Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-23 / 94. szám
1990. április 23., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 5 A Siotour eladja Veszélyben a Beszédes József Múzeum Ki veszi meg, mi lesz a sorsa? Siófoknak sokáig egyetlen múzeuma volt, a Beszédes József mérnök nevét viselő, amelynek szakirányú, vízgazdálkodással kapcsolatos gyűjteménye mellett békésen megfért a helybeli születésű, világhírű zeneszerző Kálmán Imre emlékkiállítása is. (Később megkapta méltó helyét a szülőházban, s ez most a város másik múzeuma.) Nemrég futótűzként terjedt a hír, hogy a Sió-parti, mintegy 500—600 négyzetméter alap- területű épületet hamarosan eladja a Siotour, következésképpen a múzeumnak is meg vannak számlálva napjai. — A napokban végrehajtó bizottság-ülésen ismertettem a Siotour szándékát, s a vb-tagok valamennyien elmondták véleményüket a témával kapcsolatban — mondja Somogyi Gyula Siófok megbízott tanácselnöke. — Egyértelműen kifejtették, hogy a Beszédes József Múzeumot mindenképpen meg kell menteni, mert Siófokon, az efféle látnivalókban egyébként is szegényes idegenforgalmi központban nem megszüntetni, hanem megnyitni kell (kellene) ilyen jellegű és színvonalú kulturális intézményeket. Ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága megbízott engem, hogy tárgyaljak a Siotour vezetőivel és keressük meg a megoldás kulcsát. A Siotour természetesen azzal a kikötéssel akarja értékesíteni a kezelésében lévő állami épületet, hogy az új tulajdonos nem lakoltathatja ki a múzeumot. Erre azonban — nyilvánvaló — nem kaphat garanciát, hiszen a megvásárlás után egy évre az új tulajdonos azt tehet az ingatlanával, amit akar. Például vendéglőt, vagy bisztrót nyithat a múzeum helyiségeiben. A Siotour több mint 40 éves fennállása óta a kempingeken, nyaralótelepeken kívül sok jelentős kulturális jellegű létesítményt is felépített, vagy megmentett a pusztulástól. A legnevezetesebb példa erre: Szán- tódpuszta. Az idegenforgalmi hivatal szempontjából sem lehet közömbös, mi lesz a Beszédes múzeummal. — Már csak azért sem az, mert mi* alapítottuk egykor — mondta dr. Fodor János, a Siotour igazgatója. — Az épületet azért kell eladni, mert semmi hasznunk belőle, ugyanakkor idegenforgalmi szempontból is fontos, hogy a múzeum megmaradjon. Az ingatlan ára: 26,2 millió forint. Mi azt szeretnénk, ha a tanács vásárolná meg, mert akkor biztosítva látnánk'a múzeum fennmaradását. Ez esetben eltekintenénk a versenytárgyalástól is, ugyanis az említett összeg csupán az úgynevezett kikiáltási ár. Ha a tanács nem veszi meg az épületet, érthető módon annak adjuk, aki többet ad érte. — Ez a ,,22-es csapdája” — véli Somogyi Gyula.—Atanács ezt az összeget, ha kivehetné a „mellényzsebéből”, azonnal megtenné, hiszen az említett épületben egy Muzsinszky Nagy Endre állandó kiállítást is érdemes lenne megnyitni. Csakhogy ez esetben igen fontos létesítményekről (például iskoláról, temetőről stb.) kellene lemondania a városnak, nem szólva arról, hogy január óta 30 százalékkal nőttek az árak a már folyamatban lévő beruházásoknál is. A következő tanácsülésen természetesen megvitatjuk ezt a kérdést... Változatlanul tény tehát, ve- szélyben a siófoki Beszédes József Múzeum. Sz. A. A Katona József Színház sikere A budapesti Katona József Színház művészei remek esztétikai élményben részesítették a bogotái színházi fesztivál résztvevőit Gogol Revizorának előadásával — írta hétvégi számában a Buenos Aires-i La Náción bogotái tudósításában. „A magyar színtársulat egy- csapásra a legjbbbak közé került. A rendezés és a színészi tolmácsolás nem csak tiszta technikájával volt meggyőző, hanem eredeti stílusával is” — írta a lap. „Az Ascher Tamás irányította színtársulat a mai magyar színművészet egyik legragyogóbb és leginkább újítani kepes együttesének számít. Tagjai a budapesti színművészeti főiskoláról kerültek ki, s alakifásaikkal a színházi soknyelvűséget képviselték — messzemenően sikeresen. Hiszen egyszerre tudtak vaudeville-i ironikus légkört teremteni, s groteszkké válni, a legnyersebb realizmusból a groteszkbe átcsapni”— írta a Buenos Aires-i La Náción. FIATAL AMATŐRÖK, A HÉT VÉGÉN Irány Gödöllő és Csurgó Gyermek- és diákszínjátszók megyei versenye Telt ház fogadta szombaton a Latinka Sándor Művelődési Központban a gyermekszínjátszók népes csopdrtjait; a megyei versenyre jöttek Kaposvárra. E selejtező előzménye volt a május 31. és június 3-a között megrendezendő országos gyermekszínjátszó találkozónak, melyet a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ a Magyar Tudományos Akadémia Soros Alapítványának támogatásával indított el. A 14 — általános iskolásokból álló — színjátszó csoport bemutatkozása kissé elhúzódott, a délután közepén került sor a zsűri értékelésére. Kapcsi László, a gödöllői művelődési központ munkatársa, a zsűri elnöke, részletes elemzéssel, beszélgetéssel segítette a csoportvezető tanárok munkáját. Elégedetten említette, hogy néhány produkció láttán felszabadult gyermekjátéknak örülhettek a nézők. Igényes és sokszínű volt a repertoár, melyben Tolsztoj, Lázár Ervin, Arany János, Weöres Sándor egyaránt megfért. Ötlet, egyszerűség és érthető beszéd jellemezte az előadások legtöbbjét. A négytagú zsűri a következő együtteseket jutalmazta kiemelt díjazással: a kaposvári Zrínyi általános iskola, az alsó- bélatelepi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a nagybajomi művelődési ház és a csurgói Eötvös József Általános Iskola színjátszó csoportjait, javasolta, hogy a kaposvári Zrínyi általános iskola és az alsóbélatele- pi általános iskola együttese kapjon esélyt az országos versenyen való szereplésre. Mintegy félórás szünet után, szintén a Latinka művelődési központ adott otthont a diákszínjátszók megyei versenyének, amely a középiskolásokat mozgósította. Öt, szép hagyományokkal rendelkező amatőr színjátszó együttes mutatott be egy-egy darabot. A zsűri tagjai: Bérezés László, a Film, Színház, Muzsika mukatársa, Molnár Piroska, Érdemes művész és Vájná Pál a Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója részletes elemzést adtak a diákok produkcióiról. Dicsérték az együttesnek azt a törekvését, hogy mindenképpen színházat akartak csinálni és megtalálták a közösségteremtés egyfajta útját. A közönség nagy tapssal jutalmazta a pécsi Tabarin Színpad előadását. Ők Swajda Györg szomorúan fanyar művét, a Csodát adták elő. Bár nem jutottak túl az összevont megyei versenyen, de jó darabválasztásukkal, életszerű játékukkal mindenképpen elismerést érdemeinek. Az országos versenyt április 28. és május 1 -je között rendezik majd Csurgón. A zsűri némi tanakodás után a pécsi F-Aktor és a kaposvári Táncsics Diákszínpad produkcióját javasolta ide. A helyi diákok a Két szerető szív című játék után alkalmat kaptak arra is, hogy ráadásként eljátsszák Csehov, A medve című komédiáját. Hunyadkürti Ilona ✓ Együd Árpád emlékére Néptáncos diákok Siófokon Népviseletbe öltözött apróságok csalogatták menettáncukkal a Dél-Balatoni Kulturális Központba a Siófok főutcáján tátott szájjal csodálkozó nagyérdemű publikumot. így aztán zsúfolt nézőtér előtt kezdődhetett a gyermeknéptánc-csopor- tok nemes vetélkedése, melyet Együd Árpád—, megyénk legismertebb néprajzkutatója — emlékének szenteltek. Elsősorban somogyi hagyományok kerültek színpadra, bár a „korosabb” nemzedék egy- egy pillanatra kitekintett a palóc világba is. — Örülünk, hogy a valláshoz kötődő népszokások, melyekben rendkívül jelentős kulturális, dramatikai és zenei értékek kristályosodtak össze, visszakerültek nemzetünk vérkeringésébe — mondta Olsvai Imre zeneszerző, zenetudós, a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi intézetének munkatársa, a zsűri elnöke. — A gyerekek színes csokorba gyűjtögették az életkoruknak megfelelő népi játékokat — a kicsik a könnyebb mozgásformákat igénylő rítusokat, a nagyobbak a népi legény-leány táncok hagyományát nyújtották át bokrétába kötve a közönségnek. A Balaton partján külön missziónak számított felmutatni valamit, valami igazán hiteleset ebből a világból. A versenyt látva hosszú időre biztosítottnak látom a környékbeli felnőtt népi együttesek utánpótlását. Egyedül azon szomorkodom, hogy Együd Árpád, aki 40 évet áldozott életéből a néptánc, a népzene kutatására, nem érhette meg ezt a napot. Együd Árpád jövőre lenne 70 éves. Fiatal tanáremberként került Somogyországba, hogy élete aztán elválaszthatatlanul összefonódjon ezzel a tájjal, és az itt élők táncaival — dalaival. A fáradhatatlan gyűjtő számlá- latlan útjain olyan embereket kutatott föl, akik még emlékeztek arra: honnan kell meríteni, merre van tiszta forrása a népművészetnek. Munkássága értékét nem nyomtatásban megjelent tanulmányainak számán lehet igazán lemérni, sokkal inkább azon: ki tudja hány tánccsoport és népi együttes alakult meg életműve, barátsága segítségével. A nézőtéren helyet foglaló özvegyét a hálás utódok virágcsokorral köszöntötték. Amíg a zsűri visszavonult döntéshozatalra, a Zengő együttes húzta a talpalávalót a táncházban. A gyerekek, akik korábban kezeiket tördelve, izgatottan várták fellépésüket és szorítottak egymásért, most vígan ropták. Együtt, mindahányan. Felszabadult kamaszmosolyok találkoztak... aztán eljött az eredményhirdetés ideje is. Olsvai Imre elmondta: mind a tíz csoportot pedagógiai díjjal jutalmazzák nívós produkciójáért. Amiatt kényszerültek mégis rangsorolni az együtteseket, mert csak a legjobb három képviselheti majd e területet a megyei döntőn. A sorrend a következőképpen alakult: az első helyen a kulturális központ gyermektánccsoportja végzett, akik Pesovár Ernő kiváló koreográfiáját táncolták el: a Karikázó és ugrós-t. A kirobbanó erővel „megszólaló” előadást Feketéné, Bordás Klára tanította be a gyerekeknek. A boglárlellei Szelence gyermektánccsoport, Szálai Tündéé s Szabó Zsolt tanítványai állhatták fel a képzeletbeli dobogó második fokára, míg a harmadik a Fehérvári Györgyné által felkészített Siófoki 4. Számú Általános Iskola 1/a osztálya lett. Gratulálunk! Czene Attila A tánc isteni adománya Országos verseny Bogláron Van-e szebb az emberi testnél? Lehet-e gyönyörűbbet, szemet és lelket kápráztatóbbat elképzelni, mint amikor az ember táncolni kezd? Az ókori görögök nemcsak ezt fedezték fel: művészetükben, esztétikai polémiáikban az anatómia és a táncművészet kiemelt helyet kapott. Platón isteni adománynak tekintette a ritmikát és harmóniát, Arisztotelész szerint a tánc közel esik az etikai tulajdonságokhoz: a különböző emberi szenvedélyeknek, a haragnak, a szelídségnek, a bátorságnak, a mértékletességnek és ezek ellentéteinek képmása. Szombaton hasonló gondolatok fogalmazódtak meg bennem, miközben az országos C- kategóriás „ranglista" verseny táncosait figyeltem a bogiári művelődési házban. Nem, nem a csodálatos ruhák ámítják el ilyenkor a nézőt, hanem a harmónia. A formás lábak és kezek, a diszkréten sminkelt arcok mimikája. Pethő Nóra, már rutinos versenyzőnek számított a 42 páros hölgytagjai között: 8 éve táncol a Savaria klubban, három éve jelenlegi partnerével Zsámboki Marcellel. Nóra sudár, kecses, az ilyen hölgyekre mondják, hogy igazi kátalán szépség. A latin táncokban egyszerűen elbűvölte a közönséget, a pontozókat — és természetesen a tudósítót. Bogláron először rendeztek országos versenyt, — Nóra szerint rendkívül frappánsan, pergőn és családiasán. A családiasságot ezúttal nem úgy kell érteni, hogy csak a táncosok hozzátartozói vettek részt a bemutatón. A bogiári Boletti táncklub vállalta a házigazda szerepét, a tagok és szüleik voltak a rendezők, ők gondoskodtak a vendéglátásról, ők segítettek a művelődési ház dolgozóinak. Szilák Ildikó művészeti vezető elégedett lehet a saját táncosaival is, hiszen elsősorban a latin táncokban értek el kimagasló eredményt: junior I. kategóriában Szelei Róbert és Istvándi Gréta második, junior il. kategóriában Komáromy Csaba és Melis Anett negyedik helyezést ért el. A sikerek arra ösztönzik a bogiáriakat, hogy ezután évente rendezzenek hasonló versenyeket. Süli Ferenc Béjdrt-balett a sivatagban Zárul a Mezőgazdasági Múzeum pályázata Néhány nap múlva, április 30- án zárul a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum Mezőgazdasága képzőművészetben című pályázata, amelyet tavaly októberben hirdetett meg. A hónap végéig várják a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjainak az elmúlt öt évben született alkotásait: festményeket, grafikákat, textilmunkákat, szobrokat, domborműveket. Olyan alkotásokkal lehet pályázni, amelyek témáit a mező- es erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar, illetve a természet- védelem területéről merítettek. Az alkotásokat a Mezőgazda- sági Múzeum címére, Budapestre, a Vajdahunyad várba kell a szerző nevével, címével ellátvá beküldeni. A legjobb munkákat egyenként 20—25 ezer forinttal jutalmazzák minisztériumok, egyesületek, illetve a múzeum. „Európa olyan kicsi szeglete a világnak és nekünk tanulnunk kell más országoktól” — évek óta ez az elv vezérli a világ egyik legismertebb koreográfusa, a francia Maurice Béjárt tevékenységét. Helybéli kultúrák ihlette alkotásainak tapsolhatott a közönség már Japánban, az egykori perzsa birodalom központjában, Persepoliszban és a libanoni Baalbekben. A mester most újabb, különleges vállalkozásra készül: Egyiptomban iszlám zenei motívumokat, iráni, indiai és pakisztáni dallamokat felhasználó balettet állít a nagyérdemű elé, mégpedig a hagyományoktól merőben eltérő színpadon. Az előadás dísz- letezését ugyanis maga a természet oldja meg; a háttérben nem lévén semmi más, mint néhány piramis... A mindig kísérletező kedvű Béjárt szívéhez különösen közel állhatnak az új tervek, hiszen, mint nemrég elmondta, hat éve maga is iszlámhívő. A „Piramisában felsorakoznak majd Egyiptom ókori történelmének kiemelkedő alakjai és a modern kor hírességei. A premiert május 25-re tervezik. Az előadó saját 60 fős társulata, a Lausanne-i Béjárt-balett. Béjárt azt is elmondta, hogy az egyiptomi hatóságok nagy érdeklődést mutatnak tervei iránt, a premier után külföldi hírességek részvételével nagy gálavacsorát terveznek. Ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a balettet ne csak a pénzes turisták, hanem elsősorban az egyiptomiak széles rétegei nézhessék meg. A belépőjegyek ára ennek megfelelően alakul. Egy diákjegy igazán méltányos ára nyolc dollár lesz.
