Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-04 / 79. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. április 4., szerda Kevesebb a pénz az utakra Március közepén ülésezett az Útalap Társadalmi Bizottság. Napirendjükön az elmúlt évi programjuk végrehajtásáról ké­szült tételes beszámoló elfogadása és az 1990-re kialakított útépítési, fenntartási és fejlesztési terv ismertetése is szere­pelt. Mi is voltaképpen az útalap? Mi szerepel az idei tervekben és az ország mintegy 90 ezer kilométernyi úthálózatának egy- harmadát jelentő állami utakon közlekedők milyen változá­sokra számíthatnak? — Ezekre a kérdésekre kértünk választ a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumban Kál- noki Kis Sándor miniszterhelyettestől. —Az útalap egy 1989. májusi kormányhatározatnak megfele- lően jött létre, mondhatnám af- ’ féle mentőövként, a folyamat­ban lévő munkqk befejezésé­nek segítésére. Am ennél több­re hivatott, s a közlekedési tárca — ezt felismerve — igyekezett is a továbblépés feltételeit meg­teremteni. Tavaly az üzem­anyag árának májusi emelésé­ből az útalapba jutó literenkénti két forintokból 2,8 milliárddal számolhatunk. Ehhez az útkar­bantartásra 5,2 milliárdnyi költ­ségvetési összeg és körülbelül 1 milliárd forintnyi hitel járult — ennyivel gazdálkodhatott a szervezet. Ebből látható, hogy a teljes útalapnak csak mintegy 30 százaléka képző­dött automatikusan, a többi a költségvetéstől függött. Most, 1990-re sikerült lényeges válto­zást elérni e téren: a teljes ösz- szeg automatikusan jut hoz­zánk, mert a közlekedéssel kapcsolatos bevételek fogyasz­tási adójából — összességé­ben 19,2 milliárd forint — az útalap céljaira fordítható. — Az Útalap Társadalmi Bi­zottságot minisztertanácsi határozat hívta életre. Mit je­lent nevében a „társadalmi” jelző? :— Létrehozása a miniszter­nek és az Országgyűlés építé­si-közlekedési bizottsága elnö­kének volt a feladata. Az UTB elnöke is e parlamenti bizottság egy tagja, a többi pedig más, érdekelt parlamenti bizottsá­gokból, szakmai-társadalmi szervezetekből, tudományos testületekből és a közlekedés­ben, szállításban résztvevők érdekeit képviselő szervezetek küldötteként tevékenykedik a bizottságban. — Milyen jogkörük van? — Az a fő feladata a bizott­ságnak, hogy felügyelje: me- gérkezik-e — és kellő rendsze­rességgel — az útalaphoz a neki járó összeg, ellenőrzi a pénz tervek szerinti felhaszná­lását és állásfoglalási joggal megismerheti a működési köré­hez tartozó előzetes kormány- szintű terveket, elképzeléseket. Évi két ülés megtartása lát­szik célszerűnek — a tavaszit a napokban tartották meg. —Összefoglalná, mi várha­tó 1990-ben? — Ami az autópálya-építést illeti: elkészült az MO-ás déli szakasza a 6-os és az M5-ös út között, és megkezdhetők a ki­sajátítások, a fővárost elkerülő körgyűrű építésének második szakaszát jelentő munka, a 6- os út és az M1-es autópálya közötti területen. Tatabányától 45 kilométernyit közelítünk Győrhöz az M1 -es továbbépíté­sevei, s igen költséges előké­szítést is végzünk ugyancsak az M1-es győri elkerülő szaka­szához, valamint a Győrtől az országhatárig húzódó nyomvo­nalon. Emellett megkezdődik az M5-ÖS kecskeméti elkerülő szakaszának a tervezése. A fő közlekedési utak közül a 6-os út fővárosi bevezető szakaszának előkészítése és a 3-as Mezőkö­vesdet elkerülő gyűrűjének épí­tése kezdődik. Folytatódik a 4­Gyermekes szülök, figyelem! Egy életre szóló élmény a ta­vaszi szünetre egy szafaripark- látogatás. Bécstől 30 km. Érdeklődni a TOP-TRAVEL irodában, Kaposváron. (9'929/a) es út Debrecenbe vezető sza­kaszának kialakítása, a 47-es Szeged és Algyő közötti másfél kilométeres négysávos szaka­sza pedig megépül az idén. Hozzáfogunk a főváros agglo­merációs úthálózatának korsze­rűsítéséhez, a 2-es út Vácot el­kerülő szakaszának, valamint a 4-es fővárosi bevezető szaka­sza és az M5-ÖS összekötteté­sének megtervezéséhez. Még mindig az útépítésnél maradva: 1990-ben 26 összekötő, illetve bekötőút építése folyik majd or­szágszerte, újabb 100 kilomé­ternyi kerékpárúttal 500 kilomé­terre nő ennek az úttípusnak a hossza. Több nagy hidat is áta­dunk az idén: az MO-ás I. sza­kaszának két Duna-hídját, vala­mint a Berettyó- és a bajai Duna-hidat. Folytatjuk a szolno­ki Tisza-híd építését. A 7-es úton, Fonyódnál és a 70-esen Velencén gyalogos aluljáró javítja majd a forgalom bizton­ságát, Kisvárdán viszont a kö­zúti forgalmat fogja segíteni a felüljáró átadása. — Mennyibe kerül mindez? — Felemészti az útalap ren­delkezésére álló összegnek több mint 40 százalékát, 5,6 milliárd forintot. Mivel összesen 12,3 milliárddal gazdálkodha­tunk, az utak fenntartására és üzemeltetésére 6,7 milliárd fo­rint marad. Ez több, mint tavaly, de 4-5 milliárddal kevesebb a szükségesnél. így csak a ko­rábbi gyakorlat folytatására van lehetőségünk, vagyis az útfelú­jítások során sok helyen csak vékony védőréteget tudunk fel­vinni a javítandó úttestre. így persze nem számíthatunk 6-8 éves szünetre az újabb javítá­sig. Legföljebb 2-3 évet bír ki az így felújított útfelület. — A 1995-ös Bécs—Buda­pest világkiállítás nem terheli majd úgy az útalapot már a következő években is, hogy ez az arányosság már nem lesz tartható? — Meggyőződésem, hogy nem, hiszen az autópálya-épí­tést eddig is más forrásokból finanszíroztuk. Egyedül a Győrt elkerülő szakasz most a kivétel ez alól, ezt az útalap terhére építjük, mert nincs más lehető­ségünk. A munka éppen Győr környezetvédelme érdekében sürgős. A világkiállítással ösz- szefügcjő útépítésekhez azon­ban máshonnan kell az anyagi eszközöket előteremteni. Ma úgy látom: ha stabilizálódik majd az országban a politikai helyzet, meglesznek azok a kül­földi érdeklődők, akik az euró­pai érdekeltségű magyarorszá­gi utak korszerűsítésébe szíve­sen befektetnek, megfelelő koncessziós feltételek mellett pedig működő tőkével is hozzá­járulnak a magyar autópálya- és autóút-hálózat oly szüksé­ges fejlesztéséhez. S.J. Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy ma 7.30-tól 15 óráig a Pázmány P. utcában a Hegyi utcától északra és a Fácánosi úton áramszünet lesz. (110449/a) Ülést tartott a megyei tanács IFolytatás azl. oldalról] Nem felelt meg a valóság­nak — mondta —, hogy az in­dulásnál 25 ezer példány kelt el a Somogyországból. Akkor sem fogyott több 8—10 ezer­nél. Próbálkoznak a lap újrain­dításával. A tegnapi tanácsülésnek kellett volna jóváhagyni a 67- es számú főút kaposvári átke­lési szakaszán megkezdett korszerűsítés folytatását. Mint ismeretes, ennek első ütemeként készült el a donne- ri felüljáró, a Kapos-híd, több közúti csomópont a hozzá kapcsolódó létesítmények­kel. Korábban abban is meg­állapodtak, hogy a főút továb­bi, a városból déli irányba ki­vezető, mintegy 4 kilométe­res szakaszának építése a következő tervidőszakban folytatódik. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Mi­nisztérium vezetésével folyta­tott feladategyeztető megbe­szélésen bejelentették, hogy az ágazat 1992 június végéig meg is valósítaná a beruhá­zást, biztosítaná a hiányzó többletforrásokat, amennyi­ben a tanács a tervidőszak végéig terjedő visszatérítési kötelezettséggel megelőle­gezné a 170 millió forintot, mint a donneri felüljáró megé­pítésekor. A vb felhatalmazta a mű­szaki és közgazdasági főosz­tályok vezetőit, hogy a Köhém vezetésével az előzetes meg­állapodást — megfelelő ga­ranciákkal — megkösse és jóváhagyásra a tahács elé ter­jesszék. Az előzetes megállapodás tartalmaz is megfelelő garan­ciákat arra, hogy a tárca a beruházást legkésőbb 1992. június 31-éig befejezi, továb­bá a megelőlegezett összeget két részletben 1994. március 31 -én és 1995. március 31 -én visszatéríti. A javaslat felett igen nagy vita bontakozott ki. Dr. Gáti Istvánhoz, aki az ellen tiltako­zott, hogy míg a megye más területeinek fejlesztésére nem jut pénz, a megyeszék­helyre ennyit költsenek—töb­ben is—, főként vidékiek csat­lakoztak. Mások ezzel ellen­tétben azzal érveltek, hogy az átkelőszakasz megépítése nemcsak városi, hanem me­gyei érdek is. A parázs vitát szavazással döntötték el. Mindössze egy szavazaton múlott a döntés, hogy nem folytatódik a megye számára fontos beruházás. A kaposvári tanácstagok, azért is, mert többen hiányoztak tegnap, azzal foglalkoznak, hogy újra napirendre tűzetik a kérdést. Erre már csak egy ízben, május 29-én lesz alkalmuk, ha az új parlament másként nem intézkedik. Szegedi Nándor HH I ' Milliomos úttörőcsapatok? ■mt ENSZ-múzeum terve Boglárlellén Ha felhívásunkra egyetlen úttörőcsapat sem jelentkezik, annak vélhetően két oka van: vagy nincs milliomos közöttük, vagy mindegyiknek van már néhány ENSZ-múzeuma a csa­patszoba mellett. Nagyon kérem, ne vegyék tréfának a fentieket, s hogy még az újságíró is aránylag ép ész­szel bír, álljon itt bizonyításul az alábbi levelezés. Az első levél írója az ötlet atyja, Horváth Ala­dár boglárlellei helytörténész, akinek mindig eszébe jut vala­mi: képes kezdeti kudarcok, ki­józanítónak tetsző pofonok után ismét visszatérni egy té­mához. 1984-ben az az ötlete támadt, hogy Magyarországon — lehe­tőleg Boglárlellén — létesíteni kellene egy ENSZ-múzeumot. S mivel úgy érezte, hogy a terv még abban az évben megvaló­sítható, levelet írt az ENSZ főtit­kárának: — „Az Ön szíves felhívása alapján, minden egyes tagállam — nekem, mint kezdeménye­zőnek, aki az anyagot felelős­séggel fogadná, rendszerezné — e célra egyforma készítésű relikviákat küldene a gyűjte­ményhez ajándékként. Az anyag gyűjtését, feldolgozását, rendezését, feltétlen megőrzé­sét örömmel magamra válla­lom. A küldemény állhatna: min­den ország, tagállam kb. 30 cm nagyságú címeréből, nemzetük kisméretű, a címer nagyságá­hoz illő, nemzeti zászlajából. Valamivel kisebb méretben az úgynevezett országrészek (kantonok, megyék stb. címeré­ből) lobogójukkal. Hanglemezen nemzeti him­nuszuk, s külön a himnusz szö­vege, illetve partitúrája. Egy- egy kis emléktárgy a népmű­vészet területéről. Ez például lehet kisméretű népviseleti szo­ba is." — Micsoda abszurd ötlet! — gondolhatja bárki. Majd pont az ENSZ főtitkár ér rá ilyen csacs­ka dolgokkal foglalkozni, egy magyar helytörténésszel leve- lezgetni. Ám alig telt el néhány hét, levelet kapott Horváth Ala­dár az ENSZ-től, melyet a főtit­kár egyik legközelebbi munka­társa, Florence Pomés írt alá. A hölgy megköszöni a főtitkár nevében is az ötletet, s azt java­solja helytörténészünknek, hogy vegye föl a kapcsolatot dr. Gömbös Ervinnel, a magyar- országi ENSZ-képviselet főtit­kárával, mert ő tudna segíteni az ötlet megvalósításában. Mi­kor a főtitkár úr a múlt évben Magyarországon járt, rendkívül mély benyomást tett rá, hogy ezek az urak milyen lelkesen és dinamikusan tevékenykednek. Feltétlenül számíthat a segítsé­gükre. Valószínű, hogy Horváth Ala­dár is így gondolhatta, mert ta­lálkozót kért dr. Gömböstől. Először 1984. december 18-án. Azután 1985. március 19-én. Várható volt, hogy ezt a ma­kacsságot előbb-utóbb értékel­ni fogják. Meg is érkezett a le­vél, melyben olyan meggyő­zően érvel a múzeum mellett a magyar ENSZ-társaságok főtit­kára, hogy ezek után mindenki­nek elmenne a kedve a gyűjte­mény létrehozásától. Illetve némi reményt azért felvillantott: „Meg kell jegyeznem, hogy a Magyar ENSZ Társaság sze­rény anyagi lehetőségei sajnos nem teszik lehetővé egy ilyen terv finanszírozását, még ha elvben egyet is értenénk a gon­dolattal. Talán egy KlSZ-szer- vezet vagy úttörőcsapat segít­hetne ebben.” Horváth Aladár konok ember. Öt év után ismét elindítja az akciót: új, segítőkész diploma­tákban bízik. Süli Ferenc r Értesítjük az ingatlantulajdonosokat, hogy Fonyód közigazgatási területén lomtalanítás keretében a limlomnak minősülő vas, bútor, egyéb felszerelés elhordása április 9-től április 27-ig történik. Kérjük, szíveskedjenek a limlomot kirakni! A kirakást — Fonyódon a vasúti átjárótól keletre és Fonyódligeten április 5-től április 8-ig — Fonyódon és Bélatelepen április 13-tól 15-ig — Alsóbélatelepen és Balatonfenyvesen április 20-tól 22-ig kérjük elvégezni. Az égetéssel megsemmisíthető anyagokat kérjük, saját telkükön szíveskedjenek elégetni május 15-ig. Városi Tanács GAMESZ, Fonyód (110432) Engedményes A v: vásár a Zselic Áruházban! Ruházati osztályon női, férfi-, gyermek-divatruházati árukat 40—50%-os engedménnyel kínálunk. Amíg a készlet tart! A sporty játékosztályon széles játékáru-választékkal várjuk kedves vásárlóinkat! Ajánlataink: zenélőbabák, társasjátékok, legó egységcsomagok, elemes-távirányíthatós autók, valamint műanyag játékáruk nagy választékban. ’^ftsíi Húsvéti ajándékot vásároljon a Zselic Áruházból! (110450) Tíz százalékkal olcsóbb a hitelük Megalakult a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Megalakult a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány kuratóriuma. Az ala­pítvány legfontosabb dön­téshozó testületé ismert, sikeres vállalkozókból, szakemberekből és az ér­dekképviseletek által kijelölt személyekből áll. A közelmúltban bejegy­zett alapítvány induló va­gyona 4 milliárd 236 millió forint. Ebből a kormány hoz­zájárulása 3 milliárd, a Ma­gyar Nemzeti Banké 500 millió, az OTP-é 350 millió, a Magyar Hitelbank Rt.-é 300 millió forint. Kisebb ösz- szeggel szállt be az alapít­ványba a KIOSZ, a Magyar Gazdasági Kamara, az OKISZ, a VOSZ, az OKHB Rt., az Ingatlanbank Rt., a Hungária Biztosító Rt., a Postabank és a Takarék- pénztár Rt., az Ipari Fejlesz­tési Bank Rt., az OMFB és a Dunabank Rt. Az alapítvány célja, hogy elősegítse a piacgazdaság kialakulását, hozzájáruljon a piaci verseny kibontako­zásához. Ehhez elenged­hetetlen a kis- és közepes | méretű, egyéni és társas vállalkozások számának bővítése, illetőleg a meglé­vők támogatása. Az alapítvány a pénzpiaci feltételeknél 10 százalékkal olcsóbb hitelt ad, tőkét fek­tet be az ígéretes vállalko­zásokba, és kismértékben vissza nem térítendő támo­gatást is nyújt. Az igénylők a pénzhez pályázat útján jut­hatnak. A hitelnyújtást né­hány bank máris megkezd­te, így a vállalkozni szándé­kozóknak a Postabank Rt., a Dunabank Rt., a Kulcs Kft., a Hitelbank és az OTP fiókjaiban kell jelentkez­niük, ha az alapítvány anya­gi támogatásából kívánnak részesedni. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom