Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-21 / 93. szám
1990. április 21., szombat SOMOGYI NÉPLAP 3 ÚJ TANÁCSOK Somogy fájsz újra önálló Öreglak gyorsítja a tempót 1969-ben a tsz-összevoná- sokkal párhuzamosan egyesítették a somogyfajszi és pusztakovácsi tanácsot. Ezt követően két év alatt felére csökkent Somogyfajsz csaknem ezres lélekszáma. Addig sok minden volt itt: iskola, tsz, állatorvos és pap, s persze a helyi ügyeket intéző tanács. A társközség „szerepnélküli szerepe” a közös tanács létrejötte után megpecsételni látszott a falu sorsát. Maradtak azért olyanok is, akik megszállottan hitték, hogy községük újraéleszthető. Közéjük tartozott Zsámbok István magángazdálkodó, a lelkes lokál- patrióta, aki öt éve már mint a falu elöljárója szolgálta a közösséget. Ez idő alatt nemcsak közmegbecsülést szerzett: szeretik is az itt lakók. Tegnap délben őt választották — társadalmi megbízatásban — az ismét önállóvá lett Somogyfajsz tanácsának elnökévé. A helybeliek sohasem voltak elégedettek a számukra hátrányos házassággal, így más községek önállósulásának példája nyomán másfél év óta egyJó hangulatban ültek össze tegnap Mezőcsokonyán a tanácstagok, hogy Somogysárd- tól a múlt év őszén történt elválás után megalakítsák saját tanácsukat és megválasszák a tisztségviselőket. Az ünnepélyes hangulatú ülésen vendégként ott volt Vancsura Miklós, a somogysárdi tanácselnök is — ezzel is bizonyítva, hogy a két község között valóban nincs harag útjaik elválása miatt. Hogy békésen köszöntek el egymástól, annak az az oka, hogy — mint Mezőcsokonyán mondták — Somogysárd sohasem kezelte „gyarmatként” falujukat, sok fejlesztési elképzelés szinte párhuzamosan valósult meg a két községben. Mondják is, hogy nem annyira a kényszer, inkább egy kicsit a divat játszott közre a különválásban. Persze, azért elsősorban a nagyobb önállóság kínálta lehetőségek befolyásolták a me- zőcsokonyaiak döntését. A tegnapi alakuló ülésen Farkas Kálmán Mezőcsokonya volt elöljárója köszöntötte a tíz tanácstagot, a vendégeket, re erőteljesebben szorgalmazták az elszakadást. Végül az ideiglenes köztársasági elnök 23/1990. számú, március 6-án kelt határozata április 15-i hatállyal önálló tanács alakítását rendelte el Somogyfajszon. A tegnapi alakuló tanácsülésen először a március 25-én, illetve április 8-án tartott időközi tanácstagi választások győzteseinek adták át a megbízólevelet. Az új testület ezután saját soraiból megválasztotta a 7 tagú végrehajtó bizottságot, illetve a tanácselnököt és helyettesét. Zsámbok Istvánt két jelölt közül választották társadalmi tanácselnökké, míg Pintér Józsefet négyes jelölés után helyettessé. Ez alkalommal nevezték ki a községi tanács függetlenített vb-titkarává Lapos- nyik Jánost, a pusztakovácsi tanács eddigi vb-titkárát is. Az új önálló tanácsot köszöntve Brandtmüller István, a megyei tanács elnökhelyettese egyebek között azt a reményét fejezte ki, hogy a formálódó helyi önkormányzat nem válik kicsinyes pártviták színterévé, hanem az összefogást erősíti. István Józsefnek, a körzet országgyűlési képviselőjének köztük dr. Horváth Sándort, a megyei tanács főosztályvezetőjét és a pártok képviselőit. Nem kevesebb, mint 14 napirendi pont elfogadását ajánlotta. Közöttük természetesen a tisztségviselők megválasztása volt a legfontosabb. Mezőcso- konyát ezután öttagú végrehajtó bizottság irányítja. A község tanácselnöke Sudár János lett, az elnökhelyettes Farkas Kálmán. Sudár János, aki a kaposvári áfész területi igazgatója s elnöki teendőit társadalmi megbízatásként látja el, a bizalmat megköszönve egyebek mellett feladataikról szolt. Kiemelte, hogy el kell készíteniük a helyhatósági választásokig szóló munkatervet, felül kell vizsgálniuk a költségvetést, az intézmények működését, el kell végezniük a pénzek ésszerű átcsoportosítását, meg kell teremteni a tanács működésének feltételeit. Ezenkívül szeretnének járdát építeni, parkosítani. Hangsúlyozta: minden vágya, hogy tevékenységüket a nyíltság, őszinteség, becsületesség jellemezze. — Csak együtt, egymásért dolgozmegbízottja azt a véleményt tolmácsolta, miszerint nem kevés kockázatot rejt az önkormányzatok létrehozása megfelelő anyagi alapok nélkül. Arra kérte a falu új vezetőit: gazdálkodjanak körültekintően, számolva azzal, hogy állami támogatásra alig számíthatnak. Zsámbok István, az új tanácselnök — kérdésünkre válaszolva — ennek ellenére is bizakodóan ítélte meg a község fejlődésének esélyeit. Elmondta: az idén egymillió forint jut fejlesztésre, több mint az elmúlt evekben együttvéve. Néhány szakigazgatasi feladatot a marcali és a pusztakovácsi tanáccsal társulva oldanak meg. Első helyen említette egy óvoda kialakítását (18 óvodás korú gyermek él a faluban), egy —az öregek napközi otthonát is kiszolgáló — konyha létrehozását és az iskola újbóli beindítását. Egyelőre az alsó tagozat első három osztályában szűnne meg a bejárás. Minderről és más közös dolgaikról a község lakói együttesen döntenek majd a június 26- ra összehívott falugyűlésen. B. F. va lehet ereményeket elérni — mondta. Kitért a Somogysárd- dal való kapcsolatukra is: Jó lenne — mondta —, ha az a háromkilométeres út, amely a két községet összeköti, továbbra is segítené az egymáshoz kötődést. Különösen fontos — mutatott rá —, hogy az indulás hónapjaiban támogassák őket a sárdiak. Vancsura Miklós somogysárdi tanácselnök is minden bizonnyal így gondolja: azt mondta ugyanis, hogy a szétválás után le kellett mondani ugyan néhány nagyobb terv — például közös útépítés megvalósításáról, de azért ezután is lesz lehetőség az együttműködésre. Lucza Ferenc me- zőcsokonyai iskolaigazgató szerint erre különösen az oktatás kínál jó alkalmat. A tisztségviselők eskütétele után az új tanácselnök átvette az első tanácsülés vezetését. Javaslatára a tanácstagok döntöttek a legsürgősebb ügyekben, és kitűzték a falugyűlés időpontját. Ezen majd a közös céloknak igyekeznek megnyerni az egész község lakosságát. (Szegedi) Mi kell a boldogsághoz? Gyakran elég egy barátságos hátbaveregetés, egy sikeres focimeccs, egy igéző mosoly. Az öreglakiak ennél jóval többet kaptak: a népszavazás lehetőségét. Azt, hogy a településen élők dönthették el: változatlanul közös tanáccsal képzelik-e el jövőjüket vagy megpróbálnak az önállóság útjára lépni. A politikai és jogi zsargon mindenre talált megfelelő jelzőt, definíciót. Milyen jól hangzik s mennyi mindent takar a községi közös tanács! De nemcsak a tanács volt közös: a szegénység is. Es amíg a székhelyközség gyarapodott, netán városi álmokat dédelgetett, addig a hozzá tartozó településeket a gondosan porciózott pénzek vegetálásra kényszerítették. Öreglak felé már nem fújtak olyan éles déli szelek, amikor a függetlenség gondolata fölvetődött. ígérték ugyan a pártfegyelmiket a hangadóknak, de a fenyegetés még nem tett, s aki kapott ilyet, ma már erre lehet büszke. Öreglak elvált, s az elmúlt 16 hónap nem az útkereséssel telt. Tavaly majdnem tízmillió forintot ruháztak be; ennek nagy részét az Öreglaki Állami Gazdaság finanszírozta. Elkészült az idősek klubja, de az építkezést folytatni akarják: egy 36x12 méteres tornaterem kialakítása a cél. Az új sportcentrumban 300 négyzetméteres játéktér, tanácskozóterem és irodák is helyet kapnak, egy kisszínpad fölállításával pedig a jelentősebb kulturális rendezvények megtartására is alkalmassá válik a terem. A nagy, csaknem 20 millió forintos beruházást júniusban kezdik, s reményeik szerint jövőre elkészül. — Le kell telepíteni az értelmiséget — mondja a tanácselnök. Ugyanezt vallja száz méterrel távolabb az állami gazdaság igazgatója, Császár József is. az igazgató tíz éve van ebben a funkcióban, s bár jövőre már 60 éves lesz, a közelmúltban újabb öt évre megerősítették a beosztásában. — Fiatalon lettem vezető, természetesen rengeteg ötlettel, elképzeléssel, amelynek csak egy részét sikerült megvalósítanom. Az abszurd körülmények miatt háromszor annyit kellett dolgoznunk, hogy a tervek fele valóra váljon. Ezért aztán a szakmában én már nem vagyok udvarias. Ugyanakkor egyre nekem is és a többi vezetőtársamnak is ügyelni kell: amire a nép, a közösség szavazott, azt el kell fogadni. Faggatom az igazgatót, miért költenek a településre évente 5—6 millió forintot, hiszen azért a gazdaság nem azonos Öreglakkal. — Itt a központ, itt élnek a dolgozók, és mi egymásra vagyunk utalva. Ebből az állapotból egy út vezet ki: az összefogás. Az idén 6 millió forintot fordítunk a falu fejlesztésére, s a tanáccsal közösen minden évben rendbehozunk egy utcát. Kissé indiszkrét leszek: elmondom Császár Józsefnek, hogy bizony „furcsa” dolgokat észleltem öreglaki riportútjaim során: a háta mögött dicsérik az igazgatót, az általa vezetett céget. — Szerencsés embernek mondhatom magam: a megye, Boglár és Öreglak is befogadott. Megkaptam a Tegyünk többet Somogyért! kitüntetést; Bogláron tanácstag vagyok, mert ott van az állandó .lakásom. Naponta autózom Öreglakra; úgy is mondhatnám, hogy ez az én pályafutásom. Ez a 20 kilométer... Három lelkes, elkötelezett embert ismertem meg Öreglakon: Neszményi Zsolt vb: titkárt, Horváth Endre tanácselnököt és Császár Józsefet, az állami gazdaság igazgatóját. Ők hárman meghatározói lehetnek a község fejlődésének, s a téli falugyűlés hozzászólásaiból ítélve mögöttük áll az egész falu. S ha azonosak az elképzelések, egységes a vezetés, már senki sem fogja keresni a mellékösvényeket, amikor kiadják a jelszót: utánunk! Süli Ferenc Ketyeg a biológiai bomba | Veszélyes-e a termőföld? Az adat megdöbbentő: a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a daganatos betegségeket 80—90 százalékban táplálkozásunkkal összefüggő tényezők okozzák. Vagyis az elfogyasztott étellel, itallal nem szándékosan, de folyamatosan mérgezzük önmagunkat. Vajon a termőföldnek van-e, lehet-e szerepe ezekben a megdöbbentő adatokban? Hazánk mezőgazdasága környezeti szempontból a kedvező országok közé tartozik. Termőtalajunk állapota az ipari, kommunális szennyezés tekintetében, elmaradt a nyugat-európai átlagtól. Mindez azonban csak országosan, átlagosan igaz. Ha egy-egy területet részletesen megvizsgálunk, meglepő szennyezettségeket tapasztalunk. Termőföldünk több száz, több tízezer év alatt a talajon végbemenő élet hatására alakult ki, rendkívül bonyolult folyamatok eredményeként. A talajképződés során a mikrobák a gerinctelenek és a gerincesek különböző egyensúlyban levő összekapcsolódó rendszerekben hozták létre a termőtalaj biomasszáját. A kialakult termőföldet fizikailag a legdurvább módon örökre megsemmisíti a bányaművelés, különösen ha ez a jelenleg kialakult módszerekkel folyik. Rendkívüli termőképességcsökkenést okozhat a talajvédelem elhanyagolása következtében fellépő talajlemosó- dás, az erózió, ami különösen az aszályos években jelentős. A jelentős költséggel létrehozott, talajtani szempontból fölöslegesen nagy táblákon a nagy teljesítményű gépek nem tudják a talajművelést optimális időben elvégezni. A következmény: talajszerkezet-rombo- lás, taposási kár, terméscsökkenés. A legtöbb területen nincs meg a szerves trágyázási lehetőség, így a talaj regenerálására is csak talajművelési eszközök állnak rendelkezésre. A nem mezőgazdasági eredetű károkozást a nagy szennyezőanyag-kibocsátású ipari üzemek sora és a közlekedés okozza. Nagy forgalmú köz- utaktól például száz méteren belül az ólomszennyezés jelentősen meghaladja a környező területek talajainak természetes ólomtartalmát. A talaj — a keletkezési helyétől függően — természetesen tartalmaz toxikus elemeket, amelyeket a növények fölvehetnek. Ismert, hogy a Balaton-fel- vidék talajai magas toxikus elemtartalmúak. Mégis a talaj mint önszabályozó rendszer a növényeknek csak annyit szolgáltat, amennyit azok fölvenni képesek. Másként viselkedik azonban a talajban a kívülről és főleg ellenőrizhetetlenül bejuttatott mérgező elem. A túlzott foszfortrágyázástól például megnőtt a mezőgazdasági területek nehézfémtartalma. (Valószínűleg ez a kiskertekben is kimutatható, de erről adat nem áll rendelkezésünkre.) A „jóból is megárt a sok” elvén a túlzott nitrogéntrágyázás nemcsak a talajvizet nitrátosítja el, hanem a megtermelt növényekben is káros beltartalmi változásokat idézhet elő. Áz ilyen élelem fogyasztása nem biztos, hogy az egészségünket szolgálja. Somogy megyében a legnagyobb veszélyt a biológiai talajszennyezés okozhatja. Ilyenek a kommunális szennyvíztelepekről, a komposzttelepekről és a szennyvízürítő helyekről ellenőrzés nélkül, illegálisan kikerülő, víztelenített szennyvíziszapok és komposztok (Ba- laton-part, Kaposvár stb.). Ezek az anyagok, kevés kivételtől eltekintve (Marcali), kémiai szempontból termésnövelő hatásúak — szakszerű, ellenőrzött fel- használás mellett. A nagyobb problémát az okozza, hogy a fertőző ágensek, baktériumok ártalmatlanná tétele nem történik meg, és ezáltal a termőföld fertőződhet. A megyében ezeknek a termékeknek a forgalombahoza- tali engedélyeztetése, hasznosítási beruházása folyamatban van, ezt követően mint optimális bioterméket ajánlhatjuk minden felhasználónak. Termőtalajunkban ott ketyeg a biológiai bomba. Szerencsére kis területekről van szó, ezeket viszont meg kell keresni, nyilvánosságra kell hozni, hogy senki ne játszhasson mások életével. A nyugati exportra kerülő termékeknél mindez követelmény; a hazai fogyasztónak ilyen jó garanciája nincs, kizárólag a termelő becsületében bízhat. Földreformunk egyik alappillére a föld minősége. Az alaposan feltárt termőhely önmagában biztosítja a magasabb árat, a kivételes nyugati export- lehetőséget, az ellenőrzött körülményeket. Miért nem élünk vele?! Jáger János talajvédelmi felügyelő Mezőcsokonya a tennivalókra összpontosít
