Somogyi Néplap, 1990. április (46. évfolyam, 77-95. szám) / Somogyi Hírlap, 1990. április (1. évfolyam, 1-5. szám)
1990-04-14 / 88. szám
XLVI. évfolyam, 88. szám ÍAÍWPILWP 1990. április 14., szombat MßL %eCiem.es fiúsvéti, ünnepeket! AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSE Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke — az érintett pártok képviselőivel történt egyeztetés után — az Országgyűlés alakuló ülését az alkotmány 22. paragrafus (2.) bekezdése alapján 1990. május 2-án 10 órára összehívta. Sok fontos kérdésről nem esett szó Sajtótájékoztató az MDF országos gyűléséről Az új kormány leghamarabb május közepén alakul meg — hangzott el a Magyar Demokrata Forum pénteki sajtótájékozt- tóján, amelynek legfőbb témáját a párt előző napi országos gyűlésének eseményei adták. Az MDF vezető képviselői egyebek között elmondták, hogy a gyűlés felhatalmazást adott az elnökségnek a kormányalakításra, s ezzel kapcsolatos tárgyalások folytatására a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. Arról is döntött a pártfórum, hogy az MDF képviselőcsoportjának megalakulása miatt szükséges az alapszabály kiegészítése. Egy kérdés arra vonatkozott, vajon miképpen lehet értelmezni az MDF-nek azt a közleményét, miszerint ,,az országos gyűlés feljogosította az elnökséget arra, hogy folytasson tájékozódó tárgyalásokat az Országgyűlés független képviselőivel és a Fidesz-szel”. Kulin Ferenc alelnök kijelentette, hogy bár a választások előtt több helyen is jó kapcsolat alakult ki az MDF és a Fidesz helyi szervezetei között, sőt előfordult, hogy a Fidesz-es jelölt az MDF javára visszalépett, mégsem jött létre magállapodás a két párt legfelső vezetése között, s így szoros koalíció nem is várható. Arra azonban számítanak, hogy a Fidesz jól felkészült szakemberei részt vállalnak a kormány munkájában, ha nem is a legmagasabb szinteken. A kédésekre adott válaszokból kiderült, hogy sok fontos téma nem szerepelt az,országos gyűlés napirendjén. így például nem tárgyaltak személyi kédésekről, nem döntöttek arról A Somogyi Néplap közleménye Csütörtökön, a Somogyi Néplap szerkesztőségi értekezleten Tröszt Tibor főszerkesztő bejelentette, hogy — elsősorban megromlott egészségi állapota miatt — lemond beosztásáról. A szerkesztőség, miközben biztosította bizalmáról, a bejelentést tudomásul vette és egyetértett azzal, hogy a kollektíva tagjaként mint szerkesztő továbbra is a Somogyi Néplapnál dolgozzék. A szerkesztőségben dolgozó újságírók szavazata alapján a Somogyi Néplap főszerkesztője dr. Kercza Imre, aki eddig a főszerkesztő-helyettesi feladatokat látta el. sem, hogy konkrétan melyik tárcára tart majd igényt az új kormányban a Magyar Demokrata Fórum. Ugyancsak nem volt szó a tömegtájékoztatási médiumok felügyeletéről. Ezzel a témával kapcsolatban azonban Kulin Ferenc leszögezte, hogy egyelőre az MDF-nek nincs hivatalos álláspontja, erről mindenképpen az új parlamentnek kell döntenie, figyelembe véve a pártok véleményét. Az MDF a teljes sajtószabadság híve, de nem tartja feleslegesnek a nemzeti médiák, nevezetesen a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda parlamenti ellenőrzését. A tájékoztatón szóba került az is, hogy vajon a gyűlésen nem vetődött-e fel a sokak által kívánatosnak tartott nagykoalíció igénye. Keresztes K. Sándor alelnök ezzel kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy a pártfórumon résztvevők egyöntetűen támogatták Antall József elnök koalíciós javaslatát. A nagykoalíciót gsak a választások előtt emlegette az MDF,, de kizárólag abban az esetben tartotta elképzelhetőnek, ha valamiféle patthelyzet alakul ki a politikai életben. A sajtótájékoztatón. elhangzott az is, hogy lényegesen közeledett a földtulajdon kérdésében az MDF és az FKgP álláspontja. Az idei húsvétot már szabad hazában ünnepeljük Paskai László nyilatkozata A kereszténység, az egyház legnagyobb tavaszi ünnepe, a húsvét alkalmából Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek nyilatkozott az MTI-nek és a 24 óra Komárom—Esztergom megyei napilap munkatársának. — Négy évtized után, március 25-en, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén megtörtént az első szabad választás, s a magyarok az idei húsvétot már egy demokratikus és szabad hazában ünnepük — mondotta. — A társadalmi változások az egyház szabad működésének a lehetőségét is meghozták. Ezt a változást kiemelkedő események jelezték. Február 8 án Esztergomban országos megemlékezés volt Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek igazságtalan elítélésének 41. évfordulóján. A Szentatya külön levélben méltatta a hercegprímás személyét. Az egyházi és társadalmi megemlékezés jelképesen lezárt egy szomorú időszakot. Február 9-én a Vatikánnal megtörtént a diplomáciai kapcsolat újrafelvétele, amely jelképesen egy új korszakot nyitott meg a .magyar egyház számára. Mindkét eseményen a Szentatya megbízottjaként jelen volt Agostino Casaroli bíboros, államtitkár, aki ünnepélyes hálaadó misét mutatott be, és a Magyarok Nagyasszonya pártfogásába ajánlotta népünket. További jelentős változás, hogy február 12-én hatályba lépett a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény. — Manapság sokfelé és sokféle módon reflektálnak a KőRómában II. János Pál pápa a húsvét előtti ünnepi szertartás keretében idézte vissza az utolsó vacsorát. zép-Kelet-Európában bekövetkezett társadalmi változásokra. Az egyház szerepkörét illetően ön miképp vélekedik erről? — 1988-ban ünnepeltük első királyunk, Szent István halálának 950. évfordulóját. A Szent Jobb-ereklyét elvittük az ország valamennyi székesegyházába, kérve közbenjárását hazánkért. Augusztus 20-án pedig — Szent István király magyarországi ünnepén — ünnepélyesen megújítottuk országalapítónk felajánlását a Boldogsá- gos Szűznek. A történelem folyamán Szent István király volt az első, aki halála előtt népét a Boldogságos Szűz pártfogásába ajánlotta. A magyar nép ezt a felajánlást drága örökségként megőrizte, és a Boldogságos Szüzet mint a Magyarok Nagyasszonyát tisztelte. —Az egyetemes kereszténység szempontjából hogyan értékeli a magyarországi változásokat? — Az elmúlt négy évtizedben a vallás elleni nyomás ellenére is sokan hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett. Lelkiismeretes munkájuk, becsületes helytállásuk tanúságtétel volt amellett, hogy az autentikus keresztény élet építő jellegű a társadalomban, még ha ezt sokan nem is akarják elfogadni. Koalíciós tárgyalások az MDF és a KDNP között Pénteken koalíciós tárgyalások kezdődtek a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt vezetői között — tájékoztatta az MTI munkatársát Füzessy Tibor, a KDNP alelnöke. Mint az alelnök elmondta: a koalíciós tárgyalásokra való felkérést, amellyel az MDF III. országos gyűlésének küldöttei felhatalmazták pártelnökségüket a koalíciós tárgyalások folytatására a Kereszténydemokrata Néppárttal, örömmel fogadták, s ennek alapján kezdődhettek meg a konkrét megbeszélések a két párt képviselői között a KDNP részvételéről a koalíciós kormányban. Március végén ugyanis a KDNP intézőbizottsága felhatalmazta a párt vezetését arra, hogy mind a választással kapcsolatban, mind pedig a kormány összetételéről koalíciós tárgyalásokat folytasson az MDF-fel, illetve a FKgP-vel. Egyetlen kikötést tett csupán a testület: a tárgyalásokon résztvevők a párt vezetőségének és politikai tanácsadó testületének a tárgyalások menetéről és részleteiről kötelesek pontosan beszámolni. A tárgyalásokról szóló hírt megerősítette Csóti György, az MDF hivatalának vezetője is. Mint mondotta, pártja nem fogalmazott meg semmilyen előzetes feltételt a megbeszélések megkezdéséhez. Igazgatási korszakváltás küszöbén TAVASZELŐ é í~ jf ■' . Vörös Ferenc rajza Az utolsó percig tisztességesen A tanácsok nincsenek irigylésre méltó helyzetben: nemsokára helyhatósági választások következnek, tehát alapvető változások várhatók az önkormányzati munkában. A jelenlegi állapottal már nem számolhatnak hosszabb távon, az új rendszer pedig még nem működik. — Az átmenet a legrosszabb — mondja Gál Endre, a Csurgói Városi Tanács elnöke. — Az apparátusban sajnos eluralkodott a bizonytalanság, mivel senki sem mondta meg, mi lesz a tanácsi dolgozókkal. Egyre több jó szakember veszi a kalapját. Ez a baj. Véleményem szerint e nagyonis nem kívánatos helyzetet meg lehetett volna előzni egy közszolgálati törvény megalkotásával. Ebben azt is megfogalmazhatták volna, hogy bizonyos idő — például 10 év után — valaki milyen végkielégítésre tarthat igényt. Nekem az a meggyőződésem, hogy a szakapparátus túlnyomó többsége igen tisztességesen dolgozott mind ez ideig. Kiszolgált egy jogi normát; másra nem is volt lehetősége. A jövőt illetően tudomásul kell venni, hogy bármilyen rendszerváltás után az ország működőképességét csak akkor lehet fenntartani, ha a szakapparátus túlnyomó többsége a helyén marad — mondotta többek között a tanácselnök. — Milyen ügyekkel keresik meg legtöbbször manapság a városi tanács elnökét Csurgón ? — Főként szociális ügyekkel. Ebbe beleértem a lakásépítéssel, az öregek gondjaival, a foglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket. Könnyű lenne ezeket átlapátolni az önkormányzatnak, de nem volna etikus. Ezért mi itt az utolsó percig tisztességesen helyt akarunk állni; amit tudunk, megteszünk a köz érdekében. Nem szeretném,ha később valaki is azzal vádolna bennünket, hogy kibújtunk a fel- dat és a felelősség alól. — Van-e lehetősége a tanácselnöknek arra, hogy a hozzá fordulókat segítse gondjaik megoldásában? — Igen. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a korábbi években sok mindent tettünk ennek érdekében. Kiépítettünk egy ma is jól működő szociális hálózatot. A lakásépítést elsősorban azzal tudjuk segíteni, hogy kialakítottunk olyan építési területeket — alközpontokat —, ahol a közművesítést elvégeztük: van víz, villany, az árak is elviselhető terhet jelentenek. Az elhelyezkedési gondok, amelyeket Csurgón öt éve még alig ismertünk, nálunk is kezdenek megjelenni. A tömeges munkanélküliségét úgynevezett vállalkozásbarát intézkedésekkel igyekszünk kivédeni. — E téren jó tapasztalatokat szereztünk. Pédaként említhetem a kommunális tevékenységet. Január 1 -je óta működtetjük vállalkozói alapon. Tanácsi szervezetként, sajnos, nem tudott életképes lenni. Ma jól működik, és közmegelégedésre látja el feladatát. Természetesen olyan problémák is vannak, amelyeknek megoldását a tanácsi költségvetésnek kell felvállalnia. Ilyenek például nálunk a diákétkeztetéssel, az öregek támogatásával kapcsolatos, nemrég felmerült gondok. Mivel a költségvetés enyhén szólva szűkös, minden új helyzetben alaposan megvizsgáljuk, honnan vehetünk el pénzt. Rangsorolunk, és egyre többször kutatjuk azokat a forrásokat, amelyek az úgynevezett pótlólagos bevételek növelésére lehetőséget adnak. (Szegedi)
