Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-02 / 52. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. március 2., péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a: l. oldalról) szag területén tartózkodik — választó legyen". Ezzel megváltoztatták azt az al­kotmányellenesnek minősí­tett kitételt, amely a kül­földön tartózkodó magyar- állampolgárt a szavazásban akadályozott személynek mi­nősíti. A lényeg tehát nem vál­tozott, mert mint azt az in­doklás megállapítja, a ren­delkezésre álló rövid idő alatt nem teremthetők meg a külföldön leadott voksok összeszedésének és ellen­őrizhető számlálásának föl­tételei. A nép válassza a köztársasági elnököt Ezután folytatták le a név szerinti szavazást, egyen­ként felszólítva a- képvise­lőket, akik közül 309-en igennel, 10-en nem'mel sza­vaztak; 9-en tartózkodtak; így .elfogadták Király Zol­tán javaslatát, hogy a köz­társasági elnököt négy évre szólóan, titkos és közvetlen szavazás útján -— vagyis népszavazással — .válasszák meg. A Parlamentben másod­szori szavazásra bocsátották a szerdán először szabályo­san leszavazott oktatásitör-- vény-módosító javaslatot, miután a képviselők — a szavazástól távolmaradók nagy száma miatt — az el­utasítást követően a somo­gyi Horn Péter javaslatára úgy döntöttek, hogy csütör­tökön ismét napirendre tű­zik az előterjesztés elfoga­dásának kérdését. A képvi­selők ezúttal 257 igen sza­vazattal elfogadták az okta- tásitörvény-módosítást és annak mellékletét, amely az egyetemeket és a hittudo­mányi egyetemeket sorolja fel. ez utóbbiak esetében ötöt. ­Az Országgyűlés ezután a’ már megvitatott deregulá­ciós törvényjavaslatról dön­tött; • végül is valamennyi módosítással együtt 305 igen szavazattal elfogadta a T. Ház. Az ülés délelőtti szüneté­ben a képviselők titkos sza­vazással döntöttek az Álla­mi Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatójának szemé­lyéről. A titkos szavazáson .212 szavazattal Tömpe .Ist­vánt választották meg ügy­vezető igazgatóvá — ötéves időtartamra. A főparancsnok a köztársasági elnök A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalásakor Kár­páti Ferenc honvédelmi mi­niszter egyebek között arról szólt, hogy a kormány sür­gősséggel kérte a téma na­pirendre tűzését. Ezt két körülmény, az alkotmányo­zási folyamat, valamint a haderőreform indokolta. Az alkotmány ugyan rögzíti a szükségállapotot, illetve a rendkívüli állapot idején alkalmazható rendkívüli ha­talom alkotmányos föltéte­leit, a köztársasági elnök főparancsnoki jogkörét, ám mindezek részletes szabá­lyait a honvédelmi törvény­ben szükséges megfogalmaz­ni; ez incTokolja a törvény módosítását. A köztársasági elnök a honvédelem irányí­tására vonatkozó hatáskört csak az Országgyűlés fel­ügyelete mellett, gyakorol­hatja. A végrehajtó hatalom tevékenysége pedig az. Al­kotmánybíróság ellenőrzése alatt áll. Pásztohy András felszólalása A honvédelmi törvény módosításáról szóló vitában egyetlen képviselő, Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.) kért szót. Elmondta, hogy az. ülésszakot megelőzően több hivatásos tiszt vélemé­nyét kérte ki a törvényter­vezetről, akik a törvény mó­dosításával alapjaiban is egyetértettek. Támogatják a katonai tömbök egyidejű felszámolását, helyeslik, hogy hazánknak kisebb lét­számú, korszerű, szellemé­ben friss védereje legyen. Megfogalmazták azonban azon kételyeiket is. hogy ki ellen kell védeni az orszá­got, szükség lesz-e a több- diplomás fiatal tiszti állo­mányra. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy a hadse­reg köreiben is bizonytalan-- ság érzékelhető a jövőt il­letően. Kár lenne, ha a jól fölkészült — a képviselő ta­pasztalatai szerint — zömé­ben demokratikusan gon­dolkodó. fiatal szakemberek a kilátástalanság miatt el­hagynák a katonai pályát. Kárpáti Ferenc — reflek­tálva az elhangzottakra — elmondta'; a hadsereg tiszti­Kiizdelem négy ember életéért Orkánerejű szél dühöngött Nem csökkent tegnap sem a szél erőssége. Veszprém megyében 146 kilométeres szélsebességet regisztráltak. Az orkánszerű szél sok kárt okozott. Az Oroszlányi Hő­erőmű bokodi hűtőtaván drámai küzdelmet vívtak négy ember életéért. Felbo­rított a szél egy csónakot, amelyben ketten ültek. A ,,hajótöröttek” . szerencsére meg tudtak kapaszkodni a tó közepén húzódó keskeny gát oldalában, de nem tud­tak felmászni rá. A hely­színre érkezett komáromi tűzoltók rohamcsónakokkal kísérelték meg kimentésü­ket, a vihar azonban az ő csónakjukat is fölborította. A kritikus helyzetben levő négy embert végül az orosz­lányi bányamentőknek sike­rült kimenteni. Kimerült ál­lapotban kórházba szállítot­ták őket. A dühöngő szél többfelé kéményeket döntött le, tető- szerkezeteket rongált meg, Fejér megyében fákat csa­vart ki . . . A Balatonon csak­nem másfél méter magas hullámokat korbácsolt a szél. Győr-Sopron megye terü­letén a szélvihar óránkénti sebessége időnként megha­ladta a 110 kilométert. Sok helyen megrongálódtak a villanyvezetékek, még a Varsovia nemzetközi gyors­vonat mozdonyának áram­szedőjét is letépte a vihar. Ezen a vidéken és Borsod megyében is jelentősen csök­kenteni kellett a vonatok sebességét, s emiatt szinte valamennyi késéssel közle­kedett. karának átlagéletkora ör­vendetesen jó, 35 év. A fia­tal tisztek jövője tekinteté­ben nincsenek megoldhatat­lan egzintenciális problé­mák. Utalva arra, hogy a hadseregben jelentős. 35 szá­zalékos csökkentést hajta­nak végre 1992-ig, elmond­ta, hogy a tisztek elhelye­zésére, beosztására pontos, lépcsőzetesen megoldandó intézkedési tervet dolgoztak ki. A válaszadást határozat- hozatal követte: a képvise­lők elfogadták a honvéde­lemről szóló 1976. évi I. tör­vény módosításáról szóló .törvényjavaslatot. Vihar a kamatadó miatt Ezt követően Morvay László és Tallóss.v Frigyes önálló indítványát tárgyalta meg a parlament. Mindkét képviselő a lakáscélú álla­mi kölcsönök utáni adófize­tésről szóló törvény — azaz az úgynevezett kamatadó — hatályon kívül helyezését szorgalmazta indítványában. Tallóssy Frigyes (Buda­pest, 24. vk.) indokoláskép­pen emlékeztetett arra, hogy évszázadokon át mindig csak jövedelem, illetőleg va­gyon után vetettek ki adót az állampolgárokra, így te­hát nehezen igazolható jog­cím a jelenlegi kamatadó. Ügy vélte; a kamatadó mé­lyen sérti az emberek igaz­ságérzetét,' valamint az ér­vényes joggal is ellentétes. Egyúttal a képviselő vissza­utasította Kunos Péter ál­lamtitkár sajtóbeli kijelen­tését, miszerint Morvay Lászlóval közösen tett önál­ló indítványa a kamatadó megszüntetésére csupán vá­lasztási fogás. Ugyancsak a választási küzdelem tárgyának ítélte a kamatadó újbóli napirendre kerülését Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnö­ke. aki hangsúlyozta, hogy a kormány, valamint az ér­dekelt bizottságok nem tá­mogatják a képviselői in­dítvány elfogadását. Megje­gyezte: amennyiben az Or­szággyűlés hatályon kívül helyezi a kamatadóról szóló törvényt, úgy újra kell al­kotni a költségvetést, s va­lamilyen módon pótolni a bevételi oldalon kieső forrá­sokat. Szenvedélyes vita bonta­kozott ki. egyik képviselő állt lel a másik után. s ja­vasolta a kamatadó fizeté­sének megszüntetését. Még olyan vélemények is el­hangzottak. hogy ha hatá­lyon kívül helyezik a ka­matadóra vonatkozó rendel­kezést, akkor a lakbéreme­lési intézkedést is vonják vissza. Volt, aki azt mond­ta a vitában: a lakosság nyugalma megér R milliárd forintot, ezt az összeget a pénzügyi kormányzat pró­bálja meg más forrásokból előteremteni. Olyan ügyren­di javaslat is elhangzott, hogy a kormány ma reggel 9 óráig . nyilatkoztassa meg azokat a pártokat, amelyek országos listát állítottak a választásra: elfogadják-e a parlament döntését, s az ezzel járó terhet továbbvi- szik-e. Más azt szorgalmaz­ta, várják meg az Alkot­mánybíróság döntését. Tallóssv Frigyes hatvan képviselőtársáról! együtt név szerinti szavazás elrendelé­sét indítványozta. Az elnök szünetet ren­delt el. s ezalatt összeült a kormány az elhangzott ja­vaslatok, észrevételek átte­kintésére. MSZP-ÁLLÁSPOMT Megnyugvással vettük az MDF válaszát március 15-e megünnepléséről A Magyar Szocialista Párt Kaposvár városi szervezete levelet juttatott el szerkesz­tőségünkre március 15-e megünneplésével kapcsolat­ban. „örülünk' hogy az MDF Kaposvár Városi Szervezete felkarolta pártközi kezde­ményezésünket. A Szocialis­ta Párt Kaposvár Városi Elnöksége február 19-én le­vélben fordult valamennyi párthoz, társadalmi szerve­zethez. s ebben felhívtunk mindenkit március 15-e. leg­nagyobb nemzeti ünnepünk együttes és méltó megün­neplésére. Szolgálja ez a nap a nemzeti öntudat és a magyarság összefogásának erősítését a demokrácia, a függetlenség, a modern Ma­gyarország megteremtésében. Az MDF levelünkre adott nyilvános válaszát megnyug­vással vettük és a fenti szel­lemiséggel veszünk részt március 15-e közös megün­neplésén." Bizalmat kért a kormány Szünet után az elnök Ke- tnenes Ernőnek adta meg a szót. Az Országos Tervhiva­tal elnöke a napirend felet­ti vitában felmerült kérdé­sekre reagált. Kitért arra is, hogy ha a parlament helyt- ad az indítványnak, akkor érvényét veszti a Nemzet­közi Valutaalap Igazgatóta­nácsához címzett magyar szándéknyilatkozat, amely a lakásrendszer racionalizálá­sával kapcsolatos. A kor­mány, a parlament' szavahi­hetősége, valamint az ország finanszírozhatósága forog ezzel kockán. Végül kije­lentette:- a kormány ezt a kérdést bizalmi kérdésnek tekinti Békési László pénzügymi­niszter a vitában elhang­zottakra szintén drámai hangon . reagált. Amennyi­ben a kamatadót a parla­ment hatályon kívül he­lyezné. a kormány arra kényszerülne, hogy. a támo­gatási tételeket is vissza­vonja. Nem kétséges, hogy ii társadalom a kamatadó terhét elutasítja, és ha az Alkotmánybíróság netán ha­tályon kívül helyezné, mert azt törvényellenesnek minő­sítené. súlyos helyzetbe ke­rülne a költségvetés. A miniszter végül el­mondta, hogy a nyugati pénzvilág ma még bízik a magyar gazdaságban, . bár gyakran megkérdezik, hogy a parlament képes lesz-e korábbi döntéseinek érvényt szerezni. A kormány nem saját népszerűsítésére törek­szik, hanem utódjának sze­retné úgy átadni a kor­mányzást, hogy az ne okoz­zon ' nagyobb megrázkódta­tást. így a Minisztertanács nem vonul vissza e kérdés­ben. összeültek a pártfrakciók Hámori Csaba (országos lista) az elhangzottakat úgy értelmezte, hogy amennyi­ben képviselőtársa javasla­tát — -a kamatadó eltörlését, — fogadják el. a kormány lemond. Az MSZP parla­menti csoportja nevében ta­nácskozási szünetet kért, s javasolta a többi politikai csoportosulás parlamenti frakciójának is. hogy gyűl­jenek össze. Tanácskozá­saikon mérlegeljék: támo- gatják-e a kormányt. Rózsa Edit (Csongrád m„ 3. vk.) az ügyrend azon pasz- szusára hívta fel a figyel­met. amely szerint a Mi­nisztertanács — elnöke út­ján — azt is javasolhatja, hogy .az általa beterjesztett előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. Ez nem hangzott el. Szükségesnek tartotta tehát a’kormány álláspontját meg­ismerni. Az elnöklő Fodor István felhívta a képviselők figyel­mét, hogy e kérdésben nincs szükség a kormány álláspontjára, mert csak olyan kérdésben tekintheti a szavazást egyúttal bizalmi szavazásnak, amelyben saját maga az előterjesztő. Más kérdés, hogy amennyiben nem fogadják el a szavazás eredményét, miként reagál. Kemenes Ernő az egyér­telmű helyzetértelmezéshez szükségesnek tartotta ki­mondani: jóllehet a kor­mány iránti bizalomról szólt, •tehát arról, hogy a képvi­selők támogatják-e gazda­sági-szociálpolitikai akcióit, ez azonban nem azonos a bizalmi kérdés felvetésével. Lemondott Tallóssy Frigyes Tamás Gáspár Miklós tá­mogatta Hámori Csaba ja­vaslatának azon részét, amely tanácskozás összehí­vását szorgalmazta. Szerinte az ország mai helyzetében nem lehet képviselőtársa javaslatát a bevételi forrá­sok megjelölése nélkül elfo­gadni. Az pedig megenged­hetetlen, hogy az országnak ne legyen kormánya. Ha ugyanis lemondana, s törté­netesen ügyvezető kormányt neveznek ki, ■ mandátuma csak 60 napig tarthat, ily módon azonban az új par­lamentnek csak ■ egy hete lenne az' új kormány össze­állítására, s ez bizonyosan nem elegendő. A kamatadó hosszúra nyúlt vitájában a frakciók üléseit követően Tallósy Fri­gyes — engedve képviselő- társai nyomásának — végül is visszavonta a kamatadó eltörlésére, vonatkozó indít­ványát. Egyidejűleg azonban lemondott képviselői mandá. turnéról. Morvay László ugyancsak visszavonta indít­ványát. mondván: az or­szág stabilitása mindennél fontosabb. így tehát a ka­matadóról nem kellett ismé­telten határoznia az Ország, gyűlésnek, továbbra is ér­vényben marad a múlt év decemberében hozott tör­vény. Döntöttek viszont a kép­viselők Bozsó Lajosné és Horváth János indítványá­ról, amely azt szorgalmaz­ta, hogy a kamatadó, illető­leg az emelt összegű lakbé­rek fizetésekor a mentesség megállapításánál az egy sze­mélyre jutó jövedelembe ne számítsák bele a családi pótlékot, a gyermekgondozá­si segélyt, valamint az egyéb szociális juttatásokat. Az. indítványban foglaltak­kal egyetértett a Parlament. Ekkor váratlanul Sarlós István kért szót, s javasolta: mégis szavazzanak a képvi­selők a kamatadóról, hiszen — mint mondotta. — Tal­lóssy Frigyes folyosói viták hatására- vonta vissza indít­ványát. Úgy vélte: a kérdés­ben nem egyértelmű a Tisz­telt Ház álláspontja. A kép­viselők azonban úgy dön­töttek, hogy az elnöklő Fo­dor István ne tegye fel sza­vazásra a kérdést, így: ma­rad a kamatadó. Ezzel az 'Országgyűlés teg­napi munkanapja befejező­dött. VÁLASZ AZ MDF-PROGRAMRA Á Cserkészszövetség semmiféle párt irányítása alatt nem áll Odor Béla, a Magyar Cser­készszövetség Somogy Me­gyei Szervezetének elnöke az MDF. célkitűzései cím­mel a lap február 16-i szá­mában megjelent pártprog­ramhoz. szólt hozzá. Mint írja. ebben az alábbi sorok jelentek, meg: ....... ifjúsági s zervezetünknek' tekintjük a I cserkészeket." Odor Béla leszögezte: a Magyar Cserkészszövetség alapszabályának III. pontja a következőt írja elő: ,.A Szövetség és csapatai tiszte­letben tartják az Alkot­mányt és a törvényeket. Semmiféle párt vagy egyéb szervezet, egyesület irányí­tása alatt nem állnak."

Next

/
Oldalképek
Tartalom