Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-14 / 63. szám

1990. március 14., szerda

SOMOGYI NÉPLAP

5

Kiváló és érdemes művészek

A Minisztertanács a kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, március 15-e alkalmából kiváló és érdemes művész kitüntetéseket adományozott.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE

kitüntetést kapta:

Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas igazgató főrendezője, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Bende Zsolt, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Bíró Miklós, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas főoperatőre, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Csernus Tibor Munkácsy Mihály-díjas festőművész;

Deim Pál Munkácsy Mihály- díjas festőművész;

Fehér Miklós, a Vígszínház Jászai Mari-díjas díszlettervezője, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Gyarmathy Lívia, a Magyar Filmgyártó Vállalat SZOT- és Balázs Béla-díjas filmrendezője, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Hemző Károly Balázs Béla- díjas fotóművész, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Horváth Adám, a Magyar Televízió SZOT-, Balázs Béla- és Erkel Ferenc-díjas főrendezője, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Jakovits József szobrászművész;

Jovánovics György szob- . rászművész;

Kende János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Király József Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Kocsis Zoltán Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Koós Olga, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Kozák András, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Lengyel György, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Maridíjas igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Marton László, a Vígszínház

Jászai Mari-díjas igazgató főrendezője, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Molnár Piroska, a kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Orosz János Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Pongor Ildikó, a Magyar Állami Operaház Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncosa, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Ránki Dezső Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Reisenbüchler Sándor, a Pannónia Film Vállalat Balázs Béla-díjas animációs filmrendezője, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Soproni József Erkel Ferenc- díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Tokody Ilona, a Magyar Állami Operaház Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magánénekese, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Tréfás György, a debreceni Csokonai Színház SZOT- és Liszt Ferenc-díjas magánénekese, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

Zelenák Crescencia Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Köztársaság érdemes művésze;

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE

kitüntetést kapta:

Bárány Frigyes, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművésze;

Bozóky István nyugalmazott színész-rendező;

Böszörményi Géza, a Magyar Filmgyártó Vállalat SZOT- és Balázs Béla-díjas filmrendezője;

Cs. Kovács László szobrász- művész;

Devich János Liszt Ferenc- díjas szólista, a Kodály Vonósnégyes tagja;

Egervári Klára, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művésze;

Eichner Tibor, a Magyar Állami Operaház magántáncosa;

Ernyei Sándor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész;

Falvay Attila szólista, a Kodály Vonósnégyes vezetője;

Fias Gábor Liszt Ferenc-díjas

hegedűművész, a Kodály Vonósnégyes tagja;

Gaubek Júlia Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész;

Gothár Péter, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rendezője;

Gulyás Gyula szobrászművész;

Hágai Katalin, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosa;

Horling Róbert Balázs Béla- díjas fotóművész, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő-helyettese;

Horváth Jenő rendező;

Horváth Z. Gergely, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezője;

Jeney Zoltán Erkel Ferenc- díjas zeneszerző;

Kardos Ferenc, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas rendezője;

Kardos Sándor, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre;

Kemenes Fanny, a Fővárosi Operettszínház jelmeztervezője;

Kútvölgyi Erzsébet, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze;

Lendvay Ilona, a Magyar Divat Intézet ruhatervezője;

Lukács Sándor, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze;

Macskássy Katalin, a Pannónia Film Vállalat Balázs Béla- díjas rajzfilmrendezője;

Major János g raf ikusm ű vész;

Merényi Zsuzsa, az Állami Balett Intézet vezető tanára;

Mészöly Katalin, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magánénekese;

Mihályfi Sándor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezője;

Németh József, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Ferenc- díjas magánénekese;

Presser Gábor Erkel Ferenc- díjas zeneszerző, előadóművész;

Simon Zoltán nyugalmazott zenei vezető;

Szabados Árpád Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikus- művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi docense;

Szabó Tamás Liszt Ferenc- díjas szólista, a Kodály Vonósnégyes tagja;

Dr. Székely György színháztörténész;

Szilvitzky Margit Munkácsy Mihály-díjas iparművész, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi docense;

Tímár Sándor Állami díjas, a Magyar Állami Népi Együttes SZOT- és Erkel Ferenc-díjas művészeti vezetője;

Vas János, a Magyar Szinkron- és Videovállalat Balázs Béla-díjas szinkronrendezője;

Veres Lajos Munkácsy Mihály-díjas ipari formatervező.

Tegnap nyílott meg Ország László fotókiállítása a Gyergyai Albert Középiskolai Kollégiumban. Ez már a negyvenkilencedik kiállítás, amit az intézetben rendeztek

Küldöttközgyűlésre készül az orvosi kamara

Tapasztalatok és eredmények

Somogy megyét 13 küldött képviseli a Magyar Orvosi Kamara áprilisban, Budapesten megrendezésre kerülő küldött- közgyűlésén. Ezen az országos rendezvényen kerül sor az ideiglenes egy évre megválasztott vezetőség újraválasztására is. A bizalmat nyert szakemberek ötévre szóló mandátummal látják majd el a kamara irányítását.

A megyénkben szerveződő mozgalom tapasztalatairól kérdeztük dr. Mohr Tamást, a Somogy Orvosi Kamara ügyvezető elnökét.

— A Somogybán eddig már működő területi kamarák mellett január 31-én a kaposvári kórházban is megalakult 103 taggal egy területi szervezet. Taglétszámunk így 480-ra emelkedett. Ez a megye orvosainak 60 százaléka. Elnöknek dr. Prievara Ferenc Tibort, titkárnak dr. Kardos Margitot, elnökségi tagnak dr. Herczeg Olgát, dr. Környei Vilmost és dr. Szabó Gyulát választották a kórház orvosai. Ezt követően február 17-én Kaposváron tar tottunk megbeszélést az öt te rületi szervezet elnökével, titká rával és az elnökség tagjaival Meghatároztuk a kamara me gyón belüli szerepét, a további teendőket és döntöttünk a mű ködés módjáról. A 25 tisztségvi selőből megyei kamarai kollé giumot alakítottunk ki, amely a régiót illető és a kamarával kapcsolatos ügyekben tanácskozó, valamint döntést hozó testületként működik. E kollégium — terveink szerint — félévenként, szükség esetén pedig gyakrabban is tart ülést. Az öt területi elnök megyei ügyvivő testületként ügyvezető elnökséget alkot. Közülük rotációs rendszerrel évenként más-más látja el a megyei ügyvezető elnöki funkciót. Az 1990-es évre engem választottak erre a tisztségre.

— Milyen feladatokat kell ellátnia?

— Minden, a kamarát vagy a kamarai tagokat érintő megyei és országos szintű ügyben én vagyok jogosult az intézkedésre. tárgyalok, illetve kapcsolatot tartok a pártokkal, a megyei főorvossal, a sajtóval, a társadalombiztosítási igazgatósággal és egyéb szervezetekkel. Tárgyalások esetén felkérem, illetve kijelölöm az eszmecserén részt vevő személyt.

—Területi szinten kik látják el a feladatokat?

— A területi szervezet és annak tagságát a területi elnökök képviselik, teljes joggal. A kaposvári kórházban dr. Prievara Ferenc Tibor, Kaposvár környékén dr. Berta Gyula, Marcali környékén Metz József, Siófok környékén dr. Kynsburg Béla, ' Dél-Somogyban pedig jómagam.

Februárban tartotta alakuló ülését a kamara megyei orvosetikai bizottsága. Minden terület választott és delegált 2-2 tagot a bizottságba, egy tagot delegált a kollégium is. A 11 tagú orvosetikai bizottság elnöke dr. Mezőfi László, titkára dr. Horváth Fedorina lett.

V. Á.

A Pedagógusok Szakszervezetének felhívása

Nemzeti Oktatási Kerekasztal létrehozása

A Pedagógusok Szakszervezete február 24-i a február 24-ig küldöttgyűlésen felhívást fogadott el a Nemzeti Oktatási Kerékasztal létrehozására. A felhívást eljutatta szerkesztőségünkbe Szöllősi Istvánné főtitkár; ennek teljes szövege a következő:

,,A demokratikus Európa irányába haladó, a jövő évezredre készülő Magyarországon a nemzet jövőjét alapozó oktatásnak is újjá kell alakulnia. A választásokra készülő országunkban azonban a társadalmi előrehaladás e fontos kérdése nem kapja meg az őt megillető figyelmet. A Pedagógusok Szakszervezetének országos küldött- gyűlése ezért felhívással fordul a nemzethez, annak társadalmi, politikai erőihez, közös gondolkodásra szólítva, a társadalom támogatását élvező, új oktatási koncepció kialakulása érdekében.

Felhívással fordulunk a politikai pártokhoz, állami, társadalmi szervekhez, egyházakhoz, gazdasági, érdekvédelmi szervezetekhez, a nemzetiségi szövetségekhez, a szülők, a diákok, a pedagógusok egyesületeihez, a tudományos és szakmai műhelyekhez, a tömegkommunikáció fórumaihoz, hogy együttes munkánk eredményeként az oktatás a nemzeti közmegegyezés pillére legyen.

A pedagógusok képviseletében kezdeményezzük a Nemzeti Oktatási Kerekasztal ösz- szehívását, amelynél az oktatásban érdekelt minden társadalmi erő helyet foglalva hivatott volna nemzeti párbeszédet kezdeni az oktatás tartalmi és

szervezeti kérdéseiről, legfontosabb alapértékeiről és céljairól. Ez a kerekasztal legyen hivatott biztosítékokat formálni a tanulás, a művelődés jogának érvényesülésére, az oktatás pluralizmusára, az iskola, a pedagógus önállóságára, lelkiismereti szabadságára, valamint arra, hogy az oktatás ne lehessen pártok és ideológiák vetél- kedési terepe. Járuljon hozzá, hogy a választások után ösz- szeülő új parlament az ország előtt álló legfontosabb kérdések egyikeként az oktatás ügyét az első között tűzze napirendre."

Vesszőfutás felvételi előtt

Nem volt könnyű dolga annak a középiskolás tanulónak, aki az idén kívánta beadni a továbbtanuláshoz szükséges jelentkezési lapját. Ezeket a formanyomtatványokat ugyanis megújították, de arról nem gondoskodtak, hogy megfelelő szervezéssel mindenki hozzájuthasson.

így hetekig tartó vesszőfutás kezdődött. S hogy mennyire nemcsak helyi problémáról van szó, arra példa: még a megyehatárokon túlról is kérték iskoláink segítségét a formanyomtatványok beszerzéséhez,

Mert nem olyan egyszerű ám a dolog, hogy csak besétál a diák a nyomtatványboltba és kezébe adják a megfelelő okmányt. Az üzletvezető ugyanis, aki — elsősorban üzletember — még nem felejtette el, hogy a múlt évben 500 jelentkezési lap maradt a nyakán, így az idén ennyivel kevesebbet rendelt a Nyomtatványellátó Vállalattól. Arra azonban nem számított, hogy az említett vállalat „gálánsán” visszaküldi a lejárt lapokat is az új rendeléssel.

Amikor pedig már a napnál is világosabb volt, hogy kevés az áru, megpróbált szerezni még innen-onnan: Pécsről, Szek- szárdról, de hiába. A diák pedig ott állt forintjaival a zsebében és

ingázott az iskolája meg az üzlet között, hogy hátha...

Az iskolák általában annyi lapot rendelnek, ahány továbbtanuló diákra számítanak. Az élelmesebbek belekalkulálják a rontás lehetőségét és azt is, hogy az elmúlt években végzett diákok Is visszatérhetnek alma méterükbe nyomtatványért. Ezek az intézmények próbálnak segíteni bajba jutott társaikon is. A cserekereskedelem eme spontán kialakulását már csak idegekkel kell bírni. A napi többszöri telefoncsörgést, intézkedést általában az igazgatóhelyettesek nyakába varrja a kényszer.

Megoldást természetesen csak a jó szervezéstől lehetne várni. Hogy kinek kivel kellene összehangolni a rendelést, nem tudom. De van egy halvány reményem, hogy a jövő év tavaszáig kiderül és egymásrata- lálnak a megfelelő partnerek, mert az első áldozat már megvan, egy kaposvári Munkácsy gimnazista személyében. Jobb híján ugyanis egy tavalyi nyomtatványon küldte el jelentkezését a megfelelő felsőoktatási intézménybe. Ott azonban nem voltak olyan elnézőek és azzal büntették, hogy nem fogadták el a jelentkezését.

Várnai Ágnes