Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-19 / 91. szám
1990. április 19., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 Művészet, tudomány, harmónia Fogorvosnál vagyok. Ám az ilyenkor szokásos szapora szívdobogás, gyomorfájás és remegés most nem lesz úrrá rajtam. Nem a fejtámlás székben bámulok szájtátva a plafonra, lesve vigasztalást várón a maszk fölött vibráló tekintetet, hanem egy belvárosi, kertes családi ház halijának kényelmes foteljében hallgatom dr. Csapiáros Zsuzsannát, aki fogorvos, szobrász, író, színész... Tudom: egy életre egy szerep is elég... — Színész szerettem volna lenni apró gyermekkorom óta — emlékezik. — Ám egy orvosgyerek az ötvenes években nem is álmodhatott a színpadról. No, meg a perspektíva sem volt éppen szívet melengető. Választhattam volna, hogy egy leszek a többi közül egy színészkollektívában, vagy dicsőítem „szólóban" Rákosi pajtást. Hát ehhez nem volt kedvem... Valami pedig állandóan mocor- gott bennem: a fantáziám a kezemet vezérelte és papírból, később gipszből majd agyagból formáztam csak úgy, a magam szórakoztatására azt, ami éppen megragadott. — Ilyen volt egy parasztház belseje — invitál a könyvespolchoz. A szülőfalu, Kötcse emlékét idézte meg a papírosból megformált, élethű makettel. — Ezek voltak első alkotásaim, úgy 10—14 éves koromban. Nem lankadó mesélőkedvvel , .vezet” vissza a somogyi kis faluba, ahol édesapja körorvos volt. — Onnan jártam be — télen- nyáron a birgeri csizmában — a széplak-felsői iskolába. Kilenc kutya kísért rendre oda, meg- vissza... A fantáziámat szabadjára engedve hagytam magam után a kilométereket... Gyakran visszatérnek ezek az évek: írásaimban, szobraimban őrzöm emlékeiket. A polcokon agyagfigurák sorakoznak. A pihenő, vagy haragvó parasztpár, a sűrű poha- razgatás után egyensúlyát vésztő és támpontot kereső gazda figurája számonkérő pózba merevedett asszonytársával, a kukoricát morzsoló, olvasgató falusi ember egy-egy zsánerfigura a portrék sorában. Anakronisztikusnak is hat egy kissé a polgári ízléssel—stílbútorokkal, keleti szőnyeggel berendezett lakásban ez a pár figura. De ha az alkotó embert nézem, lelkében kitárulkozását figyelem, megértem: ez is az ő világa. Ezek nélkül az élmények nélkül talán nem fejlődött volna ki benne soha az a vasakarat, amely mindig újabb és újabb alkotásokra ösztönözte. Küzdelmes volt az élete, nehezen, szemlesütve beszél a fogorvosi munkával kapcsolatos élményeiről. Fogorvosként közel negyven éve küzd sziszifuszian azért, hogy egy rendkívül egyszerű, mechanikus szerkezet alkalmazása révén megoldja az arci- degzsábában szenvedő betegek gondját, enyhítse borzalmas fájdalmaikat. — Éjszaka álmomból felriadtam, és akkor jött a gondolat; az arcidegzsábát az állkapocs funkcionális zavara okozza. Egy, a fogra illeszthető emelő- szerkezettel végleg meg lehet szüntetni a beteg fájdalmát és nincs szükség műtétre, gyógyszerekre, kezelésre. Ám a 15 éve született ötlet tudományos feldolgozása, a kandidátusi cím megszerzése a mai napig sem volt elég ahhoz, hogy gyakorlattá váljon a felismerés. — Szegeden egy kongresz- szuson elfogadták a gondolatot és 24 órán belül szabadalmaztatták az eljárást, de két-három év múlva mégis külföldről, drága pénzen hozatták be a protéziseket. Odáig azért most már eljutottam, hogy Somogybán használhatom a metódust, de a megyehatárt még nem „léphetem” át... Dr. Csapiáros Zsuzsanna érdeme, hogy 1958-ban beindították Kaposváron a fogszabályozást. Nyolc évig osztályvezetőként dolgozott a rendelőintézetben és az országban elsőként szervezte meg a protetikai szakfelügyeletet, amelyet később valamennyi megyében, sőt Németországban is meghonosítottak. A hazánkban praktizáló mintegy 3000 rendelőintézeti fogorvos közül egyedül neki sikerült elnyernie a kandidátusi címet. S hogy a művészetekhez sem maradt hűtlen, azt az orvosírók művészek számára rendezett nemzetközi találkozók szervezése is bizonyítja Ma, amikor olyan nehéz az embereket kimozdítani a hétköznapok egyhangúságából, dr. Csapiáros Zsuzsanna minden erejét és ötletét összeszedve próbálja egymás közelébe hozni a művészetek iránt vonzódó orvoskollégákat. — Egyre nehezebb a dolgom — mondja szomorkásán. — Eddig még mindig sikerült és az idén is számítok a résztvevőkre. Csuda jó kis társaság jön össze ilyenkor, élmény köztük lenni — mondja örömmel és büszkeséggel. Ismét a gyermekkori emlékek tolulnak elő—udvariasan megkér, hadd olvasson fel egy részletet novellájából: Csizmanyúzó sár, éjszakai riasztás, kocsizörgés, a biciklit hajtó ember nehéz szuszogá- sa, sürgés-forgás, a beteg emberek körül... mintha filmet látnék, úgy elevenedik meg a hajdani vidéki körorvos küzdelmes élete novellájából. A körorvosé, akiről csak most tudom meg, hogy a szomorú sorsú József Attila halálának utolsó, hiteles tanúja volt. Dr. Csapiáros Zsuzsa nemes arcvonásai, hangjának melegsége őt öleli át egy múló pillanatra. A lélek túlélte a test halálát. Várnai Ágnes (Fotó: Király J. Béla) Autómosók minimaffiája Közeleg a nyár. No, nem azért lehetünk biztosak ebben, mert virágot bontottak áfák, s a Balaton Faszért is megtartotta szokásos évadnyitó értekezletét. Rég megindult a kompközlekedés Szántód és Tihany réve között, s lassan kezdik takarítani a szállodákat... A nyár közeledtének legbiztosabb jele mégis az: megjelent az autómosók minimaffiája. Parkolóban, villanyrendőr előtt a zöld fényre vagy akár a zebrán átkelőkre várva egyre gyakrabban jelenik meg két apró kéz az autós szeme előtt. Az egyikben fogkefe vagy más alkalmatosság, amellyel a szélvédőn maszatol vagy kettőt, a másik türelmetlenül sürgeti járandóságát. Én bizonyos, hogy jó kuncsaft vagyok. Egyrészt a szélvédőm mindig koszos, másrészt szégyelleném, ha az elvégzett (bár nem kért) munkáért nem fizetnék. Az én jó szívem nem tűri, hogy kizsákmányoljam ezeket a védtelen, elesett, nehéz körülmények között is családjuk megélhetését segítő gyerekeket. Nemi Minap a siófoki víztorony elöl kikanyarodva a Sió- hídig (hozzávetőleg 200 métert gurulhattam) több alkalommal is meg kellett állnom. Egyszer a parkolóból kiindulva aztán a zebra előtt, végül a villanyrendőr pirosa kényszerített rá Mindháromszor ,,lemosták” az első szélvédőmet. S én mindháromszor örömmel fizettem. ,,Ma is cselekedtem valami jót”, gondoltam magamban... A legutolsó alkalommal egy bősz férfi jelent meg a látóteremben. .. Egyik kezével afiát(?) vonszolta maga után. A gyerek kezében kefe volt. Az ablakomon serénykedő- ket elpenderítette helyükről. ,,Ez itt a mi placcunk”, rívallt rájuk, majd elégedett mosollyal a járda szélére telepedve szemlélte, ahogy fia lehúz egy félig már eltakarított koszos csíkot; befejezi a vetélytársak munkáját. —Mennyit kaptál?— kiabál oda a gyereknek, amikor a lámpa végre zöldre változott. A választ hallva gúnyosan lebiggyesztette a szája szélét. Biztosan kevesellte a 20 forintot. Bár a felével számolva is fejenként legalább ezer forintot kereshetnek naponta a csapatokba verődött kis maffiózók — adómentesen. S akinemfizet, annak autóját leköpik; hadd mossa a tulajdonos. Czene Attila Nem csip-csup a csipp-csepp Lavórok a Képcsarnokban Nem formatervezett lavórt és vödröt akart nekünk mutatni Bó- dis Sándorné üzletvezető helyettes a Képcsarnok Csokonai utcai üzlethelyiségének raktárában. — Kénytelenek vagyunk évek óta vödrökkel védeni több százezres értékeinket a beázástól. A velünk egy épületben levő társasház vízvezetékrendszerének hibája miatt állandó a félelmünk egy-egy nagyobb zuhatagtól. Hétköznapokon csak csepeg vagy lassan csordogál a mosószeres víz raktárunkban, de a hétvégi nagymosások alkalmával értékes műalkotások kerünek veszélybe. Megrongálódott emiatt már például néhány elegáns székünk, videotartó-állványunk. — Próbálták-e már javítani a hibát? — Kilátástalan a helyzetünk, mert a társasház lakásszövetkezete — egy sikertelen javításon kívül — nem működik együtt velünk. Jogi, telekkönyvezési indokok állják útját a konkrét munkának. Úgy látom, hogy sok víz lefolyik még a csövön, míg megoldódik a probléma. S mi lassan-las- san elázunk... F. I. KÖRNYEZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ A TIT Természettudományi stúdiója a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal együttműködve az idén 7. alkalommal hirdette meg a Bugát Pál országos természet- ismereti vetélkedőt. A verseny elődöntőjét és az értékeléseket követően az iskolák hamarosan megkapják az értesítést arról, hogy mely csapatok mérkőzhetnek a gyöngyösi augusztusi döntőn a legjobb helyezésekért. Egy másik vetélkedő, az 5. alkalommal megrendezett „Csak egy Földünk van” erőpróba már befejeződött. A legjobb helyezést a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulói érték el. (MTI) Ajándék a pápának Ezt az átlátszó kristályba faragott — az utolsó vacsorát ábrázoló — képet adja majd ajándékba Václav Havel csehszlovák elnök április 21-én a Csehszlovákiába látogató II. János Pál pápának. (Telefoto — MTI Külföldi Képszerkesztöség) A GYÓGYVÍZ A TERMÉSZET AJÁNDÉKA Nappali kórház a termálfürdőben Sokan fölkeresik kora reggel a kaposvári termálfürdőt. A víz hőfoka megfelel az előírásnak; a monoton vízcsobogás és a csend nyugtatólag hat. A kellemesen meleg víz lazítja a test izmait, jó közérzetet teremt... Az ember régen fölfedezte már a vizek gyógyhatásút, és sok betegség gyógyítására alkalmazta. A régészeti ásatások bizonyítják: milyen nagy volt az ókorban is a fürdőkultusz a görögöknél és a rómaiaknál. Az időszámításunk előtti írásokból kitűnik, hogy az emberek mennyire hittek a víz gyógyító erejében. A Bibliában olvassuk, hogy Krisztus azt mondta a sántáknak, mozgásképtelen betegeknek: „menjetek, fürödjetek meg ebben a vízben, és meggyógyultok.” Azok bementek a vízbe, megfürödtek, s megtörtént a csoda. Ebből elhihetünk annyit, amennyit ma is tapasztalunk: több mozgásszervi betegség gyógyítható gyógyvízterápiával. A modern felfogásnak megfelelően alkalmazva — a szakemberek javaslata szerint — jó eredményeket lehet elérni, és ha nem is véglegesen, de rövi- debb-hosszabb időre ma is eldobhatjuk a mankót vagy a botot. A termálvíz azonban nemcsak a mozgásszervi betegségekre jó. Gyógyhatása van sok más betegség — például a légzőszervi, gyomor, bél-, epe-, máj és szívbetegségek — esetében is. Egyes vizek ivókúrák és inhaláció formájában hatnak. Hogy melyik víz mire jó? Leghelyesebb, ha orvos véleményét és utasítását fogadjuk meg, mert mint más gyógyszereknél, itt sem lehet általánosítani. A nem helyesen alkalmazott gyógyvízkúra káros is lehet! A legnagyobb hiba az, ha a megengedettnél lényegesen hosszabb ideig tartózkodunk a vízben. A gyógyvízben fürdés általában közös medencékben történik. így volt ez az ókorban, és így van ma is — a világon mindenütt. Rébebben ez sok fertőzés forrása volt, ezért ma már csak a közegészségügyi feltételeknek megfelelően szabad ilyen közös medencét építeni és üzemeltetni. Elengedhetetlen a tusolok és a fertőtlenítő folyadékok használata, mert csak ezek védhetnek meg bennünket a fertőzésektől. Sajnos, ezt ma ’is sokan elhanyagolják, vagy nem törődnek vele, emiatt időnként előfordulnak csoportos bőr-, szem-, fül- és szájüregi fertőzések, főleg az uszoda részlegében. Magyarország, illetve Somogy megye gazdag gyógyvizekben. Ezt tudják a külföldiek is, ezért sokan megfordulnak nálunk. Kaposváron az újjávarázsolt termálban, ahol nappali kórház is működik fizioterápiás részleggel és szaunával, a betegek úgynevezett komplex kezelést is kapnak, orvosi ellenőrzés mellett. Dr. Hiev Ilia
