a szovjet szállítások leállítása miatt Litvánia a hiányzó termékeket külföldről próbálná beszerezni, a szóvivő azt válaszolta: Litvánia a Szovjetunió része, és a szovjet hatóságok határozzák meg, mit lehet szállítani és mit nem a köztársasági kikötőkbe. Maszlennyikov emlékeztetett rá, hogy számos termékféleségből, köztük kőolajból, lemez- és hengereltárukból százszázalékos behozatalra szorul a köztársaság. A szabad ellenőrzésnek teret engedő Nyitott égbolt koncepciót Bush elnök tavaly májusban elevenítette fel egy beszédében, de az ellenőrzési rendszer gondolata már három és fél évtizedes múltra tekint vissza. Budapest adott otthont január végén annak a tanácskozásnak, amelyen a NATO és a VSZ szakértői összegezték a kezdeményezés addigi tapasztalatait, és körvonalazták az ellenőrzőrendszer működösének alapelveit az ottawai külügyminiszteri találkozó előtt. A Nyitott égbolt kezdeményezés megvalósításának következő fontos állomása volt az ottawai tanácskozás; a részletekbe menő, egymással polemizáló javaslatokat felszínre hozó egyeztető munka eredményeként egy 140 oldalas szerződéstervezet született meg. A budapesti tanácskozás résztvevői most e dokumentum alapján kísérlik meg végleges formába önteni a Nyitott égbolt szerződésrendszert. Az eredeti elképzelések szerint május 12-én írnák alá a VSZ és a NATO tagállamai a dokumentumot, ám az eddigi viták arra utalnak: halványulóban a remény, hogy a tervezett határidőre elkészül a szerződés végleges szövege. A nyitott kérdések közé tartozik például, hogy egy-egy ország fölött évente hány átrepülést hajthatnak végre, illetve hogy az ellenőrzések kiterjeszthetők-e az adott országnak egy harmadik állam területén lévő bázisára is. A delegátusok most az Ottawában nyitva maradt kérdések lezárására koncentrálják figyelmüket. Ezzel kapcsolatban a tanácskozást megnyitó beszédében a magyar vendéglátó, Horn Gyula külügyminiszter bejelentette: ha a konferencia sikeresen zárul, s a küldöttek elfogadják a javaslatot, akkor Magyarország egy szimbolikus összegű ellenszolgáltatás fejében — mindössze egy forintért — kész megfelelő infrastruktúráról gondoskodni a Nyitott égbolt szerződés konzultációs bizottsága számára. A NATO és a Varsói Szerződés huszonhárom tagállamának részvételével megnyílt tanácskozás delegátusait üdvözölve a magyar külügyminiszter röviden összefoglalta az európai biztonságpolitika legújabb fejleményeit, várható alakulását. A biztonságpolitikának most kettős feladata van. Egyrészt annak garantálása, hogy ezek a változások stabil keretek között menjenek végbe. Másrészt fontos feladat, hogy új európai biztonsági struktúra jöjjön létre a két katonai tömb létén alapuló régi helyett. Szükséges, hogy ezt az új struktúrát, amelynek földrészünk valamennyi államára ki kell terjednie, az együttműködés és a biztonság nem katonai tényezőinek előtérbe helyezése jellemezze. A hagyományos fegyveres erők radikális csökkentése, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új generációja, illetve a nyitottság jelentős mértékű növelése teremti meg azt az alapot, amelyre ez az új struktúra épül majd. A döntések Moszkvában születnek... Majdnem teljes Litvánia blokádja
