Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)

1990-04-21 / 93. szám

XLVI. évfolyam, 93. szám A(WPILWP 1990. április 21szombat ■ ■l Öreglak gyorsítja a tempót (3. old.) . Kutyakozmetika (4. old.) Goldonit próbálnak (5. old.) A ' FÖLD NAPJA Ebben az évben legalább százharminc ország vesz részt a Föld napjának meg­ünneplésében holnap — április 22-én, világszerte tün­tetéseken hívják fel a figyel­met a bolygónk, környeze­tünk védelmének fontossá­gára. Az akciónapot először 1970-ben rendezték meg: az akkor még igencsak gyer­mekcipőben járó környezet- védő mozgalom aktivistái egy amerikai városban egy autó felgyújtásával tiltakoz­tak a levegőszennyezés el­len. A magányos akció két évtized alatt fokozatosan vált világméretű eseménnyé. Tavaly már tízezrek vonultak az utcára a világ nagyváro­saiban, tiltakozásul a levegő, ivóvizeink, tengereink, föld­jeink mérgezése ellen. A Worldwatch nevű ameri­kai környezetvédő szervezet e napra készített tanulmá­nyában igen sötét képet fest bolygónk ökológiai helyzeté­ről. A nap április 22-én egy, a húsz évvel ezelőttinél sok­kal mérgezettebb, szennye- zettebb planéta felett kel majd fel — állapítja meg Les­ter Brown, a Worldwatch el­nöke. A Föld lakossága húsz év alatt egymilliárd 600 ezerrel nőtt, miközben több száz­ezer hektár erdőt, és körülbe­lül félmillió tonna, a mező- gazdaság számárp nélkülöz­hetetlen humuszt veszítet-* tünk. Autóink, gyáraink „jó­voltából" kilenc százalékkal több széndioxid kerül a leve­gőbe, a bennünket védő ózonpajzs pedig két száza­lékkal lett vékonyabb. Eddig soha nem látott méreteket öltött a levegő és a vizek szennyezettsége, sok állatfaj teljesen kipusztult. Az ökológiai helyzet ka­tasztrofális romlásának egyik legsúlyosabb követ­kezménye az elsősorban az afrikai és latin-amerikai or­szágokat sújtó éhínség. A környezetvédő szerve­zet vezetője mégis úgy látja, van megoldás. Hat pontból álló programja olyan, kölcsö­nös függőségre és egyen­súlyra épülő világ elérését vázolja fel, amely megoldaná az emberiség élelmezésé­nek problémáját, s növelné az energia hatékonyságát. A program célként tűzi ki az ózonpajzs vékonyodását okozó vegyi anyagok fel- használásának megszünte­tését, és a föld termőképes­ségének csökkenését okozó mezőgazdasági gyakorlat felszámolását. 160 millió forintos beruházást végeznek a Kaposvári Cukorgyár erő­müvének kazánházában. A két darab 80 tonna súlyú pakuratúzelésú kazánt telepítenek az üzembe. A gépek beállítását a héten kezdték el; ehhez igénybe veszik az ország legnagyobb autódaruját (képünkön), mely nyolc tengelyen gördül és 400 tonna súly emelésére alkalmas. Fotó: Király J. Béla ' - ' ' '■ " ÚJ TANÁCSOK SOMOGYBÁN Két új tanács alakult tegnap Somogybán: a somogyfajszi és a mezőcsokonyai. Az önállóságról egy korábbi, helyi szavazáson döntöttek. Holnap Szulokban, a jövő héten pedig Taranyban alakul meg ismét az önálló tanács. Ennek a két falunak a nevezetes ese­ményeiről később számolunk be. A somogyfajszi és a mezőcsoko­nyai tanács alakulásáról pedig a 3. oldalon olvashatnak beszámo­lót. Tallinn már óvatosabb, mint Vilnius Gazdasági szükségintézkedések Litvániában Tíz liter benzin havonta A litván gazdaság mind több ágazatát érinti a köztársaság elleni moszkvai „blokád”, miu­tán az enerigahordozókon kívül számos más, a litván üzemek működéséhez nélkülözhetetlen anyag és alkatrész szállítását is leállították a moszkvai hatósá­gok — közölte pénteken a litván parlament tájékoztató irodájá­nak vezetője. A litván parlament a kőolaj­szállítás csökkenése miatt a készletek szabályozott elosztá­sára, illetve a fogyasztás korlá­tozására vonatkozó intézkedé­seket léptetett életbe. (Folytatás a 2. oldalon) ÉJFÉLTÖL KÖTELEZŐ A VALUTABEVÁLTÁS HA TUDNÁM, MIT ÉR A DINÁR... Átugrottunk Jugoszláviába Nem tudom, hogy ma mit ér a dinár. A bankokban nem jegy­zik; a határátlépési engedélyre egy fillért sem adnak. A vámo­sok már a kocsit sem nézik meg, csak mosolyognak. Sejtik, hogy „svarcban" viszi az utas a dollárt, meg a márkát... Kaoti­kus állapotok vannak a ma­gyar—jugoszláv határon. Tegnap délben Feigli Ferenc­nek, Barcs tanácselnökének társaságában ellátogattunk Verőcére. Arra voltunk kíván­csiak, mit ér a pénzünk. Sem­mit. A forintot a szomszédok nem fogadják el, viszont—a ju­goszláv határőrizeti szervektől megtudtuk — kíméletlenül be­hajtják rajtunk a 200 dolláros kötelező beváltást. Megtudtuk azt is, hogy volt Kaposváron egy parancsnoki értekezlet, s nem tudtak megegyezni a ma­gyarokkal. Mi is elkövettünk egy hibát: nem váltottunk ki 200 dollárt. Kíváncsiak voltunk azonban arra, hogy tartalék 50 márkánk mit ér. Nos, ez itthon — fekete­piaci áron számolva — épp 2500 forint. Jugoszláviában pedig kaptunk érte 6 804 525 dinárt. Ez a hatmillió ne lepjen meg senkit; ezen sem lehet vásárolni... Jugoszláviában egyébként az átváltás sem olyan egysze­rű. Sok-sok nullát kell leszámol­ni a bankjegyekből. Tolmá­csunk segítségével megtudtuk, hogy ugyan konvertibilis valutát váltottunk át dinárra, de azt kénytelenek vagyunk elkölteni Jugoszláviában, mert konverti­bilis pénzünkért váltott dinárun­kat nem tudják konvertibilis pénzre visszaváltani. S még csak el sem tudjuk költeni a ha­tárállomáson. Az már csak egészen kis bosszúság, hogy 1200 legújabb dinárnál többet nem hozhatunk magunkkal haza. Végül is jó játék ez — ne­kik. A jugoszláv rendőröktől és vámosoktól, illetve a magyar határőrizeti szervektől kény­szeredetten kérdeztük, hogy akkor mit csináljunk. Kiderült, hogy pénzünket letétbe helyez­hetjük; ha legközelebb arra já­runk, visszakapjuk. Más kérdés, hogy ennyipén­zért mit vásárolhatunk. Érde­mes körülnézni. Körülbelül 380 forintba került egy kiló szalámi, és 600 alatt nem adják a sajtot sem. Fantasztikus árak vannak a boltokban! Érthető hát, hogy a szomszédok átjárnak vásárol­ni. Kérdés, hogy meddig. Hallottuk; odaát számítanak rá, hogy drasztikus intézkedé­seikre hasonlóképpen vála­szolnak a magyar hatóságok. Bár ne így lenne! A két ország közötti forgalmat nehezítené. (Nagy) II. János-Pál pápa Csehszlovákiában A katolikus hívők milliói zarándokolnak a hétvégén Csehszlovákiába, hogy részt vehessenek a pápai látogatás eseményeiben. II. János-Pál, aki szomba­ton érkezik Prágába, vasár­nap Velehradot, a szláv írást és liturgiát megalapító Cyrill és Metód püspökök tevékenységének egykori színterét, a híres zarándok- helyet keresi fel, majd Po­zsonyban fejezi be a pász­tori vizitet. Pozsony és a re­pülőtér között ingyenes au­tóbuszjáratokat létesítenek. A szlovák fővároson áthala­dó forgalmat vasárnap a Szene—Bazin—Malacka irányába terelik át és csak pozsonyi rendszámú gép­kocsikat engednek be a vá­rosba. Várhatóan legalább tizenkétezer autóbusznak és hetvenöt ezer személy­autónak kell parkolóhelyet biztosítani. A szovjet csapatkivonás részeként elhagyta az utolsó páncélosokat szállító szerelvény Esztergomot. Képünkön, őrállást készítenek a ka­tonák a páncélosszerelvényre A SZAKSZERVEZET -FELADATAIRÓL Magyar­olasz fórum Siófokon — Hatalmas apparátust ho­zott létre hazánkban a szak- szervezet tagdíjakból — mond­ta tegnap Gábor Imre, a Dunán­túli Regionális Vízművek mun­kahelyi szakszervezetének tit­kára. — Nekik nem volt érde- •kük, hogy sematizált formákon túl újfajta módszerekkel, lehető­ségekkel ismerkedjenek meg a dolgozók. Nálunk a tagság ré­széről szociális juttatások, üdü­lések igényléséig szűkült be a szakszervezet iránti igény. Nyugat-Európában a mozga­lom kifejezetten az érdekvéde­lemmel foglalkozik: a bérek, a mukaidő és -körülmények kér­déseivel. A piaci viszonyok kö­zött mivel kell majd számol­nunk? E kérdés tisztábban látá­sa végett hívtuk eszmecserére a legnagyobb olasz szakszer­vezetet, a CGIL képviselőit. Roberto Freu, a baloldali beállítottságú, 5 millió tagú szervezet trieszti tartományi tit­kára vezeti a delegációt. Be­szélgetésünkkor kiderült: név szerint ismeri a magyar politiku­sokat, napra készen az itteni eseményeket és több somogyi vállalat munkáját is. — Felfigyeltem arra — mond­ta —, hogy Magyarországon radikálisan csökken a szak- szervezeti tagok száma. Most alulról kezdve folyik az ágazati szakszervezet lebontása, hogy majd létrejöhessen az önöknél jelentősebb hagyománnyal rendelkező, szakmai orientált­ságú mozgalom. A több ágra szakadás azonban nem feltét­lenül jelenti azt, hogy a közös fő célt, a dolgozók érdekvédelmét jobban tudják szolgálni. Itt még nincs törvény, amely garanciát nyújtana; a megfelelő szerző­dések nélkül a munkások ma­gukra maradhatnak. A magyar kapacitások „átmentése” a kapitalista formák közé most zajlik. Az első lépcsőben a ter­melékenység növelésének igé­nye fog fellépni, s ha a szak- szervezet nem tud tenni már a közeli jövőben alkalmazásra kerülő új kényszerítő eszközök­kel szemben, akkor bizony kön­nyen bajba kerülhetnek a dol­gozók. Csereüdüléssel kezdődött a kapcsolat három évvel ezelőtt. Azután arra gondoltak a siófoki DRV-sek: ha azt ellesheti, mi­képp intézi az olasz partner magasabb szinten az üdülést, azt is megkérdezhetik tőlük, hogyan és milyen munkamód­szerekkel ér el náluk sikereket a szakszervezet. A kezdeti kap­csolatoknak ma már szakmai, szociális, gazdasági elágazá­sai vannak... — Az olaszok már igazi „magyar szakértők” — súgta a tolmács, Tóth Zsuzsanna. Nem lenne rossz, ha ezt for­dítva, mi is elmondhatnánk ma­gunkról. c. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom